Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Üzemfenntartás Ütemterv: Szeptember 6.Tájékoztató, alapfogalmak; Szeptember 13.Karbantartási stratégiák, Karbantartási terv készítésének szabályai Szeptember.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Üzemfenntartás Ütemterv: Szeptember 6.Tájékoztató, alapfogalmak; Szeptember 13.Karbantartási stratégiák, Karbantartási terv készítésének szabályai Szeptember."— Előadás másolata:

1 Üzemfenntartás Ütemterv: Szeptember 6.Tájékoztató, alapfogalmak; Szeptember 13.Karbantartási stratégiák, Karbantartási terv készítésének szabályai Szeptember 20.Rezgésmérés 1. Szeptember 27.Rezgésmérés 2. Október 4.Csapágyvizsgálat SPM. Október 11.Kenőanyagok, kenőanyag kiválasztás Október 18.ZH November 01.Állapotfigyelő rendszerek November 8.Alkatrészek tönkremeneteli folyamatai November 15.Gép pontosságmérés, Lézerinterferométer; November 22.Áramlástechnikai alapfogalmak, mérések, pneumatikus berendezések karbantartása November 29.December 6.ZH Üzemfenntartás feladatai: minden olyan intézkedés, tevékenység, ami a műszaki berendezések zavartalan üzemeltetését lehetővé teszi, gazdasági szempontok figyelembevételével. üzemfenntartás = terotechnológia, (karbantartás+javítás+felújítás)

2 Fogalmak, rövidítések: PM(Preventive Maintenance) PdM(Predictive Maintenance) RCM(Reliabity-Centered Maintenance) TPM(Total Productive Maintenance) CMMS(Computerised Maintenance Management System) Terotechnology Definition:Multidisciplinary approach to obtaining maximum economic benefit from physical assets. Developed in the UK in the early 1970s, it involves systematic application of engineering, financial, and management expertise in the assessment of the lifecycle impact of an acquisition (buildings, equipment, machines, plants, structures) on the revenues and expenses of the acquiring organization. Practice of terotechnology is a continuous cycle that begins with the design and selection of the required item, follows through with its installation, commissioning, operation, and maintenance—until the item's removal and disposal—and then restarts with its replacement. From the Greek word 'terein,' to guard or to care for.economic benefitassets Developed systematic managementexpertiseassessment impactacquisitionbuildingsequipmentmachinesstructuresrevenuesexpensesorganizationPracticecycledesignselectionrequiredinstallation commissioningremoval replacement care

3 What Does Terotechnology Mean? A word derived from the Greek root word "tero" or "I care", that is now used with the term "technology" to refer to the study of the costs associated with an asset throughout its life cycle - from acquisition to disposal. The goals of this approach are to reduce the different costs incurred at the various stages of the asset's life and to develop methods that will help extend the asset's life span. Terotechnology uses tools such as net present value, internal rate of return and discounted cash flow in an attempt to minimize the costs associated with the asset in the future. These costs can include engineering, maintenance, wages payable to operate the equipment, operating costs and even disposal costs. Also known as "life-cycle costing". Investopedia explains Terotechnology...For example, let's say an oil company is attempting to map out the costs of an offshore oil platform. They would use terotechnology to map out the exact costs associated with assembly, transportation, maintenance and dismantling of the platform, and finally a calculation of salvage value. This study is not an exact science: there are many different variables that need to be estimated and approximated. However, a company that does not use this kind of study may be worse off than one that approaches an asset's life cycle in a more ad hoc manner

4 IP védettség A berendezések por és víz elleni védettségének jelölése az MSZ EN (Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok) szabványon alapul. Ezen szabvány szerint az IP (Ingression Protection) besorolás első számjegye a szilárd testek (por), míg a második a víz behatolása elleni védettséget jellemzi. Az első számjegy az érintésvédelem mértékét is jelzi.

5 Első számjegyMásodik számjegy ÉrtékJelentésÉrtékJelentés 0Nem védett0 1 >50 mm átmérőjű testek ellen védett (kézfej) 1 Függőlegesen csepegő víz ellen védett 2 >12 mm átmérőjű testek ellen védett (ujj) 2 Függőlegestől 15°-ig eltérő csepegő víz ellen védett 3 >2,5 mm átmérőjű testek ellen védett (szerszám) 3 Esővíz ellen védett. A függőlegeshez képest legfeljebb 60°-os szögben érkező permetező víz ellen védett. 4 >1 mm átmérőjű testek ellen védett (vezeték) 4 Fröccsenő víz ellen védett (minden irányból) 5 Porlerakódás ellen védett. A por behatolását teljesen nem akadályozza meg, de a bejutás mértéke a működést nem akadályozza. 5 Vízsugár ellen védett (minden irányból) 6Por behatolása ellen védett6Erős vízsugár ellen védett 7 Időszakos vízbe merítés ellen védett 8Tartós vízbe merítés ellen védett 9K* Fokozott védettség vízbe merítés, és nagynyomású tisztítás hatásai ellen.

6 A történelemben még nem fordult elő annyi és olyan gyors tudományos, műszaki, gazdasági, társadalmi és világpiaci változás, mint az elmúlt ötven év alatt! Az igazán meghatározóak az utolsó húsz évben következtek be. Ezek mindegyike hatást gyakorol az ipari termelőfolyamatok fenntartásában hibamegelőző és hibaelhárító funkciót betöltő karbantartás fejlődési folyamataira, feladatainak, célkitűzéseinek folyamatos változásaira, alkalmazott eszközeinek és módszereinek a megválasztására is. A karbantartás igen tág fogalom, amibe beletartozik minden olyan tevékenység, ami a környezetünk, a termelő és ellenőrző eszközeink állagának, eredeti működőképességének és megbízhatóságának a fenntartására irányul. Más fogalmazásban az eszközök rendeltetésszerű, biztonságos, gazdaságos üzemeltetését biztosító és az elhasználódásuk rendszeres ellensúlyozására irányuló tevékenységek összessége. Szűkebb értelemben ez a tervezett, szervezett hibamegelőző és kárelhárító karbantartási intézkedéseket, tágabb értelemben pedig az üzemfenntartási folyamatokkal kapcsolatos információszerző, feldolgozó, és menedzselési feladatok ellátását foglalja magában. Az ipari karbantartás tehát nem improduktív tevékenység, hanem a termelőkészség versenyképes költségen történő biztosítása révén az értékteremtő folyamat elválaszthatatlan, szerves része! Ugrásszerűen fejlődtek és terjedtek el a mikroelektronika alapú technológiák, felgyorsítva az üzletmenetet, a kommunikációt a világ távoli pontjai között. Korábban elképzelhetetlen színvonalat és sebességet ért el az internetes, keresőrobot-alapú és automatikus adatszerzés. A termelőrendszerbe integrált karbantartás mára a versenyképesség megtartásának elengedhetetlen feltétele lett. (Eiler Emil 2007)

7 Meghibásodás és a műszaki megbízhatóság Példa a meghibásodásra: Lánchajtás meghibásodása Üzemeltetés során a láncgörgők és csapjaik kopást szenvednek →ha elégtelen a kenés a felületi korrózió gyorsítja a folyamatot→a kopás miatt növekszik a láncosztás, ezen keresztül a lánc hossza→a láncosztás megváltozása a lánckerék fogainak kopását okozza, sima legördülés nem valósul meg a lánctagok oldalirányú játéka megnövekszik→ az egyenetlen járás befeszüléseket okoz, a lánchevederek egy része elgörbül→ismétlődő igénybevétel lép fel, ami már fárasztja a görbült lánctagokat→ kezdeti repedés lép fel, végül a lánctag eltörik a lánc elszakad. Következtetések: a)A folyamat során különböző műszaki hibák keletkeznek. b)A keletkezett műszaki hibák megnyilvánulási formáikat tekintve különbözőek: kopás, nyúlás, deformálódás, repedés, törés. c)A hibák kölcsönösen hatnak egymásra, de csak egyiknek (a szakadásnak) a következménye okozott üzemzavart. d)A hibaképződési folyamat minőségi változást okoz. Meghibásodás: valamely alkatrész, részegység műszaki állapotában bekövetkező nemkívánatos minőségi változás kifejezője. Olyan folyamat, amely a műszaki hiba jellege és következménye közötti összefüggést mutatja, és utal a hiba okára. Üzemi használat során az alkatrészek, részegységek rongálódását vagy teljes üzemképtelenségét okozza, és ennek következtében azok műszaki megbízhatósága csökken.

8 Műszaki megbízhatóság A megbízhatóság elméletét Neumann János dolgozta ki. Gép megbízhatósága 90 %-os, ha 100-ból 90-szer beindul. Műszaki megbízhatóság: annak valószínűsége, hogy egy szerkezet feladatát bizonyos időtartam alatt, meghatározott üzemi feltételek között kielégítően fogja ellátni. Működő szerkezet meghibásodását többnyire egyetlen elemének meghibásodása okozza. A rendszer megbízhatósága egyetlen elemének üzemképességétől függ. A megbízhatóság általában nem állandó, hanem élettartamidő függvénye. Rendszer: alkatrészek, elemek meghatározott feladatot teljesítő szerkezeti eleme. Soros rendszer: egy alkatrész hibája az egész szerkezetet üzemképtelenné teszi. Például: tehertartó lánc. Párhuzamos rendszer: egy alkatrész hibája esetén a többi átveszi az előbbi feladatát. Az ilyen alkatrészeket redunsdánsnak nevezzük. Például: párhuzamosan kötött zavarszűrő kondenzátorok. Vegyes rendszer: soros illetve párhuzamos rendszerek összekapcsolása. Kapcsolódó alapfogalmak: Elhasználódás: az alkatrészek, részegység külső hatások következtében teljesen használhatatlanná válik. Üzemzavar: olyan rendellenesség vagy végállapot, amely az alkatrész, részegység további működését részben vagy teljesen megakadályozza. Rongálódás: olyan folyamat, amely az alkatrész, gépelem stb. műszaki állapotában bekövetkezett változás miatt a további használatot lehetetlenné teszi.

9 Üzemképtelenség: olyan jellegű hiba vagy hibák, amely az alkatrész, részegység műszaki állapotában keletkezett változás, ami a további használatot megakadályozza. Élettartam csökkenés: összefügg a meghibásodással. Élettartamon használhatósági időtartamot értünk. A keletkezett hibák értelemszerűen csökkentik az élettartamot. Műszaki hibák okai és megnyilvánulási formái A műszaki hibák nem kizárólag az üzemeltetés során keletkeznek, hanem gyártás, tárolás, stb. közben is létrejöhetnek. Meghibásodási okok: a)Közvetlen okok, amelyek minden esetben elsődleges hibaforrások, olyan előzmények, amelyek a változás előidézőjeként foghatók fel. b)Közvetett okok, amelyek lényegében a hibaforrást, a változás előidézőjét befolyásolják. Géptervezés megoldatlan kérdései: a súrlódó felületek kopásra való méretezése; A tűrések, illesztések az új alkatrészekre vonatkoznak, üzemeltetésre nincsenek előírások. Egy gép alkatrészei kopás szempontjából sorba állíthatóak. Ha ezt a sorrendet előre ismernénk az ebből adódó hibaelhárításra fel lehetne készülni. Gép gyenge pontjai: üzemeltetés közben egyes alkatrészek gyorsabban kopnak, könnyebben törnek, vagy más módon meghibásodnak. Típushiba: szerkesztési, anyag-kiválasztási vagy gyártási hiba, amely gyakori üzemzavart okoz.

10 A MEGHIBÁSODÁSOK OSZTÁLYOZÁSA A technikai eszköz (rendszer, elem) működőképes állapotának elvesztését meghibásodásnak, előírásos állapotának elvesztését sérülésnek nevezzük. A gyakorlatban sokszor találkozunk a meghibásodás enyhébb formáival, az üzemzavarral, amikor az üzemeltetés tárgya működőképes, de üzemállapot-jellemzői közül egy vagy több az előírt tűrési értékeken kívül esik. A meghibásodás bekövetkezhet hirtelen, fokozatosan vagy relaxációsan. η- általános üzemi jellemző; η* - üzemi jellemző felső megengedett (meghibásodási) értéke; η * - üzemi jellemző alsó megengedett (meghibásodási) értéke; t - teljesítményjellemző; 1 - hirtelen meghibásodás; 2 - fokozatos meghibásodás; 3 - relaxációs meghibásodás

11 A hirtelen meghibásodást általában anyaghiba, helytelen üzemeltetés vagy a tervezett üzemi terhelésnél nagyobb terhelés váltja ki (az ábra 1-es jelű görbéje). Bekövetkezésének valószínűsége az üzemidő függvényében exponenciális jelleggel bír. A fokozatos meghibásodást egy vagy több üzemi jellemzőnek a fokozatos változása és az előírt tűrési mezon túli növekedése okozza (2-es görbe az ábrán). Ezt parametrikus meghibásodásnak is szokás nevezni. Ezen meghibásodás valószínűségének időbeni eloszlása normál (Gauss) jellegű. Relaxációs meghibásodásról beszélünk, ha a meghibásodást a tűrési mező bármely okból bekövetkező leszűkülése miatt az eredeti normál üzemi terhelés váltja ki (az ábrán a 3-as számú görbe). A meghibásodás lehet a rendszer többi elemétől független vagy éppen azok meghibásodása által kiváltott, úgynevezett függő meghibásodás. A működőképes állapot elvesztésének mértéke szerint megkülönböztetünk teljes és részleges meghibásodást. A teljes meghibásodás bekövetkezése után az üzemeltetés tárgyának, annak rendszerének vagy elemének rendeltetés szerinti felhasználása működőképes állapotának helyreállításáig nem lehetséges. A részleges meghibásodás létre jötte után viszont a technikai eszköz rendeltetés szerinti használata részben lehetséges, de egy vagy több főbb jellemzőjének (üzemi jellemzőjének) értéke a megengedett tűrési határokon kívül esik (üzemzavarral hasonlatos eset).

12 A váratlan (hirtelen) és teljes meghibásodást katasztrofális meghibásodásnak, míg a fokozatos (parametrikus) és részleges meghibásodást degradációs meghibásodásnak is nevezzük. Egy adott alkatrész, elem vagy rendszer meghibásodásának következménye lehet: Katasztrófa - katasztrófahelyzet előidézése; Baleset vagy törés - a feladat végrehajtása tovább nem folytatható ; Zavar - a kitűzött feladat csak módosításokkal (pl.: kisebb előtolási sebességgel) hajtható végre, hogy elkerüljék a veszélyes, baleseti vagy katasztrófahelyzetek kialakulását; Következménymentes - ha legfeljebb különleges helyzet áll elő, és a fellépő meghibásodás a tervezett feladat biztonságos végrehajtását gyakorlatilag nem befolyásolja.


Letölteni ppt "Üzemfenntartás Ütemterv: Szeptember 6.Tájékoztató, alapfogalmak; Szeptember 13.Karbantartási stratégiák, Karbantartási terv készítésének szabályai Szeptember."

Hasonló előadás


Google Hirdetések