Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályának kiemelt feladatai 2009-ben Dr. Szurmainé Silkó Mária főosztályvezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályának kiemelt feladatai 2009-ben Dr. Szurmainé Silkó Mária főosztályvezető."— Előadás másolata:

1 Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályának kiemelt feladatai 2009-ben Dr. Szurmainé Silkó Mária főosztályvezető

2 A Közművelődési Főosztály küldetése A Közművelődési Főosztály küldetését a közművelődés viszonyaival kapcsolatos szakszerű államigazgatás, valamint jogalkalmazás követelményeinek folyamatos teljesítése, a közművelődési intézményekben és a civil közösségekben megvalósuló tevékenységekhez szükséges feltételek javítása, a velük való sokoldalú kapcsolattartás és az Európai Unió biztosította támogatásokkal kapcsolatos hatékony, szakmaorientált közreműködés határozza meg.

3

4 A Főosztály elemzi a közművelődés országos helyzetének alakulását, ennek alapján fejlesztési javaslatokat dolgoz ki, követi azok megvalósítását.

5 Közművelődési Főosztály –2009 Kiemelt Céljaink: Az „Új Tudás Program – Műveltséget Mindenkinek” megvalósítása, különös tekintettel a Közművelődési Stratégia célkitűzéseire A megindított infrastrukturális- és tartalomfejlesztések folytatása A közművelődési szakterületet érintő jogszabályi környezet korszerűsítése A közművelődés minőségfejlesztési rendszerének bevezetése A határon túli magyar kulturális élettel kapcsolatos feladatok

6 Megújuló közművelődés – közösségi kultúra Az OKM Kulturális Modernizációs Programja és a Közművelődési Stratégia alapján kidolgozott középtávú közművelődési program egyrészt a közművelődés szervezeti, infrastrukturális fejlesztését, másrészt a tartalmi megújítását helyezi a középpontba a következő években.

7 A. „KELL EGY HELY” Országos hatókörű fejlesztések valósulnak meg a következő projektekben: Integrált Közösségi Szolgáltató Terek (IKSZT) AGÓRA AGÓRA-PÓLUS

8 Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek A program célja olyan integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítása, amelyben hozzáférhetővé válnak a kistelepülések életminőségét javító, közösségi, kulturális, könyvtári és információs, közművelődési, szociális, egészségügyi, üzleti, kommunikációs, adminisztratív és egyéb szolgáltatások. A programra a következő években az uniós forrásokkal együtt több mint 31 milliárd Ft jut. (Műveltséget Mindenkinek program: 1.64 milliárd Ft, ÚMFT: 29.4 milliárd Ft) Az IKSZT-k feladatainak finanszírozása az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban is szerepel (pályázatonként: 2009-ben 3 millió Ft, 2010-ben 2 millió Ft és 2011-ben 1 millió Ft), 2009-től az OKM is hozzájárul a közösségi terek működéséhez.

9 Pályázó jogi státusza Jogi státusz Pályázat (db) Költségvetési szerv591 Helyi önkormányzat588 Önkormányzati társulás 1 Egyház 4 Non-profit szervezet106 Egyesület 53 Alapítvány 53 Összesen 699

10 Népességszám szerinti megoszlás Település lakosságszáma (fő) Beérkezett pályázatok (db ) Külterület 27 Más bontásban

11 Opcionális szolgáltatások megoszlása Választható szolgáltatás Benyújtott pályázatok (db) Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése652 Helyszín biztosítása civil szervezetek számára673 Egészségfejlesztési programok516 Postai szolgáltatás nyújtása 61 Elektronikus közigazgatási végpont (közháló végpont)412 Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) információs pont 458 Tanoda tér/helyiség107 Gyermekek (különösen a 0-5 éves korosztály foglalkoztatását biztosító tér/helyiség kialakítása161 Üzlethelyiség kialakítása229

12 Az AGÓRA és az AGÓRA PóLUS program A program alapvető célja az Agóra intézménytípus létrehozása, olyan multifunkcionális közösségi központok kialakítása, amelyek alkalmasak a közösségi-művelődési, oktatási-felnőttképzési és élmény funkciókat integráló működésre. Az Agóra Program segítségével erősödik a helyi társadalom kohéziója, javul az életminőség, a helyben maradás feltételrendszere, csökken a területi hátrányokból adódó esélyegyenlőtlenség. A kedvezményezettek köre az főnél nagyobb lakosságszámú magyarországi városok. Összesen: 24.6 milliárd

13 Az AgóraPóLUS program célja a pólusvárosok versenyképességének növelése egy-egy olyan komplex ún. Agóra PóLUS létrehozásával, amely alkalmas - a pólusváros tematikájához (nanotechnológia, orvostudomány stb.) illeszkedő - közösségi szolgáltatások ellátására. A létrejövő intézmény közérthető módon mutatja be a térségi innováció eredményeit, a lakosság interaktív módon ismerheti meg a város felsőoktatásához és gazdaságához szorosan kötődő tudományterületeket. Az AgóraPóLUS program támogatási összege 9,1 milliárd Ft

14 Művelődési házak felújítása A közösségi közművelődés, művészeti nevelés fejlesztése –az intézményekben meglévő színháztermek teljes körű felújítása, mely alkalmassá teszi azokat a többfunkciós működtetésre (befogadó színházak, konferenciák – piacképesség erősödése) –vizuális alkotóműhelyek, kiállítóterek művészeti foglalkoztatóterem kialakítása –közösségi információs és szolgáltatóterek kialakítása (teleház funkció, közösségi internet, korszerű információs terek stb.)

15 Művelődési házak felújítása A kulturális esélyegyenlőtlenségek csökkentése, a kulturális integráció elősegítése, az élethosszig tartó tanulás, felnőttképzés feltételeinek megteremtése –az intézmények részleges vagy teljes fizikai akadálymentesítése, –az intézmények telematikai fejlesztése, infokommunikácós akadálymentesítése –többfunkciós, korszerű oktatótermek kialakítása

16 Művelődési házak felújítása Az egészséges életmód, az életminőség javítása érdekében kívánatos fejlesztések A mozgáskultúra és a sport tereinek, valamint a hozzájuk kapcsolódó öltözők és vizesblokkok kialakítása. (versenyképes közreműködés az egészséges életmódhoz kapcsolódó lendületesen fejlődő piac területén)

17 Művelődési házak felújítása A környezettudatos szemlélet alakítása –a művelődési intézmények előkertjeinek, udvarainak felújítása – közösségi szintérré való fejlesztésük; –a megújuló energia felhasználási lehetőségeinek megteremtése; –energiatakarékos üzemmódok kialakításának támogatása.

18 Művelődési házak felújítása A társadalmi és területi különbségek mérsékléséhez a közművelődési intézmények stabil működése szükséges. A művelődési házak a helyi lakosság, a közösségi élet, a társas együttlét legfontosabb színterei. A program célja az fő/település, illetve 100 fő/km2 népsűrűség feletti települések, kerületek művelődési házainak felújítása. Pályázható támogatás: millió Ft/pályázó.

19 Közösségi rendezvények A művelődési házak programbővítését (táborok, komplex kistérségi napok, gyermek- és ifjúsági színházi előadások, „beavató” zenei koncertek), nemzetiségi és kisebbségi kultúra ápolására irányuló rendezvényeket támogat a program. (A program a Közkincs program szerves folytatása.) A program célcsoportja: közművelődési feladatot felvállalt többcélú kistérségi társulás/általa megbízott, közművelődési intézményt fenntartó önkormányzat.

20 Amatőr kórusművészet A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) adatai szerint 2300 együttes dolgozik ma Magyarországon, ebből 1200 népzenei, 400 felnőtt, 700 ifjúsági kórus. Az intézkedés célja az amatőr kórusok szakmai, működési körülményeinek, munkájának támogatása, zenei táborok, területi alapon szervezett „Éneklő ifjúság” hangversenyek, zeneszerzői pályázatok támogatása, a külföldi versenyeken a legjobb magyar kórusok részvételének elősegítése.. Meghirdetés módja: nyílt pályázat.

21 Kiemelt támogatási területek: általános – és középiskolai kórusok alakulásának, működésének ösztönzése énektanárok, karnagyok (általános és középiskolai) szakmai továbbképzése, országos és nemzetközi rangú versenyek, fesztiválok koordinációja, garanciák megteremtése kortárs zeneszerzők általános iskolai, illetve középiskolai kórusok számára énekelhető énekkari művek alkotásának támogatása Támogatható tevékenységek: Kórusok szakmai, működési körülményeinek, munkájának támogatása belföldi utazások, zenei táborok, hangfelvételek készítése, kottavásárlás, karnagyi képzések, területi alapon szervezett „Éneklő ifjúság” hangversenyek, zeneszerzői pályázat, hazai események rendezésének támogatása, a legrangosabb külföldi versenyeken, a legjobb magyar kórusok részvételének támogatása, nemzetközi kapcsolatok erősítése, konferenciákon, workshopokon való részvétel.

22 Támogatható tevékenységek Kórusok szakmai, működési körülményeinek, munkájának támogatása belföldi utazások, zenei táborok, hangfelvételek készítése, kottavásárlás, karnagyi képzések, területi alapon szervezett „Éneklő ifjúság” hangversenyek, zeneszerzői pályázat, hazai események rendezésének támogatása, a legrangosabb külföldi versenyeken, a legjobb magyar kórusok részvételének támogatása, nemzetközi kapcsolatok erősítése, konferenciákon, workshopokon való részvétel.

23 Iskolai és diákszínjátszás Az intézkedés célja: az általános iskolai gyermekszínjátszás, a középiskolai diákszínjátszás, valamint a főiskolai–egyetemi színjátszás lehetőségeinek kiszélesítése, szakmai tartalmának erősítése. Az intézkedés az országosan 500 működő csoport munkáját segíti, várhatóan új csoport alakulását generálhatja. A produkciók támogatására pályázat útján elnyerhető forrásoknak köszönhetően kb új produkció jöhet létre.

24 Iskolai és diákszínjátszás Régiós gyermek- és diákszínjátszó műhelytalálkozók; Kárpát-medencei gyermekszínjátszó találkozók; Produkciók támogatása; Civil szervezetek működési támogatása; Drámapedagógiai műhelyek támogatása,..

25 „Nagy kult-túra” Az intézkedés célja: a program a kulturális értékekhez történő hozzáférést segíti elő. Kiemelten kezeli a hátrányos helyzetű gyermekek, az idős korúak, a sajátos nevelési igényűek, és a fogyatékkal élők társadalmi csoportjait, és fontos feladatnak tekinti a „főváros-centrikus kulturális világ” oldását. A program támogatja a „vidékről-vidékre”, illetve a fővárosból a vidékre való kulturális túrák, ismeretszerző programok szervezését (kiránduló buszok, belépőjegyek, szállásdíj).

26 „Nagy Kult-túra” Mesélő kastélyok, titokzatos várak; Országjáró programok; Anyanyelvi örökségünk; Élő népművészet; Művészbejáró- kulisszák mögött; Nyitott műhelyek; Köztéri képzőművészet;

27 Magyarország Kulturális Kincsestára Országkép, Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozathoz kapcsolódóan Tárgyi és szellemi kulturális örökségünk színtereinek fejlesztése ( tájházak, emlékházak, ipartörténeti emlékek, helytörténeti gyűjtemények megújítása )

28 A szellemi kulturális örökség megőrzése A Magyar Országgyűlés megalkotta a évi XXXVIII. törvényt = a október hó 17. napján elfogadott, a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO egyezmény kihirdetéséről „szellemi kulturális örökség” = olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség - valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, műalkotás és kulturális színhely -, amelyre közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségként tekintenek (identitás) általános feladatok: a szellemi kulturális örökség megőrzése; a szellemi kulturális örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten; gondoskodás a nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás formáiról

29 Szellemi kulturális örökség OKM-feladatok: a kulturális szakterület évi kiemelt stratégiai irány (Kulturális örökségünk, hagyományaink óvása, megőrzése) egyik alcélja: a szervezeti (Nemzeti Bizottság illetve háttérintézmény) háttér megteremtése; fogalmi és pályázati rendszerek, megőrzési modellek létrehozásának támogatása; közreműködés a nyilvánossá tételben, a világörökség lista magyar tartalmainak megalkotásában; nemzeti lista létrehozása javaslattétel az „Emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára” (minta: a Világörökség lista)

30 Az OKM középtávú fesztivál támogatási koncepciója A koncepció célja: hatékony, átlátható és tervezhető fesztiváltámogatási rendszer megteremtése. Új alapokra helyezett pályázati rendszer. A tárcán belül elfogadásra került: március 20.

31 Fesztivál Stratégiai Bizottság,  Magyar Fesztivál Szövetség,  Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége,  Szabadtéri Színházak Szövetsége,  Magyar Gasztronómiai Fesztiválok Szövetsége  Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége,  ÖTM Turisztikai Szakállamtitkársága

32 A koncepció bemutatása: kritériumok –Minősítés- szakmai ajánlás, védjegy –Pénzügyi és jogi átláthatóság érdekében regisztráció –Középtávú (3 éves) pályázati finanszírozás –Éves finanszírozás esetén a megelőző évben való pályázati kiírás és elbírálás –NKA Kiemelt Kulturális Programok Kollégiuma

33 B/9. „Építő közösségek” – a közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért Öt kiemelt közművelődési szakterület tevékenységeinek támogatása az ÚMFT célkitűzése alapján, a Közművelődési Stratégiához kapcsolódva – TÁMOP és 2. kör pályázatai „Esélyt a munkára” – a művelődési házak felnőttképzési kapacitásának fejlesztése „Kulturális szakemberek továbbképzése” – a kulturális szakterület továbbképzési rendszerének tartalmi megújítása „Tehetséggondozás” – „Szocio-kulturális tartalomfejlesztés” a közművelődési intézmények civil szervezetek által működtetett klubok, körök, szakkörök közösségeinek iskolán kívüli programjainak és működésük támogatása „Digitális kompetenciafejlesztés” – digitális tartalom és felhasználói szakértelem fejlesztése

34 A közművelődés minőségfejlesztési programja Mérhetőség Összehasonlítás (nemzetközi szinten is) További kapcsolódási pontok: Szakfelügyeleti rendszer támogatása Statisztikai rendszer továbbfejlesztésének lehetősége Intézmény-akkreditációra felkészítés

35 Az ágazati irányításából eredő feladatatok

36 tájékoztatási kötelezettség …

37 Közművelődési feladatellátás, közművelődési szakfelügyelet Dokumentumok a közművelődési szakfelügyelethez (utolsó frissítés: február 8.) [ :43] Az alábbi dokumentumok a közművelődési szakfelügyeletet végző szakértők módszertani segédanyagai. A listát folyamatosan bővítjük, kérjük, kísérjék figyelemmel a változásokat! Figyelem! Az új dokumentumokat, információkat mindig piros színnel jelöljük! Tisztelt Szakértő Kolléga! Tisztelettel meghívunk a év első regionális szakértői értekezletére az alábbi időpontokban és helyszínekre: (a meghívó letöltéséhez kattintson IDE) (a meghívó letöltéséhez kattintson IDE) Tisztelt Közművelődési Szakértők! Tájékoztatunk minden szakértő kollégát, hogy 2007-ben október án tartottuk meg a közművelődési szakértők országos konferenciáját. A konferencián elhangott, a közművelődés minőségfejlesztési rendszert bemutató előadások ITT tekinthetők meg!ITT tekinthetők meg! A konferencia részletes programja, a jelentkezési lap és a kapcsolódó dokumentumok ITT érhetők el.A konferencia részletes programja, a jelentkezési lap és a kapcsolódó dokumentumok ITT érhetők el /2005. (VIII. 9.) NKÖM rendelet a közművelődési feladatellátás országos szakfelügyeletéről >>> letölthető itt >>> 23/2005 NKÖM rendelet23/2005 NKÖM rendelet

38 A népművészettel, népi iparművészettel kapcsolatos – minisztériumi háttérintézménynek át nem adott – OKM-re háruló feladatok 268/2004. (IX.24.) Korm. r. a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, a Népművészet Mestere díj alapításáról 114/2004. (IV.28.) Korm. r. a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatokról 12/2004. (V.21.) NKÖM r. a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról

39 A közművelődési szakterülethez tartozó miniszteri díjak adományozására javaslatot tevő kuratóriumok működtetése

40 Díjaink Bessenyei-díj Wlassics-díj Csokonai Vitéz Mihály egyéni és alkotói díj Kultúra Magyar Városa díj Minősített Közművelődési Szervezet Díj Közművelődési Minőségi Díj

41 A kulturális turisztikai vonzerő projektek szakmai szereplői tevékenységének támogatása A Kultúra Magyar Városa 2008 A címet eddig Kecskemét, Keszthely, Vasvár, Székesfehérvár és Sárospatak nyerte el ban a megyei jogú városok kategóriájában Miskolc, a lakos feletti városok közül Gyula, a lakos alatti városok kategóriájában pedig Tokaj győzött.

42 Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a Főosztály tevékenységével összefüggő szakképesítések tartalmi fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos feladatok, Közművelődési Akkreditációs Bizottság működtetése. Jogszabály: a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendeleta kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet A szervezett képzés egyik formája a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által akkreditált, tanfolyamjellegű szakmai továbbképzés. A tanfolyamjellegű szakmai továbbképzések programját a minisztérium Akkreditációs Szakbizottságai minősítik, hagyják jóvá 5 évre, és teszik közzé évente egy alkalommal a Kulturális Közlönyben, valamint a minisztérium honlapján, továbbá e szervezetek adják ki a szakmai továbbképzések indítási engedélyét is. A tanfolyamjellegű szakmai továbbképzés programjainak elkészítésére, akkreditációjára a minisztérium folyamatos pályázati lehetőséget biztosít.

43 A határon túli magyarok közművelődési, közgyűjteményi, művészeti szervezetei tevékenységének támogatása Vajdasági Magyar Művelődési Intézet

44 Folyamatok Közkincs-hitel Közkincs program Tengertánc PANKKK Kultúra éve Évfordulós programok / Benedek Elek, Kaziczy,Radnóti/

45 A minőségfejlesztési program célja: Mérhetőség Összehasonlítás (nemzetközi szinten is) További kapcsolódási pontok: Szakfelügyeleti rendszer támogatása Statisztikai rendszer továbbfejlesztésének lehetősége Intézmény-akkreditációra felkészítés

46 A Regionális Fejlesztési Tanácsok keretében működő Regionális Kulturális Közkincs Bizottságokkal kapcsolatos, az OKM által vállalt feladatok.


Letölteni ppt "Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályának kiemelt feladatai 2009-ben Dr. Szurmainé Silkó Mária főosztályvezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések