Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hallgatói szerződés és intézményrendszerének bevezetése a felsőfokú szakképzésben Dr. Szilágyi János.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hallgatói szerződés és intézményrendszerének bevezetése a felsőfokú szakképzésben Dr. Szilágyi János."— Előadás másolata:

1 A hallgatói szerződés és intézményrendszerének bevezetése a felsőfokú szakképzésben Dr. Szilágyi János

2 Európai szakképzési modellek tapasztalatai Szakképzés szolgáltatásként funkcionál: sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetőség biztosítása Oktatás célja: a sikeres, hatékony és versenyképes munkavállaló kiképzése Vállalkozásoknál a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése:hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra

3 Paradigma váltás a felsőoktatásban és az FSZ képzésben  Fő kérdés: a végzősök milyen aránya szerez versenyképes gyakorlati ismereteket  A felsőoktatás és a gazdaság közötti strukturált keretek közötti intézményes együttműködésének felértékelődése  A munkaerő-piaci igények és a felsőoktatási képzési programok közös platformok kibocsátását teszik szükségessé  A rendszer két leggyengébb láncszeme: Bsc és az FSZ képzés közös elemzése, megoldási módok  FSZ képzés veszített vonzerejéből: államilag finanszírozott keret felét sikerült betölteni

4 Paradigma váltás a felsőoktatásban és az FSZ képzésben  Sürgető igény: a szakmai gyakorlat megszerzésének egységes keretrendszerbe történő integrálása  Felsőoktatás képzési és beiskolázási szerkezetének munkaerő- piaci trendekkel történő összehangolása  Merítési bázis jelentősen lecsökkent: felvételizők száma 130 ezer főre csökkent  Új tendenciák: pályakezdő diplomás munkanélküliség, diplomások 30%-a középfokú végzettségben, 3%-a szakmunkás végzettségben, elhelyezkedési és kereseti esélyekben közelítés

5 FSZ hallgatók/tanulók aránya

6 A problémák fontossági sorrendje (MKIK GVI felmérés alapján 2001.) Hiányosságok- problémák OKJ szakképzettséggel Főiskolai végzettek Egyetemi végzettek Érettségi nélkülÉrettségivel Önálló munkavégzés képességének hiánya Gyenge szakmai gyakorlati jártasság Munkafegyelmi problémák Munkakultúra hiányosságai általában Gyenge szakmai elméleti alapok Rossz együttműködési készség Gazdasági ismeretek hiánya Számítógépes ismeretek hiánya Idegennyelv-tudás hiánya

7 P á ly á z ó i csoportok Előnyt jelent K ö z ö mb ö s H á tr á nyt jelent Szakk é pzett fizikai dolgoz ó Az illető p á lyakezdő 9,357,233,4 Fiatal, de gyakorlattal rendelkezik85,912,81, é ves tapasztalattal rendelkezik 61,334,54,2 K ö z é pfok ú v é gzetts é gű szellemi dolgoz ó Az illető p á lyakezdő 10,250,339,5 Fiatal, de gyakorlattal rendelkezik86,811,91, é ves tapasztalattal rendelkezik 5835,76,2 Forr á s: MMSZ vizsg á lat (1995.) Munkáltatói szempontok munkaerő-felvételkor

8 A tanulószerződés intézményrendszere  A munkával egybekötött szakképzés – munkára szocializálás  A munkatapasztalatokra épülő gyakorlati képzés – sikerélmény  A szakképzés vonzerejének növelése: amiben tehetségesek  A munka világába történő átmenet segítése  A fizikai szakmák társadalmi presztízsének a növelése  Szociális státusz, anyagi függetlenség, munkabér-teljesítmény  41 ezer fő a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerben  Évente kb. 7 milliárd Ft juttatás a tanulóknak  A tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája

9

10 A alternáló gyakorlati képzés előnyei A fiatal tanonc szempontjából nézve:  A szakmában történő magasabb arányú elhelyezkedés  Gyakorlatorientált minőségi képzés  Cégek részére hozzáértő, azonnal működőképes munkaerő  Tanulószerződés: Munkaszerződés és munkabér  Szociális státusz és anyagi függetlenség A cég szempontjából nézve:  A cég versenyképességének javítása  A foglalkoztatás színvonalának és minőségének javítása  A cég kvalifikációs és kompetencia igényeinek megfelelő képzés  A betaníttatás költségeinek megspórolása  A téves foglalkoztatás veszélyének minimalizálása

11

12

13

14 A tanuló szerződés kiterjesztésének perspektívái A hallgató szerződés jogszabályi feltételeinek megteremtése: A tanulószerződés rendszerével azonos elbírálás Egy szemeszter összefüggő formában a gazdálkodók igényei szerint A gyakorlati képzés eltérő sajátosságai (a tanulószerződéstől) MKIK elkészítette a módszertani útmutatót a végrehajtáshoz MKIK elkészítette a szerződésmintát és a teljes dokumentációt Elkészült a teljes on-line informatikai felület az ISZIIR Reális esély a 10 ezer fő FSZ hallgató 30%-nak beemelése Új lehetőség a Bsc képzésben lévők fél éves gyakorlatának hallgatói szerződés keretei közötti bevonására: A gyakorlati képzés költségei elszámolhatók a szakképzési alap terhére: éves szinten ezer fő bevonásának lehetősége

15 A tanulószerződés ösztönzését támogató változtatások, illetve gondok  A tanuló és a szülő: kötelező minimum felemelése a minimálbér 15%-ról 20%-ra, hiányszakma esetében 50%+ 20% juttatás is elszámolható  Gazdálkodó: Adminisztrációs költség elszámolhatósága, 15 ezer Ft./év/tanuló  Gazdálkodó: Anyagköltség elszámolhatósága, minimálbér 20%/év/ tanuló, hiányszakma esetében 20%+20%  Legnagyobb gond a visszaigénylés szabályai kontra produktívak: Nagy cégeket sújtja: Danubius szállodalánc Két prioritás kioltja egymást (tanuló és saját dolgozó képzése) Tanuló költségeinek visszaigénylése már 1%-os bérköltségeknél

16

17

18

19 FSZ hallgatói szerződés évi törvénymódosítások: hallgatói szerződés egyenjogúsítása tanuló szerződés FSZ tanuló szerződés FSZ hallgatói szerződés: szeptember 1-től A hallgatói szerződés általánossá tétele: meghatározott feltételeknél gazdálkodónál csak hallgató szerződéssel lehet gyak. Képzés Az új OKJ: összefüggő szakmai gyakorlat minimum 3 hónap: alkalmazási gyakorlat, munkahelyi projektek munkavállalói kompetenciák tevékenységek, feladatok, kompetenciák Tanügyi dokumentumok: SZVK, szakképzési program, munkaterv, tanulói munkanapló

20 19. § (1) A tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytató intézmények (szakképző iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha a) a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél, b) a gyakorlati képzés szervezője szakképző iskola, és az összefüggő szakmai gyakorlatra gazdálkodó szervezetnél, c) a gyakorlati képzés szervezője csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére - a művészeti szakképesítések kivételével - a gyakorlati képzési idő legfeljebb ötven százalékában más, ugyanazon gyakorlati képzést szervezőnél, d) a tanuló gyakorlati képzésére több gazdálkodó szervezet által közösen működtetett üzemközi tanműhelyben, e) a tanuló gyakorlati képzésére az állami felnőttképzési intézmény által működtetett tanműhelyben, f) a tanuló gyakorlati képzésére központi képzőhelyen kerül sor. Együttműködési megállapodás alapján folytatható gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzése akkor is, ha a gyakorlati képzés aránya a képzési idő negyven százalékánál kevesebb.

21 Gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon kőművesszobafestőkereskedő élelmiszer- eladó óraszám

22 Gyakorlati képzés óraszám arányának alakulása Németországon és Magyarországon fémforgácsoló kőműves élelmiszer vegyiárukereskedő óraszám

23 FSZ hallgatói szerződés  A rendszer alanyai és feladataik: Gazdálkodók: Szerződés kötése, Bejelentkezés, Munkaterv, Szakmai gyakorlat szempontsora, Értékelés, Igazolás, Visszajelzés FSZ hallgató: Szerződéskötés, Tanügyi dokumentumok, Munkanapló vezetése, Értékelő lap kitöltése Kamarák: Hallgatói szerződés, Képzőhely alkalmassága, Ellenőrzés Képző int.: Gyakorlatért felelős tanár, Gazdálkodóval együttműködés, Munkanapló és értékelő lap értékelése, FSZ hallgató értékelése NSZFI Ig.: Bejelentkezés, Elszámolás, Visszaigénylés

24 FSZ hallgatói szerződés  FSZ hallgatói szerződés, kontra tanulószerződés: Azonosságok: Eljárásrend, elszámolás szabályai Különbségek: Szakmai gyakorlat célja, tartalma, tervezése és értékelése  Dokumentumok: Gyakorlati igény bejelentése, Kamarai határozat, Hallgatói szerződés, Szempontsor a munkatervhez, ill. a munkanaplóhoz, Igazolás, Értékelő lap, Értékelő kédőív

25 Köszönöm a figyelmet!

26

27


Letölteni ppt "A hallgatói szerződés és intézményrendszerének bevezetése a felsőfokú szakképzésben Dr. Szilágyi János."

Hasonló előadás


Google Hirdetések