Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezetvédelem „ A Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezetvédelem „ A Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.”"— Előadás másolata:

1 Környezetvédelem „ A Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.”

2 A FÖLD FÉNYSZENNYEZÉSE AZ ŰRBRŐL NÉZVE forrás:

3 Ésszerű csökkentésekÉsszerű csökkentések

4 térnek az élőlényt illetve élőlények csoportjait körülvevő, körülhatárolható része, amely szervezet életfolyamataira közvetve vagy közvetlenül káros vagy előnyös hatással van Oda - vissza hatás a szervezet és a környezet közt, vagyis állandó anyag- és energiaforgalmi kölcsönhatásban vannak Környezet I.

5 Környezet II. Többféle értelmezés: –legszűkebb élettér (otthon,lakóhely, munkahely) –tágabb kör (település, régió, megye, ország) –Föld (annak élettelen és élővilága) –természeti környezet –társadalmi, gazdasági folyamatok összessége és ezek kölcsönhatása Mindegyik értelmezés helyes, ui. a környezetről alkotott képünk sok dologtól függhet

6 Természeti környezet: ún. geo-biokémiai rendszer: összetett kölcsönhatásokra épülő rendszer

7 Környezet – Geo-biokémiai rdsz. 1.Talaj Kőzetek,ásványok Barlangok Termőföldek Domborzat 2. Víz Felszín alatti vizek Felszíni vizek 3.Levegő Alsó légkör Felső légkör 4. Az élővilág Növényvilág Állatvilág Mikroorganizmusok

8 Környezet V. 5. Táj természetes,v. érintetlen természet közeli befolyásolt, urbánus 6. Települési környezet Lakóterületek Iparterületek Mezőgazdasági területek Közlekedési útvonalak

9 Környezetvédelem III. „ A környezetvédelem életcentrikus tevékenységi rendszer, amelynek alapvető célja az élővilág és az ember életének és egészséges fejlődésének megőrzése, a környezet megóvása a pusztítástól és a szennyeződéstől, végső soron az egész földi rendszer stabilitásának, zavartalan működésének biztosítása.” /Kerényi, 2003/

10 Környezetvédelem I.: 1.elsődleges célja: ember egészségének és fennmaradásának biztosítása 2.megfelelő életkörülmények kialakítása és védelme 3.természet és tájvédelem 4.mesterséges környezet védelme: környezeti ártalmak kiküszöbölése (hulladék, zaj, fény, káros sugárzások, por) környezetszennyezések megszüntetése

11 Környezetvédelem II. 5.Természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás Legjobb védekezés: a megelőzés Egyszerre van szükség ökológiai, műszaki, jogi, gazdasági beavatkozásra Ezen tudományterületek együttes alkalmazása lehetőséget ad arra, hogy környezetünket megőrizzük a jelen és a jövő számára

12 Környezetvédelem- interdiszciplináris tudomány Ökológia Földtudomány Kémia, biológia, orvostudományok Fizika, műszaki tudományok Matematika, számítástechnika Agrártudományok Közgazdaságtan, jogtudományok Politológia, szociológia, demográfia Pedagógia

13 A gazdasági rendszer által létrehozott ökológiai terhelés meghatározó tényezői a világ népességének mérete a világ népességének átlagos életszínvonala az életszínvonal mögött meghúzódó fogyasztás szerkezete a termékeket, szolgáltatásokat előállító technológiák hatékonysága

14 A világ népességének alakulása i.e től „napjainkig” millió fő

15 A világ népességének alakulása között :=7 mrd mrd 2x: 1959 (3 mrd) to 1999 (6 mrd) 2100: ~12 mrd

16 Whats_Your_Number/

17 Föld népessége :46 Forrás:

18 Föld népessége :02 Forrás:

19 Föld népessége :13 Forrás:

20 Föld népessége :47 Forrás:

21

22 A Föld és az élet története I. Földünk 4,6 milliárd éves története Ember kialakulása: mintegy 4 millió évvel ezelőtt kezdődött A természet történetének nagy része, az ember nélküli világ története

23 A „kozmikus óra". Egy napba összesűrítve a Föld 4,6 milliárd éves korát, a földművelés kifejlődésére éjfél előtt 0,2 másodperccel került sor, az ipari forradalomra pedig éjfél előtt 0,01 másodperccel.

24 A Világ tudósai figyelmeztetik az Emberiséget Mi alulírottak, a Világ vezető tudósai, ezennel óva intjük az Emberiséget attól, aminek elébe kell néznie. Amennyiben nem akarjuk, hogy megszámlálhatatlan embertömegek életkörülményei nyomorúságossá váljanak és meg akarjuk akadályozni, hogy globális hazánk, a Föld jóvátehetetlenül megkárosodjék, gyökeresen változtatnunk kell azon, ahogyan jelenleg a Földdel és a Földön kialakult élettel gazdálkodunk.

25 A Föld és az élet története II. Évmilliók során a kölcsönhatások rendszere változott→ezekre a rendszer folyamatosan és érzékenyen reagált Dinamikus egyensúlyban lévő (folyamatosan megújuló) világ alakult ki Dinamikus egyensúly: a természeti világ rugalmas, a mindenkori feltételekhez alkalmazkodni képes rendszert alkot

26 A Föld és az élet története III. Nagyon súlyos behatás pl. természeti katasztrófa: állat vagy növényfajok kipusztulása (pl. jégkorszakok, dinoszauruszok kihalása) Jelentősebb módosulások→új egyensúlyi állapotban a rdsz. továbbra is működőképes

27 A környezetvédelem története 1.A környezetvédelem előtörténete 2.A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) 3.A környezetvédelem intézményesülésének, hivatalos elismerésének korszaka (1970-es évek) 4.A hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttműködések korszaka (1980-as évektől)

28 Történelmi korok

29 Őskor Szoros kapcsolat az élővilággal Életmód: –Vadászat –Halászat –Gyűjtögetés –Barlangrajzok –Egyszerű eszközök

30 Őskor Lokális környezeti változások – kompenzáció Tűz megismerése: ragadozókkal szembeni védelem, a tápláléktartósítás és táplálékkészítés eszköze Természettől való függés csökkentése

31 Ókor Növénytermesztés Szántóföldi művelés Állattartás Ércbányászat Fémkohászat

32 Ókor Súlyosabb környezetterhelés A növénytermesztés feltétele, hogy az ember az eredeti növénytakarót kiirtsa, és az általa hasznosnak ítélt növényeket szaporítsa el és tartsa fenn, miközben az eredeti növénytakaró regenerációját lehetetlenné teszi Élővilág élőhelyének megváltoztatása

33 Ókor Az első szántóföldi kultúrák a termékeny folyóvölgyekben alakultak ki (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Sárga-folyó) Erdőkiirtás, talajfeltörés, felesleges víz elvezetése csatornákkal Védtelen talaj pusztulása a szél és víz romboló hatására

34 Ókor Természet folyamataiba való beavatkozás Máig ható változások: Salamon király idejében hatalmas cédruserdők ma már csak foltokban lelhetők fel. A Római Birodalom idején a Bagdadtól Damaszkuszig vezető utat erdő szegélyezte  ma ott sivatag található

35 Ókor Az ókori civilizációk környezetkárosító hatása már regionális szintű volt Korszak előnyös alkalmazásai: Teraszos földművelés Felismerték a szervestrágyázás talajjavító hatását A szennyvízzel való öntözést már a babiloni birodalomban is alkalmazták Vízvezetékrendszer, és Rómában ekkor építették az első zárt csatornát a mocsarak és szennyvizek levezetésére

36 A népesség növekedéséből eredő környezeti probléma megjelenése A népesség városokba koncentrálódott. Megjelentek a nagyvárosi környezeti problémák: –Szemétkezelés –Vízellátás problémája –Szennyvízelvezetés problémája –Higiéniai gondok Jeruzsálemben és Rómában vízvezeték rendszert építettek ki.

37 Középkor és korai Újkor Alacsony higiéniai színvonal Fertőzött víz Járványok Erdőirtás folytatása Mocsarak lecsapolása Bányászat, kohászat fejlődése Az ember környezet- átalakító hatása az ókorhoz hasonlóan a középkorban is főleg a talajt és az élővilágot érintette, és ezen keresztül hatott a vizek és a levegő állapotára regionális

38 Újkor Az első ipari forradalomtól 1960-as évekig Az 1960-as évektől napjainkig

39 Az első ipari forradalomtól 1960-as évekig Az ipari termelés gyors ütemű fejlődése (gőzgép, széntüzelésű kazánok) eredményezte, hogy a városok levegőjét kéntartalmú füst és por szennyezte, csökkent a napfényes órák száma (szmog), káros egészségügyi következményei voltak (pl. angolkór), hatalmas mennyiségű ipari és kommunális szennyvíz került a városokon átfolyó folyókba. légszennyezés és a vízszennyezés is egyre súlyosabb környezeti ártalomként jelentkezett súlyosak voltak, még nem váltak globálissá, a bioszféra egyensúlyát nem veszélyeztették

40 Minamata-öböl Chisso vegyi üzem higanytartalmú szennyvizet bocsátott az öbölbe. A kialakuló metil-higany felhalmozódott a halakban, az ott élők táplálékában. Következmény: –1022 haláleset –753 súlyos higanymérgezés –születési rendellenességek

41 Minamata-öböl II. A higanymérgezés főbb tünetei: –izületi fájdalmak, reuma –izomgyengeség, –Alzheimer-kór –Parkinson-kór –daganatok –autizmus

42 A környezetvédelem története 1.A környezetvédelem előtörténete 2.A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) 3.A környezetvédelem intézményesülésének, hivatalos elismerésének korszaka (1970-es évek) 4.A hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttműködések korszaka (1980-as évektől)

43 A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) A lakosság környezeti értékelésében az as évek elején következett be változás általánosan alkalmazott rovarirtó szerek (DDT, HCH) hosszú időn keresztül nem bomlanak le, így az élő szervezetekben (köztük az emberben is) felhalmozódnak és egészségkárosodást, súlyosabb esetben rákot okoznak

44 DDT DDT diklór-difenil-triklór-etán 1940-es évektől: Virágkor –Ígéretes rovarirtó szer: Malária visszaszorítása Tífusz-járvány megakadályozása 1960-as évek: Fordulat –A hasznos rovarokat is megöli –Perzisztens, akkumulálódik –Bekerült a táplálékláncba  madarak, emlősök esetében a szaporodási képességet –Karcinogén

45 HCH Rovarirtó szer: hexaklór-ciklohexán (Lindán, gamma HCH) Hazánkban 2001-ig forgalomban volt Nehezen bomlik le, rákkeltő

46 Contergan-botrány Contergan: egy terhes nők számára javasolt nyugtatószer több mint sérült (elsősorban végtaghiányos) gyermek született Nyugat- Európában Ok: sztereoizomerek

47 Római Klub Problémák globálissá váltak Aurelio Peccei olasz közgazdász létrehozta 1968-ban a Római Klubot Cél: Az emberiség veszélyeztetett helyzetének, a világproblematikák feltárása, megoldási javaslatok, jövőképek, problémák, katasztrófák előrejelzése Szemléletváltás elindítása (a Föld eltartó képessége nem korlátlan!)

48 Az 1960-as évektől napjainkig Rohamosan nő a népesség száma. Rohamosan nő a városok száma és mérete. Energiahordozók és nyersanyagok felhasználása exponenciálisan nő. Hatalmas méreteket ölt az erdőirtás mértéke. A műanyagok elterjedése az élet minden területén. A közlekedés kapacitása nő.

49 Az 1960-as évektől napjainkig Új környezeti ártalmak: –Zajszennyezés –Sugárszennyezés –Fényszennyezés –Hőszennyezés –Toxikus anyagok A régiek mellett: –Vízszennyezés –Talajszennyezés –Levegőszennyezés –Élővilág pusztítása A környezeti károk a tudományos-technikai forradalom hatására globálissá váltak

50 Civilizációs ártalmak I. Gyomorfekély, mint népbetegség Hipertónia egyre fiatalabb korban Infarktusos halál gyakorisága Érelmeszesedés fiatalabb korban Neurózis gyakorisága Balesetek növekedése

51 Civilizációs ártalmak II. Fogszuvasodás Daganatos betegségek Foglalkozási betegségek Allergia Halláskárosodás Idült légúti betegségek Fejlődési rendellenességek

52 A környezetvédelem előtörténete Történelmi korKörnyezeti hatás Károsodó elemek EnergiaforrásTevékenység Őskorlokálisélővilág, állatokemberigyűjtögetés, vadászat Ókorregionálisélővilág, talajemberi, állatimg. Középkorregionálisélővilág, talajállati, víz, szélmg. Újkorregionálislevegő, víz, talaj, élővilág, épített környezet szén, víz, szélipar, mg.,szolgáltatás Legújabbkor népesség 1987: 5 mrd ma: >6,7 mrd globálislevegő, víz, talaj, élővilág, épített környezet gáz, olaj, atomipar, szolgáltatás

53 A környezetvédelem története 1.A környezetvédelem előtörténete 2.A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) 3.A környezetvédelem intézményesülésének, hivatalos elismerésének korszaka (1970-es évek) 4.A hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttműködések korszaka (1980-as évektől)

54 I. Környezetvédelmi Világkonferencia, Stockholm Tudatosítani a természeti környezetet fenyegető veszélyeket. Tudatosítani azok globális jellegét. Jogi-igazgatási megoldásokat kidolgozni. Preventív és korrelatív intézkedések megtételére ösztönözni.

55 I. Környezetvédelmi Világértekezlet, Stockholm Összesen 26 irányelvet fogadtak el. Ezek közül a következők emelhetők ki: Az embernek joga van a megfelelő minőségű környezethez. A Föld természeti erőforrásait meg kell őrizni a jelen és a jövő nemzedékek számára. „A Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.” Minden országnak joga van, hogy kiaknázza saját erőforrásait, de nem okozhat kárt más országok környezetében. (Nemzetközi konfliktusok megelőzése!)

56 Eredmények A környezetvédelem az érdeklődés homlokterébe került, hivatalos elismerést nyert. Szinte minden ország létrehozta környezetvédelmi szerveit, és megalkotta környezetvédelmi törvényeit Létrejöttek a környezetvédelem nemzetközi szervezetei is, több nemzetközi megállapodás is született A tiszta környezethez való jog számos ország alkotmányába is bekerült (Mo. 1972)

57 Környezetvédelem IV. Hazánkban a törvényi szintű szabályozásra a környezet védelmében 1976-ban került sor (1976. évi II. tv.), a föld, a vizek, a levegő, az élővilág, a táj, a települési környezet, a zaj és a sugárzás elleni védelemmel kapcsolatos a környezetvédelmi feladatok ellátására megalakult az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal

58 A környezetvédelem története 1.A környezetvédelem előtörténete 2.A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) 3.A környezetvédelem intézményesülésének, hivatalos elismerésének korszaka (1970-es évek) 4.A hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttműködések korszaka (1980-as évektől)

59 1980-as évek A 70-es években tehát nem sikerült a környezet leromlását megállítani Súlyos üzemi balesetek is figyelmeztették a közvéleményt és a szakértőket, hogy nincs minden rendben szükségessé vált a környezetvédelmi kutatások intenzitásának növelése és a gazdaságosan megvalósítható technológiák kidolgozása,

60 MikorHolMiHatás 1976Seveso (Olaszo.)vegyiüzem robbanás lakosság kitelepítése 1984Bhopal (India)növényvédőszer- gyárból gázkiszabadulás ember meghalt > ember súlyosan megbetegedett (sokan megvakultak) 1986Bázel (Svájc)Sandoz üzeme kigyullad elszennyezte az egész Rajnát 1986Csernobil (SZU)atomerőmű robbanás ember meghalt

61 Seveso, 1976 rovarirtó szereket előállító gyár vegyiüzemében a reaktor túlhevülése miatt a biztonsági szelep működésbe lépett A biztonsági berendezés a mérget egy kéményen keresztül a levegőbe bocsátotta A sűrű triklór-fenol felhő, amely több mint 2 kg dioxint tartalmazott, a város felé sodródott. A gyártelep tulajdonosai a baleset után csak hét nappal értesítették erről a helyi hatóságokat

62 Bhopal december 2. Union Carbide – peszticidgyártó üzem 40 tonna metil-izocianát  40 km 2 -nyi területet és félmillió embert érintett „azonnali” halott. Napjainkig további halott helybeli lakos esetében maradandó károsodás (vakság). Mai napig magas koncentrációban jelen van: idegrendszeri, máj- és vesekárosodást okoz, valamint örökletes betegségeket. A baleset után nem mentesítették a területet azóta se, a helyi lakosok a szennyezett ivóvizet isszák. Folyamatos egészségromlás tapasztalható.

63 Bhopal képekben

64 Sandoz-gyár Bázel 1986 festéket töltöttek, azt vákuumfóliázással zárták le A műanyag fóliát lángszóró készülékkel melegítették mérgező gázok - szén-dioxid, kén, foszfor, nitrogén – került a levegőbe Rajna néhány nap alatt vérvörösre színeződött kiderült, hogy az oltáshoz használt m 3 víz korábban növényvédő szerrel (dioxin) fertőződött

65 Csernobil – Felelőtlen emberi beavatkozás Robbanás és tűz Radioaktív felhő Mai napig tartó hatás Erőmű közvetlen közelében mutáció a növény- és állatvilágban

66 I. Összeurópai Környezetvédelmi Tanácskozás, Genf Genfi egyezmény a nagy távolságokra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezés korlátozásáról Kapcsolódó dokumentumok: –1985 Helsinki: I. SO 2 -jegyzőkönyv –1985 Bécs: O 3 -egyezmény –1987 Montreal: O 3 -jegyzőkönyv –1988 Szófia: NO X -jegyzőkönyv – ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (CO 2 egyezmény) –1994 Oslo: II. SO 2 -jegyzőkönyv –1999 Göteborg: a Genfi-egyezmény jegyzőkönyve

67 Brundtland Bizottság, a stockholmi folyamatok nyomon követése, elemzése: volt-e eredmény a 80-as évek környezeti állapotának felmérése ajánlás új, hatékonyabb stratégiára Közös jövőnk c. jelentés

68 Brundtland Bizottság fenntartható fejlődés (sustainable development) feltételeinek megteremtésében látta a környezet- leromlás megállításának lehetőségét A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely a természeti készletek racionális felhasználásával úgy elégíti ki a jelen nemzedék igényeit, hogy az ne akadályozza a jövő nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésében.

69 II. Környezetvédelmi Világértekezlet - Föld Csúcsértekezlet, Rio de Janeiro Nyilatkozat a környezetről és a fenntartható fejlődésről Feladatok a XXI. századra Nyilatkozat az erdőkre vonatkozó elvekről Biológiai sokféleség egyezmény Éghajlat változási keretegyezmény

70 Kiotói konferencia 1997 a riói Éghajlatvédelmi Keretegyezmény áttekintése volt Sikerült CO 2 -kibocsátás csökkentésére vonatkozóan konkrét megállapodásokat kötni 2008 és 2012 között hez képest - átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik hat, üvegházhatást okozó gáz kibocsátását

71 III. Környezetvédelmi Világértekezlet, Johannesburg Felmerülő problémák: Esőerdők kipusztítása Növény és állatvilág pusztulása Ivóvízhiány Fertőző betegségek(régi és új betegségek) Kommunikációs rendszerünk, idegrendszerünk károsodása Vegyi anyagok nagymértékű kibocsátása

72 III. Környezetvédelmi Világértekezlet, Johannesburg Eredményei: Politikai Nyilatkozat Megvalósítási Terv (2015-ig) Partnerségek

73 Részletek az elfogadott tervből I. 1.Vízellátás:csökkenteni azok számát, akik nem jutnak megfelelő minőségű ivóvízhez 2.Energia:megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban nem sikerült konkrét célokat meghatározni 3.Halászat:újra kell szaporítania kipusztulással fenyegetett halfajtákat

74 Részletek az elfogadott tervből II. 4. Vegyi anyagok: emberi egészségre és a természetre nem ártalmas módszerekkel állítsák elő 5. Megelőző magatartás: minden ország felelőssége, gazdag országoknak nagyobb terheket kell vállalniuk 6. Egészségügy: szegény országok akár nem szabadalmaztatott gyógyszerekkel is gyógyítsanak

75 Részletek az elfogadott tervből III. 7. Segélyek:gazdag államok jövedelmük 0,7%-át utalják át a fejlődő országoknak –demokratikus intézmények a korrupció visszaszorítására, ide lehet utalni –Jelenleg a szegénység a legnagyobb globális kihívás –Szolidalitási alap létrehozása

76 Részletek az elfogadott tervből IV. 8. Globalizáció: –Világgazdaság növekedése és magasabb életszínvonal elérése –A fejlődő országok hiányt szenvednek 9. Kereskedelem : –amik ellentétben állnak a környezetvédelemmel, módosítani kell

77 18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia állam képviselői tanácskoznak két héten át az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséről szóló Kiotói Jegyzőkönyv folytatásának feltételeiről Az útitervnek 2015-re kellene elkészülnie, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kellene majd működnie

78 Rio+20 ENSZ-konferencia Három cél: első egy közös dokumentum, amely a nemzetközi együttműködésre hívja fel a figyelmet a fenntartható fejlődés területén második a civil szervezetek ajánlásaiból összeálló lista, a harmadik lista pedig az egyes országok fenntartható fejlődési kezdeményezéseit és vállalásait tartalmazza WWF szerint kudarc

79 A tárgyalótermen kívül szerencsére sikerült néhány eredményt, vállalást elérni. Mozambik elnöke például meghirdette az ország útitervét a zöld gazdasághoz. A terv több nemzeti stratégiát fog össze, amelyek meghatározzák a városok, a mezőgazdaság, az energetika és a természeti tőke fenntartható kezelésének alapjait. A Maldív-szigetek bejelentette, hogy létrehozza a világ legnagyobb tengeri természetvédelmi területét. Így 2017-re az ország szigetei közül 1192 védett terület lesz.

80 A tárgyalótermen kívül szerencsére sikerült néhány eredményt, vállalást elérni A brit kormány bejelentése szerint Nagy-Britannia lesz az első ország, amelyik kötelezi nagyvállalatait, hogy mérjék szén-dioxid-lábnyomukat. A szabály több mint 1000 vállalatot fog érinteni. Indonézia elnöke komoly vállalásokat tett, hogy országa a fenntartható fejlődés útjára léphessen. Pénzügyi és politikai változások, az intézményi keretek megerősítése, a trópusi országok együttműködése a kulcselemek.

81 A nemzetközi környezeti együttműködés főbb állomásai és eredményei június, Stockholm: I. Környezetvédelmi Világértekezlet (113 tagállam) Genf: I. Összeurópai Környezetvédelmi Tanácskozás 1983.: Brundtland Bizottság megalakulása: Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága Rio de Janeiro: ENSZ II. Környezetvédelmi Világértekezlet (Föld Csúcsértekezlet) Kiotó: Kiotói jegyzőkönyv (az Éghajlatváltozási keretegyezmény jegyzőkönyve) Johannesburg: III. Környezetvédelmi Világértekezlet (Környezet és fejlődés) Koppenhága Klíma konferencia Rio de Janeiro: 20+ ENSZ Konferencia

82 Mit tehetünk? Hogyan védjük meg környezetünket? Egyéni és társadalmi felelősség Környezettudatosság Nemzetközi együttműködés szükségessége Tájékozódás, tájékoztatás

83 A jövő feladatai A szegénység felszámolása Fenntarthatatlan fogyasztási és termelési minták megváltoztatása Természeti erőforrások védelme és kezelése Fenntartható idegenforgalom támogatása (ökoturizmus) Egészségügyi helyzet javítása Öröklött szennyezések (régi lakótelepek, gyártelepek, régi lerakók felszámolása)

84 Környezetvédelem helyzete Magyarországon Magyarországon az állami természetvédelmi feladatokat a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) és természetvédelmi területi szervei, a nemzeti park igazgatóságok, valamint a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség látják el. Hazánkat 12 környezetvédelmi felügyelőségre, valamint 10 nemzeti park igazgatóságra osztották fel

85

86 Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (ANPI), Jósvafő; Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI), Veszprém; Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI), Eger; Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI), Pécs; Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI), Budapest; Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (FHNPI), Sarród; Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI), Debrecen; Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI), Kecskemét; Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI), Szarvas.


Letölteni ppt "Környezetvédelem „ A Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések