Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar Hidrológiai Társaság 27. Országos Vándorgyűlése Baja, 2009.július 1-3. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés kulcskérdései Dr. Ijjas István Professor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar Hidrológiai Társaság 27. Országos Vándorgyűlése Baja, 2009.július 1-3. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés kulcskérdései Dr. Ijjas István Professor."— Előadás másolata:

1 Magyar Hidrológiai Társaság 27. Országos Vándorgyűlése Baja, 2009.július 1-3. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés kulcskérdései Dr. Ijjas István Professor Emeritus, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

2 Előadás tartalma: 1. Bevezetés – az előadás célja 2. Információ források 3. Kulcskérdések 4. Következtetések

3 1. Bevezetés

4 Az előadás célja: A Duna és Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve véleményezésének elősegítése Gondolatok a kulcskérdésekről: Miről beszélnek az emberek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel kapcsolatban? Miről kellene még beszélnünk? Öt szakmai-tudományos szervezet „bökényi nyilatkozata” Magyar Vízi Közmű Szövetség Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége Víz Világ Partnerség – Magyarország Magyar Hidrológiai Társaság Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Három fél napos szekció a vélemény kialakítására Első kéziratot kiosztottuk – Szerkesztő: Kolossváry Gábor alelnök A minden partnert érintő kérdésekben alakítsunk ki közös véleményt! Segítsük a tervezést!

5 2. Információ források

6 Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve és háttéranyagai – (www.vizeink.hu) Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terve és háttéranyagai ICPDR - Nemzetközi Duna Védelme Bizottság dokumentumai (www.icpdr.org) Európai Unió Víz Igazgatók Értekezlete legújabb dokumentumai (EU WFD circa honlap nyilvános része) Második Európai Víz Konferencia előadásai Vándorgyűlésre beküldött tanulmányok

7 Jelentés Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdéseiről 2008 november

8

9

10

11 Water.europa.eu/participate

12 Magyarország az EU-nak a társadalom részvételét segítő honlapján

13

14 További fontos új dokumentumok: Az 5. Víz Világ Fórum dokumentumai Isztambul, március Világjelentés a Vízgazdálkodás Fejlődéséről (WWDR 3), Víz Világ Fórumra készített Európai Regionális Jelentés, Víz Világ Fórumon elhangzott előadások, 2009 Határokon átnyúló folyók, tavak és felszín alatti vizek első értékelése, ENSZ Európai Gazdasági Bizottság, 2007

15 3. Kulcskérdések

16 Finanszírozás Lehet-e majd finanszírozni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben tervezett intézkedések végrehajtását?

17

18

19

20 Elérhető célok? Milyen célok elérését tervezik más EU tagállamokban?

21 Folyók jelenlegi ökológiai állapota és ökológiai potenciálja víztestek számában kifejezve Folyók jelenlegi biológiai állapota víztestek számában kifejezve

22 Vízfolyás víztestek célállapotai az egymást követő ciklusokban folyóhosszban kifejezve

23 A felszínalatti vizek állapotának tervezett javulása a jó mennyiségi és jó kémiai állapot irányába

24 Integrálás - koordinálás

25 Az Európai Uniónak bővül a víz-politikája Vizek védelme – jó állapotba helyezése Víz Keretirányelv 2000-es évek elejétől Árvízkezelés Árvízkockázat kezelési irányelv 2000-es évek közepétől Tengerek vízgyűjtő-gazdálkodása Tengervíz Keretirányelv 2009-től Víz Igazgatók és „Tengervíz Igazgatók” 2000-es évek közepétől Aszály és vízhiány, Éghajlatváltozás 2008 vége: Aszály és Vízhiány Munkaprogram Éghajlatváltozási Csomag

26 Európa legfontosabb vízgazdálkodási kihívásai: Forrás: A Víz Világ Fórumon bemutatott Európai Regionális Jelentés Éghajlatváltozás és alkalmazkodás Víz, energia és éghajlat Szennyvízkezelés Vízgyűjtő-gazdálkodás és határon átnyúló együttműködés

27 Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés és nemzetközi vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés

28 Nemzetközi vízgyűjtők az Európai Unióban: 110 vízgyűjtő-gazdálkodási terv 30 százalékuk nemzetközi vízgyűjtőre készül az EU lakosságának 70 százaléka nemzetközi vízgyűjtőn él (a világ lakosságának 40 százaléka) 150 jelentős, határokon átlépő folyó 40 jelentős, határokkal megosztott tó Több, mint száz határokkal megosztott felszín alatti víztartó

29 Miért vízgyűjtő-gazdálkodással ? Az összegyülekező víz integrálja (összegzi) a vízgyűjtőn végzett emberi beavatkozások hatásait! Példa: A Duna Nitrogén terhelésének változása a folyó hossza mentén.

30 Közepes teljes Nitrogén kibocsátás a Duna Vízgyűjtő vizsgálati egységeiben (kg/ha)

31 A Duna Nitrogén terhelése a folyó hossza mentén (ezer t/év) Forrás: UNDP-GEF Danube Regional Project

32

33 A Duna vízgyűjtő jelentős vízgazdálkodási problémái (1) Szennyezés tápanyagokkal (nitrogén, foszfor) (2) Szennyezés veszélyes anyagokkal (3) Hidromorfológiai változások (4) Szennyezés szerves anyagokkal (5) Határokon átnyúló felszínalatti vizek minőségi és mennyiségi változásai

34 Duna Vízgyűjtő Kerület – Jelentős pontszerű szennyező-források

35 Duna Vízgyűjtő Kerület Fontosabb vízépítési műtárgyak (fekete pontok)

36 EU ellenőrző szerepe jelentési kötelezettség - felülvizsgálat Társadalom részvétele a tervezésben vízgazdálkodási tanácsok ICPDR – társadalom részvétele a Duna vízgyűjtő szintjén Stratégiai Környezeti Vizsgálat Országos Környezetvédelmi Tanács Döntési folyamat: december 22 Magyarország VGT környezetvédelmi miniszter hagyja jóvá március eleje Duna VGT – ICPDR Miniszteri Értekezlet hagyja jóvá Ha nincs megegyezés – Európai Bizottsághoz lehet fordulni

37 EU SKV irányelv (19) ha a környezeti hatások vizsgálatát más közösségi rendelkezések is kötelezővé teszik, a vizsgálat felesleges ismétlésének elkerülése végett a tagállamok összehangolt vagy együttes eljárásról rendelkezhetnek. Az SKV - nek hozzáadott értéket kell eredményeznie! Az SKV-nek nagyon fontos szerepe lehet, de az előbbieket figyelembe kell venni! A VGT SKV-je különleges eset!

38 „ A” forgatókönyv - Ami folyamatban van és amit biztosan végre kell majd hajtani Ezeket más jogszabályok írják elő, mindenképpen határidőre végre kell hajtani, nem lehet kivételes célkitűzést választani. „B” forgatókönyv - Amit el kell végezni, ha a tervet elfogadják Óvatosan kell tervezni – ez látszik a Temze VGT-jében is. Ami az elfogadott tervben 2015-ös határidővel benne lesz, azt végre kell hajtani! Milyen intézkedéseket kell megvalósítani? Gondolatok a forgatókönyvekkel kapcsolatban

39 „C” forgatókönyv - Amit meg kellene csinálni, ha biztosak lehetnénk abban, hogy megvalósítható és nem aránytalanul költséges Ami bizonytalan, azt nem szabad megcsinálni. Az, hogy megvalósítható-e valami, azt is jelenti, hogy szakmailag megvalósítható-e, nem aránytalanul költséges-e és azt is, hogy biztosan eléri-e azt a hatást, amit szeretnénk. Ezekben a kérdésekben segíteni kell a tervezőknek!

40 Optimista vagyok Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervét és az SKV-jét a legjobb hazai szakértők készítik. Ezért behozzuk a késést és a magyar VGT és SKV a legjobbak közé tartozik majd az EU-ban!

41 Vegyenek részt a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek társadalmi vitájában Munkálkodjunk együtt a fenntartható vízgazdálkodásért! Óvjuk és szeressük a vizeinket!

42 Köszönöm a figyelmet! Forrás: ENSz EGB (2007) A határokon átnyúló folyók, tavak és felszín alatti vizek első értékelése


Letölteni ppt "Magyar Hidrológiai Társaság 27. Országos Vándorgyűlése Baja, 2009.július 1-3. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés kulcskérdései Dr. Ijjas István Professor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések