Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 az interdiszciplinaritás a tudományos kreativitás állandó forrása az interdiszciplináris tudomány nyitott tudomány a tudomány nyitottságához a világháló.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 az interdiszciplinaritás a tudományos kreativitás állandó forrása az interdiszciplináris tudomány nyitott tudomány a tudomány nyitottságához a világháló."— Előadás másolata:

1 1 az interdiszciplinaritás a tudományos kreativitás állandó forrása az interdiszciplináris tudomány nyitott tudomány a tudomány nyitottságához a világháló sokféleképpen járul hozzá a világháló lehetőséget teremt a tudomány és a társadalmi nyilvánosság közötti célirányosabb kommunikációra a globális problémákat mind a tudományos, mind a tudományon kívüli nyilvánosság számára hatékonyabban megragadhatóvá teszi.

2 2 a számítógépes világháló hozzájárul a tudomány zárt struktúráinak nyitottabbá tételéhez az iskolázás és művelődés hagyományos képleteinek fölbomlásához az iskola mint elkülönült formális intézmény fokozatos fölbomlása, s a természetes-szerves tanulási környezetek újbóli megjelenése jegyében áll nemcsak az USA-ban, de immár nálunk is félreismerhetetlen tendencia, hogy a középiskolát elvégző fiatalok, növekvő számban, előbb állást találnak maguknak - vagy akár céget alapítanak -, s csak idővel tanulnak tovább

3 3 a munka melletti tanulás uralkodó mintázattá válik - beleértve az első diplomához vezető tanulmányokat is a művelődés fizikai színtere, jellemzően, a munkahely lesz a személyes tanár-diák kapcsolatokat a munkahelyi mester-tanítvány kapcsolatok, a diákbarátságokat a munkahelyi kollegiális kapcsolatok váltják föl az egyetemi előadások, jegyzetek és tankönyvek szerepét pedig, csakúgy mint a könyvtár szerepét, a világhálón található megfelelő tartalmak veszik át

4 4 Békés Vera, Fábri György, Kondor Zsuzsanna, Nyíri Kristóf, Palló Gábor: Diszciplinaritás és interdiszciplinaritás: a tudományos hálózatok története A diszciplinák látszólag minden tudományos tevékenység kognitív alapegységei. Az emberi tudás legmagasabb színvonalú és ezért legmegbízhatóbbnak látszó fajtáját, a tudományos tudást hajlamosak vagyunk fizikára, kémiára, történelemre szociológiára és hasonlókra felosztani, azzal a föltételezéssel, hogy ezek mintegy természetadta módon elkülönülnek egymástól. Mintha az elkülönülés oka a tudomány vizsgálati tárgyából következne. A modern tudományfilozófia azonban egyre kevésbé ismeri el az elkülönülő kognitív és intézményi, szociális aspektust. A diszciplína ebben a megközelítésben a tudás megszerzésének valamely szerveződése, amelyben definiálható egy vezetőréteg, néhány hivatkozási alapnak tekintett tudós és néhány elmélet vagy akár csak kutatási probléma.

5 5 A modern interdiszciplináris szemlélet kezdeteire kitűnő példa a biokémia kialakulása. Hogyan vonz egy alapvető tudományos probléma újabb és újabb kutatókat, ahogy a társdiszciplinák fejlődése ezt lehetővé teszi? A diszciplína nem feltétlenül optimális keret a kutatásra. Ennek a felismerésnek a jegyében született Göttingenben a 18. század végén olyan tudományos atmoszféra, amely a ma összeférhetetlennek tetsző szellemi területeket vegyítette. Így került közös szellemi körbe például a nyelvtudomány és a kémia vagy a jog.

6 6 Az MTA Filozófiai Kutatóintézete – UNIWORLD-programja (http://www.uniworld.hu) keretében tavasza óta folytat virtuális egyetemi kísérleteket. A virtuális egyetem megőrzi ill. újrateremti a tanár és a diákok egyfajta személyes közösségét, az előadások hallható- látható jellegét, a szemináriumok eleven interakcióját. az oktatás teljes vertikumára irányul, a kisgyermek- pedagógiától a posztgraduális egyetemi képzésig egyaránt érdekelt az elméleti oktatásban és a szakképzésben leomlanak a falak az elvont és a konkrét tudás, az elméleti tudás és a gyakorlati készségek között

7 7 a modern kommunikációs technológia, kivált a hálózott számítógépek lehetővé teszik, hogy olyan problémákkal foglalkozzanak a tudósok (különösen az elméleti területeken, természetesen, de a kísérletek kiértékelésekor is), amelyek a hagyományos feltételek között fel sem merültek volna a virtuális térben olyan kutatók tudnak találkozni, akik hagyományos intézetekben, a diszciplináris keretek között folyó munkában elvileg sem találkozhatnának

8 8 A szakirodalom szerepe a tudomány működésében 1.Gyakorlati működés: az infrastruktúra vizsgálatán keresztül elemezhető. folyóiratok, konferenciák, szakmai szervezetek 2. Elméleti működés: filozófiai megközelítéseken keresztül elemezhető. a)A falszifikáció elmélete (Karl R. Popper) a tudományos állítás meghatározása: nem az igazolás, a cáfolat a fontos: A „minden hattyú fehér” törvényt hiába igazoljuk ezerszer, egyetlen fekete hattyú megcáfolja. minél többen próbálják cáfolni sikertelenül, annál valószínűbb az állítás (eszköze a szakirodalom)

9 9 A könyvtár és működése Információ-keresés a könyvtárban

10 10 A tudomány kereke INDUKCIÓ Gyakorlat Elmélet DEDUKCIÓ

11 11 Indukció: gyakorlat során gyűjtött adatokat elemezve, általánosítva jutunk el az elméletig (gyakorlat → elmélet) Csoportbontásban hatékonyabb a nyelvoktatás? Dedukció: általános alapelvekből kiindulva jutunk el a gyakorlat számára hasznos eredményekhez (elmélet → gyakorlat) Nyelvoktatásunk fejlesztéséhez milyen segítséget nyújthatnak a nemzetközi tapasztalatok?

12 12 A társadalomtudományi kutatás folyamata A) szakirodalmi áttekintésen alapuló B) empirikus: A kutatási probléma kiválasztása A szakirodalom áttekintése Hipotézisek megfogalmazása Módszerek, eszközök Minta kiválasztása A kutatás végrehajtása Az adatok elemzése Az eredmények közreadása, publikálása

13 13 A szakirodalom áttekintése 1. A szakirodalom áttekintés azt jelenti, hogy egy körülhatárolt témára vonatkozó ismeretek állapotát kritikusan elemezzük és szintézist hozunk létre. (szintézis = új tudás) Néhány előny: lehet, hogy a kérdést már megvála- szolták; léteznek kidolgozott módszerek, eszközök a kutatási kérdés megválaszolására. 2. Emirikus tanulmány: információgyűjtésre épül.

14 14 Elektronikus információkeresés lépései Keresőkérdés megfogalmazása: a téma pontos körülhatárolása, pl. adott témán belül mire fókuszálunk, mely időszak érdekes Profilkészítés: a keresőkérdések átalakítása számítógépes kereséshez Keresés végrehajtása keresőprofil módosítása a találatok alapján szinte mindig szükséges

15 15 A profilkészítés lépései keresőszavak kiválasztása: saját kútfő, lexikon, tankönyv, friss tanulmányok, tanulmányok felhasznált irodalmából információkereső rendszerek kulcsszavai (a keresés közben folyamatosan bővül) keresőszavak összekapcsolása logikai operátorok segítségével (és / vagy / nem)

16 16 Logikai operátorok: a keresőszavak egymáshoz való viszonyát adják meg „vagy” a keresés azon dokumentumokra terjed ki, melyek vagy az egyik, vagy a másik, vagy mindkét kifejezést tartalmazzák pl. roma „vagy” cigány (a roma/cigány tanulókkal kapcsolatos összes dokumentumot keresem) „és” keresés azon dokumentumokra, melyek a két kifejezést együttesen tartalmazzák pl. roma „és” nyelvi hátrány (a dokumentumok közül csak azokat keresem, melyek a roma tanulók nyelvi hátrányaival foglalkoznak) „nem” keresés azon dokumentumokra, melyek tartalmazzák a kulcsszót, de kimaradnak a keresésből azok a dokumentumok, melyek a másik megadott szót tartalmazzák pl. roma „nem” előítélet (a dokumentumok közül azokat keresem, melyek a roma tanulókkal foglalkoznak, de a roma tanulókkal szemben megnyilvánuló előítéletek nem érdekesek számomra) Csonkolás: keresőszavaknak nem a teljes alakját adjuk meg (pl. pedlex: *)

17 17 Bibliográfia, hivatkozás Hivatkozás a szövegben Minden átvett gondolatot valamilyen formában jelölni, hivatkozni kell, ellenkező esetben plagizálunk! El kell tudnia különítenie az olvasónak a szerző saját, illetve átvett gondolatait A hivatkozás 2 alapvető módja I. számozásos módszer – bibliográfiában a szerzők számsorrendben II. „név-év” módszer (Harvard-szisztéma) – bibliográfiában a szerzők abc sorrendben

18 18 Hogyan olvassunk tudáskínáló szövegeket? Ha empirikus tanulmányt használunk fel, a következő információkat kell összefoglalnunk: a kutatás célja vagy kutatási kérdések (bevezetés v. vizsgálat részletei előtt) a minta nagysága, és fontosabb jellemzői (tanulóknál életkor vagy évfolyam) eszközök: kérdőív, teszt eljárások: írásbeli kikérdezés vagy interjú legfontosabb eredmények, válasz a feltett kérdésekre (eredmények/összegzés)


Letölteni ppt "1 az interdiszciplinaritás a tudományos kreativitás állandó forrása az interdiszciplináris tudomány nyitott tudomány a tudomány nyitottságához a világháló."

Hasonló előadás


Google Hirdetések