Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Előadás: kötelező részvétel (katalógus)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Előadás: kötelező részvétel (katalógus)"— Előadás másolata:

1 Előadás: kötelező részvétel (katalógus)
Gyakorlat: választható kurzus (2 kredit pont) „Az emlőrák multidiszciplináris ellátása” címmel Vizsga: december 14.: teszt+esszé Alapja: az előadások anyaga, ajánlott irodalom alkalmazható (ETR és honlap??) Javítás: szóbeli vizsga Javító pont: SZESZ 2011 részvétel + teszt (http://top-congress.hu/2011/szesz/) Rontó pont: hiányzás Visszajelzés: Oktatási felelős: Dr. Anikó Maráz adjunktus Szakdolgozat, Demonstrátor, TDK

2 Daganat etiológia, epidemiológia Daganat prevenció
Kahán Zsuzsanna

3 Etiológia, epidemiológia

4 Daganat keletkezés: többlépcsős folyamat/modell
Etiológiai tényezők Daganat keletkezés: többlépcsős folyamat/modell DNS károsodás Környezeti és belső carcinogének/promoterek szerepe a carcinogenesis korai történéseiben A DNS károsodás kijavításának hiánya/zavara Proto onkogének aktivációja Az immunrendszer szerepe

5 Karcinogének és tumor promoterek
Karcinogének: a sejtek génállományát megváltoztató hatások (kémiai, fizikai, biológiai behatások) Oxidatív stress, szabad gyökök, reaktív oxigén származékok Vírus-kötött carcinogenesis Egyéb kémiai reakciók Promoterek: a megváltozott génállománnyal rendelkező sejtek számára kedvező körülményeket biztosító anyagok (pl. hormonok, gyulladásos mediátorok stb.)

6 Csekély karcinogén hatás
= nincs daganat Csekély/ sok promoter hatás Jelentős karcinogén hatás, promoter hatás nélkül = van daganat Csekély karcinogén + promoter hatás Carcinogen hatás: a dohányzás folyamán a tüdőrák kockázat/incidencia nő, elhagyása után konstans Promoter hatás: a HRT elhagyása után az emlőrák incidencia drámaian csökken 000 000 + 000 000

7 Peto J, 2001

8 Epidemiológiai különbségek I.
Peto J, 2001

9 Epidemiológiai különbségek II.
Peto J, 2001

10 Etiológiai tényezők I. Táplálkozás:
túlsúly/fokozott energiabevitel – viszcerális szindróma (emlő, colorectalis, endometrium, cholecysta, prosztata stb.)

11 Viszcerális szindróma
Diabetes mellitus 2. típusú anyagcsere zavar (hyperglykaemia, inzulin rezisztencia): inzulin, IGF-I IGF-II↑ IGFBP ↓ SHBG↓ nemi hormonok↑ gyulladás (ROS, cytokinek, adipokinek)↑

12 Etiológiai tényezők I. Táplálkozás:
túlsúly/fokozott energiabevitel – viszcerális szindróma (emlő, colorectalis, endometrium, cholecysta, prosztata stb.) zsírdús, rostszegény étrend (colorectalis stb.) vitaminok (A,E,D?) – természetes forrásban! (tüdő, fej/nyak) alkohol (fej/nyak, pancreas, nyelőcső, [májrák]) fizikai/kémiai hatások: forró étel, só, füstölés, tartósítószerek (gyomor, nyelőcső, fej/nyak) Dohányzás (tüdő-, fej-nyak-, nyelőcső, gyomor, pancreas, vese-, hólyagrák)

13 Etiológiai tényezők II.
Hormonális/reproduktív tényezők (emlő, endometrium, ovarium, here, prosztata): Kumulatív ösztrogén hatás (menarche, menopausa ideje, testsúly, HRT, egyéb hormonkezelések: emlő, endometrium) Antikoncipiens használat (ovarium, endometrium) Első terhesség ideje, szoptatás (emlő) Hormonpótlás (HRT, emlő) BMI!

14 Etiológiai tényezők III.
Fertőző ágensek HPV (cervix, nyelőcső, fej/nyak, anogenitalis) Helicobacter pylori (gyomor) HBV, HCV (májrák) HSV 4-8 (anogenitalis, fej/nyak, Kaposi sarcoma) HIV (Kaposi sarcoma) EBV (nasopharyngealis rák, B-sejtes lymphomák) gomba/aflatoxin (májrák) aspergillosis (tüdő) Férgek (schistosomiasis: hólyag, májrák, máj férgek: májrák) Human T-sejtes lymphotrop vírus 1. típus (T-sejtes lymphomák, leukemiák) UV sugárzás (bőr rákok)

15 Etiológiai tényezők IV.
Munkahelyi ártalmak kémiai karcinogének (azbeszt: tüdőrák, mesothelioma) ionizáló sugárzás Orvosi kezelések immunszupresszív terápia Génpolymorphismus

16 Dohányzás-okozta daganatos megbetegedések: a populáció szerepe
Genetikai háttér (genetikai hajlam, SNP) Környezeti hatások együttese Peto J, 2001

17 Daganat rizikó és genetikai prediszpozíció
Rizikótényezők (dohányzás, alkohol, túlsúly, diéta, genetikai predispositio stb.) Rizikócsoportok (alkoholizáló dohányosok, kövér cukorbetegek, Askhenazi zsidók, BRCA1/FAP mutáció hordozók stb.) A fokozott rák rizikó indikátorai (egyéni jellemzők, társbetegségek, genetikai terheltség) Abszolút és relatív rák rizikó Rizikóbecslés Tanácsadás!?

18 Genetikai tanácsadó központok
Speciális, Akkreditált, Nagy populációt kiszolgáló (országos, regionális) intézetek Stress (pszichés teher)/benefit arány

19 Emlőbetegségek: indikátor léziók

20 Emlődenzitás és emlőrák rizikó (indikátor)
Fokozott denzitású emlőállomány megoszlása 0% <10% 10-25% 25-50% 50-75% >75% Relatív rizikó 1,0 1,2 2,2 2,4 3,4 5,3 A mammográfiás denzitás független rizikó tényező, mind a premenopauzás, mind a menopauzás csoportban Cuzick, 2003

21 Reproduktív és endokrin rizikó tényezők
RR változás Megjegyzés Első szülés Menarche Menopauza Szoptatás Szülések száma Fogamzásgátló HRT Súly Magasság Alkohol Évenként 3%  Évenként 4%  Évenként 4,3%  Szülésenként 7%  24%  2,3%  1%/kg  1%/cm  7%/ital/nap  Nullipara= elsőszülés 30 éves korban Csak az alkalmazás alatt >5 év, és különösen gestagen alkalmazás! Csak postmenopausa 1 ital~10 gr alkohol Cuzick, 2003

22 Családi halmozódást mutató daganatos betegségek
Emlőrák Ovarium rák Colorectalis rák (FAP, HNPCC) Medullaris pajzsmirigyrák Retinoblastoma Wilms tumor Magas és alacsony penetranciájú gének

23 Germinális és szomatikus mutációk
Germinális mutáció Szomatikus mutáció Szülő Gyermek Jelen van a petesejtben A szomatikus sejtekben van jelen vagy spermiumban Nem örökletes Örökletes Rákhalmozódást okozhat

24 Örökletes emlőrákra hajlamosító kórképek és gyakoriságuk a csoporton belül

25 Prevenció

26 2005: 35 millió haláleset, kb. 16 millió 70 éves kor alatt!
A rákok legalább 1/3-a megelőzhető

27 A daganatok kialakulása, a megelőzés lehetőségei
Expozíció szakasza Preklinikai detektálható szakasz Klinikai szakasz idő „Sejourn time” SZŰRÉS Szűréssel kimutatható Klinikai tünetek

28 Primer/szekunder/tertier prevenció
A lehetőségek függnek az etiológiai-epidemiológiai konstellációtól, kulturális, tradicionális adottságoktól, és az ország anyagi lehetőségeitől Lehet tömeges (nemzeti) és korlátozódhat rizikócsoportra

29 Primer prevenció

30 Primer prevenció A daganatot okozó karcinogének és promoterek hatásának kiiktatása vagy modulálása Lehetőségek: változtatás az életmódban gyógyszeres prevenció („kemoprevenció”) sebészi ablatív módszerek (célszerv eltávolítása)

31 Változtatás az életmódban (tömeges, vagy rizikócsoport) I.
Dohányzás (tüdő-, fej-nyak-, nyelőcső, gyomor, pancreas, vese-, hólyagrák) Táplálkozás: túlsúly/fokozott energiabevitel, zsírdús, rostszegény étrend (emlő, colorectalis, endometrium, prosztata stb.) vitaminok (A,E,D?) Alkohol

32 Változtatás az életmódban (tömeges, vagy rizikócsoport) II.
Családalapítás (emlő-, ovariumrák) Fertőző ágensek (HBV, HCV, HPV 16-18, HSV 4-8) UV sugárzás Munkahelyi ártalmak (kémiai karcinogének, ionizáló sugárzás) TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS!!!

33 Változtatás az életmódbanIII. CRC: Primer prevenció
Testedzés Zsírszegény, rostdús étrend (Kemoprevenció NSAIDs Calcium Estrogen Folate Selenium) What else can be done to modify the risk of colorectal cancer besides screening? Lifestyle choices can significantly reduce the chance of developing colorectal cancer. Regular exercise has been shown to reduce colorectal cancer risk by up to 50%; the benefit appears to be less for rectal cancer (Byers et al., 1997). You can follow the recommendations for exercise given by the Surgeon General. A diet that is low in fat and high in fruits and vegetables reduces colorectal cancer risk by up to 50%. The role of fiber has recently been called into question for risk reduction of colorectal cancer, but its benefit is still clear for reducing risk of heart disease. Many chemopreventive agents are being studied, including NSAIDs, calcium, estrogen, folate, selenium, as well as others (Byers, 1999; Garay and Engstrom, 1999). Celebrex® has been approved by the FDA for polyp prevention in patients with familial adenomatous polyposis (FAP). The colons of people with FAP become carpeted with polyps.

34 Az EU-ban a daganatos halálesetek számát 7%-kal lehetne csökkenteni a dohányzás elhagyásával, és 5%-kal ha nem volna BMI>25 kg/m2

35 HPV-asszociált rákok Cervix 70% Anus 80% Vulva 40% Penis Urethra
Fej/nyak

36 HPV-ellenes védőoltások
Gardasil (Merck), HPV 6, 11, 16, 18 altípus Cervarix (GSK), HPV 16, 18 altípus

37 HPV vakcinálás (American Cancer Society)
Rutinszerűen: éves korban Legfiatalabb kor: 9 év Ha szükséges (nem történt korábban), éves korban 19-26 év között nem ideális, egyéni megbeszélés alapján végezhet. Az első szexuális érintkezés (első HPV expozíció) után, illetve a partnerek számának növekedésével hatása csökken 26 éves kor felett nem ajánlott A cervix szűrés mind a vakcinált, mind a nem vakcinált populációban javasolt

38 Gyógyszeres prevenció („kemoprevenció”)
Gyógyszeres kezelés a daganatképződést elősegítő tényezők hatásának gátlására, modulálására Többnyire rizikócsoportban, ma még klinikai vizsgálatban Antiösztrogének: emlő Aromatázgátlók: emlő LHRH analógok: emlő, ovarium, endometrium Oralis antikoncipiensek: ovarium, endometrium COX-2 gátlók: colorectalis, emlő és még? Retinoidok: emlő, fej-nyak, prosztata, tüdő? Antioxidánsok: fej-nyak D-vitamin: emlő? Zsírsav diéta: emlő

39 Perifériás konverzió (aromatizáció)
Ösztrogén szupresszív és antagonista terápiák SERM Gonadotropinok (FSH + LH) LHRH analóg Ösztrogének Ovarium oophorectomia Hypophysis Mellékvesék LHRH (hypothalamus) Androgének Ösztrogének ACTH Aromatáz gátló ACTH, adrenocorticotrop hormon FSH, folliculus-stimuláló hormon LH, luteinizáló hormon LHRH, LH-releasing hormone Perifériás konverzió (aromatizáció)

40 Prosztanoidok: PGE2, PGF2, PGD2, PGI2, TXA2
Arachidonsav NSAID COX2 gátlók COX1 COX2 (PGHS-2, EC ) Prosztanoidok: PGE2, PGF2, PGD2, PGI2, TXA2 konstitutív expresszió indukálható (10-80x) (max. 2-4x) gyulladásos reakció fiziológiás funkciók tumorokban és egyes normális szövetekben szövetekben „promiszkuitás”

41 Fokozott COX2 aktivitás
HER2 pozitív emlő hámsejtekben Tumorokban HER2 pozitív tumorokban Half, 2002

42

43

44

45

46 Sebészi ablatív módszerek
Familiáris rák, génhiba esetén Bilateralis mastectomia, oophorectomia, totalis colectomia, totalis thyreoidectomia KÖZÖS DÖNTÉS A BETEGGEL!!!

47 Szekunder prevenció, szűrés

48 Szekunder prevenció (szűrés)
Célja az olyan rákmegelőző elváltozások, kisméretű daganatok korai felfedezése, melyek nagy valószínűséggel gyógyíthatók: valódi megelőzés+korai detektálás WHO elvárások: biztonságos, egyszerű, megbízható, a vizsgálati alany számára elfogadható. A sikeres szűrés feltétele: a ráktípus tünetmentes fejlődési ideje relatíve hosszú, későn ad metasztázist Alkalmas diagnosztikus módszer áll rendelkezésre A korai diagnózis és kezelés kedvező hatással van a betegség lefolyására.

49 A szűrés ismérvei Szenzitivitás (a beteg pozitivitása):
Specificitás (az egészséges negativitása): Költséghatékonyság Tömeges szűrés/rizikócsoport szűrés valódi negatív esetek valódi negatív esetek+álpozitív esetek X 100 valódi pozitív esetek valódi pozitív esetek+álnegatív esetek X 100

50 Emlőszűrés: kétoldali, kétirányú mammográfia

51

52

53

54

55

56

57 Jobb oldali emlőtumor MRI-vel

58 Az emlőrák halálozás csökkenése a szűrt lakosságcsoportban
Vizsgálat Szűrt esetszám Részvételi arány (%) Követési idő (év) Halálozás csökkenés (%) HIP, New York 31.000 65 18 29 Svédo. Two-County 77.000 89 11 29!! 31 Malmö 21.000 74 9 19 Edinburgh 39.000 61 10 17 Stockholm 82 7 24 Göteborg ? 5 Svéd népességi szűrés együttes analízise, 25 éves utánkövetés 40

59 A területileg szervezett emlőszűrési program működtetése
Nemzeti Rákregiszter Pathológiai adatbázis Háziorvosi szolgálat Értesítendők listája, tájékoztatás Központi Szűrési Nyilvántartó Helyi szűrési nyilvántartó Behívás ütemezése Lelet nyilvántartás Értékelés negatív Klinikai egységek Mammográfiás egység Tájékoztatás Kikérdezés Tapintás Film készítés Kettős leolvasás Pozitív Pozitív Diagnosztikai egységek Multidiszciplináris team

60 Az emlő fizikális vizsgálatának helye
Előnyök Hátrányok Szűrőmódszernek nem vált be: mortalitás csökkentő hatása nincs, így nem helyettesíti a jól működő mammográfiás szűrést Sok álpozitív és álnegatív eset Negatív pszichés hatása lehet Nem költséges, veszélytelen (?), egyszerűen kivitelezhető, olykor hatékony Eredményeként kevesebb az elhanyagolt eset, több a relatíve kevésbé előrehaladott stádiumú tumor, és az „intervallum-rákok” is hamarabb ismerhetők fel

61 Az emlőrákmortalitás alakulása
2001 incidencia: 6150 mortalitás: 2130 Az emlőrák a fejlett országok vezető női haláloka. Valóságos népbetegség, tehát az „emlőrák kérdés” megoldása népegészségügyi jelentőségű. Ennek köszönhető, hogy óriási erőbefektetéssel folyik kutatása mind az alapkutatásban, mind a klinikumban. Mint minden nagy tömeget érintő betegségnél óriási adatmennyiség áll rendelkezésre, és rövid idő alatt nagy változások figyelhetők meg a vele kapcsolatos felfogásban és a betegség ellátásában. Bizonyos fokig optimizmusra ad lehetőséget sok vívmány, mely az utóbbi években született. A legdöntőbb az a mortalitás csökkenés, mely most már több fejlett országban megfigyelhető. Peto R, Lancet, Levi F, Eur J Cancer, 2001

62 A műtét típusa 40,5 % 14,8% p<0,001 64,5% 44,6 % p<0,001

63 A gyógyszeres terápia szükségessége
14 % 32 % p<0,001

64 Kemoterápia Hormonterápia
51,0% 32,7% Hormonterápia p<0,001 63,0% 52,3% p<0,001

65 Emlőrák-specifikus halálozás
p=0,02, medián±SE utánkövetés: 3,97±0,1 év

66 Vastagbél szűrés: nincs „legjobb módszer”

67 Colorectalis rák (CRC)
Sporadikus (átlagos rizikó) (65%–85%) Pozitív családi anamnézis (10%–30%) We are rapidly gaining knowledge about who develops colorectal cancer. The majority of colorectal cancers, 65% to 85%, occur in people with no known cause (i.e., they are considered sporadic). 10% to 30% of cases of colorectal cancer occur in people who have a family member who has had a polyp or colorectal cancer. A small percentage of colorectal cancers occur as part of an inherited syndrome. Approximately 5% are associated with hereditary nonpolyposis colorectal cancers (HNPCC) and 1% are associated with familial adenomatous polyposis (FAP). Less than 0.1% are rare colorectal cancer syndromes. Ritka syndromák (<0.1%) Hereditary nonpolyposis colorectal cancer (HNPCC) (5%) Familial adenomatous polyposis (FAP) (1%)

68 Natural History Előrehaladott rák Polyp
We now understand the natural history of colorectal cancer quite well. This slide illustrates that natural history, with progression from a polyp (pictured as a pedunculated polyp on a stalk) to a cancer growing into the wall of the colon. (Photos courtesy of Sidney Winawer, M.D.) We know that most colorectal cancers begin as polyps; however, not all polyps progress to cancer. There are several tissue types of polyps. Some types of polyps, hyperplastic polyps, probably have no malignant potential. In this presentation when we refer to polyps, we mean adenomatous polyps, which may progress to cancer in the lifetime of the patient. It is estimated that 25% of adults have adenomatous polyps at age 50 and over a period of 20 years, about 5% of polyps would become cancers if left in the colon (the rate is estimated at 2.5/1000 per year). Large polyps are more likely to progress to cancer. These are the ones we are more concerned about. The definition of a large polyp is under debate. Adenomatous polyps larger than 1 cm are more likely to progress to cancer. Polyps larger than 1 cm are found in 5% of adults aged 50 to 60 and in 15% of adults at age 75. There is also a debate about what to do with polyps that are smaller than 1 cm. The question is whether they will progress to cancer in the lifetime of that individual. Polyps progress very slowly into cancers: The average time from progression of a polyp to cancer is 10 to 15 years. This long lead time presents an excellent window of opportunity for screening and intervention. These are averages—some cancers may be much faster (or slower) growing. We know from the National Polyp Follow-up Study that no advanced cancers developed within 5 years of removing polyps. Note: An interdisciplinary task force guideline used 2 years as the period of time cancers dwell in the early (curable) stages (Winawer et al., 1997).

69 Szűrés=Prevenció & Korai detektálás
Prevenció = polypectomia Incidencia csökkenés Korai Detektálás Mortalitás csökkenés Screening for colorectal cancer works through both prevention and early detection. This point needs to be emphasized because the potential for prevention frequently gets lost in the discussion. Many people don’t know that through the detection and removal of polyps, we can actually prevent the development of colorectal cancer, thereby decreasing incidence. Through the early detection of colorectal cancer, we can more effectively treat the disease, thereby decreasing mortality.

70 CRC: Szűrő módszerek Évenkénti Fecal Occult Blood Test (FOBT)
Flexibilis Sigmoidoscopia 5 évente Évenkénti FOBT + Flexibilis Sigmoidoscopia 5 évente Colonoscopia 10 évente Kettős kontrasztos irrigoscopia (DCBE) 5 évente Nincs „legjobb” teszt While insufficient evidence exists to suggest which test is best, each of the guidelines recommends screening with one or a combination of the tests listed on this slide.

71 FOBT The first screening strategy is the home fecal occult blood test.
The patient is given cards like these shown and asked to provide stool samples from three consecutive bowel movements. It seems like a simple thing to ask your patients, but this is not a trivial task. We have provided FOBT instructions for patients written in easy-to-understand language in your resource packet. You might want to think about using them with your patients. If you don’t spend some time with your patients explaining what to do, it most likely won’t get done. The slides are then tested for occult, or hidden, blood. The card is impregnated with a substance called guaiac, which is clear. It turns blue when it comes into contact with the enzyme peroxidase, which is found in blood and some foods. The test will detect blood anywhere from the mouth to the anus; it is not specific for colorectal cancer adenomas or cancers. Although CDC does not endorse any specific tests, the Hemoccult test is the only one that has been studied in clinical trials. Rehydration of the slides prior to development is somewhat of an unresolved issue. It improves the accuracy of the test at the cost of an increased number of false positives and the need to perform more follow-up colonoscopies. The current thinking is that rehydration is not necessary.

72 Flexibilis Sigmoidoscopia: az elváltozások <felének detektálására alkalmas
Let’s turn to flexible sigmoidoscopy. This is a photo of a 65-cm fiberoptic sigmoidoscope. Sigmoidoscopes vary in length. Earlier scopes were generally rigid and shorter. These are not sufficient for screening. Flexible sigmoidoscopes provide a direct view of the distal half of the colon. Biopsies can be performed. Although distances vary, the 65-cm scope reaches the splenic flexure in most patients. This territory accounts for about 50% of all colorectal cancers. How far the scope reaches varies with the patient and the skill of the provider. A competent provider should be able to reach the splenic flexure and sometimes get a peek into the transverse colon.

73 Költséghatékonyság (Költség/megmentett életév)
Mandatory motorcycle helmets $2,000 Colorectal cancer screening $25,000 Breast cancer screening $35,000 Dual airbags in cars $120,000 Smoke detectors in homes $210,000 School bus seat belts $1,800,000 Many papers are currently looking at cost-effectiveness of colorectal cancer screening. Results differ since the models used in the analyses differ. The accumulating data, however, all suggests that colorectal cancer screening appears to be cost-effective. Here is one example of a cost-effectiveness analysis. As you can see, the cost-effectiveness of screening for colorectal cancer is lower than for other well-accepted forms of medical management and public health mandates (Tengs et al., 1995).

74 CRC szűrőmódszerek alkalmazása a többi elfogadott szűrőmódszer mellett*
Pap Test Mammography FOBT and/or Endoscopy Endoscopy Despite scientific and cost effectiveness data supporting screening for CRC, screening rates remain low. These are data from CDC’s National Health Interview Survey (NHIS), an in-person survey which collects a variety of health behavior information, including the use of colorectal cancer screening tests. In 2000, over 32,000 adults responded to questions regarding their use of colorectal cancer screening tests. This graph shows reported rates of use of FOBT and flexible sigmoidoscopy/colonoscopy from Mammography and Pap smear usage is shown for comparison. Please note: These are not direct comparisons. FOBT and CRC rates were calculated among men and women 50 and older. Mammogram and Pap smear rates were calculated only among women, those over 40 who reported receiving a mammogram within the past 2 years, and those over 18 who reported receiving a Pap smear within 3 years. None-the-less, this graph illustrates that CRC screening tests are being utilized at rates far lower than other well-accepted screening tests.These age groupings reflect the population that should be getting regular screening. For FOBT, only 17 % of adults over 50 had completed the test within the past year; for flexible sigmoidoscopy, only 40 % had completed the test within the past five years; and for either one or the other test, 42% had completed the test within the recommended time interval. These self-reported rates include tests done for screening and diagnostic purposes. Compare these numbers with the higher levels of mammography and Pap smear screening–70% within the past two years and 81% within the past three years, respectively. FOBT * Az érintett populációra vonatkozóan

75 Nem indokolt Magas rizikó: speciális eljárás
Szűrési stratégia Nem indokolt Magas rizikó: speciális eljárás Tünetekkel rendelkező beteg Terminális állapotú beteg Idős kor CRC/polyp az anamnézisben Pozitív családi anamnézis IBD az anamnézisben Örökletes rákszindrómák Tünet/jel: Rektális vérzés Vashiányos anémia There are circumstances under which you should not screen and let’s discuss these first. Screening guidelines apply to individuals without specific symptoms of disease. Any patients with symptoms suggestive of colorectal pathology should receive an immediate diagnostic test. Screening individuals with a short life expectancy is unwarranted. It is important to document why the decision not to recommend screening is made. No evidence directly addresses whether screening should be stopped at a specific age. Offering screening to healthy 80-year-olds is probably reasonable. We do know that the relative benefit of polyp detection decreases with advanced age because of shorter life expectancy. Szűrés: átlagos rizikó esetén (≥50 éves életkor)

76 CRC: 5 kulcs megállapítás
A szűrés csökkenti a CRC halálozást Szűrés: ≥50 éves életkor Magas rizikó esetén korábban Megelőzhető Nem nevezhető meg a legjobb módszer: bármelyik módszer jobb, mint a semmi We hope you have been convinced of the five key messages with which we started: Screening for colorectal cancer reduces mortality from colorectal cancer. All persons aged 50 years and older begin regular screening. High-risk persons may need to begin screening earlier. Colorectal cancer can be prevented. Insufficient evidence exists to suggest which test is best; however, any screening test is better than no screening test. With a national effort, the toll exacted by colorectal cancer can be greatly reduced. Invite questions from the audience. Thank them for their time and effort in attending this presentation.

77 Cervix szűrés: Pap teszt + kismedencei vizsgálat

78

79

80 Vírus-okozta cytopathiás hatás
Atípusos sejtek Normális laphám sejtek Atrófiás laphámsejtek premenopauzában menopauzában

81 Ajánlott szisztematikus szűrési gyakorlat átlagos rizikó esetén
Daganat-típus Módszer Korosztály Vizsgálati gyakoriság Vizsgálandó kérdések Cervix Pap teszt + kismedencei vizsgálat 20-60 2-3 év Primer prevenció vaccinálással Emlő Mammographia 40-70 1-2 év Fiatal korosztály? Vastagbél FOBT Sigmoidoscopia Colonoscopia Virtuális colonoscopia Kettős kontraszt irrigoscopia 50-74 50-70 5 év 10 év Széklet DNS vizsgálat?

82 A korai diagnózist elősegítő ajánlott módszerek (ASCO)
Daganattípus Módszer Korosztály Vizsgálati gyakoriság Prosztata PSA + RDV >50 éves férfiak, várható élettartam>10 év évente Szájüreg, bőr, nyirokcsomó, here, ovarium, pajzsmirigy Orvosi vizsgálat (anamnézis + fizikális vizsgálat) >20-40 év 3 évente

83 A szűrés szervezése Önkéntes (opportunista)
Lakossági nyilvántartás alapján behívással (szisztematikus) Szakmai főhatóság által kidolgozott irányelvek, szervezés Tömegtájékoztatás, felvilágosítás A nem onkológus szerepe


Letölteni ppt "Előadás: kötelező részvétel (katalógus)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések