Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2014. 09. 13.2014. 09. 13.2014. 09. 13.1 Szociológia Közgazdászoknak BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Dr. Orbán Annamária, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2014. 09. 13.2014. 09. 13.2014. 09. 13.1 Szociológia Közgazdászoknak BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Dr. Orbán Annamária, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi."— Előadás másolata:

1 Szociológia Közgazdászoknak BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Dr. Orbán Annamária, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció tanszék

2 Mi a szociológia? Auguste Comte ( ), a „szociológia alapító atyja”, pozitivista tudós, szerint: a társadalmi jelenségek pozitív vizsgálata, vagyis a társadalmat is - a megfigyelhető, ellenőrizhető - törvényszerűségek, adottságok alapján kell vizsgálni.

3 Max Weber ( ), német polihisztor-társadalomtudós, a szociológia egyik legnagyobb és legtöbbet idézett klasszikusa szerint: „A szociológia az a tudomány, amely értelmezően meg akarja érteni a társadalmi cselekvést, s ezáltal a cselekvés menetére és következményeire oksági magyarázatot kíván adni.” „A szociológia az a tudomány, amely értelmezően meg akarja érteni a társadalmi cselekvést, s ezáltal a cselekvés menetére és következményeire oksági magyarázatot kíván adni.”

4 Anthony Giddens, kortárs brit szociológus szerint: az ember társas életével, az ember társas életével, a csoportokkal és a a csoportokkal és a társadalommal foglalkozó tudomány. társadalommal foglalkozó tudomány.

5 A szociológia tárgya, főbb kérdései A szociológia tehát a társadalmi élet törvényszerűségeit vizsgálja, tárgya az egész társadalom. A szociológia tehát a társadalmi élet törvényszerűségeit vizsgálja, tárgya az egész társadalom. Egyén és társadalom közti viszony Egyén és társadalom közti viszony A társadalom egyes részei és az egész közötti kapcsolat A társadalom egyes részei és az egész közötti kapcsolat Társadalmi integráció és differenciálódás Társadalmi integráció és differenciálódás Társadalmi változás okai, törvényszerűsége Társadalmi változás okai, törvényszerűsége Cselekvéselméletek, indítékok, szándékok, cselekvés Cselekvéselméletek, indítékok, szándékok, cselekvés

6 Módszerei, elve Fő módszere a társadalomban tömegesen előforduló jelenségekre vonatkozó adatgyűjtés, ezek szisztematikus és – lehetőleg – objektív feldolgozása, elemzése, következtetések levonása. Fő módszere a társadalomban tömegesen előforduló jelenségekre vonatkozó adatgyűjtés, ezek szisztematikus és – lehetőleg – objektív feldolgozása, elemzése, következtetések levonása. Értéksemlegesség (weberi) eszméje: tények szigorú elkülönítése az értékítéletektől, törekedni kell az objektív, tényszerű megállapítások megfogalmazására. Értéksemlegesség (weberi) eszméje: tények szigorú elkülönítése az értékítéletektől, törekedni kell az objektív, tényszerű megállapítások megfogalmazására.

7 Szociológia módszertana Kvantitatív és kvalitatív kutatási módszertan Kvantitatív és kvalitatív kutatási módszertan KvantitatívKvantitatív már meglévő statisztikai adatok (másodlagos) elemzése már meglévő statisztikai adatok (másodlagos) elemzése kérdőíves felmérés (survey) kérdőíves felmérés (survey) KvalitatívKvalitatív terepkutatás terepkutatás kísérlet kísérlet interjú interjú tartalomelemzés tartalomelemzés

8 A szociológia klasszikusai Auguste Comte ( ) Emile Durkheim ( ) Max Weber ( ) ( ) Karl Marx ( ) ( )

9 Auguste Comte( ) Szociológia, mint új tudományág megalapítója, pozitivista természet- és társadalomtudós → társadalmi jelenségek pozitív vizsgálata Szociológia, mint új tudományág megalapítója, pozitivista természet- és társadalomtudós → társadalmi jelenségek pozitív vizsgálata Társadalom: organizmus, ahol az egész megelőzi a részeket, a többletet pedig az emberek közötti szolidaritás, összhang adja Társadalom: organizmus, ahol az egész megelőzi a részeket, a többletet pedig az emberek közötti szolidaritás, összhang adja Ember, mint morális, „társadalmasodásra” hajlamos lény Ember, mint morális, „társadalmasodásra” hajlamos lény Érett szellem (intellektuális és lelki) → érett társadalom Érett szellem (intellektuális és lelki) → érett társadalom

10 Emile Durkheim ( ) Második nemzedék tagja, az első szociológiai tanszék alapítója, filozófus- társadalomtudós. Második nemzedék tagja, az első szociológiai tanszék alapítója, filozófus- társadalomtudós. Fő kérdése: milyen kötelékek vannak az emberek között, mi a társadalmiság alapja? Fő kérdése: milyen kötelékek vannak az emberek között, mi a társadalmiság alapja? Emberi természet kettősége: érzéki/ösztöni én+morális/erkölcsi én Emberi természet kettősége: érzéki/ösztöni én+morális/erkölcsi én Kollektív tudatállapot, erkölcsi/társadalmi énKollektív tudatállapot, erkölcsi/társadalmi én Munkamegosztás és szolidaritás Munkamegosztás és szolidaritás Mechanikus és organikus szolidaritásMechanikus és organikus szolidaritás

11 Max Weber ( ) Német polihisztor-társadalomtudós, a szociológia egyik legnagyobb és legtöbbet idézett klasszikusa. Német polihisztor-társadalomtudós, a szociológia egyik legnagyobb és legtöbbet idézett klasszikusa. Főbb kutatási területei: cselekvéselmélet, módszertani individualizmus, megértő szociológia, vallás, hatalom, társadalmi rend, értékmentes társadalomtudomány eszméje. Főbb kutatási területei: cselekvéselmélet, módszertani individualizmus, megértő szociológia, vallás, hatalom, társadalmi rend, értékmentes társadalomtudomány eszméje.

12 Weber cselekvéselmélete Emberi cselekvés konkrét és „ideáltipikus” (avagy tiszta) megjelenése: Emberi cselekvés konkrét és „ideáltipikus” (avagy tiszta) megjelenése: A konkrét cselekvés legtöbb esetben csak határesete a tudatos cselekvésnek A konkrét cselekvés legtöbb esetben csak határesete a tudatos cselekvésnek míg az ideáltipikus cselekvésnek mindig van szándékolt értelme – legyen akár racionális, akár irracionális. míg az ideáltipikus cselekvésnek mindig van szándékolt értelme – legyen akár racionális, akár irracionális.

13 Emberi cselekvés négy ideáltípusa Célracionális cselekvés : a cselekvő saját, racionálisan kiválasztott célja sikeres elérése érdekében eszközként használja a külvilágot, beleértve embertársait is. Célracionális cselekvés : a cselekvő saját, racionálisan kiválasztott célja sikeres elérése érdekében eszközként használja a külvilágot, beleértve embertársait is. Az értékracionális cselekvés során, az ember magatartását a cselekvés önértékébe – pl. vallási, etikai, esztétikai értékébe – vetett hite határozza meg, függetlenül annak sikerétől. Az értékracionális cselekvés során, az ember magatartását a cselekvés önértékébe – pl. vallási, etikai, esztétikai értékébe – vetett hite határozza meg, függetlenül annak sikerétől. Az indulati vagy emocionális cselekvést az emberi indulati-érzelmi állapota befolyásolja. Az indulati vagy emocionális cselekvést az emberi indulati-érzelmi állapota befolyásolja. Végül a tradicionális cselekvést a meggyökeresedett szokások, hagyományok határozzák meg. Végül a tradicionális cselekvést a meggyökeresedett szokások, hagyományok határozzák meg.


Letölteni ppt "2014. 09. 13.2014. 09. 13.2014. 09. 13.1 Szociológia Közgazdászoknak BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Dr. Orbán Annamária, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések