Dr. Keller Éva Dr. Pósfai Gábor SE NRSZH

Az előadások a következő témára: "Dr. Keller Éva Dr. Pósfai Gábor SE NRSZH"— Előadás másolata:

1 Dr. Keller Éva Dr. Pósfai Gábor SE NRSZH
Az igazságügyi orvos szakértő és az igazságügyi pszichiáter szakértő együttműködése munkaügyi peres eljárásokban Dr. Keller Éva Dr. Pósfai Gábor SE NRSZH

2 Az egész társadalombiztosítás az orvosszakértői tudományon épül fel.
(Dr. Csépai Károly: Az orvosszakértői véleményadás irányelvei, 1937) „Ha az orvosszakértők megfelelően teljesítik feladatukat, a társadalombiztosítás elérheti nemes célját, ha ellenben működésük nem megfelelő, úgy ez alapjában rendíti meg az egész szervezetet, mert megrendíti a rendszer igazságosságába vetett hitet és a szociális kiegyenlítődés s megbékülés helyett a társadalmi ellentétek fokozódását idézi elő.”

3 Egészségbiztosítási szakorvosképzés Célkitűzés
Speciális komplex ismeretek megszerzése Érdekeltek szakmai, emberi kapcsolatának megteremetése (Párbeszéd) Szakterületen önállóan végezhető többoldalú minőségi tevékenység

4 Szakértői vizsgálatot végezhet (2013-tól)
NRSZH ISZKI Egyetemek Listás szakértők Feltétel Egészségbiztosítás ráépített szakorvosi képesítés

5 Orvosszakértői véleményezés
KÖVETELMÉNYEK, ELVEK 1.Az össz-szervezeti egészségkárosodás, a fogyatékosság véleményezése történjen azonos szakmai és eljárási szabályok szerint 2.Csak kivizsgált, gyógykezelt, orvosi rehabilitációban részesültek kerüljenek minősítésre 3.A kivizsgálást ki kell emelni a közigazgatási eljárás általános rendjéből 4.Rehabilitációs terv (a rehabilitáció kötelező) 5.Ismerni a munka feladatait, körülményeit 6.Átfogó jogorvoslati mechanizmusok (kivétel a szakértői vélemény)

6 Orvosszakértői véleményezés
1. ANAMNÉZIS hangsúly: életút, életkörülmények foglalkoztatás körülményei (pl. fokozott expozíció) 2. EÜ. DOKUMENTÁCIÓ ELEMZÉSE az adatok értékelése hiányzó vizsgálatok károsodások kritériumainak megnevezése 3. AZ ÁLLAPOT KIALAKULTSÁGÁNAK VÉLEMÉNYEZÉSE 4. A PROGNÓZIS MEGÍTÉLÉSE

7 Orvosszakértői véleményezés
5. A KÁROSODÁSOK ÉRTÉKELÉSE szervi károsodások össz-szervezeti egészségkárosodás 6. A FOGYATÉKOSSÁG VÉLEMÉNYEZÉSE 7. A MUNKAKÉPESSÉG-VÁLTOZÁS VÉLEMÉNYEZÉSE 8. REHABILITÁCIÓS TERV 9. A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYEZÉS IDŐPONTJA „végleges - nem felülvizsgálandó”

8 Orvosi felelősség kérdése a biztosítás orvostan területén
nem az un klasszikus orvosi felelősségről van szó biztosítási orvoslás területén alkalmazásban álló orvosok jogviszonya a munkáltatóhoz is különböző

9 A biztosító részére leletet, véleményt adó kezelőorvos, háziorvos felelőssége (a biztosítóval szemben) Nincs a felek között szerződéses jogviszony, az orvos a beteggel áll jogviszonyban Büntetőjogi felelősség (Btk § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.) Polgári jogi felelősség Ha az igazolás, lelet nem valós tartalmú (szándékosan vagy gondatlanul) és emiatt a biztosító indokolatlan kifizetést teljesít: kártérítés (Ptk § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.)

10 Szakértői Bizottság A szakértői bizottság komplex minősítést végez a külön jogszabályban meghatározott esetekben és eljárásrend szerint a) megvizsgálja és véleményezi az egészségi állapot százalékos mértékét, ideértve a foglalkozási eredetű (üzemi baleset, foglalkozási betegség) következtében kialakult egészségi állapot százalékos mértékét, továbbá b) véleményezi a rehabilitálhatóságot, és rehabilitálhatóság esetén rehabilitációs javaslatot készít. A rehabilitációs javaslatban meghatározza a ba) rehabilitáció lehetséges irányát, ezen belül azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, csoportokat, amelyek ellátására az érintet személy alkalmas vagy alkalmassá tehető, bb) rehabilitációs szükségleteket, bc) rehabilitációhoz szükséges időtartamot. c) szükség szerint szakmai képesség vizsgálatok elvégzését rendelheti el.

11 Szakértői Bizottság A rehabilitációs hatóság vezetője megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakértőt is igénybe vehet. A szakértői bizottság elnöke a szakértői bizottság tagjai közül előadó szakértőt jelöl ki. Előadó szakértőnek orvosszakértő jelölhető ki. A szakértői bizottság elnöke és az előadó szakértő nem lehet ugyanaz a személy.

12 Szakértői Bizottság Az előadó szakértő a szakértői bizottság elnöke által meghatározott határidőre értékeli az igénybejelentéshez mellékelt, illetve a személyes vizsgálatkor rendelkezésére bocsájtott dokumentumokat, b) amennyiben az szükségesnek látja, illetve a benyújtott szakleletek ellenőrzése végett, az OEP informatikai adattárházából lekéri a vizsgált személy egészségügyi életútját, c) megvizsgálja az érintett személyt és - ha szükséges - kiegészítő egészségügyi, és/vagy képességfelmérő vizsgálatot rendel el, d) összegzi és indokolja a rendelkezésre álló orvosi dokumentációból, egyéb iratból, valamint a b) pont szerinti vizsgálatokból levonható következtetéseket, és ennek alapján döntéstervezetet készít.

13 Szakértői Bizottság Személyes vizsgálatot kell végezni, ha
a) jogszabály azt kötelezővé teszi, b) a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján megalapozottan nem ítélhető meg az érintett személy állapota, vagy c) a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában- az ellátásra való jogosultságnak a szakértői bizottság által vizsgált feltételei nem állnak fenn.

14 Szakértői Bizottság A személyes vizsgálatot az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén kell elvégezni, ha az érintett személy egészségi állapota azt indokolja. A kiegészítő egészségügyi, képességfelmérő vizsgálat elvégzésére a rehabilitációs hatóság együttműködési megállapodást köthet a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltatóval. A szakértői bizottság megvitatja az előadó szakértő döntéstervezetét, és ennek alapján dönt. Az orvosszakmai kérdésekben kizárólag orvosszakértő dönthet. Álláspontok ütközése esetén az Elnök dönt. Rehabilitációra vonatkozó kérdéskörben a szakértői bizottság tagjai. Vita esetén az Elnök dönt.

15 Javaslatok A rehabilitációs hatóság a minősítés során az egészségi állapot mértékét, rehabilitálhatóságot, szakmai munkaképesség változást állapít meg. Az egészségi állapot, fogyatékosság, megváltozott munkaképesség, rehabilitálhatóság minősítésére (komplex minősítésére) vonatkozó szakmai szabályok kodifikálása során szem előtt kell tartani, hogy olyan normákat kell jogszabályba foglalni, amelyek korábban csak szakmai szabályként léteztek.

16 Javaslatok A hatályos szabályozás olyan értelmű módosítását, hogy saját jogon, soron kívüli felülvizsgálat csak háziorvos vagy szakorvos által igazolt és leletekkel alátámasztott tartós állapotrosszabbodás esetén legyen kérhető, minden egyéb esetben a vizsgálatot csak a kérelmező saját költségre lehessen végeztetni (amennyiben a vizsgálat során megállapítják az ellátásra való jogosultságot, akkor a szakhatósági eljárás díját az igénylőnek visszatérítik). Jelenleg az erre vonatkozó szabályozást az Rjtv. 6.§ (4) bekezdése tartalmazza. E szerint az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha azt a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalásában foglaltak alapján azért utasítja el az igényt, mert az egészségi állapot mértéke nem éri el a jogosultsági feltételt, és a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy az igénylő egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be. Amennyiben az ellátásban részesülő személy egészségi állapotában a rehabilitáció ismét lehetővé tevő javulás következik be, köteles erről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet tájékoztatni.

17 Javaslatok Amennyiben a szakértő a vizsgálat során olyan dokumentumot talál, amely valóságtartalma aggályos, köteles az intézkedésre hatáskörrel rendelkező szervnek bejelenteni. Rendezni szükséges, az egységes alapelveken nyugvó eljárás érdekében, hogy komplex minősítés esetében a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróságnak nem csak az egészségi állapot mértéke tekintetében kell döntést hoznia, hanem a rehabilitálhatóságról, munkaképességről is döntenie kell. A bírósági eljárásban ne csak orvos-szakértőt, hanem foglalkoztatási illetve szociális szakértőt is be kell vonni

18 Javaslatok Az egészségi állapot minősítésére vonatkozó szakmai szabályok meghatározása szervrendszerenként, illetve betegségcsoportonként történik. Az értékelés szakmai kritériumait szervrendszerenként, betegségtípusonként értékelő táblázatok tartalmazzák, melyek az FNO elveinek figyelembe vételével készülnek. Az értékelő táblázatok alapján, az alábbi összevonási szabályok alkalmazásával az össz-szervezeti egészségkárosodás kerül meghatározásra, melyből a 100%-ból történő kivonással kapható meg az egészségi állapot százalékos értéke. Egy-egy súlyossági fokozathoz azonban nem konkrét százalékos érték tartozik, hanem érték-tartomány, felső és alsó határértékkel. A határértékek úgy kerültek meghatározásra, hogy a szakértő számára kellő mérlegelésre adjon lehetőséget az objektív tünetek és leletek alapján.

19 Javaslatok Az igénylő munkaképességét, társadalmi részvételét, napi tevékenységét alapvetően befolyásoló károsodás(ok) (vezető diagnózis, vagy a szakvéleményben első három helyen felsorolt betegségek) százalékos értékelésénél alapszabály, hogy a kritériumok alapján meghatározott súlyossági kategórián belül a középértéket kell figyelembe venni. Az adott tartományon belül adható felső érték kivételes, szakmailag indokolt esetben alkalmazható. Ehhez kapcsolódóan azt is általános szabályként kell rögzíteni, hogy a 0-4 % közötti egészségkárosodás az össz-szervezeti egészségkárosodás szempontjából figyelmen kívül hagyandó, tekintettel arra, hogy a WHO által kidolgozott FNO (A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályzása) is azt rögzíti, hogy 0-4%-ig terjedő egészségkárosodás a korlátozottság meghatározása szempontjából elhanyagolható, így azt nem indokolt az egészségi állapot, ill. funkcióképesség szempontjából sem értékelni.

20 Javaslat Rögzíteni kell a jogszabályban, hogy a tünetek és a leletek alapján megállapított, illetve a diagnózis alapján megállapított egészségkárosodás mértéke nem alkalmazható együttesen ugyanarra a szervrendszerre vonatkozóan, ezzel elkerülhető, hogy ugyanaz a tünet kétszeresen kerüljön értékelésre.

21 Javaslat Az egyes betegségcsoportokhoz rendelt egészségkárosodás alapulvételével az össz-szervezeti egészségkárosodást a jogszabályban megjelenítendő képlet alapján kell kiszámítani: A+(1-A)B=C, ahol A: a legnagyobb fokú károsodás értéke, B: a rangsorban a második károsodás értéke, (1-A): a legnagyobb fokú károsodás után fennmaradó funkcióhányad, C: a legnagyobb fokú károsodás és a rangsorban második helyen lévő károsodásokból származott érték. A továbbiakban a két legsúlyosabb károsodás kombinált értéke(C) képezi az alapot, melyet a rangsorban harmadik helyen álló károsodással(D) kombinálunk: C+(1-C)=E. A jogszabálynak a képlet leírásán kívül egyebet (pl. példát, vagy az összeszámítást könnyítő kombinációs táblát) nem kell tartalmaznia, ezek szakmai segédanyagban elhelyezhetőek. A tüneteket először egy betegségcsoporton belül kell összesíteni, ennek alapján megadni, hogy az adott betegségcsoportra milyen egészségkárosodást jelent, majd az egyes betegségcsoportokra kiszámított egészségkárosodást kell a jogszabályban meghatározott képlet alapján össz-szervezeti egészségkárosodássá átszámítani.

22 Javaslat Tartalmaznia kell a jogszabálynak, hogy az össz-szervezeti egészségkárosodás megállapítása során főszabály szerint csak kialakult állapot értékelhető, ha az állapot nem alakult ki, és mégis szükséges a társadalombiztosítási juttatás szempontjából az egészségi állapot meghatározása, akkor a felülvizsgálat idejét egy évnél nem hosszabb időtartamban kell meghatározni. A jogszabályban rögzíteni szükséges, hogy amennyiben az állapot megítélése a rendelkezésre álló (addig elvégzett) vizsgálatok leletei és az orvos-szakértő által végzett fizikális vizsgálat nem elégséges, és az egészségi állapot megállapítása csak további szakvizsgálatok vagy műszeres vizsgálatok alapján lehetséges, akkor a beteget a területileg illetékes egészségügyi ellátóhoz kell visszairányítani, az eljárás felfüggesztése mellett.

23 Javaslat A jogszabályban rögzíteni kell alapelvként, hogy a kérelmező személyes vizsgálatától főszabályként nem lehet eltekinteni. Ugyanakkor rögzíteni kell azt is, hogy az adott betegség végállapota, veleszületett károsodás, kóma esetében, amennyiben az állapotot megfelelő, hiteles dokumentáció alátámasztja, a beteg személyes vizsgálatától el lehet tekinteni. A hatályos szabályozás szerint személyes vizsgálatot akkor kell végezni, ha jogszabály azt kötelezővé teszi, vagy ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján megalapozottan nem ítélhető meg az érintett személy állapota, vagy ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az ellátásra való jogosultságnak a szakértői bizottság által vizsgált feltételei nem állnak fenn . Kérelmező személyes vizsgálatát, amennyiben háziorvosa járásképtelenséget igazol, lakhelyén, vagy tartózkodási helyén kell elvégezni.

24 Javaslat A jogszabály normaszövegében rögzíteni kell, hogy a beteg vizsgálatának a részletes anamnézis felvételt meghaladóan legalább a részletes belgyógyászati, neurológiai, tájékozódó pszichiátriai és mozgásszervi vizsgálatra kell kiterjednie. A vizsgálatot részletesen rögzíteni kell (lelet), és a véleményi részben meg kell jelölni, hogy az egyes betegségcsoportok milyen mértékű egészségkárosodást okoznak.

25 Javaslat A hatályos szabályozás szerint a rehabilitációs megállapodás és a rehabilitációs terv kidolgozásába más szakértőt, így foglalkozás- egészségügyi szakértőt is be lehet vonni. A szabályozást úgy kell kialakítani, hogy foglalkozás-egészségügyi alapellátás orvosa nyilatkozzon, (ha a kérelmezőnek van munkahelye, vagy a vizsgálatot megelőző egy éven belül foglalkoztatott volt), hogy foglalkoztatható-e az egészségi állapot romlást megelőző munkakörben, vagy meglévő munkahelyén más munkakörben. A foglalkozás egészségügyi alapellátás orvosának közre kell működnie abban, hogy a megváltozott egészségi állapotú személy foglalkozási rehabilitációja lehetőség szerint a meglévő munkahelyén valósuljon meg.

26 Javaslat A szociális rehabilitációs szükségletet a lakókörnyezetben kell felmérni, személyes vizsgálattal, és nem lehet pusztán az igénylő által bemondott adatokra támaszkodni. Ezért célszerű jogszabályban rögzíteni, hogy amennyiben kontextuális tényezők befolyásolják a szakmai munkaképesség illetve a rehabilitálhatóság megítélését, akkor a bizottságnak kötelessége a lakhely szerint illetékes település jegyzőjének megkeresése, akinek kötelessége legyen a környezettanulmány elvégzése alapján válaszolni a bizottság kérdéseire

27 Javaslat Egységesen szabályozni szükséges, hogy a vizsgálatok elvégzéséhez milyen személyi és tárgyi feltételek szükségesek. A személyi feltételek az NRSZH vonatkozásában jelenleg is szabályozva vannak, indokolt lenne ugyanezt a szabályzást a bírói szakban eljáró igazságügyi orvos-szakértőkre is kiterjeszteni (egészségbiztosítási orvostan szakterületre bejegyezett igazságügyi orvos-szakértő kirendelésének kötelezettségét előírni). Szükséges azonban az egészségbiztosítási szakvizsgára vonatkozó előírás egy évvel későbbi időpontra halasztása a finanszírozási okokból csak most kezdett képzés késedelmes indulása miatt.

28 Javaslat Az egészségi állapot minősítése és a gépjárművezetői alkalmasság között az átjárás jogszabályi feltételeit célszerű megteremteni. Ehhez meg kell teremteni első körben a jogi, majd az informatikai feltételeit annak, hogy ellenőrizni lehessen, hogy van-e a vizsgált személynek jogosítványa. Amennyiben a bizottság B2, C2, D, E ellátási kategóriára tesz javaslatot, a gépjárművezetői egészségi alkalmasságról is nyilatkozni kell, különös tekintettel a hivatásos (2 csoportú) gépjárművezetői egészségi alkalmasságra. A vizsgálatot végző orvos-szakértő kötelességeként jelenjen meg, ha úgy ítéli meg, hogy a kérelmező az egészégi állapota miatt gépjármű vezetésére nem alkalmas, akkor a gépjárművezetői alkalmasság felülvizsgálata érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tennie.

29 Szakértő munkaanyaga jelenleg
Igénylő által benyújtott iratanyag Orvosi igazolások Zárójelentések Kezelési lapok, igazolások Hiányzik Hitelt érdemlő orvosi adatok Munkahelyi és otthoni környezettanulmány Munkahelyi üzemorvosi leírás Objektív szakértői vizsgálat!!!!!!!!!!!!!!

30 Az egészségbiztosítási szakorvosok általános kompetenciái
Szakorvosi képesítéssel, klinikai tapasztalattal rendelkeznek az orvostudomány valamely területén Ismerik a társadalombiztosítás, az üzleti biztosítás rendszereit és ezekben munkatapasztalattal rendelkeznek Általános jogi és speciális jogi ismeretekkel rendelkeznek az egészségügy, a társadalombiztosítás, az üzleti biztosítás és a szociális ellátások területén

31 Szakértés problémái Kompetencia kérdése
Szakvélemény felépítése-formai követelmények Szakvélemény tartalmi követelmények Szakértői vélemények különbözősége

32 Szakértői kompetencia
a szakértő csak azon a területen fejthet ki szakértői tevékenységet, amilyen szakterület szerepel a szakértői névjegyzékben nagyon sok hiba forrása!

33 Keresőképtelenség igazolása
A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Kormányrendeletben foglaltak, mely szerint: 10. §: A keresőképtelenség okát az orvos a biztosított dokumentációjában rögzíti, továbbá kiállítja az „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről” elnevezésű nyomtatványt, melyen a táppénz jellegére vonatkozóan a rendelet

34

35 "Új igénylők" és "új rokkantak" száma nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként
2010. Betegség főcsoportok N Ő K F É R F I A K NŐ + FÉRFI 0 - 39 55 felett Összesen együtt Vizsgált Rokkant I. 30 17 153 89 47 24 230 130 52 41 268 177 91 68 411 286 641 416 II. 435 350 2370 2059 1090 1006 3895 3415 408 341 2054 1874 1444 1396 3906 3611 7801 7026 III. 33 8 83 19 4 135 36 32 13 31 16 7 5 70 34 205 IV. 216 1028 222 461 143 1705 412 208 54 1003 285 450 183 1661 522 3366 934 V. 1739 952 5165 1045 1866 535 8770 2532 2490 1508 2961 902 1067 466 6518 2876 15288 5408 VI. 477 266 547 218 212 106 1236 590 287 602 247 246 1314 669 2550 1259 VII. 175 346 127 155 77 676 295 168 82 329 111 154 73 651 1327 561 VIII. 144 56 223 96 463 104 159 64 199 44 90 20 448 128 911 232 IX. 336 74 4634 1167 2990 1025 7960 2266 146 5554 2296 3695 2016 9796 4458 17756 6724 X. 126 1127 510 190 1763 478 121 29 925 249 604 1650 486 3413 964 XI. 181 470 165 65 816 312 207 756 328 297 1260 564 2076 876 XII. 2 15 138 3 28 10 131 269 88 XIII. 626 124 3209 473 1453 304 5288 901 538 2415 386 1175 4128 729 9416 1630 XIV. 42 169 38 317 98 162 62 50 322 639 384 XVI. - XVII. 204 122 46 40 22 413 244 157 21 340 188 753 378 XVIII. 1 26 6 23 59 14 XIX. 67 100 938 219 674 1132 458 133 2264 518 3202 737 Országos összesen 5031 2309 20297 6156 9456 3624 34784 12089 6440 3125 18562 7303 9896 5189 34898 15617 69682 27706

36 NRSZH szakértői bizottságai által vizsgált összes igénylő közül az 1955-ben vagy azt követően született III. csoportú rokkantak száma vezető BNO diagnózis szerint és munkavállalási korúra jutó gyakorisága megyék szerint 2010. év Megyék/BNO csoportok II. Gyakoriság V. IX. XIII. Össz BNO gyakoriság Békés megye 233 9,42 1534 62,03 1344 54,35 623 25,19 197,46 Tolna megye 159 9,92 512 31,94 1038 64,76 379 23,64 181,45 Bács-Kiskun megye 371 10,29 1765 48,97 1775 49,24 669 18,56 162,69 Baranya megye 217 7,97 1315 48,29 1100 40,4 333 12,23 161,13 Heves megye 259 12,34 654 31,16 942 44,88 374 17,82 145,38 Csongrád megye 310 10,61 1623 55,55 2390 81,8 528 18,07 138,85 Vas megye 182 10,11 710 39,42 465 25,82 243 13,49 120,05 Komárom-Esztergom megye 286 13,15 635 29,21 650 29,9 282 12,97 114,67 Jász-Nagykun-Szolnok megye 142 5,41 657 25,01 887 33,75 381 14,51 109,15 Nógrád megye 143 10,37 406 29,45 363 26,33 110 105,62 Somogy megye 263 11,99 511 23,31 645 29,42 239 10,91 104,52 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 300 7,85 951 24,91 1232 32,26 241 6,31 94,26 Győr-Moson-Sopron Megye 238 7,61 964 30,79 717 22,91 240 7,66 88,04 Zala megye 155 7,76 417 20,89 370 18,53 275 13,77 86,62 Pest megye 525 6,18 1715 20,2 2256 26,58 542 6,38 84,35 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 385 8,31 705 15,2 1197 25,81 349 7,52 75,87 Fejér megye 257 8,64 17,21 515 17,31 8,7 72,89 Budapest 518 4.35 2427 20,38 2097 17,61 461 3,87 64,58 Hajdu Bihar megye 202 5,42 558 14,98 588 15,79 99 2.65 52,53 Veszprém megye 211 8,47 339 13,61 252 10,12 111 4,45 49,87 Országos összesen 5356 7,79 18910 27,51 20823 30,28 6738 9,81 102,71

37 Az 1955-ben vagy azt követően született, III
Az 1955-ben vagy azt követően született, III. csoportú rokkantak között a vezető diagnózisok gyakorisága munkavállalási korú lakosra

38 A vezető diagnózisok gyakorisága 10 000 munkavállalási korú lakosra, területi megoszlásban 2010-ben

39 A rokkantsági nyugellátás iránt benyújtott igénybejelentések alapján végzett első vizsgálatok számának alakulása tényadatok számított

40 Keresőképesség-keresőképtelenség 2005-2011.08.31.
A vitatott keresőképesség vizsgálatainak alakulása (FOB vizsgálatok)

41 Táppénz-baleseti táppénz folyósítása alatt végzett szakértői vizsgálatok 2005-2011.08.31.
Az un. „előzetes vizsgálatok” alakulása, illetve abból az 40% ÖEK (50% mkcs) alatti minősítések száma

42 Köszönöm a figyelmet