Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vizek védelme 5.előadás. A víz tulajdonságai A víz (lat. aqua) a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H 2 O (dihidrogén- monoxid) Olvadáspontja:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vizek védelme 5.előadás. A víz tulajdonságai A víz (lat. aqua) a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H 2 O (dihidrogén- monoxid) Olvadáspontja:"— Előadás másolata:

1 Vizek védelme 5.előadás

2 A víz tulajdonságai A víz (lat. aqua) a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H 2 O (dihidrogén- monoxid) Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik Dipólusmolekula

3 A vízmolekula felfedezése A természettudósok a vizet sokáig az egyszerű anyagok közé sorolták Szerkezeti felépítését csak a XVIII. sz. második felében sikerült tisztázni Henry Cavendish angol kémikus megfigyelte, hogy hidrogén (gyúlékony levegő) és levegő (közönséges levegő) robbantásakor a hidrogén és a levegő 1/5-e egyesül (a levegő 21%-a oxigén) és páraként csapódik le Cavendish a későbbiekben a térfogati viszonyokat is vizsgálta, s azt kapta, hogy két egység hidrogénből és egy egység oxigénből keletkezik a víz Kísérleteit a francia származású Antoine Lavoisier összegezte, 1783-ban bejelentette, hogy a víz két egység hidrogénből és egy egység oxigénből áll Cavendish Lavoisier

4

5

6 Vízigények A víz a földi életet lehetővé tevő anyag: a víz a bioszféra egyik lényeges hőmérsékletszabályozója és a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok fontos alkotóeleme A víz számunkra nélkülözhetetlen: Táplálkozásunk alapvető eleme ivóvízként, szilárd táplálékunk nagy része is víz, Higiéniai szempontból: tisztálkodásra, mosásra, szennyeződések eltávolítására, Egészségügyi szempontból: pihenés (vízi sportok), gyógy és hévizek Közlekedés: hajók, kompok, tengeralattjárók Mezőgazdasági felhasználás (növénytermesztés, állattenyésztés: 1kg rizshez 5m 3, 1kg marhahúshoz 15 m 3 víz szükséges), Ipari felhasználás (1t papír előállításához 200 m 3 víz szükséges) Energiatermelés (pl: Oktatóreaktorban 9m 3 víz a reaktortartályban) Hiába borítja a Föld felszínének több, mint kétharmadát víz, használatra alkalmas édesvíz mennyisége csekély, a Föld vízkészletének ~ 2%-a. A világ több pontját ma is komoly vízhiány van, a jó minőségű ivóvíz stratégiai fontosságú a jövőben minden országban.

7 Vízhiány :30 Forrás: Vízhiány :21

8 Az ENSZ évi Stockholmi Környezetvédelmi Konferenciáján az alábbi határozatot hozta: A Föld természeti készleteit, beleértve a levegőt, a vizet, a szárazföldet, a flórát és a faunát, meg kell őrizni a jelen és jövő nemzedék javára, előrelátó tervezés és megfelelő kezelés, gondozás útján Ugyanakkor a víz romboló erejével (árvizek, belvizek), szennyezettségével veszélyeztetheti a társadalmat. A vízgazdálkodásnak ezért nemcsak a víz szükséges mennyiségben és minőségben való biztosításáról, hanem a vízkárok elhárításáról is gondoskodnia kell. Megelőzés: árvízmentesítés, folyószabályozás, duzzasztóművek vízkár: a vizek többletéből vagy hiányából származó kár

9 Árvizek Két típusa van, a tél végén kialakuló jeges ár és a nyár eleji zöldár Jeges ár: csapadékos tél után, Nyugat felől hirtelen jön az enyhülés Az olvadással keletkezett víz, felszakadó jég a felső Dunáról zúdul le A zöldár: esőzésekkel kísért olvadás a 3000 m feletti hegyekben Az árvízvédelemhez az is hozzátartozik, hogy a vasútvonalak töltései is védőműként szolgálnak

10 Árvizek 1744.márc. jeges árvíze: 812 cm, 50 ház pusztult el Pesten feb. jeges árvíz 864 cm, 611 ház pusztult el Pesten márc. jeges, 830 cm, romba dőlt a Ferencváros. A legnagyobb árvíz Budapesten, az 1838-as Pest-budai nagy árvíz volt, 940 cm A 19. sz.-ban még kétszer emelkedett 8 m fölé a Duna vízállása, 1850, és febr.-ban Az 1838-as árvíz szintjét jelző tábla a Nemzeti Múzeum kerítésén a Bródy Sándor utcában Június árvíz

11 Budapesti tetőzés cm

12 Forrás:http://www.vizugy.hu/ Duna vízállása között

13 Az árvízmentesítés évszázados munkái során kiépült 4220 km árvízvédelmi vonal, melynek túlnyomó része földtöltés

14 Víz előfordulási formái A víz a bioszféra körülményei között főleg cseppfolyós halmazállapotban fordul elő, de megtalálható gáznemű (vízpára) és szilárd halmazállapotban (gleccserek, hótakarók) is Jéghegy tetőtől talpig A Föld vízkészletének eloszlása óceánok 97 %; jégtakaró 2 %; édesvíz 0,6 %

15 A Föld vízkészletének eloszlása A Föld felületének 70%-t víz borítja A földi vízkészlet ~1300 millió km 3, melynek 98%-a tenger, óceán Ezekből az édesvíz 33 millió km 3 Víz világnapja: március 22.

16 A Föld vízkészletének eloszlása

17 A víz élettani hatásai A víz élettani szerepe rendkívül sokrétű az ember szervezetében biztosítja a vérkeringést, szabályozza a vérnyomást, lehetővé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását; befolyásolja a vér összetételét; hőszabályozó szerepével biztosítja a szervezet állandó belső hőmérsékletét Az emberi szervezet vízháztartását idegi és hormonális mechanizmusok szabályozzák

18 A víz élettani hatásai A napi vízleadás és vízfelvétel mérlegének mindkét oldalán átlagosan 2,4 liter szerepel: ennyi víz távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés, a kiválasztás folyamán Napi folyadékszükségletünk mintegy felét a táplálékokkal, másik felét víz formájában vesszük magunkhoz Az elfogyasztott víz bejárja az egész szervezetet Az emésztőrendszerből felszívódik a vérbe, majd az egész szervezetben szétáramlik és a különböző szervekben és szövetekben átmenetileg tárolódik, ahol leadja az általa szállított anyagokat A szervezeten belüli körforgása során a víz az anyagcseretermékeket is felveszi és tovább viszi, méregtelenítve ezzel a szervezetet

19 A víz körforgása

20 A napsugárzás ereje elpárologtatja a világtengerek, folyók, tavak és a vegetáció vizeit. A vízpára felszáll az atmoszférába, felhőket képez, és eső, jégeső vagy hó formájában ismét visszahullik a Földre A víz már az atmoszférában szennyezőanyagokat, többek között port vesz fel. A savtartalmú ipari gázok, elsősorban azonban a levegőben lévő széndioxid savassá teszik az esőt A csapadék először átfolyik a felső földrétegen, humuszanyagokat, rothadási termékeket és szénsavat vesz fel. A talaj szerkezetétől függően ezt követően különböző ásványi anyagok oldódnak ki és kerülnek a vízbe, így pl. kalcium, magnézium (mész), nitrátok, vas, mangán, stb. Ezt a talajvizet a vízművek kútjai a mélyből szállítják a felszínre Ezen kívül természetes forrásvíz formájában is napvilágra kerül.

21 Forrás: Dr. Pátzay György: Vízkémiai technológia ea.

22 Víz jellemzői A víz az egyik stratégiai fontosságú, korlátozottan rendelkezésre álló, sérülékeny és jelentős gazdasági értékkel rendelkező erőforrás, az élet, az egészség fenntartója, a gazdasági fejlődés előfeltétele A Föld globális vízkészlete közel állandó A teljes vízkészlet mintegy 2,5 %-a édesvíz, ezen belül a hasznosítható hányad csupán 0,6 %. A globális vízigény a megújuló készletnek töredéke, azaz az fő gondot a térben és időben roppant egyenlőtlen elosztás jelenti.

23 Vízforrások jellemzői Kémiai értelemben vett tiszta víz a természetben nem található, a desztillált víz minőségét a csapadékvíz közelíti meg a legjobban A vízben lévő idegen anyagokat három csoportra osztjuk: –oldott gázok, –oldott sók, –lebegő szennyezések

24 A víz jellemzői A természetes vizek fajtái: –Légköri csapadék –Felszíni vizek óceán tenger, patak, folyó, tó, tározó –Felszín alatti vizek talajvíz, rétegvíz, karsztvíz, forrásvíz

25 Vízforrások Csapadékvíz: összetételét tekintve a legközelebb áll a desztillált vízhez (keménységi foka alacsony), de keletkezése közben gázokat old ki a levegőből, ezért a jól oldódó CO 2 ill. SO 2 tartalma jelentős lehet, ezzel a talaj savanyodását idézheti elő Főleg a felszíni vízkészletet gyarapítja, de a felszíni alatti vizek utánpótlásában is szerepe van Vízszegény területeken mosásra, főzésre használják, bakteriális szempontból nem kifogástalan, ezért ivásra közvetlenül nem alkalmas, csak csírátlanítás után

26 Vízfelhasználási adatok Hazai lakos egyenérték: 150 A háztartások átlagos vízfelhasználása

27 Miért érdemes az esővizet hasznosítani? Ha a személyenként és naponta átlagosan elfogyasztott 150 liter ivóvíz megoszlását megnézzük, látható, hogy a víz 34%-át könnyen lehetne csapadékvízzel helyettesíteni Az esővíz használható a WC-öblítésre takarításra kert öntözésre Ez összesen a 150 l *0,34= 51 l

28 Felszíni vizek A földkéreg mélyedéseiben található vizek összefoglaló neve állóvizek és áramló vizek pl. folyók, patakok stb. természetesek és mesterségesek pl. halastó, tározó, csatorna A felszíni víz kémiai és biológiai összetevőket tartalmazó élettér a növényi és állati szervezetek számára

29 Felszíni vizek Patak és folyóvizek: felszínen összegyűlő csapadékból Átlag mg/l oldott sót tartalmaznak, található még bennük szerves anyag, és oxigén Baktériumok: szerves szennyezők oxidálására képesek, öntisztulást tesznek lehetővé, a rendszerint lúgos kémhatású meder ezenkívül a savak semlegesítésére is képesek Szűrők beiktatásával ipari célra közvetlenül fel lehet használni Átfolyásos tavak (pl. Balaton) vize hasonló a folyóvizekéhez Lefolyástalan tavak: (Kaszpi tó) a víz csak párolgás útján távozik, ezért jelentős só felhalmozódás következhet be.

30 Tengerek nagy sótartalmuk (óceánok kb. 3,5 m/m% sót tartalmaznak) miatt felhasználásuk korlátozott A tengervíz sótalanítása igen drága (desztilláció, kifagyasztás, ioncsere), de néhány országban csak így lehet vizet előállítani (Kuvait ily módon fedezi vízigényének zömét) Édesvizeinkben a Ca 2+,Mg 2+, és HCO 3 - ionok dominálnak, addig a tengervízre a Na +,K +,Cl -,SO 4 2-, ionok a jellemzőek Az oldott állapotban lévő sókat alkotó elemek a gyakoriság csökkenő sorrendjében: Cl, Na, Mg, S, Ca, K, Br, C

31 Tengerek Az oldott anyag a legtöbb esetben kation-anion komplexeket alkot A Na és Cl hosszú tartózkodási idejű, gyakorlatilag az óceánok tárolják A C és a Si viszont rövid tartózkodási idejű, mert beépül az élő szervezetek vázába, s így mindig kikerül a tengervízből. rövid tartózkodási idejűek a Cl -, szulfát ionos komplexben oldhatatlan fémionok (pl Ag, Pb) vagy a Mn, Fe. A legtöbb nehézfém és szerves szennyeződést agyagásványok abszorbeálják.

32 A világ népességének több mint 60 %-a a partok 100 km- es körzetében él, és a jövőben a tengerparti területeken a népesség növekedése várhatóan magasabb lesz, mint bárhol máshol a Földön A part azonban nemcsak élőhely, hanem kereskedelmi tevékenység színtere is, mint például szennyvíz és az ipari hulladékok lerakása, halászat és turizmus. Tápanyagok és az eutrofizáció problémája a part menti vizekben A nagy népsűrűség és az intenzív ipari tevékenység a part menti területen károsítja a természetes ökoszisztémát

33 Tápanyagok és az eutrofizáció problémája a part menti vizekben Az érintett part menti vizek egyik fő problémája a nitrogén és a foszfor szennyezés Ezek a szennyező anyagok magukban foglalják a mezőgazdaságból, iparból és a közlekedésből származó szennyezéseket is Ezek közül sokat a fitoplanktonok tápanyagként hasznosítanak A nagymennyiségű fitoplankton-növekedést virágzásnak nevezzük és ezeknek a nagy virágzásoknak nemkívánatos hatásaik lehetnek

34 Amikor a fitoplanktonok elpusztulnak, a baktériumok megeszik (remineralizálják) őket. Ez a folyamat a vízben lévő oxigént felhasználja. Amikor igazán nagy a virágzás, a bakteriális bomlás olyan sok oxigént használ el a mélyebb rétegekben, hogy nem marad elegendő a halaknak a lélegzésre, elpusztulhatnak. A többlet tápanyagok néha hozzájárulhatnak olyan fitoplankton fajok növekedéséhez, amelyek káros méreganyagokat termelnek. Ezek a mérgek más fajok, pusztulását is okozhatják, a kagylókban, rákokban a méreg felhalmozódik, A kép egy tengerparti figyelmeztetést mutat, arra intve az embereket, hogy ne egyék meg a rákokat, kagylókat, mert bénító kagylóméreggel fertőzöttek.

35 Felszín alatti vizek Talajvíz:felszín alatti vízkészlet azon része, amely az első vízzáró réteg fölött helyezkedik el Eredetét tekintve a felszínről leszivárgó csapadékvíz vagy a felszíni vizek vízáteresztő rétegben tovahaladó része A talaj szennyeződése nagyon veszélyes, mert míg a folyóvízzel a szennyezés levonul, addig a talajvízben évtizedekig megmaradhat

36 Felszín alatti vizek Rétegvíz (artézi v. mélységi víz): általában két vízzáró réteg között 20 métertől több km-ig terjedő mélységben helyezkedik el. A rétegvíz többnyire csaknem teljesen kitölti a víztartó kőzet pólusait. A rétegvizek szennyezőanyagoktól és mikroorganizmusoktól mentesek, oxigént nem, vasat és szén-dioxidot csaknem mindig tartalmaznak.

37 Felszín alatti vizek Karsztvíz: a mészkő és dolomithegységek repedéshálózatába a beszivárgó szén- dioxidtartalmú csapadékvizek oldó hatásának következtében helyenként üregekké, barlangokká bővül, és nagy mennyiségű vizet képes befogadni és tárolni. A karsztvizek keménysége nagy (15-25 nk 0 )

38 Felszín alatti vizek

39 A vizek minősége Vízminősítés a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége Meghatározása szakszerű mintavételből, vmint helyszíni és laboratóriumi fizikai, kémiai, biológiai és bakterológiai vizsgálatok elvégzéséből áll Vizsgálati adatok rendszerezése: –Sótartalom mennyisége és minősége –Szerves anyagokkal szennyezettség (pl. oxigén-fogyasztás, öntisztuló képesség) –Mérgezőanyag-tartalom (pl. nehézfémek, cianidok) –Egészségügyi szempontok (fertőzöttség, radioaktivitás)

40 A vizek minősége A vízminőség meghatározására általános módszer nem lehetséges, nincsenek olyan mutatószámok, amelyekkel a vízminőség általában kifejezhető. A tiszta és a szennyezett víz, valamint a közbülső fokozatok emberi kategóriák, amelyek a vízhasználat célja nélkül nem határozhatók meg. A vizeket a gyakorlati felhasználás minőségi követelményei alapján célszerű osztályozni: –ivóvízellátásra –ipari vízellátásra –gyógyászati, üdülési célra –öntözésre –egyéb vízhasználatra való alkalmasság A gyakorlatban a felhasználási területet tovább kell szűkíteni, mert pl. az élelmiszeriparban megfelelő vizet a fényképészeti ipar nem tudja használni és az ivóvíznél még megtűrt 0.5mg/l vas ill. 0.2 mg/l mangánkoncentráció a textiliparban megengedhetetlen.

41 A SZENNYEZŐDÉS VÍZBE VALÓ KERÜLÉSE pontszerű és nem pontszerű, vagy diffúz A szennyezés a szennyező anyag vízbe jutásával kezdődik (emisszió), majd a vízben terjedve (transzmisszió) kisebb-nagyobb víztömeg szennyeződhet (immisszió). A szennyezőanyag továbbterjedésének mértékétől, a szennyeződés kiterjedésétől függően lokális (helyi) vízgyűjtőre kiterjedő (fluviális) regionális és kontinentális lehet. Ha a szennyezés váratlanul, hirtelen valamely baleset, műszaki meghibásodás, mulasztás hatására helyi jelentősséggel, erőteljesen következik be, akkor havária szennyezésről beszélünk.

42 Vizek hidrodinamikai tulajdonságainak, azok térbeli és időbeli változásainak ismerete szükséges a többi vízminőségi adat ismeretéhez –pl. vízhozam mérése szükséges a szennyező anyagáramának meghatározásához Sebesség: vizek áramlási sebessége lényeges hatással van a szennyezésprofil meghatározására –pl. felsőbb folyószakaszon bejutott szennyezés meghatározása az alsóbb folyószakaszon –vagy szennyezők terjedése a talajvízben Vízsebesség naponta vagy szezonálisan is változhat (éghajlati tényezők), ezért is fontos a mérés idejének megadása Hidrológiai vízminősítés

43 Sebesség Folyók: 0,1-1 m/s közti, egyirányú és időben változó áramlási sebesség, függőleges irányú keveredés alapos, oldalirányú csak az összefolyástól messze következik be Tavak:0,001-0,01 m/s értékű felületi sebesség jellemzi, itt az anyagmozgás jellemzésére a tartózkodási időt használják (hónap-100 év) felszín alatti vizek: állandó irányú és sebességű áramlás m/s áramlási sebességet a vízzáró réteg porozitása és permeabilitása szabályozza, a keveredés kismértékű

44 Vízhozam és vízszint Vízhozam: folyóvizek térfogatárama, m 3 /s vagy m 3 /év Vizek lebegő és oldott árama: koncentráció*vízhozam Vizekben mintavételkor mérni kell: vízállást és a vízszintet is A vízállás a föld felszínén levő állóvizek és vízfolyások vízmagassága, amely időszakos változásának mérésére a vízmérce szolgál. A vízmércén az adott felszíni víz áradását és apadását – a vízjárását – lehet nyomon követni

45 A vízállások elnevezése a mederkitöltési tényező figyelembe vételével a következők 0 – 20% igen alacsony 21 – 40% alacsony 41 – 60% közepes 61 – 80% magas 81 – 100% igen magas Vízmérce a Lánchíd budai pillérének lábán Hazánkban az első vízmércéket a 18. században állították fel. A vízállások feljegyzését a Dunán már 1823-ban Pozsonyban és Budán, 1830 Komáromban kezdték el. A Tisza első mércéjét Szegeden állították fel 1833-ban.

46 Fizikai vízminősítés Hőmérséklet Lebegőanyag (zavarosság,átlátszóság) Vezetőképesség Szín A víz különböző célokra való alkalmasságát a fizikai jellemzők közül a hőmérséklet határozza meg. Az organoleptikus tulajdonságok alatt a víz érzékszervileg észlelhető tulajdonságainak összefoglaló nevét értjük. Ide soroljuk a víz színét, ízét, szagát (primer és szekunder szaghatások)

47 Hőmérséklet Felszín alatti vizek hőmérséklete közel állandó Felszíni vizek hőmérséklete évszakok szerint jelentős ingadozást mutat: téli 1-2 °C-tól nyári ° C Egyensúly megborítása: felmelegedett hűtővizek folyókba engedésével, uis a hőm. emelkedéssel az oxigén- oldhatóság csökken, ez megnehezíti a biológiai lebontást, a folyók öntisztulását Hőszennyezés: víz hőm-ének mesterséges megváltoztatásával kárt okozó vízszennyezés, amelynek jelentősége hőerőművek különösen az atomerőművek nagy hűtővízigénye miatt egyre nő Felmelegedés előnyös hatását is kihasználják: hűtőtavakban halakat tenyésztenek (uis magasabb hőmérsékleten fokozódik a vízi élőlények anyagcseréje pl. az oxigén felvétel gyorsabb és a mérgező anyagokra is érzékenyebbek)

48 Lebegő anyagok Szervetlen és szerves anyagok,planktonok, egyéb mikroszkópikus méretű élőlényekből álló lebegő anyag részecskéinek mérete 10 nm és 0,1 mm közt változik De általában lebegő anyagon a 0,45 µm pórusátmérőjű szűrőn fennmaradó frakciót értik Zavarosság: lebegő anyag részecskéi a beeső fényt szórják és elnyelik Mérhető a lebegő részecskék által szórt fény mérésével (nefelométerrel) Mértékegysége: NTU- Nephelometric Turbidity Unit Átlátszóság: vízben a láthatóság határa

49 Fajlagos vezetőképesség(µS/cm) Oldott anyag, főként az oldott ásványi sók, és főbb ionok határozzák meg Összes oldott anyag(mg/l)=f*fajlagos vezetőképesség (µS/cm) Legtöbb víz fajlagos vezetőképessége 10 és 1000 µS/cm, de különösen szennyezett vizeknél meg is haladhatja ezt az értéket Különösen alkalmas pl. a szennyvíz beömlése körül szennyezett zónák kiterjedésének feltérképezésére Forrás: Dr. Pátzay György: Vízkémiai technológia ea.

50 Víz színe A zavarosság mellett a víz színe határozza meg a fény behatolásának mélységét, algaszaporulat fotoszintézissel tehát csak eddig a mélységig lehetséges Víz valódi színét a vízben oldott anyagok (huminsavak, színes ionok festékek) idézik elő, ez csak a szűrés vagy centrifugálás utáni mintában mérhető Látszólagos színét pedig a színes lebegő anyagoktól kapja, ezt szennyezés illetve fito- és zooplanktonok is okozhatják Valódi szín mértékegysége TCU (True Color Unit) fényelnyeléssel határozzák meg 465 nm-nél Kálium-kloroplatinát és kobalt-klorid hígítási szorzattal hasonlítják össze és platina-kobalt egységekben (1mg Pt-Co) fejezik ki nagyon tiszta- sötét tőzeges tartomány

51

52 Kémiai vízminősítés Sótartalom: Az oldott sók a vízben ionok formájában fordulnak elő: Kationok: Ca 2+, Mg 2+, Na +, Al3 +, Fe 2+, NH 4 +, K + … Anionok: Cl -, SO 4 2-, HCO 3 -, SiO 3 2-, NO 3 -, NO 2 - … A desztillált víz ’mérgező’ az élőlények számára (ozmózis). A víz kémiai elemzésének adatait úgy szokták összeállítani, hogy az 1 liter vízben jelenlévő ionok mennyiségét adják meg mg-ban (vagy μg-ban)

53

54 A víz keménysége Az ipari és gyakorlati célokra használt víz Ca- és Mg-tartalmát külön is megadják számszerűen keménységi fokokban. Erre azért van szükség, mert Ca és Mg vegyületek (karbonátok, szilikátok stb.) formájában rakódnak le a kazánokban és egyéb ’vizes’ berendezésekben, amit vízkőnek neveznek. 1 német keménységi fok (vagy nk°) = 10mg CaO-dal egyenértékű Ca- és Mg-só 1 liter vízben. ÖSSZES KEMÉNYSÉG = ÁLLANDÓ KEMÉNYSÉG + VÁLTOZÓ KEMÉNYSÉG

55 A víz keménysége Változó, vagy karbonát-keménység: a vízben lévő hidrogén-karbonát ionokkal egyenértékű Ca- és Mg- ionok összessége. Forralással szén-dioxid fejlődése mellett megszüntethető. Meghatározása: sav-bázis titrálással fenolftalein (pH=8,3) és metilnarancs (pH=3,9) indikátor jelenlétében (pH 3,9 és 8,4 közt fogyott savval egyenértékű a víz HCO 3 – tartalma) Metilnarancs indikátor átcsapási tartománya: 3,1-4,4 pH:3,1 vagy alatt: piros, pH:4,4 vagy felett: sárga

56 A víz keménysége Állandó keménység: a vízben lévő egyéb anionokkal egyenértékű Ca- és Mg-ionok összessége. Meghatározható komplexometriás titrálással eriokrómfekete-T indikátor jelenlétében Eriokrómfekete-T indikátor átcsapási tartománya: lila→kék

57 A vizek minősítése keménység szerint

58 Oldott oxigén: az élőlények pusztulását okozhatja, ha 1-2 mg/l-nél alacsonyabb, de a pisztrángok 6 mg/l fölött élnek csak meg. Oxigén szükséges a szennyvízzel bejutó anyagok lebontásához is. A vizekben az oxigéntartalom fordítottan arányos a hőmérséklettel. 20 º C-on, normál légköri nyomáson 8 mg/l körüli érték Oxigén telítettség: A felszíni vizek oxigén telítettségét %-ban fejezik ki. Az előbbi példához visszatérve az oldott oxigén tartalom 20 º C-on, normál légköri nyomáson 8 mg/l körüli érték, ez 100 %-os telítettséget jelent

59 BOI:Biológiai Oxigénigény: a vízben levő szerves anyagok aerob úton történő lebontásához meghatározott idő alatt (ált. 5 nap) szükséges oxigén mennyisége Kémiai Oxigénigény: (KOI, angol megfelelője COD) [O 2 mg/liter] A vízben lévő oxidálható anyagok (szerves anyagok) mennyiségével arányos K 2 CrO 7 -tal és KMnO 4 -tal oxidáció tömény kénsavas közegben 150°C-on, 2 órás forralást követően a reagens visszamérésével TOC (összes szerves szén) gyűjtő paraméter szintén a vizek szerves szennyezettségének jellemzésére alkalmazzák KOI/TOC hányados: szerves vegyületek oxigéntartalmára lehet következtetni KOI/BOI hányados: a szerves szennyezés biológiai tisztíthatóságát jelzi

60 Nitrogénvegyületek: Öt formában fordulhat elő: elemi-, szerves-, nitrogén, nitrit- és nitrát-, ammónia. A nitrogénvegyületek a vizekbe többféle forrásból juthatnak: műtrágyából, szerves trágyából, szerves anyagok bomlása révén, és a szennyvízkezelő berendezésekből ezek közül a fehérjék bomlása során keletkező ammónia a legveszélyesebb (egyrészt zavarja a vízelőkészítést, mert a klórozás során ízrontó klóraminok keletkeznek, Az ammónia a sejtmembránon áthatoló sejtméreg. Mérgező hatása egyéb vízjellemzők függvénye is, 0,2-2 mg/l koncentráció-értéktől toxikus A magas nitrát tartalom csecsemőkre és felnőttekre egyaránt veszélyes.

61 Foszforvegyületek: A foszfor nem mérgező, de fölös mennyisége a természetet károsan deformálhatja "terhelő" összetevő. A vizek nagy aktív foszfortartalma ugyanis a növények, algák túlburjánzását - eutrofizációt eredményez és ezért káros A természetes emberi tevékenység is okoz foszfor szennyezést. Az emberi kiválasztás naponta, személyenként 2g foszfort, ezen felül a hagyományos mosószerek további 2 g foszfort visznek a vizekbe Szerves és szervetlen foszfátok formájában Emberi források: –mosószerek, –műtrágyák, –ipari szennyvizek

62 Mikroszennyezők: - szervetlen mikro szennyezők: Ivóvíz esetén a Fe, Mn, Zn ízrontó hatásúak, a Cd, a Hg, Pb és a réz mérgezők. - szerves mikro szennyezők: a különféle emberi tevékenységek miatt a vizekben különösen a szerves mikro szennyezők száma és koncentrációja nőtt meg, veszélyességüket fokozza, hogy többségük a hagyományos szennyvíztisztítás ill. vízelőkészítés során nem távolítható el.

63 Nehezen lebomló szerves szennyező anyagok A szerves szennyező anyagok nagy többsége nagy koncentrációban a vizek oxigéntartalmának csökkentésével fejti ki káros hatását. Kis hányaduk nehezen bomlik és már kis - μg/l - koncentrációban is káros, mérgező, rákkeltő, vagy felhalmozódó tulajdonságú. Ezek, a szerves mikroszennyezők néven is számon tartott vegyületek: –Növényvédő szerek, rovarölő szerek, –kőolajok és származékaik, –szintetikus mosószerek, –poliklórozott bifenilek (PCB-k), –fenolok. Valamennyien speciális szennyező hatást okoznak. Jelenlétük speciális megítélést, eltávolításuk speciális technikákat igényel.

64 Kőolaj származékok: kisebb koncentrációban is mérgezők, ízrontó hatásúak, az olajhártya pedig elzárja a vízfelszínt a légköri oxigéntől, az aromás szénhidrogének emellett rákkeltő hatásúak. Szintetikus mosószerek: a felszíni vizek habzását okozzák, ami az oxigénfelvételt nehezíti, emulgeáló hatásuk miatt más káros anyagok kicsapódását, kiülepedését akadályozzák. Növényvédő szerek: a rovarirtók, a gombairtók és a gyomirtók táplálékláncban való feldúsulásuk miatt hatásuk esetleg csak évek múlva jelentkezik, lebomlásuk lassú, hazánkban a DDT használatát betiltották. Ma a növényvédelem más szerek használatára tér át, ezek víz hatására gyorsan lebomlanak (ilyenek a szerves foszforsav észterek) Radioaktivitás: a háttér a kőzetek oldódása és a K-40 jelenléte miatt változó, a tengerekben a magas sótartalom miatt magasabb. A felszíni robbantások idején jelentősen emelkedett a szint, majd Csernobil okozott gondot, napjainkban az atomerőművek és az izotóp felhasználó laboratóriumok szigorú ellenőrzésével a szint igen alacsony Mikroszennyezők

65 Toxikus fémek Egyes fémek kis mennyiségben szükségesek az élővilág számára (esszenciális fémek). Ezek a bór, cink, króm, kobalt, mangán, molibdén, ón, réz és vas. Más fémek - arzén, kadmium, ezüst, higany, ólom, berilium - az élő szervezeteket mérgezik, toxikusak. Az esszenciális fémek optimálist jóval meghaladó koncentrációban, valamint a nem-esszenciálisak növekvő koncentrációban fokozottan mérgezőek. Mérgező hatást csak az oldott fémszennyezők okoznak, az oldhatatlan fémvegyületek biológiailag inaktívak. Szennyvizeink általában igen kis koncentrációban tartalmaznak fémszennyezőket, de a biológiai folyamatok során megkötődnek, és a képződött biomasszában felhalmozódnak, így sok ezerszeres koncentrációt is elérhetnek. Előfordulhat, hogy a tápláléklánc végén levő állatot, vagy embert már a felhalmozódásból adódó nagy dózisú mérgező hatás éri.

66 Mindenhol, ahol élet- vagy ipari tevékenység van, előfordulnak cianidok. Ezért a cianidokat szennyezettséget jelző vegyületnek is tekintik. A cianid ion könnyen megkötődik az állati szervezetekben és gyors mérgezést okoz. Már mg halált is okozhat embereknél. Blokkolja a citokróm rendszert, és az oxidációs folyamatokat. Természetes vizekben cianid nincsen, vagy csak 0,1 mg/l alatti koncentrációban fordul elő. Cianid tartalmú vizeket közvetlenül a képződésük helyén kell tisztítani a fokozott mérgezési veszély miatt, valamint azért is, mert a 0,2 mg/l feletti koncentráció a biológiai tisztítást gátolja. A megengedett cianidion koncentráció: 0,2 mg/l. Cianidok

67 Biológiai vízminősítés: Halobitás: a víz biológiailag fontos szervetlen kémiai tulajdonságainak összessége (összes sótartalom, ionösszetétel). Trofitás: a vízi ökoszisztéma elsődleges szervesanyag-termelésének mértéke, alapja a fotoszintézis biokémiai folyamata, amelyhez fémek, szervetlen növényi tápanyagok, megfelelő hőmérséklet és klorofill tartalmú növényzet (alga, hínár) szükségesek. Ha a fontos tápanyagok (C, O, H, N, P, S) közül csak egy is hiányzik, akkor ez gátolja a folyamatot. A trofitás fokának meghatározására a vízben élő algák számát ill. azok klorofill tartalmát mérik.

68 A trofitási skála fokozatai és azok értelmezése: Oligotróf:szűken termő – szervetlen növényi tápanyagban szegény, kevés szerves anyagot termelő víz Mezotróf:közepesen termő Eutróf:bőven termő – nagy trofitású, szervetlen növényi tápanyagokkal jól ellátott, szerves anyagot elsődlegesen bőven termő Hipertróf:túltermő vizek, melyekben olyan növényi tápanyagfelesleg van, aminek kihasználására a fényenergia mennyisége nem elég.

69 Biológiai vízminősítés: Szaprobitás: a vízben lévő holt szerves anyagok lebontásának mértéke, mely a biokémiailag hozzáférhető szerves anyagok mennyiségétől függ Mértékét az élővilág faji összetételének mikroszkópos vizsgálatával (a szaprobitás fokának növekedésével a fajok száma csökken, de az egyedszám nő) és az oxigénfogyasztás mérésével határozzák meg. Toxicitás: a víz mérgezőképessége, olyan mérgek jelenléte, amelyek a vízi élőlényeket veszélyeztetik, a vizek öntisztuló képességét csökkentik, a víz ivóvízként történő vízfelhasználását korlátozzák. Mértékét azzal a hígítással jellemzik, ami mellett a kísérleti élőlények fele adott idő alatt életben marad LD 50

70

71 Bakteriológiai vízminősítés: A háztartási hulladékokkal olyan kórokozó baktériumok is kerülnek a vízfolyásokba, amelyek közegészségügyi ártalmakhoz, járványokhoz vezethetnek. A felszíni és az ivóvizek kórokozó baktériumokat nem tartalmazhatnak. Meghatározásuk megfelelő táptalajon történő tenyésztéssel valósítható meg. A vizeket a kóliliterrel jellemzik: az a legkisebb vízmennyiség, amiből a kólibaktérium kitenyészthető. Kóliszám: 100 ml vízből kitenyészthető baktériumtelepek száma. Határértékek: Klórozott vezetékes víz: 0,4 Vezetékes vagy ásványvíz:2 Fúrt kút4 Ásott kút20 Külön nehézséget okoz a vírusok jelenléte, mert azok a baktériumoknál is nehezebben irthatók ki.

72 Vízminőségi osztályok A víz minősítése minden esetben az elérni kívánt célnak megfelelően történik (ivóvíz, hűtővíz, strandolásra, öntözésre alkalmas vizek…), a felszíni vizeket integrált követelményrendszer alapján minősítjük.

73 KórokozókBetegségHatás Baktériumok, vírusok, protozoák, bélférgek stb. tífuszhasmenés, hányás, lép megnagyobbodás, bélgyulladás kolerahasmenés, erős hányás, kiszáradás dizentériahasmenés enteritiserős gyomorfájás, émelygés, hányás fertőző májgyulladás láz, fejfájás, étvágytalanság, hasi fájdalom, sárgaság, májnagyobbodás, permanens májkárosodás gyermekparalízismagas láz, erős fejfájás, torokfájás, nyakmerevedés, mély izomfájdalom, remegés, a lábak, karok test bénulása A betegséget okozó ágensek

74 A vízminőségi jellemzők és határértékek Mérték- egység Határérték osztály Oxigénháztartás jellemzői I.II.III.IV.V. Oldott oxigénmg/l7643 33 Oxigéntelítettség%  20  200 Biokémiai oxigénigény (BOI5) mg/l  15 Kémiai oxigénigény (KOIps) mg/l  20 Kémiai oxigénigény (KOIk) mg/l  60 Szaprobítási (Pantle- Buck) index 1,82,32,83,3  3,3 Tápanyagháztartás jellemzői Ammónium (NH 4 -N)mg/l0,20,51,02,0  2,0 Nitrit (NO 2 -N)mg/l0,010,030,10,3  0,3 Nitrát (NO 3 -N)mg/l  25 Összes-foszformg/l  1000 Összes-foszfor*mg/l  500 Ortofoszfát (PO 4 -P)mg/l  500 Klorofill-amg/l  500 Mikrobiológiai jellemzők  500 Coliformszámi/ml  1000 Mikroszennyezők és toxicítás

75 Szervetlen mikroszennyezők  500 Alumíniummg/l  500 Arzénmg/l  100 Cinkmg/l  300 Higanymg/l0,100,20,51  1 Kadmiummg/l0,5125  5 Króm Króm(VI) mg/l  100  50 Nikkelmg/l  200 Ólommg/l  100 Rézmg/l  100 Szerves mikroszennyezők Fenolok (fenolindex)mg/l  20 Anionaktív detergensekmg/l  500 Kőolaj és termékeimg/l  250 Radioaktív anyagok Összes β-aktivításBq/l0,170,350,551,1  1,1 Egyéb jellemzők pH6,5-88-8,56,0-6,5 8,5-9 5,5-6,0 9,0-9,5  5,5  9,5 Fajlagos vezetőképesség (20 °C-on) µS/cm  2000 Vasmg/l0,10,20,51  1 Mangánmg/l0,050,10,200,5  0,5

76 Az MSZ szabvány a komponenseket az alábbi mutatócsoportokba sorolja : MSZ :1993 Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés Oxigénháztartás –Oldott oxigén –Oxigén telítettség –Kémiai oxigénigény (KOI) –Biokémiai oxigénigény (BOI 5 ) –Összes szerves szén (TOC), oldott szerves szén (DOC)

77 Az MSZ szabvány a komponenseket az alábbi mutatócsoportokba sorolja : Nitrogén és foszforháztartás –Összes nitrogén, ammónium ion(NH 4 + ), nitrit- és (NO 2 ) nitrát ion(NO 3 ) –Összes foszfor és oldott orto-foszfát(PO 4 3- ) ion –a-klorofill

78 Az MSZ szabvány a komponenseket az alábbi mutatócsoportokba sorolja : Mikrobiológiai jellemzők –Coliformszám 1 ml-ben –Fekális (termotoleráns) coliformszám 1 ml-ben –Fekális streptococcus 1 ml-ben –Salmonella 1 ml-ben –Összes telepszám 37 o C-on –Összes telepszám 20 o C-on

79 Az MSZ szabvány a komponenseket az alábbi mutatócsoportokba sorolja : Mikroszennyezők Szervetlenek: –Al, As, B, CN -, Zn, Hg, Cd, Cr, Cr(VI), Ni, Pb, Cu, Szervesek: –Fenolok és homológjai –Detergensek –Kőolaj származékok –Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) –Illékony klórozott szénhidrogének –Triazinszármazékok –Peszticidek

80 Az MSZ szabvány a komponenseket az alábbi mutatócsoportokba sorolja : Toxicitás és radioaktív anyagok Daphnia teszt (vizibolha egyedeinek 50 %-a 48 óra alatt mozgásképtelenné válik adott koncentráció (LC 50 ), ill. adott károsanyag mennyiség (LD 50 ) hatására) Csíranövény teszt (fehér mustármagvak csírázásgátlása alapján méri a szennyezőanyag toxicitását ) Halteszt –Összes béta aktivitás – 3 H – 90 Sr – 137 Cs

81 Az MSZ szabvány a komponenseket az alábbi mutatócsoportokba sorolja : Egyéb jellemzők Anionok: klorid, szulfát, karbonát, hidrokarbonát, fluorid, Kationok: kálium, nátrium, kalcium, magnézium, vas, mangán pH Vezetőképesség Összes lebegőanyag Zavarosság

82 Ivóvíz előállítás

83 Az ivóvíz Az ivóvíz nem tartalmazhat nem megengedhető koncentrációban egészségre káros anyagokat, azonban tartalmaznia kell mindazon anyagokat (ásványi anyagokat, nyomelemeket), amelyekre az emberi szervezetnek szüksége van és amelyeknek a felvétele az ivóvízzel biztosítható. A vízcsőhálózatból kikerülő ivóvíznek esztétikai szempontból is kifogástalannak kell lennie, színtelen, szagtalan, friss és jóízű legyen. Az ivóvíz lehetőleg nem okozzon korróziót, csapadékképződést.

84 Az ivóvíz A vízszolgáltató feladata, hogy mindenkor megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz álljon rendelkezésre kellő hálózati nyomáson. Általános érvényű, hatályos nemzetközi előírás az ivóvíz minőségére nincs. Az országos szabványok a mérgező anyagokra és az egészségre közvetlenül káros anyagokra nézve általában követik a WHO ajánlásait. Az Európai Gazdasági Közösség (EEC) 80/778/EWG ivóvízminősítési szabályzata ˙direktívája´1985 óta kötelező lenne a tagországokra. Magyarországon az ivóvíz minőségét az MSZ 448/1-53 számú szabvány rögzíti.

85 A vízminőségi osztályok jellemzése I. osztály: kiváló víz. Mesterséges szennyező anyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú víz, amelyben az oldottanyag-tartalom kevés, közel teljes az oxigéntelítettség, a tápanyagterhelés csekély és szennyvízbaktérium gyakorlatilag nincs

86 II. osztály: jó víz. Külső szennyezőanyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt, mezotróf jellegű víz. A vízben oldott és lebegő, szerves és szervetlen anyagok mennyisége, valamint az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos változása az életfeltételeket nem rontja. A vízi szervezetek fajgazdasága nagy, egyedszámuk kicsi, beleértve a mikroorganizmusokat. A víz természetes szagú és színű. Szennyvízbaktérium igen kevés.

87 III. osztály: tűrhető víz. Mérsékelten szennyezetett (pl. tisztított szennyvizekkel már terhelt) víz, amelyben a szerves és szervetlen anyagok, valamint a biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizálódást eredményezhet. Szennyvízbaktériumok következetesen kimutathatók. Az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos ingadozása, továbbá, az esetenként előforduló káros vegyületek átmenetileg kedvezőtlen életfeltételeket teremthetnek. Az életközösségben a fajok számának csökkenése és egyes fajok tömeges elszaporodása vízszíneződést is előidézhet. Esetenként szennyezésre utaló szag és szín is előfordul.

88 IV. osztály: szennyezett víz. Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás jellemzői tág határok között változnak, előfordul az anaerob állapot is. A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok száma (ezen belül a szennyvízbaktériumok uralkodóvá válnak), valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A víz zavaros, esetenként színe változó, előfordulhat vízvirágzás is. A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus toxicitásnak megfelelő értéket is elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a soksejtű állatokra

89 V. osztály: erősen szennyezett víz. Különféle eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus víz. Szennyvízbaktérium-tartalma közelít a nyers szennyvizekéhez. A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. A víz átlátszósága általában kicsi; zavaros. Bűzös, színe jellemző és változó. A bomlás-termékek és a káros anyagok koncentrációja igen nagy, a vízi élet számára krónikus, esetenként akut toxikus szintet jelent.

90 Felszini vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés: MSZ 12749:1993 szabvány szerint. Vízminőségi jellemzők: A csoport: oxigénháztartás jellemzői B csoport: a nitrogén és foszforháztartás jellemzői C csoport: mikrobiológiai jellemzők D csoport: mikroszennyezők és toxicitás D1 alcsoport: szervetlen mikroszennyezők D2 alcsoport: szerves mikroszennyezők D3 alcsoport: toxicitás D4 alcsoport: radioaktív anyagok E csoport: egyéb jellemzők Vízminőségi osztályok

91

92

93 Az újkorban a higiénia és a víz kapcsolatát a XIX. században ismerték fel, amikor az orvosok a közegészségügyi gondok forrását a szennyezett víz fogyasztásában látták, ahogy Louis Pasteur mondta „betegségeink 90%-át megisszuk”. Még 1935-ben is 2600 halálos áldozatot követelt Marseille-ban a kolera, amit a nyílt csatornában szállított nyersvíznek tulajdonítottak (Roche et al. 2001). A problémát később klóradagolással szüntették meg és szoros összefüggést találtak az adagoló pontok száma, valamint a halálesetek csökkenése között. A csatornázás gyakorlata a Római Birodalom bukása után feledésbe merült és a felszíni árkok, az utcák szolgáltak mindenfajta vízzel kapcsolatos hulladék elhelyezésére és eltávolítására

94 A Víz Keret Irányelv (VKI) Az Európai Unió vízgazdálkodásra vonatkozó legfontosabb jogszabálya. Célkitűzése, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vizet biztosítson a jövő nemzedék számára. Szigorú minőségi előírásokat tartalmaz annak érdekében, hogy 2015-re minden víz feleljen meg a „jó állapot” követelményeinek. A vízgazdálkodást nem határok szerint, hanem vízgyűjtő területenként szervezi meg, és biztosítja minden érdekelt hatékony részvételét. A minősítésben, ha csak egy paraméter nem felel meg a rendeletben foglalt határértékeknek, akkor a víz minőséget nem megfelelőnek nyilvánítjuk. Ez az „egy rossz, mind rossz” elv.

95 Vízhiány okai Édesvízkészletek felélése, szennyezése Folyók elöntözése (pl. Aral tó, Szir-darja, Amu-darja) Klímaváltozás Esőerdők irtása (Amazonasi esőerdők ötödét pusztították ki az elmúlt 40 év alatt) Népességrobbanás (2020-ra 2 milliárddal bővül a világ népessége) A probléma már most aktuális: 80 ország most is súlyos vízhiánnyal küzd 50 év múlva az emberiség fele vízhiányos területen fog élni Föld lakosságának vízigénye növekszik, az iható vízkészlet pedig egyre csökken

96 Vízhiány problémái Az egészséges vízellátás világprobléma: napjainkban az emberiség 50%-a nem talál egészséges ivóvizet otthona környezetében, és évente kb. 5 millió gyermek hal meg a fertőzött víz által terjesztett betegségekben. Magyarországon a lakosság %-a részesül vezetékes ivóvízben, de emellett szinte lehetetlen ásott kútból szennyezés mentes, legfőképpen nitrát mentes (50mg/liter-ig megfelelő) ivóvizet nyerni. Magyarországon évente mintegy 1.3 milliárd m 3 szennyvíz jut tisztítatlanul a víz körforgásába, amely a Balaton vízmennyiségének (2 milliárd m 3 ) kb. kétharmad része

97 Vízhiány osztályozása Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet (International Water Management Institute) osztályozása: Fizikai vízhiány: elsődleges vízellátásban felhasznált mennyiség meghaladja a lehetségesen hasznosítható vízkészletek 60%-át. Gazdasági vízhiány: Elegendő vízkészlettel rendelkeznek, de több, mint 25%-al kell növelniük vízkínálatukat, mely komoly pénzügyi és fejlesztési kapacitási problémákat jelent Csekély (vagy nincs) vízhiány: Nem lesz fizikai vízhiány, és nem kell 25%-ot meghaladó fejlesztés

98

99 Vízhiány következményei Megfelelő tisztaságú, mennyiségű víz miatt nem teljesülnek a megfelelő higiéniai viszonyok: minden 15. másodpercben ezért hal meg egy gyermek Elsivatagosodás, termőterületek csökkenése Víz az olaj szerepét veheti át, háborúk folyhatnak az ivóvízért Ha elfogy az ivóvíz, azt nem tudjuk alternatív módon pótolni!

100 A „kék arany” Víz nemsokára megjelenhet az árutőzsdén, akárcsak az olaj Takarékosságra sarkallná a kisebb-nagyobb fogyasztókat Már léteznek (főleg az USA-ban) vízzel kapcsolatos befektetési alapok, melyek főként vízkezelési, víztisztítási technológiai kutatásokat fedeznek Közműcégek részvényei 1995 és 2005 között 446%- os emelkedést produkáltak

101 Helyi vonatkozások Magyarország éghajlata mediterrán irányba tolódik Növekednek a szélsőségek: Csökken a csapadék éves átlaga, de úgy, hogy télen több, nyáron lényegesen kevesebb esik Növekszik az árvizek gyakorisága pl. Tisza völgyében, ugyanakkor az aszályok is sűrűbbek a Duna-Tisza közén, és az Alföldön Duna vízjárása is megváltozhat, mivel a vízgyűjtő területein változik a klíma a globális felmelegedés miatt Sekély tavak vízszintingadozása (pl. Balaton as rekord sekélysége)

102 Lehetőségek Sótalanító üzemek (költséges üzemeltetés) Mezőgazdaság vízfogyasztásának csökkentése Vízgyűjtő területek erdeinek óvása víztisztító építése helyett Pazarló életmód átgondolása Jégkockák a sarkokról

103 Jellemző fogyasztási adatok Ivás, főzés: 1-5 liter/ fő/nap Fürdés: liter/ alkalom Mosás: liter / alkalom Mosogatás mosogatógéppel (8-12 terítékes): liter/ alkalom Mosogatás folyóvízzel: 40 liter/ alkalom WC öblítés: liter/ alkalom Csöpögő csap: liter/ nap


Letölteni ppt "Vizek védelme 5.előadás. A víz tulajdonságai A víz (lat. aqua) a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H 2 O (dihidrogén- monoxid) Olvadáspontja:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések