MTA-MEH projekt Vértes András

Az előadások a következő témára: "MTA-MEH projekt Vértes András"— Előadás másolata:

1 MTA-MEH projekt Vértes András
Versenyképesség MTA-MEH projekt Vértes András

2 A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP (EU25 = 100)
Forrás: Eurostat

3 Magyarország versenyképességi rangsorbeli helyzete
27 európai ország 2000 27 17 2001 30 2002 2003 16 2004 35 19 2005 32 Változás -5 +1 2006 20 Változás -8 -3 Forrás: IMD World Competitiveness Yearbook, Lausanne

4 Az áruk és szolgáltatások exportjának alakulása; 2000/1995, 2005/2000 (százalék)
Forrás: European Commission AMECO

5 Kedvező vállalati értékelések a versenyképességről
A fejlett országokban is versenyképes termékek és szolgáltatások aránya: 1997: 30% 2003: 50%

6 A vállalkozási K+F ráfordítások a GDP arányában, 2004 (százalék)
Forrás: Eurostat

7 Differenciált gazdaság
Mikrók és multik Fejlődő és vegetáló KKV-k Előretörő és kínlódó ágazatok Virágzó és leszakadó térségek

8 Az innovatív KKV-k aránya, 2003 (százalék)
Forrás: Eurostat

9 Állami tevékenység pazarlás, reform nélküli forráskivonás, majd reform nélküli bérnövelés Nyugdíjrendszer Egészségügy Infrastruktúra Oktatás

10 A foglalkoztatottak arányának alakulása a munkaképes korú népességen belül, 1998-2005 (százalék)
Forrás: Eurostat

11 Egy oktatóra jutó általános iskolai diák, 2003
Forrás: OECD Education at a Glance, 2005

12 A nyelvtudás értékelése, 2006
1 = nem felel meg 10 = teljesen megfelel Forrás: IMD World Competitiveness Yearbook, 2006

13 Nemzetközi környezet, 2015 Világpolitika: kissé erősödő feszültségek
Terrorizmus Vallási fanatizmus Etnikai konfliktusok Energiabiztonság

14 Világgazdaság Észak-Dél szakadék
Elöregedés, egészségügyi költségrobbanás Állampénzügyi reformkényszerek A környezet fenntarthatósága

15 Európai Unió Lemaradás a globális gazdasági versenyben
Vállalkozói szellem hiánya (paternalizmus) Innováció Humán tőke IKT használat Alacsony hatékonyságú döntési-intézményi rendszer

16 Magyar gazdaságpolitika – kihívások 2015
Felzárkózás folytatása (GDP/fő) Makrogazdasági egyensúly javítása Euró bevezetése Gazdasági-társadalmi kohézió erősítése  év alatt az EU-25 mostani átlaga  év alatt az EU-25 akkori átlagának 75%-a

17 Négy forgatókönyv „A” Kedvező külső és belső feltételek
Fejlődik a tudásgazdaság Gyorsan javul a versenyképesség  4-4,5% GDP növekedés  Államháztartási egyensúly javul, re helyreáll  Euró bevezetés:

18 „B” Rossz világgazdasági feltételek, előrehaladó magyar reformok
Szerényebb külföldi befektetések, kevesebb hazai forrás Mérsékeltebb ütemű modernizáció  Lassúbb, 3-3,5% GDP növekedés  Az euroövezeti csatlakozás inkább csak ban lehetséges

19 „C” Kedvező külső feltételek, elmaradó reformok
Nincs modernizáció, nincsenek reformok Kevés erőforrás az innovációs nyitásra  2% körüli GDP növekedés  Az ország felzárkózása megáll

20 „D” Minden kedvezőtlenül alakul - kívül és belül
 Súlyos gazdasági, pénzügyi és társadalmi problémák

21 A kedvező forgatókönyvek feltételei
reform-reform-reform…    Önkormányzati-közigazgatási reformok A központi államigazgatás intézményi és működési reformja Oktatási-képzési reform Egészségügyi reform Nyugdíjreform A vállalati működési környezet javítása

22 Adózás és versenysegítés
Az adóterhelés (kényszerű) fenntartása, némi átrendezéssel (IPA megszüntetése, általános ingatlanadó bevezetése) További piacliberalizálás (főleg a közszolgáltatások terén)

23 Emberi tőke Az általános iskolai alapképzés (olvasás, írás, számolás, számítógép-használat, nyelvtanulás) lényeges fejlesztése Befektetés - főleg vállalati forrásokból - innovációba, K+F-be, tudásgazdaságba

24 Várhatóan hogyan alakul az Önök cégének piaci helyzete 2015-ig a jelenlegihez képest?
Forrás: GKI Zrt. felmérése, február

25 Mely tényezők akadályozzák Magyarország versenyképességének javulását 2015-ig? (említési gyakoriság, százalék) A magyar politikai környezet 65 A túlzott állami bürokrácia A korrupció 35 Az EU-források nem hatékony felhasználása 27 A fizikai infrastruktúra fejletlensége A nemzetközi gazdasági környezet 26 A globalizáció 25 A vállalatok gyenge innovációs készsége 21 Nem kielégítő fejlesztési stratégiák 20 Az önkormányzatok működése 17 A képzett munkaerő elérhetősége 16 A jogi szabályozás hiányosságai 12 Az informatikai infrastruktúra fejletlensége 9 A nemzetközi politikai környezet 6 Forrás: GKI Zrt. felmérése, február

26 Az összes válaszadó szerint
A 2015-ig a legnagyobb növekedési lehetőségeket rejtő szektorok (említési gyakoriság, százalék) Az összes válaszadó szerint Turizmus 40 Informatika 32 Mezőgazdaság, élelmiszeripar 30 Építőipar, infrastruktúra-fejlesztés 24 Szállítás, raktározás, logisztika 21 Energetika 18 Kiskereskedelem 10 Kutatás, fejlesztés, innováció Környezetvédelem 8 Pénzügyi szolgáltatások 6 Gyógyszeripar 5 Gépipar Forrás: GKI Zrt. felmérése, február