Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„A történeti embertan a különböző történeti korokban élt népességek embertani arculatának vizsgálatával, biológiai rekonstrukciójával foglalkozó tudományterület”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„A történeti embertan a különböző történeti korokban élt népességek embertani arculatának vizsgálatával, biológiai rekonstrukciójával foglalkozó tudományterület”"— Előadás másolata:

1 „A történeti embertan a különböző történeti korokban élt népességek embertani arculatának vizsgálatával, biológiai rekonstrukciójával foglalkozó tudományterület” (Lipták, 1980)

2 Régészeti ásatások során feltárt embertani leletek – koponya- és vázmaradványok Természetes és mesterséges körülmények között mumifikálódott tetemek Vizsgálati anyag

3 A biológiai rekonstrukció lépései elhalálozási életkor és a sexus meghatározása demográfiai analízis demográfiai analízis a koponya- és vázcsontok metrikus elemzése a koponya- és vázcsontok metrikus elemzése taxonómiai elemzés taxonómiai elemzés non-metrikus jellegek vizsgálata non-metrikus jellegek vizsgálata biológiai távolság számítása biológiai távolság számítása paleopatológiai analízis paleopatológiai analízis paleosztomatológiai vizsgálat paleosztomatológiai vizsgálat

4 Az elhalálozási életkor meghatározása II. Biológiai életkor (biológiai jellemzők alapján becsült életkor, amelyet számos tényező befolyásolhat, pl.: életmód, egészségi állapot) – történeti embertanban csak ez állapítható meg I. Kronológiai vagy naptári életkor

5 1Infantia I./ korai gyermekkor: 0 – 7. év 1. Infantia I. / korai gyermekkor: 0 – 7. év 2. Infantia II. / késői gyermekkor: év 3. Juvenis / ifjúkor: 14 – 20 (23). év 4. Adultus / felnőttkor: 20 (23) év 5. Maturus / 5. Maturus / érettkor: év 6. Senium / öregkor: 60 - x. év

6 Korcsoportok 1. Infantia I. / korai gyermekkor: 0 – 7. év (az első maradó nagyőrlő kibúvásáig) - csecsemőkor: hónap (mandibulában, maxillában nincs kibújt fog)

7

8 1. Infantia I. / korai gyermekkor: 0 – 7. év (az első maradó nagyőrlő kibúvásáig) - kisgyermekkor: 6. hónap - 7. év (1. év végére eltűnik a sutura frontalis/homlokcsonti varrat; 2. év végére eltűnik a nagykutacs/fonticulus major; 2-2,5 éves korra a tejfogak kibúvása befejeződik, 4 éves kor körül a tejfogak közt rés: fiziológiás diastéma, 4 éves kor körül a tejfogak közt rés: fiziológiás diastéma, 5-6. évben a mandibula a hátulsó tejmoláris mögött kiszélesedik)

9 1. alsó középső metszőfogak 2. felső középső metszőfogak 3. felső szélső metszőfogak – kb. egy éves korra 4. alsó szélső metsőfogak alsó és felső első őrlőfogak 7. szemfogak – kb. két éves korra 8. hátsó őrlők

10 2. Infantia II. / késői gyermekkor: év (az 1. maradó nagyőrlő kibúvásától a 2. maradó nagyőrlő kibúvásáig) 3. Juvenis / ifjúkor: 14 – 20 (23). év (a synchondrosis sphenooccipitalis, elcsontosodása; (a synchondrosis sphenooccipitalis, elcsontosodása; epifízisfugák záródása) epifízisfugák záródása) Korcsoportok

11 Korcsoportok 4. Adultus / felnőttkor: 20 (23) -40. év (dinamikusan stabil állapot; regresszív folyamatok még nem kerülnek előtérbe, de pl. caries képződés) 5. Maturus / érettkor: év (regresszív folyamatok megindulása: csontfelszívódások, meszes lerakódások)

12 Korcsoportok 6. Senium / öregkor: 60 - x. év (csontfelszívódások, meszes lerakódások száma nő, koponyavarratok csaknem teljesen összecsontosodtak, a koponyacsontok fala nagyon elvékonyodott)

13 Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei I. Fogak alapján (fogazat szerinti életkor) - a fogak kibúvása alapján (eruptio) – gyerekeknél (Inf.I. és Inf.II.)

14 Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei

15 A tejfogak áttörése három fázisban zajlik. A fog előtörési sorrend a tejfogaknál: metszők, első őrlők, szemfogak, második őrlők. Ezek közül az első őrlők és a szemfogak közel egy időben, a második szakaszt képezve törnek elő. A fogak növekedése és áttörése, szorosan kapcsolódik az állcsontok növekedéséhez. Ennek során az állkapocs és a felső állcsont is úgy növekszik, hogy szinkronba kerül a fogakat tartó fogmeder nyúlvánnyal. Az ábrákon sötéttel, a maradó fogak csírái láthatók. A maradó fogak áttörése a tejfogakhoz hasonlóan szintén három szakaszban zajlik. Az első szakaszban az első moláris, az első őrlőfog és a metszőfogak előtörése történik. A második szakaszban a szemfogak, az első és második kisőrlőfogak és a második nagyőrlőfogak jelennek meg. A harmadik nagyőrlőfog, a harmadik szakaszban tör elő. Az első szakasz sorrendje csak annyiban változhat, hogy a metszőfogak áttörése megelőzheti a felső és az alsó első őrlőfog áttörését.

16

17 Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei - a fogak kihullása alapján (nagyon megtévesztő!) (nagyon megtévesztő!) - fogkopás alapján (abrasio: 30 éves korig általában csak a zománcra terjed ki, 40 éves korra eléri a dentint, 70 éves korra már a fognyakat is elérheti) – csak egy szérián belül!!! – életmódfüggő!

18 Az emberi fogazat morfológiája:  diphyodont – tej és maradandó fogazat  heterodont - a fogak nem egyformák, helyük és szerepük szerint eltérő alakúak, kisebb csoportokat alkotnak tejfogak száma: (= 5 x4= 20 ) (metsző – szem - őrlő) maradandó fogképlet: metszők – dentes incisivi szemfog – dens caninus kisőrlők – dentes premolares nagyőrlők – dentes molares gyökér alapján: gyökerű (variánsként 4 vagy 5 gyökerű fog) korona alakja:  frontfogak (metsző és szem- nincs rágófelszín)  rágófogak (kis- és nagyőrlők)

19 Egygyökerű fogak: – centrális metszők – laterális metszők – szemfogak – fölső második kisőrlő –alsó első és második kisőrlő Kétgyökerű fogak alsó 1., 2. és 3. nagyőrlő (meziális és disztális) fölső 1. kisőrlő (buccalis-palatinalis) Háromgyökerű × fölső 1., 2., és 3. nagyőrlő (mesiobuccalis, distobuccalis, és palatinális

20 A fogak morfológiai jellegei Tejfogak kicsinyek, gyökerük is kicsi és szétálló Maradó fogak nagyobbak és gyökerük vége egymás felé hajló Fogtípusok ált. jellemzése metszőfogak / lapos korona szemfogak / kúpos korona kisőrlők / nagyobb korona, ált. 2 csücsök nagyőrlők / négyszögletes, nagy korona, több gyökér

21

22 Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei II. Csontváz szerinti kormeghatározás Inf.I. és Inf.II.: hosszúcsontok diaphysisének hossza (Stoukal-Hanáková, 1978) Juvenis korúak: epifízisfugák záródása alapján (a hosszú csöves csontok középrészének a csontvégekkel való összecsontosodása)

23

24 Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei Felnőttek (Ad.-Mat.-Sen.): több módszer legáltalánosabban elterjedt: Harsányi-Acsádi - Nemeskéri (1960) 4 korjelzős módszere a., facies symphysialis felszínének változása (5 fokozat)

25 Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei Harsányi-Acsádi -Nemeskéri (1960) 4 korjelzős módszer b., femur proximalis epiphysisének belső szerkezeti változása (a trajektóriumrendszer felritkulásának mértéke) (6 fokozat)

26 Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei Harsányi-Acsádi -Nemeskéri (1960) 4 korjelzős módszer c., humerus proximalis epiphysisének belső szerkezeti változása (a trajektóriumrendszer felritkulásának mértéke) (6 fokozat)

27 Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei Harsányi-Acsádi -Nemeskéri (1960) 4 korjelzős módszer d., a koponya varratainak elcsontosodása (elsősorban a belső felszínen vizsgálva (5 fokozat)

28 Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei Felnőttek (Ad.-Mat.-Sen.): több módszer bordák sternalis végének felszíne alapján (bemélyedés alakja, peremképződés) facies auricularis elváltozásai pajzsporc elcsontosodása pajzsporc elcsontosodása

29 Az elhalálozási életkor meghatározásának módszerei III. Kémiai életkor A csontok szervetlen anyagának mennyisége alapján következtethetünk a csontozat biológiai korára (Lengyel Imre) -- bizonytalan, számtalan tényező befolyásolhatja

30 A kormeghatározás alapja korcsoportonként 1. Infantia I - II. korcsoportokban: fogazati status, a végtagcsontok diafízisének hossza alapján 2. Juvenis korúaknál: epifízisfugák záródása alapján (a hosszú csöves csontok diaphysisének az epiphysisekkel való összecsontosodása) 3. Adultus- Maturus -Senium korcsoportokban: legáltalánosabban elterjedt módszer Harsányi- Acsádi -Nemeskéri (1960) 4 korjelzős módszere


Letölteni ppt "„A történeti embertan a különböző történeti korokban élt népességek embertani arculatának vizsgálatával, biológiai rekonstrukciójával foglalkozó tudományterület”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések