Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A roma politikai részvétel és képviselet lehetőségei Balázs Dobos (MTA TK KI) Romakérdés és hátrányos helyzet – Kitörési pontok és stratégiák Republikon.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A roma politikai részvétel és képviselet lehetőségei Balázs Dobos (MTA TK KI) Romakérdés és hátrányos helyzet – Kitörési pontok és stratégiák Republikon."— Előadás másolata:

1 A roma politikai részvétel és képviselet lehetőségei Balázs Dobos (MTA TK KI) Romakérdés és hátrányos helyzet – Kitörési pontok és stratégiák Republikon Intézet – Ars Longa Művészeti Egyesület október 25.

2 A roma politikai részvétel ügye A 2000-es évekre a kérdés előtérbe kerülése Nemzetközi szinten: „Hatékony közéleti részvétel” Romastratégiák Nemzetközi kutatások: polgári-politikai jogok kivívása, ua. mobilizáció kudarca Politikai részvétel, képviselet intézményes formái Egyesületi, civil szféra Kisebbségi/nemzetiségi önkormányzatok Kedvezményes mandátumszerzés helyi és országos szinten Cigány/roma politikai pártok Tanácsadó, véleményező testületek

3 A közép- és délkelet-európai roma politikai mobilizáció kudarca Belső és külső tényezők, köztük Társadalmi/politikai törésvonal nagyfokú hiánya Nyelvi-kulturális heterogenitás, tagoltság Területi szétszórtság Szavazásra nem jogosultak relatíve magas száma Gyenge szervezeti kapacitások, erőforrások hiánya, választói bizalmatlanság Társadalmi-gazdasági marginalizáció Előítéletek, diszkrimináció Más képviseleti formák, intézményi tényezők Pártalapítási szabályok, választási rendszer

4 Az egyesület és a kisebbségi/ nemzetiségi önkormányzat Egyesület: között meghatározó Eleve szervezeti pluralizmus 1989 után „extrém” pluralizmus, min szervezet (2011) – ernyőszervezetek 2006-tól kizárólagos jelöltállítás Kisebbségi önkormányzati rendszer Kiterjedtebb, költségesebb feladatok: eltérő megítélés Szociális, oktatási és jogvédelmi ügyek jelenléte, lokális konfliktus-megelőzés, -kezelés Helyi kapacitások erősítése

5 Parlamenti képviseleti modellek Intézményi kontextus: pártalapítási és választási szabályok Kisebbségi képviselet tiltása (pl. Bulgária az es években) Neutrális rendszerek (pl. Csehország, Magyarország – 2014-ig, Szlovákia) Kisebbségi képviselet elősegítése Mandátumszerzési küszöb eltörlése (pl. Szerbia) Fenntartott képviselői helyek (pl. Horvátország, Koszovó, Románia) Mainstream pártokkal való megállapodások

6 Kedvezményes mandátumszerzés helyi és országos szinten „Országgyűlés munkájában való részvétel” (Alaptörvény) Országgyűlési választási törvény: Nemzetiségi választói névjegyzék Egyéni képviselőjelöltre, országos önkormányzat listájára voksolás Kedvezményes kvóta elérés, ill. nemzetiségi szószóló + Képviselők, szószólók egyéb kiegészítő jogai Helyi szinten, a 10 ezer fősnél kisebb és nagyobb településeken, között Önkormányzati választási törvény: 2014-től ismét kedvezményes mandátumszerzés

7 A roma népesség becsült száma és a roma pártok Közép- és Délkelet-Európában Bosznia- Hercegovina Max. 400,0001 (2003) BulgáriaMax. 800,000~ 25 (~ 2005) Csehország ,000~ 10 (2004) Horvátország18-300,0002 (~ 2000) KoszovóMax. 150,000Min. 3 (2008) MacedóniaMax. 260,0006 (2003) Románia1,8-2,5 millió13 egyesület (~ 2000) Szerbia ,00012 (2005-ig) Szlovákia ,00020 (2005)

8 A roma pártok főbb jellemzői Történelemben elsőként, a rendszerváltások eredményeként Főként balkáni országok Kellő létszámban, arányban jelen (kiv. Csehország, Horvátország) Más kisebbségek sikeresen mobilizálódtak Fragmentált pártszerkezet, külső és belső rivalizálás, egyesülési kísérletek (Parlamenti) választási sikertelenség Rövid életűek, különböző irányultságúak Pozícióorientáltak

9 A bejegyzett etnikai pártok Magyarországon, Cigány Demokrata Unió Magyarországi Cigánypárt Cigányok Igazság és Élet Pártja Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártja Cigányok Kereszténydemokrata Pártja 2008-Magyarországi Kisebbségek Pártja Cigányok Szolidaritási Pártja Magyarországi Roma Párt Demokratikus Roma Párt 2000-Magyarországi Roma Összefogás Párt → Megújult Magyarországi Roma Összefogás Párt Egység a Jövőért Integrációs Párt Magyarországi Roma Unió Néppárt Egyesült Vidékfejlesztő, Város és Faluszépítő Hagyományőrző Párt Együtt a Magyarországi Romákért Párt 2009-Magyarországi Romák Demokratikus Pártja Hódmezővásárhelyi Etnikai Kisebbségek és Szimpatizánsaik Pártja Magyarországi Szolidaritás Párt Kelet-Magyarországi Romák Szövetségi Párt MCF Roma Összefogás Párt Liberális Roma Unió Párt 2002-Nemzetiségi Fórum Magyar Cigányok Béke Pártja Összefogás Esélyegyenlőségért Párt Magyar Cigányok Demokrata Pártja Roma Egység Párt → Roma Egység Párt Magyarországi Cigányok Pártja Újmagyarok Igazság Pártja → Magyar Cigányok Igazság Pártja 1990 Magyar Keresztény Roma Párt Magyarországi Cigányok Pártja Európai Roma Keresztények Jobblétéért Dem. Párt 2012-Magyarországi Cigánypárt 2013-

10 A magyarországi roma pártok főbb jellemzői Állandó, ua. marginális és vitatott szereplői a pártrendszernek Egyesületekhez, nemzetiségi önkormányzatokhoz képest Kizárva a nemzetiségi önkormányzatokból és a kedvezményes parlamenti képviseletből Korlátozott igény az etnikai törésvonal politikai szintű megjelenítésére Gyakorta gyenge és bizonytalan etnikai kötődések aligha feleltethetők meg a választói érdekeknek Pártok kapacitáshiánya Képviselet a mainstream politikai pártok soraiban

11 Az adott évben megalakult pártok száma

12 A bejegyzett pártok időbeli megoszlása

13 A pártok száma székhelyük szerint megyénként

14 A csoport önmeghatározása Többségük a cigányságra mint (nemzeti/ etnikai) kisebbségre épít „Cigány” és „roma” megnevezés használata Pártnevek: egyesítő-integráló törekvés Szervezetenként és időben változó álláspontok „Nem nemzetiség, hanem kisebbségi népcsoport” (MCIP, 1990, MCBP, 1995) Kisebbségi státus elvetése (MCDP, 2001) „Cigány az, aki cigány módon él!” (CDU, 2003) A cigányság nemzet (MROP, 2005)

15 Az országgyűlési egyéni képviselő- jelöltek száma pártonként (első forduló)

16 Az országgyűlési egyéni képviselő-jelöltekre leadott szavazatok száma (első forduló)

17 A roma egyéni jelöltek indulási helyei (összesített számok, megyénként)

18 A (területi) listákra leadott szavazatok száma (OGY, EP)

19 Az egyéni jelöltekre leadott szavazatok száma (második forduló)

20 A pártprogramok, célok összesítése Többségüknél a többszintű képviselet célja Többségüknél szociális, illetve emberi jogi, kulturális, etnikai ügyek együttes jelenléte Valamivel többen szociális kérdésekre összpontosítanak Kevesebbnél, de a többségnél emberi jogi, kulturális, etnikai célok megfogalmazása (is)

21 Politikai, ideológiai elkötelezettség Baloldali-szociáldemokrata értékek: 7 párt Keresztény-kereszténydemokrata értékek: 3 párt Mainstream pártokkal kapcsolatok: 18 párt Kétoldalú kapcsolatok, együttműködés, beolvadás Pártok összefogása 2001-ben: DRP + MROP + REP + MCPB + MCDP

22 Pártszervezet és -vezetés Kevés, változó, ellentmondásos információk a tagság, az alapszervezetek, és a támogatók számáról Ambiciózus alapszabályok Vs. közvélemény-kutatások, választási eredmények Legsikeresebbeknél civil, CKÖ szervezeti háttér (Phralipe, MCF) Párt vezetőjének meghatározó szerepe Országos politikusok, értelmiségiek, vállalkozók, helyi CKÖ elnökök, képviselők

23 Romakérdés és hátrányos helyzet – Kitörési pontok és stratégiák Republikon Intézet – Ars Longa Művészeti Egyesület október 25. Köszönöm a figyelmet! Dobos Balázs


Letölteni ppt "A roma politikai részvétel és képviselet lehetőségei Balázs Dobos (MTA TK KI) Romakérdés és hátrányos helyzet – Kitörési pontok és stratégiák Republikon."

Hasonló előadás


Google Hirdetések