Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ea: Láng István Főosztályvezető VM Vízkárelhárítási Főosztály Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EDRS)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ea: Láng István Főosztályvezető VM Vízkárelhárítási Főosztály Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EDRS)"— Előadás másolata:

1 Ea: Láng István Főosztályvezető VM Vízkárelhárítási Főosztály Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EDRS)

2 A Duna stratégia kialakulása Az akcióterv ismertetése A magyar keretprojektek ismertetése A legfontosabb feladatok és szempontok összefoglalása Tartalom

3 . Balti Tenger Régió Program Program Kézikönyv 2010.január A Duna stratégia kialakulása

4 Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Ukrajna (a dunamenti régiók) A Duna Stratégiában résztvevő országok: 14 ország, közülük 8 EU tagállam Németország (Baden Württemberg and Bavaria), Ausztria, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Szlovénia, Romania, Bulgária A Duna stratégia kialakulása

5 EDRS elindítása június Az Európai Tanács megbízása az Európai Bizottságnak az Európai Duna Stratégia előkészítésére január 21 Az Európai Parlament határozatot hozott az Európai Duna Régió Stratégiáról A régió stratégia célja 1 A makrorégiók egyre fontosabb szerepének érvényesítése. A kohézió, az összefogás erősítése 2 Példa az EU tagállamok, a tagjelölt országok, a potenciális tagjelölt országok és más szomszédos országok együttműködésére. A Duna stratégia kialakulása

6 „Három nem” alapelve: lesz többlet-forrás, lesz új intézmény, lesz új jogszabály!

7 A Duna stratégia kialakulása

8 EU Duna Régió Stratégia Kormánybiztosi Titkárság Vezeti a tárgyalásokat az EU-val és a Duna vízgyűjtő országaival A jelenlegi EU szintű és kormányközi egyeztetés alapja: EU Bizottság, Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) Akcióterv, június, Akcióterv új változat szeptember Miniszteri biztosok Minisztériumi bizottságok A Duna stratégia kialakulása

9 Pillér: Környezetv. 3 intézkedés Pillér: Kapcsolatok 3 intézkedés Pillér: Jólét 3 intézkedés Pillér: Erős régió 2 intézkedés Az akcióterv ismertetése

10 Pillérek Akciók vagy Intézkedések Prioritások Projektek A Duna makro-regionális stratégia legfontosabb területei Az Akcióterv felépítése Prioritási Területhez tartozó legfontosabb tevékenységek Határidőre megvalósítandó, pontosan meghatározott feladatok Fő célok Az akcióterv ismertetése

11 Felelős vezetők Proiritás Koordinátor Tagállam(ok), nem tagállam lehet társkoordinátor Akció (intézkedés) koordinátor Tagállam Projektvezető Összefogja a résztvevő szervezeteket és tartja a kapcsolatot a koordinátorokkal Az akcióterv ismertetése 4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme 5. Környezeti kockázatok kezelése

12 A projektvezetők Az akcióterv ismertetése

13 A DUNASTRATÉGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÉPÍTÉSE A.)KAPCSOLATOK A DUNA RÉGIÓBAN 1.A mobilitás fejlesztése és az intermodalitás 2.A megújuló energiaforrások, fenntartható energiatermelés 3.A kultúra és a turizmus támogatása, emberek közötti kapcsolatok B.)KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN 4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme 5. Környezeti kockázatok kezelése 6. A biológiai sokféleség megőrzése, a táj, levegő és a talaj C.)A DUNA RÉGIÓ JÓLÉTÉNEK BIZTOSÍTÁSA 7. A tudás alapú társadalom kiépítése, kutatás, információ, technológia 8. A vállalkozások versenyképességének támogatása 9. Az emberi erőforrások fejlesztése, szakképzés támogatása D.)A DUNARÉGIÓ MEGERŐSÍTÉSE 10. Együttműködéshez szükséges intézményi kapacitás kiépítése 11. Biztonság, a szervezett bűnözéssel szembeni közös fellépés Nemzetpolitika érvényesítése Pillérek Prioritások Prioritások Prioritások Prioritások Prioritások Prioritások Prioritások Prioritások Prioritások Prioritások Prioritások Az akcióterv ismertetése

14 4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme Intézkedések 1.Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtása 2.Részvízgyűjtő-szintű együttműködés megerősítése 3.Integrált adatgyűjtési rendszer kialakítása 4.A szennyvíztisztítás további fokozása 5.Szennyezések lokalizálása, helyben tartása a folyók mentén 6.A felelős hatóságok együttműködésének segítése a környezetvédelem és a mezőgazdaság területén, a mezőgazdasági szennyezések csökkentése érdekében. 7.Veszélyes anyagok kezelése, a hulladéklerakók és az ipari szennyeződések felszámolása a rendelkezésre álló legjobb technológiákkal. 8.A tisztítószerekben lévő foszfát bejutásának csökkentése, megfelelő jogszabályi háttér megteremtése 9.A hosszirányú átjárhatóság biztosítása a halak és más vízi élőlények migrációjának biztosítása érdekében a Duna-medencében.„ 10.A vízhasználatok csökkentése, optimalizálása 11.A tudatosság erősítése a vízgazdálkodásban 12.Az ivóvízhasználatok csökkentését célzó ismeretek fejlesztése, az eszközök, módszerek és iránymutatásokat az ivóvíz-ellátás megőrzése érdekében. 13.A tengerparti övezet integrált kezelése, a tengeri területrendezés Az akcióterv ismertetése

15 5. Környezeti kockázatok kezelése Intézkedések 1.A Duna-medence, mint nemzetközi vízgyűjtő szintjén koordinált árvízi kockázatkezelési tervek kidolgozása és elfogadása 2.Az éghajlatváltozás kutatása, a megelőző helyi és regionális intézkedések foganatosítása 3.Az európai árvízi riasztórendszer (EFAS) rendszer kiterjesztése az egész Duna vízgyűjtőre 4.A Duna menti országok közötti operatív együttműködés megerősítése 5.A vizes árterek reaktiválása, természetvédelmi és árvízvédelmi szerepének erősítése 6.A területrendezési és építési szabályozások illesztése éghajlatváltozás miatt megnövekedett árvízveszélyhez. 7.A szennyezett területek, és veszélyes anyagok adatbázisainak folyamatos aktualizálása, a baleseti kockázatok elemzése 8.A gyorsreagálású eljárások tervezése és fejlesztése különös tekintettel az ipari katasztrófahelyzetek, szennyezések okozta károk kivédésére Az akcióterv ismertetése

16 Európa legfontosabb vízgazdálkodási kihívásai (Európai Regionális Jelentés): Éghajlatváltozás és alkalmazkodás, Víz, energia és éghajlat, Szennyvízkezelés, Vízgyűjtő-gazdálkodás és határon átnyúló együttműködés A Duna vízgyűjtője a világ legnemzetközibb vízgyűjtője ! 19 ország osztozik rajta Sok vízgazdálkodási problémát csak az egész vízgyűjtőn végzett tevékenységekkel lehet megoldani! (pld. árvízvédelem, szennyezések szabályozása, vízkészletek elosztása) Miért hangsúlyos a vízgazdálkodás a Duna stratégiában ? Projektlehetőségek

17 Milyen projekteket kell választanunk? Tisza Bizottság HordalékÁrvízAszály Projektlehetőségek

18 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megvalósítása Magyarország vízgazdálkodási problémáinak 70%-a a Tiszavölgyben lép fel Állandó Tisza vízgyűjtő bizottság létrehozása és üzemeltetése Az Integrált Tisza Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv megvaló- sítása (ICPDR Tisza Group) Összehangolt vízkárelhárítás és vízkészlezgazdálkodás Tisza Bizottság Projektlehetőségek

19 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megvalósítása Magyarországon a hordalékstruktúra változása mind árvízi, mind vízpótlási problémákat okoz A hordalékváltozások összehangolt vizsgálata A hordalékváltozások mértékének és következményeinek feltárása Az összehangolt kompenzációs beavatkozások meghatározása Hordalék Projektlehetőségek

20 Hordalékproblémák - Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében Kis-, közép- és árvízszintek növekvő trendje Kis-, és középvizek csökkenő, árvízszintek növekvő trendje A jelenségek felgyorsultak Projektlehetőségek

21 Szélsőséges vízjárások elleni védelem - árvíz Magyarországon kitettsége a legnagyobb, emiatt jelentős versenyhátrányban van Határokon átnyúló árvízvédelem megvalósítása Közös kockázatkezelés Árvízvédelmi beruházások elősegítése a külföldi vízgyűjtőkön A hazai árvízvédelmi biztonság megteremtése Árvíz

22 Beregi térségárvízvédelmi problémái Projektlehetőségek

23 Szélsőséges vízjárások elleni védelem - aszály Magyarországon lakosság-megtartási, élelmiszerbiztonsági és ökológiai problémákat vet fel. Összehangolt aszály- és szárazság kezelési tervek Közös kockázatkezelés Összehangolt vízkészlet- gazdálkodás (külföld) A vízpótlási feltételek megteremtése, új víz- rendszerek (Magyarország) Klímazónák Aszály Projektlehetőségek

24 Bökényi megállapodás Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Víz Világ Partnerség – Magyarország 1) A Bökényi Megállapodás aláírói nagyon fontosnak tartják a magyar EU elnökségi időszak feladatainak eredményes megoldását, és az ezekhez szorosan kapcsolódó EU Duna Régió Stratégia kidolgozásában és megvalósításában való eredményes magyar részvételt. 2) A Tisza Régió nagysága, fontossága és problémái miatt el kell érni, hogy a Régió az EDRS-ben külön komplex stratégia-elemként szerepeljen. Fontosnak tartjuk, hogy Tisza Egyezmény és Tisza Vízgyűjtő Bizottság jöjjön létre, és ez a vízgazdálkodás területén komplex, integrált stratégiával, a vízvédelemmel, az árvíz-, és belvíz-kockázat kezeléssel, aszály- és szárazság-kezeléssel, valamint a klímaváltozással kapcsolatos tevékenységekkel is kiemelten foglalkozzon. 3)Az EDRS programjainak segíteniük kell a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben megfogalmazott jövőképek megvalósulását, hiszen jelenleg ezek fejezik ki legjobban a Duna vízgyűjtőn a következő évtizedekben (2021-ig, illetve 2027-ig) elérendő vízi-környezeti célokat. 4) Javasoljuk, hogy az aszály- és szárazság-kockázat kezelése feltétlenül legyen külön akció a Duna Stratégiában.

25 A DUNASTRATÉGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÉPÍTÉSE A.)KAPCSOLATOK A DUNA RÉGIÓBAN 1.A mobilitás fejlesztése és az intermodalitás 2.A megújuló energiaforrások, fenntartható energiatermelés 3.A kultúra és a turizmus támogatása, emberek közötti kapcsolatok B.)KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN 4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme 5. Környezeti kockázatok kezelése 6. A biológiai sokféleség megőrzése, a táj, levegő és a talaj C.)A DUNA RÉGIÓ JÓLÉTÉNEK BIZTOSÍTÁSA 7. A tudás alapú társadalom kiépítése, kutatás, információ, technológia 8. A vállalkozások versenyképességének támogatása 9. Az emberi erőforrások fejlesztése, szakképzés támogatása D.)A DUNARÉGIÓ MEGERŐSÍTÉSE 10. Együttműködéshez szükséges intézményi kapacitás kiépítése 11. Biztonság, a szervezett bűnözéssel szembeni közös fellépés Nemzetpolitika érvényesítése Pillérek Prioritások Prioritások Prioritások Prioritások Prioritások Prioritások Prioritások Prioritások Prioritások Prioritások Prioritások Az akcióterv ismertetése

26 Bökényi megállapodás Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Víz Világ Partnerség – Magyarország 5) Javasoljuk, hogy a jövőben a programok és projektek kezdeményezésekor, kidolgozásakor, illetve elfogadásakor használják ellenőrző listaként a programok értékelésére az egész Duna vízgyűjtő és a vízgyűjtő Magyarországra eső részének Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervében megfogalmazott intézkedési programokat, illetve jövőképeket, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ajánlásait a Stratégia környezeti és vízpolitikai feltételeire, valamint az EU aszály- és szárazságkezelésre vonatkozó munkaprogramját. Ugyancsak javasoljuk az OKT állásfoglalásainak következetes figyelembevételét is. 6) Javasoljuk, hogy kapjon jelentős hangsúlyt az EDRS-ben a mezőgazdaság versenyképességének biztosítása a közép és alsó Duna-régió országaiban és a aminek elválaszthatatlan része a versenyképes, fenntartható mezőgazdaság feltételeit megteremtő területi vízgazdálkodás. Ennek különösen fontos elemnek kell lennie a Tisza Régió komplex regionális stratégiájában.

27 Bökényi megállapodás Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Víz Világ Partnerség – Magyarország 7) Javasoljuk, hogy foglalkozzon egy, az egész Duna mentére kiterjedő program a folyó menti partiszűrésű vízkészletek védelmével. Javasoljuk, hogy a Duna Stratégia akcióiban és projektjeiben fordítsanak különös gondot a Duna vízgyűjtő szintű jelentőségű, határokon átnyúló, nemzetközi felszínalatti vízterekre és minden, a felszínalatti vizek állapotát érintő projekt esetén fordítsanak figyelmet a felszínalatti vízkészletek minőségének megőrzésére, illetve javítására. 8) Javasoljuk, hogy a kisvízfolyásoknak a vizek állapotát az egész Duna vízgyűjtőn befolyásoló vízminőségi és vízmennyiségi problémáinak közös elvek alapján történő megoldása, a Duna még élő kis mellékág – sziget rendszereinek rehabilitációja, az ökoszisztéma szolgáltatások, valamint a Duna vízgyűjtőjén élő endemikus fajok megőrzése témakör kiemelten szerepeljen a stratégiában. 9.) Javasoljuk, hogy Magyarország tegyen javaslatot a Duna vízgyűjtő hidrotermikus energia-készletének költséghatékony hasznosítását biztosító vízgyűjtő szintű programra.

28 Bökényi megállapodás Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Víz Világ Partnerség – Magyarország 10) Jöjjön létre dokumentációs központ, ami összegyűjti és közreadja a Duna teljes hosszára – a forrástól a torkolatig - az alapvető természettudományos információkat, nemzeti adatokat és kutatási eredményeket. A központ feladata legyen kidolgozni illetve összehangolni a ma hiányzó statisztikai, módszertani, monitoring, kalibrációs stb. koncepciókat, ami az összehasonlíthatóság alapját képezi. A Duna jó ökológiai állapotnak elérésére irányuló törekvések megvalósításának alapvető feltételeként javasoljuk – a dokumentációs központ keretei között - a dunai ökológiai állapotértékelő rendszer módszertani fejlesztését és az elérendő célállapotnak a Duna teljes vízgyűjtőjére – és különösen a Duna teljes hosszára - kiterjedő, pontos meghatározását. Különösen fontosnak tartjuk a hidromorfológiai jellemzők és az ökológiai állapot közötti összefüggés részletesebb feltárását, nem kevésbé a folyam teljes hosszára kiterjedő hordaléktranszport vizsgálatokat. 11) Fontosnak tartjuk azt, hogy a Duna Stratégia prioritásaihoz tartozó tevékenységek koordinálásához, az ezek keretébe tartozó projektek részletes kidolgozásához és megvalósításához biztosítsák a megfelelő személyi feltételeket. Fontos tényezőnek kell tekinteni a szakember képzést, továbbképzést és kutatás- fejlesztést és ehhez a Duna vízgyűjtő országai egyetemeinek és kutatóműhelyeinek együttműködését.

29 Bökényi megállapodás Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége és a Víz Világ Partnerség – Magyarország 12) Fontosnak tartjuk, hogy kezdeményezzük a Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum (Duna Múzeum) javaslatainak beépítését a Duna Stratégia megfelelő elemeibe (Dunai identitás erősítése, integrált kulturális örökség menedzsment, vándorkiállítások, „Duna mappáció” stb.).. 13) A szubszidiaritás és a régiókra építkezés érvényesítése érdekében javasoljuk az 1982 óta működő „Dunai Tartományok Munkaközössége” (ARGE, központja: Bécs) bekapcsolását az előkészítés folyamatába, ami kiindulópontja egy az összes Duna menti települést tömörítő Duna Településszövetség létrehozásának, a felhasználva a Szajna Településszövetség tapasztalatait is.. 14) A Székelyudvarhelyen tartott konferenciához hasonlóan a Duna Stratégia Akciótervének nyilvánosságra hozása után a „Bökényi Megállapodás” aláírói tartsanak nemzetközi konferenciát és azon határozzák meg, hogy miben segíthetik a Stratégia részletes kidolgozását és megvalósítását.

30 Feladatok és szempontok meglévő projektekhez kell EU szintű többletértéket rendelni A pályázatok kiírása gyorsan realizálhatók élvezik a helyi közösségek támogatását áttekinthetők legyenek erős önkormányzatokon alapuljon érvényesüljön a szubszidiaritás elve a fiatalok érezzék magukénak erősítse nemzetközi kapcsolatrendszerüket NépszerűségSzükségszerűség Arányok?

31 A pályázatok elbírálása Mérnök Kamara? Szűrő Új szervezet? Számolni kell a kóklerekkel Kritériumrendszer kidolgozása Mérnöki szerepkör erősítése (lásd Duna stratégia) Feladatok és szempontok

32 A pályázatok megvalósítása, avagy mi a mérnöki felelősségünk? Előkészítő csapat Hatékony pénzfelhasználás Fenntartható létesítmények Angolul beszélő fiatal csapat kiképzésére van szükség a következő egy évben Az EU pénze a mi pénzünk is. Takarékoskodnunk kell vele, készülve arra az időre, amikor nem lesz többletbevételünk. Tervbírálat. Ki kell szállnunk a fenntartási spirálból. Ez a költségvetés és a mérnökök együttes felelőssége. Feladatok és szempontok

33 Az utolsó vízépítő mérnökök Szakemberképzés Múltunk és hírnevünk VITUKI Szakembereink Tennivalóink Oktatók képzése Felső vezetők képzése (MSC) Vízügyi kutatóbázis újjászervezése (MSC) Területi vezetők képzése (BSC) Technikus és gátőrképzés Környezetvédelmi mérnökök integrálása Kihalás előtt?? Feladatok és szempontok

34 Az árvízkárok finanszírozása Mintapélda

35 A kár mértéke évente legalább 1%- al emelkedik Következmények 50 év távlatában

36 A potenciális veszély minimalizálódik A fejlesztés elérte a megkívánt biztonságok 2029 a biztonság elérése A nagy lépés

37 3205 mrdFt 4134 mrdFt Halmozott ráfordítások a vizsgált esetekben 929 mrdFt

38 2029 a biztonság elérése

39 Köszönöm a figyelmet! Ea: Láng István Főosztályvezető VM Vízkárelhárítási Főosztály Kezelhető rendszerek: A Tiszaroffi tározó megnyitása


Letölteni ppt "Ea: Láng István Főosztályvezető VM Vízkárelhárítási Főosztály Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EDRS)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések