Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Globalizáció, urbanizáció, fenntartható fejlődés Dr. Orbán Annamária BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Globalizáció, urbanizáció, fenntartható fejlődés Dr. Orbán Annamária BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék"— Előadás másolata:

1 Globalizáció, urbanizáció, fenntartható fejlődés Dr. Orbán Annamária BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék

2 Mi a globalizáció? Kérdések: A jelenség új keletű vagy sem? A jelenség új keletű vagy sem? Hogyan lehet meghatározni és elkülöníteni az egyes fogalmakat? Hogyan lehet meghatározni és elkülöníteni az egyes fogalmakat? Milyen jelentései, dimenziói vannak? Milyen jelentései, dimenziói vannak? Vita az első választ illetően: Nem új keletű jelenség, Nem új keletű jelenség, – az emberiséggel egyidős – a felfedezések korával vette kezdetét – első megnyilvánulása már a 19. század végére tehető A globalizáció egy egészen új jelenség, amely a második világháború után alakult ki. A globalizáció egy egészen új jelenség, amely a második világháború után alakult ki.

3 Kölcsönös függőség, „globalizmus”, globalizáció Többféle meghatározás létezett, létezik, különféle jelentéssel – Kölcsönös függőség (interdependence): a fogalom a nemzetközi kapcsolatok irodalmában jelent meg az 1970-es években, egy állapotra utal, mely erősödhet vagy gyengülhet. – „Globalizmus”(globalism): már több, mint az előző, mert a kölcsönös függőség kontinenseket átívelő (multicontinental), komplex (multiple) hálózati rendszerét (network) jelenti. Fontos: kontinenseket behálózó és összetett függőségi rendszer, de nem univerzális és nem homogenizáló Fontos: kontinenseket behálózó és összetett függőségi rendszer, de nem univerzális és nem homogenizáló

4 Globalizáció (globalization) Egyre növekvő „globalizmus” De: lehetséges „de-globalizáció”, amikor csökkenő globalizmussal állunk szemben Globalizáció fogalma először egy 1961-es angol nyelvű lexikonban jelent meg. Globalizáció fogalma először egy 1961-es angol nyelvű lexikonban jelent meg. Gazdaságpolitikai értelemben először Theodor Levitt használta egy 1983-as Harvard Business Review cikkében. Gazdaságpolitikai értelemben először Theodor Levitt használta egy 1983-as Harvard Business Review cikkében. DE: csak gazdasági oldalról való értelmezése kevés! DE: csak gazdasági oldalról való értelmezése kevés! Globalizáció komplex és multi-dimenzionális jelenség, mert nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, politikai, kulturális, környezeti hatásai is vannak! Globalizáció komplex és multi-dimenzionális jelenség, mert nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, politikai, kulturális, környezeti hatásai is vannak!

5 A globalizáció dimenziói Gazdasági dimenzió: Jelentése: A világgazdaság makro- és mikro-szintű integrációja, horizontális tágulása és vertikális mélyülése, egyre erősödő kölcsönös függőség (interdependencia). A világgazdaság makro- és mikro-szintű integrációja, horizontális tágulása és vertikális mélyülése, egyre erősödő kölcsönös függőség (interdependencia). Szoros kapcsolat a nemzetközi tényezőmozgásokkal (nemzetközi kereskedelem, nemzetközi hitelkapcsolatok jelentős növekedése, működőtőke áramlás (FDI), transznacionális vállalatok (TNC), technológiatranszfer. Szoros kapcsolat a nemzetközi tényezőmozgásokkal (nemzetközi kereskedelem, nemzetközi hitelkapcsolatok jelentős növekedése, működőtőke áramlás (FDI), transznacionális vállalatok (TNC), technológiatranszfer. A TNC-k a gazdasági globalizáció fő hordozói, ezért a globalizáció leginkább vállalati, azaz mikro-integrációs szinten érhető tetten. A TNC-k a gazdasági globalizáció fő hordozói, ezért a globalizáció leginkább vállalati, azaz mikro-integrációs szinten érhető tetten.

6 Kiváltó okok, tényezők: Liberális gazdaságpolitika térnyerése, dereguláció nemzetgazdasági és világgazdasági szinten, az USA, mint gazdasági és politikai hatalom szerepe Liberális gazdaságpolitika térnyerése, dereguláció nemzetgazdasági és világgazdasági szinten, az USA, mint gazdasági és politikai hatalom szerepe Kommunikációs és információs technológiai forradalom, a közlekedés, szállítás, hír- és távközlés rohamos fejlődése Kommunikációs és információs technológiai forradalom, a közlekedés, szállítás, hír- és távközlés rohamos fejlődése

7 Politikai, biztonságpolitikai dimenzió Politikai globalizáció a nemzetközi politika kölcsönös függőségi rendszerét és ennek - bizonyos fokú - intézményesülését jelenti. Politikai globalizáció a nemzetközi politika kölcsönös függőségi rendszerét és ennek - bizonyos fokú - intézményesülését jelenti. Erőpolitika és nagyhatalmi rivalizálás, hatalmi egyensúly egyre kérdésesebb - multi-poláris világrend -, erő diffúziója, kiszámíthatatlanság növekszik, és „pillangó hatás”, „spill-over” hatás egyre erőteljesebben érvényesül (helyi konfliktusok regionális/nemzetközi hatása). Erőpolitika és nagyhatalmi rivalizálás, hatalmi egyensúly egyre kérdésesebb - multi-poláris világrend -, erő diffúziója, kiszámíthatatlanság növekszik, és „pillangó hatás”, „spill-over” hatás egyre erőteljesebben érvényesül (helyi konfliktusok regionális/nemzetközi hatása). Atombomba, közép- és hosszú hatótávolságú nukleáris fegyverek: másodperceken belüli tömegpusztító (akár globális mértékű katonai csapás lehetősége). Atombomba, közép- és hosszú hatótávolságú nukleáris fegyverek: másodperceken belüli tömegpusztító (akár globális mértékű katonai csapás lehetősége).

8 Fegyverkezései verseny, mint egy „fogoly dilemma” vagy „gyáva nyúl” játékelméleti modell Fegyverkezései verseny, mint egy „fogoly dilemma” vagy „gyáva nyúl” játékelméleti modell Nemzetközi bűnszervezetek, nemzetközi terrorizmus megjelenése, hálózatba szerveződése (2001. szeptember 11) Nemzetközi bűnszervezetek, nemzetközi terrorizmus megjelenése, hálózatba szerveződése (2001. szeptember 11) Info-kommunikációs technológia „bevetése”, egyik legfontosabb kommunikációs, mozgósító stb. eszköz Info-kommunikációs technológia „bevetése”, egyik legfontosabb kommunikációs, mozgósító stb. eszköz A közösségi ellátó rendszerek (elektromos, gáz, víz, közlekedés, távközlés stb. (egyre fejlettebb, komplexebb, kifinomultabb technológiája miatt) az egyes országok gazdasága, társadalma egyre védtelenebbé és kiszolgáltatottá válik. A közösségi ellátó rendszerek (elektromos, gáz, víz, közlekedés, távközlés stb. (egyre fejlettebb, komplexebb, kifinomultabb technológiája miatt) az egyes országok gazdasága, társadalma egyre védtelenebbé és kiszolgáltatottá válik.

9 Kulturális/szociális dimenzió: Gondolatok, ideológiák, eszmék, információ és az ezeket hordozó emberek globális mértékű mozgása Gondolatok, ideológiák, eszmék, információ és az ezeket hordozó emberek globális mértékű mozgása – Egyes értelmezések szerint: a kultúra „homogenizációja” vagy erősebben fogalmazva „amerikanizálódása” (individualizáció, az egyéni, eredetileg nyugati értékeknek a világon való széleskörű elterjedése /McWorld-jelenség, „macdonaldization”/) – Az eredetileg nyugati intézmények, bürokratikus és racionális szervezési elvek, politikai demokrácia elterjedése, „exportja”.

10 A kommunikáció globalizálódása, a tér-idő összeszűkülése, amelyet az információs technológia fejlődése tett lehetővé. A kommunikáció globalizálódása, a tér-idő összeszűkülése, amelyet az információs technológia fejlődése tett lehetővé. Nemzetközi migráció és ennek gazdasági/politikai/kulturális hatása Nemzetközi migráció és ennek gazdasági/politikai/kulturális hatása „Kultúrák háborúja”, vallási, etnikai konfliktusok terjedése „Kultúrák háborúja”, vallási, etnikai konfliktusok terjedése Nemzetközi turizmus, „oktatás business”, „konferencia turizmus” stb… Nemzetközi turizmus, „oktatás business”, „konferencia turizmus” stb…

11 Környezeti dimenzió: A környezet, mint „közjószág”, tehát előáll egy nemzetközi szintű társadalmi csapda helyzet A környezet, mint „közjószág”, tehát előáll egy nemzetközi szintű társadalmi csapda helyzet – Környezetszennyezés, legújabb típusú járványok (pl. madár influenza) negatív környezeti-externális hatása (spill over effektus) vagyis „az országhatároknál nem áll meg” jelenség fokozott – és ijesztő mértékű – terjedése („globális felmelegedés”!) – Vagyis a közös ökológiai problémák csakis közösen, világszinten oldhatók meg, összefogott nemzetközi fellépést követelnek, nemzetközi együttműködés intézményesülése.

12 Gazdasági fejlődés –társadalmi fejlődés- fenntartható fejlődés 70/80-as évek felismerése: gazdasági és társadalmi fejlődés (növekedés) korlátai, externális hatásai, elsősorban a környezetünkre – „A növekedés határai” 70/80-as évek felismerése: gazdasági és társadalmi fejlődés (növekedés) korlátai, externális hatásai, elsősorban a környezetünkre – „A növekedés határai” Interdiszciplináris tudományos gondolkodás: közgazdaságtan és etika, avagy az alternatív vagy ökológiai gazdaságtan megjelenése Interdiszciplináris tudományos gondolkodás: közgazdaságtan és etika, avagy az alternatív vagy ökológiai gazdaságtan megjelenése A gyökerek: A gyökerek:  keleti filozófiák: buddhizmus, taoizmus

13 Az ökológiai gazdaságtan "atyja” : Herman E. Daly Mindezen ókori filozófiák és eszmék újraéledése, újra értelmezése történt az 1970/80-as évek során a társadalomtudományokban. Mindezen ókori filozófiák és eszmék újraéledése, újra értelmezése történt az 1970/80-as évek során a társadalomtudományokban ben megjelent "On Economics as a Life Science" című híres cikkében fogalmazta meg Daly, hogy 1970-ben megjelent "On Economics as a Life Science" című híres cikkében fogalmazta meg Daly, hogy – a gazdasági folyamatok a totális ökológiai életfolyamat részét képezik, méghozzá a fogyasztási részét. – a termelés részét az ökoszisztémák adják, ezért a termelési döntéseknek alapvetően ökológiai döntéseknek kell lenniük. – gazdasági alapgondolatuk hasonló a buddhista felfogáshoz, miután stacioner, azaz nem növekvő a gazdaság, – amelyben az anyag- és energiafelhasználás minimalizált – ezzel szemben a gazdasági tevékenységből nyerhető hasznos szolgáltatás maximalizált.

14 Polányi Károly gondolatai Az alternatív ökológiai gondolkodás egyik úttörője: Az alternatív ökológiai gondolkodás egyik úttörője: "…a munka és a föld nem más, mint maguk az emberi lények, akikből minden társadalom áll, és a természeti környezet, amelyben a társadalom egzisztál… Ha a természet elemeire bomlana, a lakóhely és a táj bemocskolódna, a folyók szennyezetté válnának, a katonai biztonság elveszne, többé nem lehetne élelmet és nyersanyagot termelni." "…a munka és a föld nem más, mint maguk az emberi lények, akikből minden társadalom áll, és a természeti környezet, amelyben a társadalom egzisztál… Ha a természet elemeire bomlana, a lakóhely és a táj bemocskolódna, a folyók szennyezetté válnának, a katonai biztonság elveszne, többé nem lehetne élelmet és nyersanyagot termelni."

15 A 80-as évek elején jelent Lester R. Brown: „Building a Sustainable Society „ c. tudományos írása, amelyben a fenntarthatóság fogalma először szerepelt. A 80-as évek elején jelent Lester R. Brown: „Building a Sustainable Society „ c. tudományos írása, amelyben a fenntarthatóság fogalma először szerepelt. A szerző összekapcsolta a népesség növekedését a természeti erőforrások hasznosításával, és mindezt úgy kívánta megoldani, hogy minimális legyen a természeti környezet mennyiségi és minőségi romlása. A szerző összekapcsolta a népesség növekedését a természeti erőforrások hasznosításával, és mindezt úgy kívánta megoldani, hogy minimális legyen a természeti környezet mennyiségi és minőségi romlása.

16 Globális társadalmi csapdák megoldása: nemzetközi együttműködés, nemzetközi egyezmények és intézmények 1972: "Az Emberi Környezet” ENSZ Konferencia 1972: "Az Emberi Környezet” ENSZ Konferencia 1983: „Környezet és Fejlődés Világbizottság„ vagy Brundtland Bizottság, ENSZ 1983: „Környezet és Fejlődés Világbizottság„ vagy Brundtland Bizottság, ENSZ 1987:" Közös Jövőnk" illetve "Brundtland Jelentés" 1987:" Közös Jövőnk" illetve "Brundtland Jelentés" 1992: "Környezet és Fejlődés ENSZ Konferencia (Riói csúcs) 1992: "Környezet és Fejlődés ENSZ Konferencia (Riói csúcs) 2001: EU Fenntartható Fejlődés Stratégia 2001: EU Fenntartható Fejlődés Stratégia 2002:ENSZ Johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világkonferencia 2002:ENSZ Johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világkonferencia

17 A fenntartható fejlődés elve A társadalom, a gazdaság és a környezet harmonikus egységét hirdeti A társadalom, a gazdaság és a környezet harmonikus egységét hirdeti Bruntlandi értelmezés: Bruntlandi értelmezés: „Olyan fejlődési forma, amely a jelen szükségleteinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségletei kielégítésének lehetőségétől." „Johannesburg” óta teljes erővel belépett a nemzetközi politikai közgondolkodásba a szociális jólét, az egészséges, minőségi élethez való jog. Ma már a „fenntartható fejlődésben” jószerint minden, az emberi élettel, tevékenységgel kapcsolatos kérdés, probléma benne foglaltatik (pl. iható víz, természeti katasztrófák, járványok stb.), de ezek megoldása csakis helyi szintű válaszok globális összehangolásával, és nemzetközi kormányzati, illetve civil összefogással lehetséges. „Johannesburg” óta teljes erővel belépett a nemzetközi politikai közgondolkodásba a szociális jólét, az egészséges, minőségi élethez való jog. Ma már a „fenntartható fejlődésben” jószerint minden, az emberi élettel, tevékenységgel kapcsolatos kérdés, probléma benne foglaltatik (pl. iható víz, természeti katasztrófák, járványok stb.), de ezek megoldása csakis helyi szintű válaszok globális összehangolásával, és nemzetközi kormányzati, illetve civil összefogással lehetséges.

18 A fenntartható fejlődés elvének megvalósítása: radikális szemléletváltás és közösségi döntés Mint stratégiai gondolkodás és módszertan, vagyis olyan sokszempontú és stratégiai – avagy hosszú távú – (együtt)gondolkodás a közösségi vagy társadalmi döntések előkésztése során, mely a döntések következményeit mind gazdasági, mind társadalmi és mind környezeti szempontból figyelembe veszi: Mint stratégiai gondolkodás és módszertan, vagyis olyan sokszempontú és stratégiai – avagy hosszú távú – (együtt)gondolkodás a közösségi vagy társadalmi döntések előkésztése során, mely a döntések következményeit mind gazdasági, mind társadalmi és mind környezeti szempontból figyelembe veszi: – az emberek alapvető szükségleteinek kielégítése, – az erőforrások eltartóképesség szerinti használata és az erőforrásokból származó hasznok igazságos elosztása, – az egyenlő lehetőségek és a folytonos szociális jólét biztosítása, – holisztikus gondolkodásmód, az ágazatok közötti integráció, – a környezetminőség biztosítása.

19 Urbanizáció és humánökológia Urbanizáció :Az ipari fejlődés extenzív szakaszában a városi népesség száma és aránya nő. A szakasz legfontosabb jellemzője a rurális területekről a városokba való népességáramlás. Leggyorsabb szakasza az ipari forradalomhoz köthető, ami Nyugat-Európában a XVIII-XIX. század fordulóján kezdődött és a XX. század közepéig tartott; ekkor a népesség túlnyomó többsége városlakóvá vált. Urbanizáció :Az ipari fejlődés extenzív szakaszában a városi népesség száma és aránya nő. A szakasz legfontosabb jellemzője a rurális területekről a városokba való népességáramlás. Leggyorsabb szakasza az ipari forradalomhoz köthető, ami Nyugat-Európában a XVIII-XIX. század fordulóján kezdődött és a XX. század közepéig tartott; ekkor a népesség túlnyomó többsége városlakóvá vált. Robert Ezra Park ( ) vezetésével a Chicagói Egyetemen széleskörű empirikus kutatómunka folyt a nagyvárosi problémák, a városfejlődés, a város ökológiai struktúrája és annak változása, városi életmód kérdésekben. Robert Ezra Park ( ) vezetésével a Chicagói Egyetemen széleskörű empirikus kutatómunka folyt a nagyvárosi problémák, a városfejlődés, a város ökológiai struktúrája és annak változása, városi életmód kérdésekben. Az elméleti kiinduló pontot az ún. klasszikus humánökológia jelentette, amelynek kidolgozása Robert Ezra Park és Ernest W. Burgess ( ) nevéhez kötődik. Az elméleti kiinduló pontot az ún. klasszikus humánökológia jelentette, amelynek kidolgozása Robert Ezra Park és Ernest W. Burgess ( ) nevéhez kötődik. A humánökológiai megközelítés alapja a biológia ökológia- fogalma, amelynek lényege, hogy az élőlények és környezetük között szoros kapcsolat van, ők csak a környezetükkel való kölcsönhatásban vizsgálhatóak. A humánökológiai megközelítés alapja a biológia ökológia- fogalma, amelynek lényege, hogy az élőlények és környezetük között szoros kapcsolat van, ők csak a környezetükkel való kölcsönhatásban vizsgálhatóak.

20 „Harc a térért” A Chicagói Iskola a darwini elmélet „harc a létért” fogalmát a városokra alkalmazva „harc a térért” folyamatként írta le. E szerint a városban élő társadalmi csoportok arra törekszenek, hogy a számukra kívánatos területeket megszerezzék, majd azt ellenőrzésük alatt tartva másokat kizárjanak. A Chicagói Iskola a darwini elmélet „harc a létért” fogalmát a városokra alkalmazva „harc a térért” folyamatként írta le. E szerint a városban élő társadalmi csoportok arra törekszenek, hogy a számukra kívánatos területeket megszerezzék, majd azt ellenőrzésük alatt tartva másokat kizárjanak. Így válnak a térbeli egységek társadalmi egységekké, vagyis kialakulnak az ún. természetes övezetek – a slum, a gettó és a szuburbia –, illetve az azokkal összefüggő strukturális elemek (a zóna, a szomszédság, a városrész, vagy negyed). Így válnak a térbeli egységek társadalmi egységekké, vagyis kialakulnak az ún. természetes övezetek – a slum, a gettó és a szuburbia –, illetve az azokkal összefüggő strukturális elemek (a zóna, a szomszédság, a városrész, vagy negyed). A humánökológia jelentősége annak hangsúlyozása, hogy a régiók, térségek közötti vándormozgalom gyökeres (esetleg kezelhetetlen) változást hozhat egy város népességszámában és ökológiájában. A humánökológia jelentősége annak hangsúlyozása, hogy a régiók, térségek közötti vándormozgalom gyökeres (esetleg kezelhetetlen) változást hozhat egy város népességszámában és ökológiájában.

21 Nagyvárosi slum: építészetileg erősen leromlott állagú, túlzsúfolt terület, ahol hátrányos helyzetű, „társadalmon kívüli” csoportok koncentrálódnak. Nagyvárosi slum: építészetileg erősen leromlott állagú, túlzsúfolt terület, ahol hátrányos helyzetű, „társadalmon kívüli” csoportok koncentrálódnak. Gettók jellemzően slumterületeken kialakuló területi képződmények, amelyeket „társadalmi falak” választanak el a környező területektől. Egy meghatározott – rendszerint etnikai – kisebbség lakja őket, mely megőrizte identitását, ami sajátos, a külvilágtól eltérő szubkultúra, esetleg eltérő nyelv formájában is kifejezésre jut. Gettók jellemzően slumterületeken kialakuló területi képződmények, amelyeket „társadalmi falak” választanak el a környező területektől. Egy meghatározott – rendszerint etnikai – kisebbség lakja őket, mely megőrizte identitását, ami sajátos, a külvilágtól eltérő szubkultúra, esetleg eltérő nyelv formájában is kifejezésre jut. Szuburbanizáció: a középosztály tagjai, elsősorban a kisgyerekes családok, elhagyják a heterogén, más osztályok által is lakott belső területeket és külső környékekre költöznek. A középosztályt későbbiekben más osztályok is követhetik. A folyamat eredményeképpen meglehetősen homogén környékek jönnek létre a városmag körül. Az amerikai városlakók nagy többsége szuburbokban él. Ez a folyamat jelenleg Budapesten is meghatározó jelentőségű. Szuburbanizáció: a középosztály tagjai, elsősorban a kisgyerekes családok, elhagyják a heterogén, más osztályok által is lakott belső területeket és külső környékekre költöznek. A középosztályt későbbiekben más osztályok is követhetik. A folyamat eredményeképpen meglehetősen homogén környékek jönnek létre a városmag körül. Az amerikai városlakók nagy többsége szuburbokban él. Ez a folyamat jelenleg Budapesten is meghatározó jelentőségű.


Letölteni ppt "Globalizáció, urbanizáció, fenntartható fejlődés Dr. Orbán Annamária BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék"

Hasonló előadás


Google Hirdetések