Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Spintronika (Saláta). Bevezető Újfajta, nanotechnológiával készített eszközök, amelyek működési elve az elektron kétféle spinbeállítási lehetősége biztosítja.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Spintronika (Saláta). Bevezető Újfajta, nanotechnológiával készített eszközök, amelyek működési elve az elektron kétféle spinbeállítási lehetősége biztosítja."— Előadás másolata:

1 Spintronika (Saláta)

2 Bevezető Újfajta, nanotechnológiával készített eszközök, amelyek működési elve az elektron kétféle spinbeállítási lehetősége biztosítja A 2007.évi fizikai Nobel-díjat egy ilyen elven működő jelenség, az óriás mágneses ellenállás (GMR) felfedezéséért ítélték oda

3 Spin: Einstein–de Haas hatás A torziós szálra felfüggesztett tömeg rezonanciafrekvenciájával megegyező ütemben kapcsolgatunk

4 Stern – Gerlach kísérlet

5 A Stern-Gerlach kísérlet Ha nem lenne mágneses momentumuk (és ennek megfelelően spinjük) az ezüstatomoknak, akkor egy kupacba kellett volna beérkezniük, de ha van, klasszikus értelmezésben akkor is szétkent, folytonos eloszlás mentén, nem két elkülönülő pontban.

6 GMR effektus: Út a spintronikához Vékonyréteg-technológiák fejlődésével olyan nanométeres skálájú fémes rétegszerkezetek előállítása is lehetővé vált, amelyekben az elektrontranszport-tulajdonságok jelentősen megváltozhatnak a tömbi anyagokhoz képest Ez akkor következik be, ha meg tudjuk valósítani, hogy az egyes alkotó rétegek vastagsága kisebb legyen a tömbi anyagokban az elektrontranszportra jellemző karakterisztikus távolságoknál (pl. elektron szabad úthossz).

7 GMR effektus Amennyiben az egyik alkotó réteg ferromágneses (FM) és a mágnesezettség iránya ezen távolságoknál kisebb skálán változik, akkor a két szomszédos FM-réteg közötti nemmágneses (NM) rétegen keresztül úgynevezett spinfüggő elektrontranszport- jelenségek is felléphetnek a vezetési elektronok spinpolarizációja miatt, és ez a tömbi anyagoknál nem ismert effektusokhoz vezethet

8 Vékonyréteg technológia Molekulasugaras epitaxia (~1970) – MBE –Nanométeres vastagság, kevés hibával –1 nm ~ 5 atomi réteg Multirétegek nanoméretben Fe/Cr/Fe hármasréteg –Bizonyos Cr vastagság esetén antiferromágneses csatolás –A NM réteg vezetési elektronjainál alakul ki közvetett kicserélődési kölcsönhatás

9 Fe/Cr/Fe hármasréteg 12 nm Fe, 1 nm Cr a mágneses ellenállás változása (1,5%) ~10x mint a 25 nm Fe-nek Mágneses tér növelésée ellenállás- csökkenést okoz, mind longitudinális, mind transzverzális esetben 4,2 K hőmérsékleten ~50% ellenállás- csökkenés ~20 kOe telítési térrel

10 Fe/Cr multiréteg ellenállása Az a) görbe a mágneses ellenállás longitudinális (mérőáram és H iránya párhuzamos), a b) görbe pedig a transzverzális (mérőáram és H iránya egymásra merőleges) komponensét mutatja.

11 A felfelé mutató spinű elektronok szóródás nélkül átjutnak mindkét ferromágneses rétegen, a mért ellenállás minimális (a); mind a felfelé, mind a lefelé álló spinű elektronok szóródnak, így az ellenállás maximális (b) óriás mágneses ellenállás (angolul giant magnetoresistance, GMR)

12 További felfedezések 1990-ben Parkin: az MBE-módszernél jóval egyszerűbb és kevésbé költségigényes katódporlasztással készített Fe/Cr, Co/Cr és Co/Ru multirétegekben is megfigyelte a GMR-jelenséget Ráadásul mind a GMR nagysága, mind a telítéshez szükséges mágneses tér szabályosan oszcilláló viselkedést mutatott a nemmágneses réteg (Cr és Ru) vastagságának függvényében

13 Mágneses rétegek közötti csatolás vastagság függése Az egymástól D vastagságú NM-fémréteggel elválasztott FM- rétegpár mágnesezettségei közötti kicserélődési csatolás J (D) állandója D függvényében. Amennyiben J (D) > 0 (FM- csatolás), akkor P beállás valósul meg, ha pedig J (D) < 0 (AF- csatolás), akkor AP beállás lesz H = 0 külső mágneses térben

14 További felfedezések 1991-ben mind Fert, mind Parkin csoportja arról számolt be, hogy porlasztott Co/Cu multirétegekben még szobahőmérsékleten is közel 50% nagyságú GMR figyelhető meg

15 Magnetorezisztív érzékelők A jelenség, hogy mágneses anyagok elektromos ellenállása jelentősen megváltozhat külső mágneses térben, felhasználható mágneses tér mérésére, illetve mágneses tér jelenlétének vagy hiányának megállapítására Permalloy MR-érzékelőket használták például a buborékmemóriákban az információ kiolvasására Merevlemezes tárolók kiolvasófejeiben jelentek meg az addigi indukciós kiolvasás helyett

16 Spinszelep A GMR-jelenség szenzorokban való sikeres alkalmazásához a spinszelep - szerkezet bevezetésével további javulást értek el az MR(H) karakterisztikában

17 Spinszelep GMR-szerkezet Az FeMn-réteg anti-ferromágneses, vagyis az egyes kristálysíkokban a mágnesezettség felváltva ellentétes irányú. Az FeMn utolsó kristálysíkja érintkezik a Co-réteggel, amelyben a mágnesezettség irányát az FeMn utolsó kristálysíkjában lévő mágnesezettség állítja be. Így a Co-réteg mágnesezettsége meghatározott irányban áll, ezt tekinthetjük az egész spinszelep-szerkezetben referenciarétegnek. Az ötvözött NiFe-réteg mágneses szempontból "puha" anyag, azaz nagyon kis mágneses térrel (már 0,01 tesla is elég) változtatható benne a mágnesezettség iránya. A Co- és a NiFe-réteg közötti, megfelelően vékony Cu-réteg arra szolgál, hogy meggátoljuk a mágneses csatolást, azaz a kölcsönhatást a két réteg között. Az alsó Ta-réteg szerepe csak annyi, hogy könnyen lehet rá más anyagot növeszteni, míg a felső Ta- záróréteg az oxidáció ellen véd. Az egész szerkezet hordozója egy 1 mm vastag Si-lap. A spinszelep legfontosabb, aktív része a Co-, a Cu- és a NiFe-réteg. Ez a tartomány felelős az előzőekben leírt GMR-effektusért. Megjegyezzük, hogy az aktív tartomány mindössze 100 A, és az együttes kb. 300 A vastagságú! (1 nm=10 A, egy atom átmérője kb. 3 A.) A spinszelep alkalmas kis mágneses terek előjelének mérésére, hiszen a puha réteg mágnesezettségének beállításával a szelep elektromos ellenállása változtatható. R nagy ! R kicsi ! 10 nm

18 Kutatási területek Alagutazó mágneses ellenállás (angolul: tunnelling magnetoresistance = TMR) Spintranzisztor Mágneses félvezetők Mágneses (vagy igazából inkább magnetorezisztív) RAM-memóriák (MRAM)

19 A spintranzisztor Az elektronokból az InGaAs és InAlAs félvezetők határfelületén egy ún. kétdimenziós elektrongáz (2DEG) keletkezik. Ha a FET kapuelektródájára feszültséget kapcsolunk, a kialakuló elektromos tér segítségével vezérelhetjük az elektronok spinjének irányát. Modulált áram jön létre. Az alapötlet szépsége, hogy a spin-FET elvben elkészíthető a mikroelektronika hagyományos módszereivel.

20 MRAM Jobbnak ígérkező paraméterek és kisebb energiaigény

21 Problémák a spin injektálása, azaz a ferromágneses elektródából kilépő elektronok azonos irányba való állítása, polarizálása; a spin manipulálása, más szóval annak biztosítása, hogy a mozgó elektron spinjének az iránya változatlan maradjon, illetve külső eszközzel változtatható legyen; és a spin detektálása, azaz a spin végső irányának mérése.


Letölteni ppt "Spintronika (Saláta). Bevezető Újfajta, nanotechnológiával készített eszközök, amelyek működési elve az elektron kétféle spinbeállítási lehetősége biztosítja."

Hasonló előadás


Google Hirdetések