Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Üzleti jog II. 10. Előadás szerződésszegés. Szerződésszegés és következményei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Üzleti jog II. 10. Előadás szerződésszegés. Szerződésszegés és következményei."— Előadás másolata:

1 Üzleti jog II. 10. Előadás szerződésszegés

2 Szerződésszegés és következményei

3 A királykisasszony jegyei Összegzés Szerződés létszakai  Szerződés létrejötte  Módosítása  Megszűnése (teljesítéssel, teljesítés nélkül) - szerződésszegés

4 Szerződésszegés fogalma Minden olyan magatartás, körülmény, állapot, amely ellentétes a szerződés tartalmával, s amely sérti valamelyik fél szerződésben biztosított jogait, hiszen a szerződést tartalmának megfelelően, - a megszabott helyen - és időben, - a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni.

5 Szerződésszegés fajtái A nevesített esetek a főszolgáltatás vonatkozásában: kötelezetti késedelem, jogosulti késedelem, hibás teljesítés, lehetetlenülés, a teljesítés megtagadása. Egyes szerződéstípusoknál nevesített a mellékkötelezettség megsértése is pl. együttműködési, ill. tájékoztatási kötelezettség, megfelelő csomagolási, értesítési kötelezettség megsértése (fuvarozásnál). A szerződésszegést mindig a teljesítés időpontjára vetítve vizsgáljuk!

6 A szerződésszegés jogkövetkezményei A főkötelezettség megsértése vonatkozásában nevesített szerződésszegéseknél a jogkövetkezményeket is tételesen szabályozza a Ptk., itt vannak objektív és szubjektív jogkövetkezmények is. A jogkövetkezményeknek alkalmazásának alapvető előkérdése: vizsgálható, értelmezhető a felróhatóság (ún. szubjektív jogkövetkezmények). a felróhatóság nem vizsgálható (objektív jogkövetkezmények). Felróhatóság: annak vizsgálata, hogy valaki úgy járt-e el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható, ha igen, akkor magatartása nem felróható, így a szubjektív jogkövetkezmények (szankciók) esetében nem alkalmazhatók /sikeres kimentés/; az adott helyzet jelen esetben a szerződésszerű teljesítésre vetítődik. A Ptk.-ban tételesen nem szabályozott szerződésszegési esetekben a szerződés megszegésével összefüggésben keletkezett károk kizárólagos szankciója a szerződésszegés miatt érvényesített kártérítés (ez mindig szubjektív szankció).

7 A kötelezetti késedelem Fogalma: ha a szerződésben megállapított, vagy a szolgáltatás rendeltetéséből szükségszerűen következő teljesítési határidő eredménytelenül eltelt; fentiek hiányában, ha a kötelezett a jogosult felszólítására nem teljesít. Nem következik be a késedelem (vagyis: a kötelezett késedelmét kizárja): ha a jogosult a teljesítésre halasztást adott (póthatáridő); vagy ha a jogosult késedelemben van.

8 A kötelezetti késedelem objektív jogkövetkezményei Tejesítés követelése vagy elállás. (Elállásnál a teljesítési érdek megszűnését nem kell bizonyítania a jogosultnak 2 esetben: fix ügylet; póthatáridő eredménytelen eltelte.)‏ Késedelmi kamat pénztartozás esetében akkor is jár, ha a kötelezett késedelmét kimenti akkor is jár, ha az alapügylet egyébként kamatmentes mértéke a Ptk. szerint term. szem., ill. term. szem. és gazd. szerv. viszonylatában: a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat mértéke (gazd. Szervek egymás között: jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összege) túlzott mértékű késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti

9 A kötelezetti késedelem szubjektív jogkövetkezményei Szubjektív = felróhatóságtól függ, a jog vélelmezi, hogy a szerződésszegő fél a szerződésszegést felróhatóan követte el, (azaz a kimentésre okot adó körülmény tekintetében mindig a szerződést szegő fél bizonyít) Két szubjektív jogkövetkezmény: késedelmi kötbér (nem mentesít a teljesítés alól, akkor is követelhető, ha a szerződésszegés nem vezet kárhoz, de! kárátalány jelleg, meghatározásának 2 módja lehet; bíróság mérsékelheti; utána ügyleti kamat kikötése semmis)‏ kártérítés = a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható (ez a késedelmi kötbéren felüli összeg).

10 A jogosult késedelme A jogosult késedelembe esik, ha: a szerződésszerűen felajánlott szolgáltatást nem fogadja el; elmulasztja a teljesítéshez szükséges nyilatkozatok, intézkedések megtételét nyugtát nem állítja ki, értékpapírt nem adja vissza. Objektív jogkövetkezmények: a jogosult a felelős őrzésből eredő költségeket köteles megtéríteni a kötelezettnek, kárveszélyviselés, késedelme idejére kamatot nem követelhet, késedelme kizárja a kötelezett egyidejű késedelmét. Szubjektív jogkövetkezmény: kártérítés.

11 A hibás teljesítés Csak kölcsönös szolgáltatásoknál értelmezhető (visszterhesség). Fogalma: a szolgáltatás tárgya a teljesítés időpontjában valamilyen okból nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Okok lehetnek: fizikaiak - kellékszavatosság ún. kellékhiba: mennyiség, minőség nem megfelelő; nem hibás teljesítés az, ha mást szolgáltatnak: a bírói gyakorlat ezt nem-teljesítésnek tekinti) jogiak (ún. jogi hiba) - jogszavatosság A kellékszavatosság ill a jogszavatosság más-más jogkövetkezményt vonz.

12 szavatosság Kellékszavatosság Eladó szavatolja, hogy a dolog mennyiség és minőség szerint megfelel a szerződésben vállalt paramétereknek, rendeltetésszerű használatra alkalmas (szerződési célnak megfelel) Jogszavatosság A jog átadója (pl. a tulajdonos -eladó) szavatolja, hogy a jog átszállásának és a dolog rendeltetésszerű használatának jogi akadálya nincs („per-teher- és igénymentes)

13 A talléros kalap Szerződések, szerződéses várakozás, szerződés tartalmának meghatározása, Szerződés módosítás – teljesítés

14 A nyúlpásztor Teljesítési segéd Kellék- és jogszavatosság

15 A hibás teljesítés jogkövetkezményei 1. Objektív jogkövetkezmények: Kellékszavatosság: kellékhibánál; jogszavatosság: jogi hibánál Költségviselés a hiba okozójánál (szavatossági igénnyel felmerülőt + szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatosat)‏ Jótállás („garancia”)‏ 2. Szubjektív jogkövetkezmények: - hibás teljesítésért kötbér (nem zárja ki a teljesítés vagy a hiba kiküszöbölésének követelését!)‏ - kártérítés

16 Kellékszavatosság Egyedileg (esetleg zártfajúan) meghatározott szolgáltatás fizikai kellékeiért fennálló objektív felelősség (nincs felróhatósági kimentés!)‏ A jogosult igényét akként érvényesítheti, hogy a kellékhibát ő bizonyítja, kivéve fogyasztói szerződés esetén a teljesítéstől számított 6 hónapos vélelem miatt (itt a bizonyítás terhe – a „kimentés” tekintetében – a szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezeten van). A jogosult követelhet (sortartás!, költségkímélés!, jelentéktelen hiba esetén nem választható az elállás, „facultas alternativa”): kijavítást vagy kicserélést; árleszállítást vagy elállást.

17 Jogszavatosság Fogalma: kimentést nem tűrő (objektív) felelősség azért, hogy a szolgáltatás tárgyára 3. személynek nem áll fenn olyan joga, ami a jogosult érdekét veszélyezteti, sérti, vagy kizárja. Adásvétel, bérlet (jogosulti) Igények: – Jog megszerzését akadályozó hibánál: Felhívás akadály megszüntetésére v. biztosítékadásra Elállás és teljes kár megtérítésének vagy a szerz.kötésből eredő károknak a követelése – Jog korlátozott megszerzése Felhívás tehermentesítésre, vagy – kötelezett terhére - maga tehermentesít Ezek hiányában: elállás+kártérítés követelése vagy a teher átvállalása fejében árleszállítás követelése

18 Jótállás Többnyire ezt nevezi a köznyelv „garanciának” Objektív, visszterhesen vállalt helytállási kötelezettség szerződésszerű teljesítésre. Alapja: jogszabály, ill. szerződés. Lényege: bizonyítási teher megfordul a kellékszavatossághoz képest; azaz itt a kötelezett bizonyítja, hogy teljesítéskor nem volt hiba.‏ Egyebekben kellékszavatosság szabályai, azzal párhuzamosan is igénybe vehető.

19 Lehetetlenülés Megszűnési; ill. szerződésszegési ok, elszámolási helyzetet eredményez! (Nem érvénytelenség!)‏ Fajtái: – fizikai – jogi – gazdasági (ennek releváns léte vitatott). Lényege, hogy ki viseli a kárt: attól függ, hogy kinek a hibájából lehetetlenül a szerződés. Mindkét félnek felróható vagy egyiknek sem: mindenki a saját kárát viseli és a szerződés megszűnik. Kötelezett felelős: jogosult kártérítési igénye. Jogosult felelős: kötelezett szabadul és kártérítést követelhet.

20 A teljesítés (jogos ok nélküli) megtagadása A jogosult a késedelem és a lehetetlenülés jogkövetkezményei között választhat, ha a kötelezett a szerződés teljesítését megtagadja. A konkrét esettől függ, melyiket célszerű választani.


Letölteni ppt "Üzleti jog II. 10. Előadás szerződésszegés. Szerződésszegés és következményei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések