Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Az osztályfőnöki feladatváltás kérdésköre – felelősséggel a tanulókért” Osztályfőnöki műhelyfoglalkozás 2011. október 20. Csillag Ferenc 2014. 09. 13.2014.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Az osztályfőnöki feladatváltás kérdésköre – felelősséggel a tanulókért” Osztályfőnöki műhelyfoglalkozás 2011. október 20. Csillag Ferenc 2014. 09. 13.2014."— Előadás másolata:

1 „Az osztályfőnöki feladatváltás kérdésköre – felelősséggel a tanulókért” Osztályfőnöki műhelyfoglalkozás október 20. Csillag Ferenc

2 LÁTLELET A KÖZOKTATÁS JELENLEGI ÁLLAPOTÁRÓL „A hazai közoktatás ma, 2010 augusztusában, számos eredménye mellett komoly gondokkal küzd. A „számos eredmény” megfogalmazás nem csupán stilisztikai óvatoskodás, ha nem olyan tények állnak mögötte, mint az iskolák szakmai önállósága; lehetőség az inkluzivitásra, integrációra; az iskola pszichológus, a fejlesztőpedagógus alkalmazásának lehetősége; az utazó gyógypedagógusi feladatkör megjelenése; a pedagógusok továbbképzésben való kötelező részvétele; az iskolák infrastrukturális állapotának javulása (számítógépek, könyvtárak); …” (M. Nádasi Mária)

3 A nevelés és oktatás viszonya A pedagógiai célú (nevelő-fejlesztő hatású) tevékenységek alapformái:  tanítás-tanulás,  társadalmilag hasznos munka,  öntevékeny társas-közösségi élet,  szabadidős tevékenység,   ezek pedagógiai szempontból egyenértékűek!

4 A nevelésről Nevelés definíciója: Finánczi Ernő szerint „a nevelés a nagykorúaknak a kiskorúakra való egyetemes és tervszerű ráhatása avégből, hogy a fiatal nemzedék majdan, egyéni és nemzeti faladatainak egy erkölcsi cél mértéke szerint tudatossággal és szabadsággal megfelelhessen.” Nevelési cél: azt jelenti, hogy mit akarunk elérni, milyen értékekkel, képességekkel rendelkező emberré kívánjuk nevelni a tanulókat. Finánczi Ernő szerint a cél a legfontosabb pedagógiai probléma, megmutatja a nevelői tevékenység irányát szellemét, valamint az alkalmazott módszerekre és eszközökre is hatással van. A cél üti rá a bélyegét a pedagógiai elméletre. A nevelési cél mindig egy embereszményben mintázódik. Célkitűzés: funkciója a nevelés perspektívájának megjelölése. A nevelési célban mindig megfogalmazódik egy értékrendszer, melyhez ember- és életeszmény kötődik

5 Korunk nevelése Bábosik István: a nevelés célja konstruktív életvezetésű személyiség kialakítása. A nevelés nem más, mint értékek közvetítése és új érték létrehozása. Ahogy változtak a korok, a felfogások, az értékszempontok, úgy változtak a célok tartalmi elemei is

6 Eszmény, cél, valóság a nevelésben (1.)  Eszmény: mintakép, példakép. Eszményképét mindenki azzal a tulajdonsággal ruházza fel, amelyet ő értékesnek tart. Ez függ egyéni értékrendszerétől, jellemétől, világnéze- tétől, életfelfogásától, de az adott kor társadalmilag preferált értékeitől is. Az eszményképet a vágy és a képzelet is alkotja

7 Eszmény, cél, valóság a nevelésben 2. Nem lehet minden időben érvényes és minden ember számára általános nevelési célt kitűzni. Konfliktust okozhat, ha az iskola célkitűzéseiben nem jelennek meg a társadalmi igényrendszerekből jövő értékek

8 Érték és értékorientáció a nevelésben (1.) Érték: az érték központi szerepet játszik mind a családi mind az intézményes nevelésben. Az értékek kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak fontosnak. Az értékek társadalmanként eltérőek lehetnek. Az érték választáson alapul, amely során előnyben részesítünk valamit egy másik dologgal szemben. Az értékek mindig értékkategória-párokban jelennek meg, önmagukban nem léteznek. Ha az értéket tartalomként, önmagában létezőként fogadjuk el és fogjuk fel, az a mindennapok gyakorlatában egy normatív és statikus iskolarendszert és nevelési célrendszert jelent

9 Érték és értékorientáció a nevelésben (2.) Bábosik szerint az érték olyan produktum, mely kettős funkciót tölt be. Az egyik az önfejlesztő funkció, másik a közösségfejlesztő funkció. Normák: az értékek és a normák meghatározzák magatartásunkat. A normák a viselkedés írott vagy íratlan szabályait jelentik, melyek megszabják magatartásunkat egy adott helyzetben

10 Érték és értékorientáció a nevelésben (3.) – formális normák: melyeket jogszabályok szabályzatok tartalmaznak, – informális normák: amelyeket egy adott környezetben mindenki betart, akkor is ha azt hivatalosan nem írják elő, – egyetemes normák mindenkire, minden helyzetben vonatkoznak, – speciális normák pedig egy sajátos csoportra érvényesek

11 Érték és értékorientáció a nevelésben (4.) Attitűd: az egyénnek az a pszichés és intellektuális készenléte, képessége, hogy bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagáljon. Háttérben mindig értékek állnak. Értékorientáció: az egyénben létrejött képződmény, mely az egyén személyes viszonyát fejezi ki a környezetéhez. Az érzelmi viszonyulás alapja mindig az az élmény, melyet a gyermek a tapasztalatai során átél

12 Hankiss Elemér az értékekről: (1.) Számos nehézséget említ, melyek gátolják az értékek megismerését. Az egyik nehézség, hogy az emberek sokszor maguk sincsenek tisztában saját értékeikkel, a másik nehézség az, ha az embereknek vannak is értékeik, akkor azokat inkább „rejtegetik”. A pedagógus felelőssége az önismeret fejlesztése

13 Hankiss Elemér az értékekről: (2.)  Kutatásai szerint a nyolcvanas években a következő értékrendek játszottak vezérlő szerepet: - hagyományos keresztény értékrend, - puritán – felhalmozó értékrend, - fogyasztói – hedonista értékrend, - XIX. – kora XX. századi munkás- mozgalmak értékrendje. A magyar társadalomban a négy értékrend inkább egybemosódva jelenik meg

14 A pedagógia feladata: A pedagógia egyik feladata, hogy az értékek konkrét tevékenységhez kapcsolódjanak. A másik feladat a meglévő értékek figyelembevétele, rangsorolása, elemzése, értékrendszerbe foglalása. A környező valóság objektív értékei az egyén személyiségén keresztül haladva válhatnak szubjektív értékké

15 A szükségletek rendszere (1.) Maslow nevéhez fűződik a szükségletrendszer csoportosítása. Ha ezekben a szükségletekben hiány keletkezik, pszichés feszültség lép fel, amely a személyiség torzulásához vezethet: - megbecsülés szükséglete, - esztétikai szükségletek, - önmegvalósítás szükséglete

16 A szükségletek rendszere (2.) Egy másik csoportosítási rendszer: – primer szükséglet: velünk született ösztönökben, reflexekben nyilvánul meg, – szekunder szükséglet: velünk született bázisra alapozva elsajátított szükségletek (sikerélmény), – tercier szükséglet: kulturális célok felé irányuló szükségletek

17 Célrendszer A nevelés egyik célja, hogy az egyént a fejlesztése során fokozatosan újabb és újabb szükségletek iránt tegyük fogékonnyá. „Csak olyan pedagógiai hatástól várhatunk eredményt, amely helyesen veszi számításba a tanuló szükségleteit, épít ezekre a szükségletekre, annak érdekében, hogy a gyermek fejlődését előbbre vigye.” – Bábosik. Tehát a pedagógiai gyakorlatnak, a pedagógiai hatásmechanizmusnak valós szükségletre, értékekre kell épülnie

18 A nevelés feladatrendszere Egyetemes értékek megfogalmazása. Az adott társadalmi viszonyoktól függő értékek megfogalmazása. Nevelési cél megfogalmazása (függetlenül a társadalmi viszonyoktól). Nevelési tevékenységbe ágyazott értékközvetítés. - Az oktatással, annak tartalmával értékeket, mintákat is közvetítünk. - A tanítási-tanulási folyamat magatartást formáló is egyben

19 A tanulók legfontosabb tevékenységformái: - Az iskolai tanulás. - Az egyéni életvitelhez tartozó önálló tevékenység. - A valóságos otthoni és iskolai megbízatások. - Tanulási célú, jellegű tevékenységek. A nevelés feladatrendszerének funkciói: - A szocializáció. - Korrekció vagy reszocializáció (speciális nevelő intézmények). A nevelés feladatrendszere: Olyan tevékenységek együttese és hierarchizált rendszere, mely hozzásegíti a gyermeket személyisége teljes kibontakoztatásához. NAT Pedagógiai program

20 „A jog szenvedély nélküli értelem.” Arisztotelész

21 Néhány gondolat a készülő köznevelési törvényről: Bevezető gondolat: „Ahogy az elmúlt évek gazdasági válságában Európa és a világ államai ráébredtek, hogy a fenntartható fejlődés egyetlen érdemes befektetési pontja az oktatás, ugyanúgy ismerjük saját történelmi példánkat, gr. Klebelsberg Kunónak a Trianon utáni építkezés alapjául szolgáló oktatáspolitikáját. Mindkét példa arra hívja fel figyelmünket: az ország drámai állapotában az oktatás az egyetlen biztos alap, amelyre jövő épülhet.”

22 A törvény - kiindulópontja, hogy a köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, - kinyilvánítja, hogy a köznevelés ellátása alapvetően a Magyar Állam feladata, - egyértelművé teszi a köznevelés szereplőinek helyzetét a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével, - kinyilvánítja, hogy a szakmai döntéseket szakemberek hozzák a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával, - nagyobb állami szerepvállalást ír elő, ugyanakkor megnöveli az intézmények szakmai önállóságát, - új tartalmi szabályozást vezet be (a Nemzeti alaptantervet kiegészíti a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével), - csökkenti a tankönyvek számát, és fokozatos áttérést ír elő az általános iskolai térítésmentes tankönyvellátásra, - az érettségi vizsga rendszerében a színvonalemelés, az egyszerűbbé tétel és a költséghatékonyság jegyében új elemeket sorakoztat fel,

23 - bevezeti a pedagógusok munkájának külső szakmai ellenőrzését és értékelését, - pedagógus életpálya-modellről szóló fejezete megfogalmazza az elhivatottságra épülő, a pedagógiai munkához és az élet kérdéseihez értő módon, kreatívan viszonyuló, önálló döntéseket hozni tudó és azért felelősséget vállaló pedagógus szerepeket, kiszámíthatóvá és a magasabb követelmények mellett magasabb bérezésűvé teszi a pedagógus életpályát, - új finanszírozási és bérezési rendszer elveit fekteti le, - megteremti a differenciált és átjárható iskolarendszer kereteit, amelyben csak megfelelő követelmények teljesítése esetén lehet továbbhaladni, - szerves része a tehetséggondozás, - a leszakadás megakadályozására több új strukturális elemet épít a köznevelés rendszerébe, - elősegíti, hogy a köznevelést befejező fiatalok közel fele alkalmassá váljék felsőfokú tanulmányok sikeres folytatására, - előmozdítja, hogy jelentős mértékben javuljon az iskolarendszer eredményessége, húzóerővé váljék a tudás

24 Az intézményrendszer irányítása és fenntartás főszabály szerint a kormányhivatalokon keresztül az állam feladata: Valamennyi települési önkormányzat joga és feladata az óvodai ellátásról való gondoskodás. A kormányhivatal által készített megyei/fővárosi köznevelési fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban a 2000 főt meghaladó lakosságú települési önkormányzat – törvényben meghatározott feltételek alapján – átvállalhatja a fenntartást, azt szerződéssel veheti át az államtól az alábbi feladatot ellátó intézmények esetében: - általános iskola, - középiskola, - alapfokú művészeti iskola, - kollégium - többcélú intézmény - gyógypedagógiai intézmény, - felnőttoktatás

25 - A köznevelés struktúrájának (hány intézmény, hol, milyen feladatellátással) megyei kormányhivatalokon keresztül történő központi tervezése és ellenőrzése - A pedagógiai ellátórendszer (nevelési tanácsadás, szakszolgálatok, pedagógiai intézetek) kormányhivatalok alatti szakigazgatási szervvé alakítása, egységes és állami működés biztosításával - Az állami alkalmazottként szereplő pedagógusok bérének Kincstáron keresztül történő közvetlen kifizetése, kormányhivatalokon belüli nyilvántartása, illetve a létszám ellenőrzése - A kistelepülési iskolák (1-4. osztály) költséghatékonyságtól független állami finanszírozása - A magasabb iskolák kötött és finanszírozható osztálylétszám szerinti körzetesítése, csoportosítása, ezzel a működtetés és finanszírozás racionalizálása

26 - Az általános iskolai nevelés-oktatás színvonalának jelentős javítása - A hároméves, duális rendszerű szakképzés bevezetése - A tankötelezettség korhatárának leszállítása - A szakiskolai kötelező beiskolázás megszüntetése - A képzettség nélküli lemorzsolódás megakadályozása a szakképzésbe vezető híd- programokkal - A szakközépiskolák szakképzési vetületének megerősítése - A gimnáziumba történő belépés minőségi követelményekhez és keretszámhoz történő kötése

27 - Egységes Nemzeti Alaptanterv (NAT), az eddigivel szemben meghatározott tananyaggal kiegészítve. Ennek alapján kötelező kerettantervek alkalmazása - A NAT és a kerettantervek alapján egységes és áttekinthető tankönyvpiac, állami irányítású terjesztéssel, az alternatív engedélyezett (finanszírozott) tankönyvek számának minimalizálásával, tartós tankönyvvé és az általános iskolában ingyenessé tételével (ez utóbbiból a bevezetést követő második évtől kezdődően jelentős költségvetési megtakarítás várható) - Korszerű és eddig elhanyagolt oktatási tartalmak kötelező megjelentetése (többlet testnevelés, művészet, honvédelmi nevelés, KRESZ, egészségnevelés, családi életre nevelés, pénzügyi-fogyasztóvédelmi ismeretek, hon- és népismeret stb.) - Az idegen nyelvek tanulásának minőségi és mennyiségi mutatókkal mérhető jelentős javulása - Egységes szakmai intézményellenőrzési rendszer bevezetése - Az érettségi vizsga súlyának és követelményeinek emelése - A pedagógus életpálya 2013 őszén történő bevezetésével a pedagógusok ellenőrzésének és minősítésének színvonalemelő jelentősége

28 - Tényleges esélyek teremtése mind a felzárkóztatás, mind a tehetségfejlesztés oldalán - Kiszámítható, követelményeken alapuló iskolarendszer - Az „átjárás” lehetőségeinek valódi megteremtése a „zsákutcás” életutak elkerülése érdekében - A jelenlegi „értéksemleges” törvény és közoktatás helyett értékeken alapuló köznevelési rendszer - Az egyéni jogok hangsúlyozása helyett a közösségi érdekek és értékek - A fegyelmi ügyek szigorú szabályozása - Kötelező közösségi szolgálat - Az óvodáztatás megerősítése, ezzel a későbbi szocializációs és tanulmányi különbségek kialakulásának megelőzése - Nagyobb iskolacentrumok szerveződésével, a kollégiumi hálózat erősítésével a vidéki Magyarország szellemi és gazdasági potenciáljának növelése

29 1. § (1) A köznevelési rendszer célja, hogy a lélek, a test és az értelem arányos fejlesztésével, a személyiség, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése által, a készségek, képességek, ismeretek, jártasságok, attitűdök és az erkölcsi rend összhangjának megteremtésével a lehető legteljesebb önálló életre és céljainak elérésére képes embereket neveljen. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás

30 (2) A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, valamint az egyenlő bánásmód határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat

31 (3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító objektív értékelés jellemzi

32 25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg

33 (3) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel

34 (5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középfokú iskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt

35 45.§ (1) Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint- – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. (3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb a huszonharmadik életévének betöltéséig. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság dönt. (4) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt

36 (7) A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában Hídprogram keretében is, fejlesztő nevelés- oktatásban teljesíthető. 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, b) eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének, c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, [d - h]

37 54. § (1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz

38 LÁTLELET A KÖZOKTATÁS JELENLEGI ÁLLAPOTÁRÓL Költői a kérdés; a megváltozó törvényi háttér lehetővé teszi-e a közoktatás eredményeinek, értékeinek a fenntartását, vagy teljesen új értékpreferenciák jönnek létre? Az örökös vita újult ki; oktatás-nevelés vagy nevelés-oktatás koncepció kerül-e előtérbe

39 Salvador Dali: A szétfolyt idő


Letölteni ppt "„Az osztályfőnöki feladatváltás kérdésköre – felelősséggel a tanulókért” Osztályfőnöki műhelyfoglalkozás 2011. október 20. Csillag Ferenc 2014. 09. 13.2014."

Hasonló előadás


Google Hirdetések