Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Politika, politikai rendszerek Dr. Orbán Annamária Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció tanszék

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Politika, politikai rendszerek Dr. Orbán Annamária Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció tanszék"— Előadás másolata:

1 Politika, politikai rendszerek Dr. Orbán Annamária Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció tanszék

2 Mi a politika és mit tartalmaz?  Politika és a „homo politicus”  Nézetkülönbség és konfliktus  Konszenzus és a közös döntéshozatal módja  Meggyőzés  Alkudozás  Végső döntéshozatal  Politikai magatartás  Hatalom és tekintély  Hatalom: az az esély, hogy akaratunkat érvényesíteni tudjuk mások felett  Tekintély (autoritás), uralom: törvényes, legitim hatalom  Tradicionális, karizmatikus, racionális-legális uralom

3 Állam és politika  Mi az állam?  Az „állam” a játékelméleti modellben  Az állam mai felfogásának kialakulása  Kényszer eszköze  Jogrend  Legitimitás  Uralom és legitimitás  Legitimitás formái

4  Állam: megszilárdult határokkal, földrajzi területtel és népességgel rendelkező, szuverén hatalom/autoritás (azaz legitim hatalom)  Kormányzat: az állam hatalmi kifejeződése  Az állam sajátosságai  Államterület  Államnépesség  Állami erőszak  Növekvő mértékű erőforrás

5 Érdekcsoportok és érdekérvényesítés  Mi az érdek?  Politikai, gazdasági vagy ideológiai jellegű szükséglet, amely egyfajta értékrendszerben bizonyos kielégítési törekvéseket határol be. A csoportcselekvés legfőbb eszköze  Érdektagozódás és érdekcsoportok  Egyéni kapcsolatteremtők, patrónus-kliens hálózatok  Anómiás csoportok  Természetes csoportok  Intézményi csoportok  Társuláson alapuló csoportok

6  Döntéshozók megközelítése  Legitim, alkotmányos  személyes kapcsolatok  lobbizás  tömegkommunikáció  tiltakozó megmozdulások, sztrájkok  Illegitim, erőszakos

7 Politikai rendszerek, kormányzati formák  Autokratikus, (autoritárius) politikai rendszer: uralkodó (személy és/vagy ideológia) figyelmen kívül hagyja az alattvalók/állampolgárok véleményét, sajátját kényszeríti rájuk  Despotizmus: egyeduralom, rabszolgatartó-rabszolga közötti viszony (de lehet „felvilágosult” is, pl. Nagy Katalin cárnő)  Hagyományos diktatúra: nem tűri a nyílt ellenzéket, de az egyén magánéletébe kevésbé szól bele (pl. családi, Haiti vagy katonai, Dél-Amerika, Afrika egyes országai)  Totalitárius/radikális diktatúra: nyílt ellenzéket nem tűri és állampolgárai magánélete felett is teljes befolyást gyakorol (pl. nácizmus vagy sztálinizmus)

8  Liberális, demokratikus, alkotmányos: az állampolgárok szabadon, parlamenti választások útján leválthatják az uralmon lévőket, több párt indulhat és a többséget kapó(k) alakíthat(nak) kormányt (formalizált versengés, intézményes korlátok, pl. alkotmány)  Ezen belül a hatalommegosztás alapvetően kétféle lehet:  horizontális, azaz az adott szinten hogyan koncentrálódik a hatalom,  avagy vertikális, attól függően, hogy az egyes szintek között hogyan oszlik meg a hatalom

9 Hatalmi ágak elválasztása  A törvényhozás és a végrehajtás kettőssége az ókortól a XVII. századik  Arisztotelész: törvényalkotás és törvény alkalmazása  John Locke, Thomas Hobbes (szerződéselmélet): állam, kormányzat létrehozása, akár leváltása is  Montesquieu (XVIII. század): a kormányzati szerepkör hármas tagolásában látta a szabadságjogok és mérsékelt kormányzás garanciáját biztosítottnak, mert az egyiket ellenőrzi vagy „túlkapását” ellensúlyozhatja a másik kettő.  Törvényhozás  Végrehajtás  Igazságszolgáltatás

10 Horizontális hatalommegosztás  Prezidenciális vagy elnöki kormányforma  Ahol a végrehajtó hatalom erős és „monisztikus”, azaz államfő és kormányfő azonos (pl. USA)  Aki széles jogkörökkel rendelkezik  Általában közvetlenül választják  A minisztériumkat irányítja, hadsereg főparancsnoka stb.  Politikai felelőssége csak a választók felé van, de „fékek és egyensúlyok” beépítése

11 Parlamentáris  Törvényhozó hatalmi ág, azaz a parlamentnek van elsőbbsége  Államfő ás kormányfő elkülönül  A parlament hatásköre jogilag határtalan, a kormányfőt és minisztereket a parlament választja (kormány tagjai általában maguk is képviselők, ezért itt már összemosódik a két ág!)  Kormány a parlamentnek felel (interpellációk, bizalmatlansági indítvány stb.  Államfő lehet, az államformától függően  „Monarcha” (királyságban, mint király vagy királynő, pl. Spanyolo. vagy NB), örökölt tisztség  Köztársasági elnök (köztársaságban), mint választott (parlament) tisztség  Kabinet kormányzás, amikor a politikai döntések előkészítésében és végrehajtásában kiemelt szerepe van a kormánykabinetnek (parlamenti többséget jelentő párt(ok) miniszterei alkotják, akik maguk is képviselők, tehát a két hatalmi ág összefonódik, lásd. NB)

12 Kancellári  A parlamentárisból jött létre, de a stabilitás érdekében (két világháború közötti folyamatos kormányválságok miatt) kiemeli a miniszterelnök szerepét (kormányfő) és egyben korlátozza a miniszterek parlamenti felelősségét  „Konstruktív bizalmatlanság” intézménye azonban biztosítja a számonkérés lehetőségét  Példa: Magyaro.

13 Félelnöki  Szintén a parlamentáris egyik változata, de itt az elnök/államfő szerepe erősödött meg azzal, hogy jogköreit kiterjesztették:  Pl. külügy, hadügy  Kormány összetételét meghatározhatja (hatással van)  Vétó joga van a törvényhozásban  Általában közvetlenül választják  Példa: Franciaország, Oroszország, Finnország

14 Vertikális hatalommegosztás  Államhatalom és feladatok területi szintek szerinti megosztása  Modellek közötti különbségek aszerint, hogy  Mekkora a területi szereplők önállósága  A központi és helyi szervek közöttii hatalommegosztás milyensége  Dekoncentrált vagy delegált  Decentralizált  Területi hatalommegosztás formái  Unitárius állam  Regionalizált unitárius  Szövetségi föderatív

15 Regionalizmus Nem új keletű jelenség: nagyobb területi ill. gazdasági egységek létrejötte hatalmi vagy önkéntes alapon  Pl. gyarmatbirodalmak  Szövetségi államrendszerek  Vámövezetek  Makroszintű integrációs forma  Gazdaság és/vagy politikavezérelt  Korai európai regionalizmus: politikai-stabilizációs megfontolások  Ázsiai: leginkább gazdasági, piaci  É-Amerikai: kettő együtt

16 Gazdasági integráció fokozatai  Preferenciális vámövezet, ahol is a résztvevő szuverén országok egyes termékekre – vagy terméklistára - csökkenti vagy megszűnteti a vámokat az egymással való kereskedelem során.  Ilyen volt például a British Commonwealth Preference Scheme, melyet Nagy Britannia kötött a Brit Nemzetközösség egyes tagországaival 1932-ben, és egészen az EK-ba való 1973-as belépéséig tartott.

17 Szabadkereskedelmi övezet  Már a nemzeti piacok integrációját célozza meg, miután a résztvevő országok teljes körű kereskedelmi liberalizációban állapodnak meg.  Ugyanakkor a harmadik országokkal történő kereskedelem során továbbra is autonóm politikát folytatnak.  Pl.: EFTA (European Free Trade Association) vagy CEFTA (Central European Free Trade Association)

18 Vámunió, közös piac  Vámunió esetében már a résztvevő államok harmadik országgal szemben is egységes vámrendszert alkalmaznak, tehát ez már egy fokkal magasabb integráció az előzőnél. Eddig az Európai Gazdasági Közösségben – ma EU – volt erre példa a világgazdaságban.  Közös piac a következő fokozat, ahol nemcsak az áruk, hanem a szolgáltatások és termelési tényezők, mint tőke és munka is szabadon áramolhatnak a tagországok között. A mostani EU 1992-ben érte el ezt a fokozatot, amikor a tőkeáramlás is teljesen szabaddá vált.  Egységes piac annyival több az előzőnél, hogy itt már a nem-tarifális korlátozásokat is leépítik, valamint kiterjed a fizikai – pl. határformalitások -, technikai – pl. egészségügyi előírások – és fiskális – pl. adó – akadályok enyhítésre is.

19 Gazdasági és politikai unió  Gazdasági Unió, az összes eddigi fokozatot magában foglaló még magasabb gazdasági integrációs forma, ahol a tagországok monetáris és fiskális politikájuk harmonizációja mellett törekszenek nemzeti gazdaságpolitikájuk egyesítésére is. Az 1992-es un. Maastrichti szerződés keretében jött létre hivatalosan az Európai Unió. Ebben a szakaszban lép életbe például a közös valuta használata is, ami az EU esetében 1999 volt, amikor az európai közös valuta, az euró megkezdte életét.  Politikai Unió, ami a legmagasabb fokozatot jelenti, ahol már a hatalom gyakorlása és a törvényhozás is közösségi szinten történik, feltételezve egy nemzetek feletti parlamentet, kormányzatot és bíróságot is. A jelenlegi Európai Unió ennek a küszöbén áll, míg az USA már megvalósította ezt.


Letölteni ppt "Politika, politikai rendszerek Dr. Orbán Annamária Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció tanszék"

Hasonló előadás


Google Hirdetések