Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdaságstatisztika, 2012 Gazdaságstatisztika STANDARDIZÁLÁS (ÖSSZEHASONLÍTÁS STANDARDIZÁLÁSSAL) 2013. szeptember 26.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdaságstatisztika, 2012 Gazdaságstatisztika STANDARDIZÁLÁS (ÖSSZEHASONLÍTÁS STANDARDIZÁLÁSSAL) 2013. szeptember 26."— Előadás másolata:

1 Gazdaságstatisztika, 2012 Gazdaságstatisztika STANDARDIZÁLÁS (ÖSSZEHASONLÍTÁS STANDARDIZÁLÁSSAL) szeptember 26.

2 Gazdaságstatisztika, 2012 Heterogén sokaság problémája A viszonyszám két, egymással összefüggő statisztikai adat hányadosa Viszonyszám = viszonyítandó adat (A) / Viszonyítási alap (B) 3 fő típusa:  Megoszlási  Intenzitási  Dinamikus Viszonyszámok 2

3 Gazdaságstatisztika, 2012 A viszonyszámok fajtái Megoszlási viszonyszám: valamely részadat egészhez való arányát fejezi ki, pl.  nyugdíjasok aránya a népességen belül  a cég piaci részesedése egy adott termék forgalmazásában Intenzitási viszonyszám: két, egymással kapcsolatban lévő, különböző fajta adat hányadosa.  Fajlagos mérőszámok (pl. egy főre jutó GDP)  Sűrűségi, ellátottsági mérőszámok (pl. népsűrűség)  Arányszámok (pl. születési arányszám) Dinamikus viszonyszám: két összehasonlított időszak adatának hányadosa, ahol a viszonyítandó adat a tárgyidőszak adata (A), a viszonyítás alapja pedig a bázisidőszak adata (B). 3

4 Gazdaságstatisztika, 2012 Fősokaság 1.részsokaság 2. részsokaság i. részsokaság M. részsokaság 4 Rész- és összetett viszonyszámok

5 Gazdaságstatisztika, 2012 Rész- és összetett viszonyszámok összetett viszonyszám súlyozott számtani átlag formula súlyozott harmonikus átlag formula 5

6 Gazdaságstatisztika, 2012 Határozzuk meg az egy háziorvosra jutó felnőtt lakosok számát! A település jellegeFelnőtt népesség számának megoszlása (%) Egy háziorvosra jutó felnőtt lakosok száma Budapest18,91474 Többi város45,11608 Községek36,01418 V1V1 V2V2 V3V3 A1A1 A2A2 A3A3 Példa Egy háziorvosra jutó felnőtt lakos (V)=Felnőtt lakos (A)/háziorvos (B)

7 Gazdaságstatisztika, 2012 Standardizálás Gazdasági elemzések során gyakran kell viszonyszámokat számítanunk és összehasonlítanunk. A standardizálás két azonos tartalmú, de valamilyen szempontból különböző összetett intenzitási viszonyszám összehasonlítására szolgáló statisztikai módszer. A teljes sokaságra számított viszonyszámra hatnak a részviszonyszámok és a megoszlások egyaránt. A standardizálás olyan statisztikai módszer, amely a különböző hatásokat szétválasztja, vagyis az összetett viszonyszámok közötti tényleges eltérés megállapításán és számszerű kifejezésén túl azt is meg fogjuk vizsgálni, hogy a két tényező (részviszonyszámok és megoszlás) külön-külön milyen szerepet játszik a szóban forgó eltérés létrejöttében. 7

8 Gazdaságstatisztika, 2012 Standardizálás Intenzitási viszonyszám  térben vagy időben különböző sokaságok jellemzőinek összehasonlítása összetett intenzitási viszonyszámok formájában  Mi a feltárt eltérések oka? Egy összetett intenzitási viszonyszám nagyságát két tényező határozza meg:  A részintenzitási viszonyszámok nagysága (V j )  A teljes sokaság összetétele, vagyis a különböző nagyságú részintenzitási viszonyszámokhoz kapcsolódó súlyarányok (B j /B) 8

9 Gazdaságstatisztika, 2012 Az egyes tényezők hatásának kimutatására használható statisztikai módszer a standardizálás.  Különbségfelbontás – az összehasonlítás eredménye különbség formájában kerül kifejezésre (ált. térbeli összehasonlítás)  Hányadosfelbontás - az összehasonlítás eredménye hányados formájában kerül kifejezésre (ált. időbeli összehasonlítás) Az összetett intenzitási viszonyszámok eltérése két tényező hatására vezethető vissza:  A megfelelő részviszonyszámok eltéréseire  Az összehasonlított sokaságok összetételének, struktúrájának a különbözőségére a részsokaságok képzésére használt csoportképző ismérv szerint 9

10 Gazdaságstatisztika, 2012 Két összetett viszonyszám összehasonlítása különbségfelbontás Részso- kaság sorszá- ma Első sokaság(pár)Második sokaság(pár)Különb -ség Számlá- ló NevezőViszony- szám Számlá- ló NevezőViszony -szám 1A 01 B 01 V 01 A 11 B 11 V 11 k1k1 2A 02 B 02 V 02 A 12 B 12 V 12 k2k jA 0j B 0j V 0j A 1j B 1j V 1j kjkj MA 0M B 0M V 0M A 1M B 1M V 1M kMkM Főso- kaság ΣA 0j ΣB 0j ΣA 1j ΣB 1j K 10

11 Gazdaságstatisztika, 2012 Két összetett viszonyszám összehasonlítása - hányadosfelbontás Részso- kaság sorszá- ma Első sokaság(pár)Második sokaság(pár)Hányados Számlá- ló NevezőViszony- szám Számlá- ló NevezőViszony -szám 1A 01 B 01 V 01 A 11 B 11 V 11 i1i1 2A 02 B 02 V 02 A 12 B 12 V 12 i2i jA 0j B 0j V 0j A 1j B 1j V 1j ijij MA 0M B 0M V 0M A 1M B 1M V 1M iMiM Főso- kaság ΣA 0j ΣB 0j ΣA 1j ΣB 1j I 11

12 Gazdaságstatisztika, 2012 A két tényező hatását úgy mutatjuk ki, hogy a két összehasonlítandó összetett viszonyszám közötti K különbséget és I hányadost felbontjuk  K’ és K”, valamint I’ és I” összetevőkre úgy, hogy K’ és I’ a részviszonyszámok közötti eltérésnek a két összetett viszonyszám eltérésére gyakorolt hatását mutassa, K’’ és I’’ pedig a két sokaság eltérő szerkezetének, összetételének a két összetett viszonyszám közötti eltérésre gyakorolt hatását mutatja és K=K’+K’’ és I=I’·I’’ teljesüljön. 12

13 Gazdaságstatisztika, 2012 Különbségfelbontás (1) A K különbség felbontásának célja olyan K’ és K” összefoglaló mutatószámok meghatározása, hogy  K’ azt mutassa, hogy a megfelelő részviszonyszámok közötti k j eltérések önmagukban mekkora eltérést indokolnak a két összetett viszonyszám között – RÉSZHATÁS-KÜLÖNBSÉG  K” azt mutassa, hogy a két sokaság eltérő összetétele önmagában mekkora eltérés indokol a két összetett viszonyszám között – ÖSSZETÉTEL HATÁS KÜLÖNBSÉG  A két mutatószám egyezzen meg a tényleges K különbséggel. 13

14 Gazdaságstatisztika, 2012 Különbségfelbontás (2) teljes, részhatás-, összetételhatás-különbség standard súly 14 standard súly Súlyozott számtani átlag formulát használva

15 Gazdaságstatisztika, 2012 Különbségfelbontás (3) 15

16 Gazdaságstatisztika, Különbségfelbontás (4) teljes, részhatás-, összetételhatás-különbség Súlyozott harmonikus átlag formulát használva standard súly

17 Gazdaságstatisztika, 2012 Életkor I.II. gazdaságilag aktívak (ezer fő) munkanélküliek (ezer fő) gazdaságilag aktívak (ezer fő) munkanélküliek (ezer fő) ,16,1191,237, ,126,8321,432, ,226,1249,617,1 összesen 615,459762,287,3 Életkor I.II. gazdaságilag aktívak (ezer fő) Munkanélkü- liek (ezer fő) Munkanélküli- ségi ráta gazdaságilag aktívak (ezer fő) Munkanélkü- liek (ezer fő) Munkanélküliségi ráta ,16,10,253191,237,40, ,126,80,119321,432,80, ,226,10,071249,617,10,068 összesen 615,459762,287,3 17 Hasonlítsuk össze a I.és II. országokban a munkanélküliségi rátát és magyarázzuk az azt alakító tényezőket! Munkanélküliségi ráta (V)=munkanélküliek(A)/gazdaságilag aktívak (B)

18 Gazdaságstatisztika, 2012 munkanélk. ráták különbsége I.II. Életkor Gazd. aktívak (ezer fő) Munkanélk. (ezer fő) munkanélk. ráta Gazd. aktívak (ezer fő) Munkanélk. (ezer fő) munkanélk. ráta ,16,10,253191,237,40, ,126,80,119321,432,80, ,226,10,071249,617,10,068 összesen 615,459762,287,3 B0B0 A0A0 V0V0 B1B1 A1A1 V1V1 0,0960,115 -0,057 -0,017 -0,003 0,019 18

19 Gazdaságstatisztika, 2012 B0B0 A0A0 V0V0 B1B1 A1A1 V1V1 V 1 -V ,16,10,253191,237,40,196-0, ,126,80,119321,432,80,102-0, ,226,10,071249,617,10,068-0,003 összesen 615,4590,096762,287,30,1150,019 -0,01 értékű részhatás-különbség azt jelenti, hogy a II.-vel jelölt országban minden korcsoportban kisebb a munkanélküliségi ráta, és ha csak a részviszonyszámok közötti eltérést vesszük alapul, akkor áltagosan az -0,01-gyel (vagyis 1%-kal kisebb) munkanélküliségi rátát indokolna II.-ben I.-hez képest. 19

20 Gazdaságstatisztika, 2012 B0B0 A0A0 V0V0 B1B1 A1A1 V1V1 V 1 -V ,16,10,253191,237,40,196-0, ,126,80,119321,432,80,102-0, ,226,10,071249,617,10,068-0,003 összesen 615,4590,096762,287,30,1150,019 A K”=0,029 –es érték azt mutatja, hogy ha csak a szerkezeti hatást vesszük alapul, akkor az a II. országban átlagosan 2,9%-kal magasabb munkanélküliségi rátát indokol az I. országhoz képest. 3,9% 36,58% 59,5% 25,1% 42,16% 32,74% 20

21 Gazdaságstatisztika, 2012 B0B0 A0A0 V0V0 B1B1 A1A1 V1V1 V 1 -V ,16,10,253191,237,40,196-0, ,126,80,119321,432,80,102-0, ,226,10,071249,617,10,068-0,003 összesen 615,4590,096762,287,30,1150,019 21

22 Gazdaságstatisztika, 2012 Hányadosfelbontás (1) Az I összhatásindexet kívánjuk felbontani I’ és I” indexek szorzatára  I’ részhatás-index azt mutatja, hogy a részviszonyszámok változása hogyan hat az összetett viszonyszám változására  I” összetételhatás-index pedig azt, hogy a sokaság összetételének változása önmagában hogyan alakította az összetett viszonyszámot. 22 standardizáláson alapuló indexek  összetett intenzitási viszonyszámok hányadosai

23 Gazdaságstatisztika, 2012 Hányadosfelbontás (2) Súlyozott számtani átlag formula 23

24 Gazdaságstatisztika, 2012 Hányadosfelbontás (3) 24 Súlyozott harmonikus átlag formula

25 Gazdaságstatisztika, beosztás létszámhavi átlagkereset létszámhavi átlagkereset fizikai szellemi vezető változás ,96 102,06 1,158 1,192 1,429 1,110 B0B0 V0V0 B1B1 V1V1 25

26 Gazdaságstatisztika, 2012 B0B0 V0V0 B1B1 V1V1 i , , , , ,061,110 Mivel az átlagbér (mint részviszonyszám) 2001-ről 2003-ra mindhárom állománycsoportban nőtt, ez az átlagbér növekedésében 17%-ot indokolna. 78% 20% 2% 90% 9% 1% A 94,7%-os összetételhatás-index azt mutatja, hogy a vezetők aránya 2%-ról 1%-ra csökkent, a szellemiek aránya 20%-ról 9%-ra, a fizikaiak (alacsony átlagkeresetűek) aránya 78%-ról 90%-ra nőtt. Ez az együttes átlagbért 5,3%- kal csökkentette. Az átlagbér átlagosan 11%-kal nőtt 2001-ről 2003-ra. 26

27 Gazdaságstatisztika, 2012 B0B0 V0V0 B1B1 V1V1 i , , , , ,061,110 Mivel az átlagbér (mint részviszonyszám) 2001-ről 2003-ra mindhárom állománycsoportban nőtt, ez az átlagbér növekedésében 18%-ot indokolna. A 94,1%-os összetételhatás-index azt mutatja, hogy a vezetők aránya 2%-ról 1%-ra csökkent, a szellemiek aránya 20%-ról 9%-ra, a fizikaiak (alacsony átlagkeresetűek) aránya 78%-ról 90%-ra nőtt. Ez az együttes átlagbért 5,9%-kal csökkentette. Az átlagbér átlagosan 11%-kal nőtt 2001-ről 2003-ra. 27


Letölteni ppt "Gazdaságstatisztika, 2012 Gazdaságstatisztika STANDARDIZÁLÁS (ÖSSZEHASONLÍTÁS STANDARDIZÁLÁSSAL) 2013. szeptember 26."

Hasonló előadás


Google Hirdetések