Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Keller Éva Dr. Pósfai Gábor SE NRSZH Az igazságügyi orvos szakértő és az igazságügyi pszichiáter szakértő együttműködése munkaügyi peres eljárásokban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Keller Éva Dr. Pósfai Gábor SE NRSZH Az igazságügyi orvos szakértő és az igazságügyi pszichiáter szakértő együttműködése munkaügyi peres eljárásokban."— Előadás másolata:

1 Dr. Keller Éva Dr. Pósfai Gábor SE NRSZH Az igazságügyi orvos szakértő és az igazságügyi pszichiáter szakértő együttműködése munkaügyi peres eljárásokban

2 „ Ha az orvosszakértők megfelelően teljesítik feladatukat, a társadalombiztosítás elérheti nemes célját, ha ellenben működésük nem megfelelő, úgy ez alapjában rendíti meg az egész szervezetet, mert megrendíti a rendszer igazságosságába vetett hitet és a szociális kiegyenlítődés s megbékülés helyett a társadalmi ellentétek fokozódását idézi elő.” 2 Az egész társadalombiztosítás az orvosszakértői tudományon épül fel. (Dr. Csépai Károly: Az orvosszakértői véleményadás irányelvei, 1937)

3 Egészségbiztosítási szakorvosképzés Célkitűzés 3 Speciális komplex ismeretek megszerzése Érdekeltek szakmai, emberi kapcsolatának megteremetése (Párbeszéd) Szakterületen önállóan végezhet ő többoldalú min ő ségi tevékenység

4 Szakértői vizsgálatot végezhet (2013-tól) 4 NRSZH ISZKI Egyetemek Listás szakért ő k Feltétel Egészségbiztosítás ráépített szakorvosi képesítés

5 Orvosszakértői véleményezés 5 KÖVETELMÉNYEK, ELVEK 1.Az össz-szervezeti egészségkárosodás, a fogyatékosság véleményezése történjen azonos szakmai és eljárási szabályok szerint 2.Csak kivizsgált, gyógykezelt, orvosi rehabilitációban részesültek kerüljenek min ő sítésre 3.A kivizsgálást ki kell emelni a közigazgatási eljárás általános rendjéb ő l 4.Rehabilitációs terv (a rehabilitáció kötelez ő ) 5.Ismerni a munka feladatait, körülményeit 6.Átfogó jogorvoslati mechanizmusok (kivétel a szakért ő i vélemény)

6 Orvosszakértői véleményezés 6 1. ANAMNÉZIS hangsúly:életút, életkörülmények foglalkoztatás körülményei (pl. fokozott expozíció) 2. EÜ. DOKUMENTÁCIÓ ELEMZÉSE az adatok értékelése hiányzó vizsgálatok károsodások kritériumainak megnevezése 3. AZ ÁLLAPOT KIALAKULTSÁGÁNAK VÉLEMÉNYEZÉSE 4. A PROGNÓZIS MEGÍTÉLÉSE

7 Orvosszakértői véleményezés 7 5. A KÁROSODÁSOK ÉRTÉKELÉSE szervi károsodások össz-szervezeti egészségkárosodás 6. A FOGYATÉKOSSÁG VÉLEMÉNYEZÉSE 7. A MUNKAKÉPESSÉG-VÁLTOZÁS VÉLEMÉNYEZÉSE 8. REHABILITÁCIÓS TERV 9. A KÖVETKEZ Ő VÉLEMÉNYEZÉS ID Ő PONTJA „végleges - nem felülvizsgálandó”

8 nem az un klasszikus orvosi felel ő sségr ő l van szó biztosítási orvoslás területén alkalmazásban álló orvosok jogviszonya a munkáltatóhoz is különböz ő Orvosi felelősség kérdése a biztosítás orvostan területén

9 A biztosító részére leletet, véleményt adó kezelőorvos, háziorvos felelőssége (a biztosítóval szemben) Nincs a felek között szerződéses jogviszony, az orvos a beteggel áll jogviszonyban Büntetőjogi felelősség (Btk § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.) Polgári jogi felelősség Ha az igazolás, lelet nem valós tartalmú (szándékosan vagy gondatlanul) és emiatt a biztosító indokolatlan kifizetést teljesít: kártérítés (Ptk § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.)

10 Szakértői Bizottság A szakértői bizottság komplex minősítést végez a külön jogszabályban meghatározott esetekben és eljárásrend szerint a) megvizsgálja és véleményezi az egészségi állapot százalékos mértékét, ideértve a foglalkozási eredetű (üzemi baleset, foglalkozási betegség) következtében kialakult egészségi állapot százalékos mértékét, továbbá b) véleményezi a rehabilitálhatóságot, és rehabilitálhatóság esetén rehabilitációs javaslatot készít. A rehabilitációs javaslatban meghatározza a ba) rehabilitáció lehetséges irányát, ezen belül azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, csoportokat, amelyek ellátására az érintet személy alkalmas vagy alkalmassá tehető, bb) rehabilitációs szükségleteket, bc) rehabilitációhoz szükséges időtartamot. c) szükség szerint szakmai képesség vizsgálatok elvégzését rendelheti el.

11 Szakértői Bizottság A rehabilitációs hatóság vezetője megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakértőt is igénybe vehet. A szakértői bizottság elnöke a szakértői bizottság tagjai közül előadó szakértőt jelöl ki. Előadó szakértőnek orvosszakértő jelölhető ki. A szakértői bizottság elnöke és az előadó szakértő nem lehet ugyanaz a személy.

12 Szakértői Bizottság Az el ő adó szakért ő a szakért ő i bizottság elnöke által meghatározott határid ő re értékeli az igénybejelentéshez mellékelt, illetve a személyes vizsgálatkor rendelkezésére bocsájtott dokumentumokat, b) amennyiben az szükségesnek látja, illetve a benyújtott szakleletek ellen ő rzése végett, az OEP informatikai adattárházából lekéri a vizsgált személy egészségügyi életútját, c) megvizsgálja az érintett személyt és - ha szükséges - kiegészít ő egészségügyi, és/vagy képességfelmér ő vizsgálatot rendel el, d) összegzi és indokolja a rendelkezésre álló orvosi dokumentációból, egyéb iratból, valamint a b) pont szerinti vizsgálatokból levonható következtetéseket, és ennek alapján döntéstervezetet készít.

13 Szakértői Bizottság Személyes vizsgálatot kell végezni, ha a) jogszabály azt kötelez ő vé teszi, b) a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján megalapozottan nem ítélhet ő meg az érintett személy állapota, vagy c) a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján - jogszabály eltér ő rendelkezése hiányában- az ellátásra való jogosultságnak a szakért ő i bizottság által vizsgált feltételei nem állnak fenn.

14 Szakértői Bizottság A személyes vizsgálatot az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén kell elvégezni, ha az érintett személy egészségi állapota azt indokolja. A kiegészít ő egészségügyi, képességfelmér ő vizsgálat elvégzésére a rehabilitációs hatóság együttm ű ködési megállapodást köthet a megfelel ő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkez ő szolgáltatóval. A szakért ő i bizottság megvitatja az el ő adó szakért ő döntéstervezetét, és ennek alapján dönt. Az orvosszakmai kérdésekben kizárólag orvosszakért ő dönthet. Álláspontok ütközése esetén az Elnök dönt. Rehabilitációra vonatkozó kérdéskörben a szakért ő i bizottság tagjai. Vita esetén az Elnök dönt.

15 Javaslatok A rehabilitációs hatóság a min ő sítés során az egészségi állapot mértékét, rehabilitálhatóságot, szakmai munkaképesség változást állapít meg. Az egészségi állapot, fogyatékosság, megváltozott munkaképesség, rehabilitálhatóság min ő sítésére (komplex min ő sítésére) vonatkozó szakmai szabályok kodifikálása során szem el ő tt kell tartani, hogy olyan normákat kell jogszabályba foglalni, amelyek korábban csak szakmai szabályként léteztek.

16 Javaslatok A hatályos szabályozás olyan értelm ű módosítását, hogy saját jogon, soron kívüli felülvizsgálat csak háziorvos vagy szakorvos által igazolt és leletekkel alátámasztott tartós állapotrosszabbodás esetén legyen kérhet ő, minden egyéb esetben a vizsgálatot csak a kérelmez ő saját költségre lehessen végeztetni (amennyiben a vizsgálat során megállapítják az ellátásra való jogosultságot, akkor a szakhatósági eljárás díját az igényl ő nek visszatérítik). Jelenleg az erre vonatkozó szabályozást az Rjtv. 6.§ (4) bekezdése tartalmazza. E szerint az elutasító határozat joger ő re emelkedését követ ő 12 hónapon belül el ő terjesztett újabb igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha azt a rehabilitációs szakért ő i szerv szakhatósági állásfoglalásában foglaltak alapján azért utasítja el az igényt, mert az egészségi állapot mértéke nem éri el a jogosultsági feltételt, és a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy az igényl ő egészségi állapotában az elutasítást követ ő en tartós rosszabbodás következett be. Amennyiben az ellátásban részesül ő személy egészségi állapotában a rehabilitáció ismét lehet ő vé tev ő javulás következik be, köteles err ő l a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet tájékoztatni.

17 Javaslatok Amennyiben a szakért ő a vizsgálat során olyan dokumentumot talál, amely valóságtartalma aggályos, köteles az intézkedésre hatáskörrel rendelkez ő szervnek bejelenteni. Rendezni szükséges, az egységes alapelveken nyugvó eljárás érdekében, hogy komplex min ő sítés esetében a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróságnak nem csak az egészségi állapot mértéke tekintetében kell döntést hoznia, hanem a rehabilitálhatóságról, munkaképességr ő l is döntenie kell. A bírósági eljárásban ne csak orvos-szakért ő t, hanem foglalkoztatási illetve szociális szakért ő t is be kell vonni

18 Javaslatok Az egészségi állapot min ő sítésére vonatkozó szakmai szabályok meghatározása szervrendszerenként, illetve betegségcsoportonként történik. Az értékelés szakmai kritériumait szervrendszerenként, betegségtípusonként értékel ő táblázatok tartalmazzák, melyek az FNO elveinek figyelembe vételével készülnek. Az értékel ő táblázatok alapján, az alábbi összevonási szabályok alkalmazásával az össz-szervezeti egészségkárosodás kerül meghatározásra, melyb ő l a 100%-ból történ ő kivonással kapható meg az egészségi állapot százalékos értéke. Egy-egy súlyossági fokozathoz azonban nem konkrét százalékos érték tartozik, hanem érték-tartomány, fels ő és alsó határértékkel. A határértékek úgy kerültek meghatározásra, hogy a szakért ő számára kell ő mérlegelésre adjon lehet ő séget az objektív tünetek és leletek alapján.

19 Javaslatok Az igényl ő munkaképességét, társadalmi részvételét, napi tevékenységét alapvet ő en befolyásoló károsodás(ok) (vezet ő diagnózis, vagy a szakvéleményben els ő három helyen felsorolt betegségek) százalékos értékelésénél alapszabály, hogy a kritériumok alapján meghatározott súlyossági kategórián belül a középértéket kell figyelembe venni. Az adott tartományon belül adható fels ő érték kivételes, szakmailag indokolt esetben alkalmazható. Ehhez kapcsolódóan azt is általános szabályként kell rögzíteni, hogy a 0-4 % közötti egészségkárosodás az össz-szervezeti egészségkárosodás szempontjából figyelmen kívül hagyandó, tekintettel arra, hogy a WHO által kidolgozott FNO (A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályzása) is azt rögzíti, hogy 0-4%-ig terjed ő egészségkárosodás a korlátozottság meghatározása szempontjából elhanyagolható, így azt nem indokolt az egészségi állapot, ill. funkcióképesség szempontjából sem értékelni.

20 Javaslat Rögzíteni kell a jogszabályban, hogy a tünetek és a leletek alapján megállapított, illetve a diagnózis alapján megállapított egészségkárosodás mértéke nem alkalmazható együttesen ugyanarra a szervrendszerre vonatkozóan, ezzel elkerülhet ő, hogy ugyanaz a tünet kétszeresen kerüljön értékelésre.

21 Javaslat Az egyes betegségcsoportokhoz rendelt egészségkárosodás alapulvételével az össz-szervezeti egészségkárosodást a jogszabályban megjelenítend ő képlet alapján kell kiszámítani: A+(1-A)B=C, ahol A: a legnagyobb fokú károsodás értéke, B: a rangsorban a második károsodás értéke, (1-A): a legnagyobb fokú károsodás után fennmaradó funkcióhányad, C: a legnagyobb fokú károsodás és a rangsorban második helyen lév ő károsodásokból származott érték. A továbbiakban a két legsúlyosabb károsodás kombinált értéke(C) képezi az alapot, melyet a rangsorban harmadik helyen álló károsodással(D) kombinálunk: C+(1-C)=E. A jogszabálynak a képlet leírásán kívül egyebet (pl. példát, vagy az összeszámítást könnyít ő kombinációs táblát) nem kell tartalmaznia, ezek szakmai segédanyagban elhelyezhet ő ek. A tüneteket el ő ször egy betegségcsoporton belül kell összesíteni, ennek alapján megadni, hogy az adott betegségcsoportra milyen egészségkárosodást jelent, majd az egyes betegségcsoportokra kiszámított egészségkárosodást kell a jogszabályban meghatározott képlet alapján össz-szervezeti egészségkárosodássá átszámítani.

22 Javaslat Tartalmaznia kell a jogszabálynak, hogy az össz-szervezeti egészségkárosodás megállapítása során f ő szabály szerint csak kialakult állapot értékelhet ő, ha az állapot nem alakult ki, és mégis szükséges a társadalombiztosítási juttatás szempontjából az egészségi állapot meghatározása, akkor a felülvizsgálat idejét egy évnél nem hosszabb id ő tartamban kell meghatározni. A jogszabályban rögzíteni szükséges, hogy amennyiben az állapot megítélése a rendelkezésre álló (addig elvégzett) vizsgálatok leletei és az orvos-szakért ő által végzett fizikális vizsgálat nem elégséges, és az egészségi állapot megállapítása csak további szakvizsgálatok vagy m ű szeres vizsgálatok alapján lehetséges, akkor a beteget a területileg illetékes egészségügyi ellátóhoz kell visszairányítani, az eljárás felfüggesztése mellett.

23 Javaslat A jogszabályban rögzíteni kell alapelvként, hogy a kérelmez ő személyes vizsgálatától f ő szabályként nem lehet eltekinteni. Ugyanakkor rögzíteni kell azt is, hogy az adott betegség végállapota, veleszületett károsodás, kóma esetében, amennyiben az állapotot megfelel ő, hiteles dokumentáció alátámasztja, a beteg személyes vizsgálatától el lehet tekinteni. A hatályos szabályozás szerint személyes vizsgálatot akkor kell végezni, ha jogszabály azt kötelez ő vé teszi, vagy ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján megalapozottan nem ítélhet ő meg az érintett személy állapota, vagy ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján – jogszabály eltér ő rendelkezése hiányában – az ellátásra való jogosultságnak a szakért ő i bizottság által vizsgált feltételei nem állnak fenn. Kérelmez ő személyes vizsgálatát, amennyiben háziorvosa járásképtelenséget igazol, lakhelyén, vagy tartózkodási helyén kell elvégezni.

24 Javaslat A jogszabály normaszövegében rögzíteni kell, hogy a beteg vizsgálatának a részletes anamnézis felvételt meghaladóan legalább a részletes belgyógyászati, neurológiai, tájékozódó pszichiátriai és mozgásszervi vizsgálatra kell kiterjednie. A vizsgálatot részletesen rögzíteni kell (lelet), és a véleményi részben meg kell jelölni, hogy az egyes betegségcsoportok milyen mérték ű egészségkárosodást okoznak.

25 Javaslat A hatályos szabályozás szerint a rehabilitációs megállapodás és a rehabilitációs terv kidolgozásába más szakért ő t, így foglalkozás- egészségügyi szakért ő t is be lehet vonni. A szabályozást úgy kell kialakítani, hogy foglalkozás-egészségügyi alapellátás orvosa nyilatkozzon, (ha a kérelmez ő nek van munkahelye, vagy a vizsgálatot megel ő z ő egy éven belül foglalkoztatott volt), hogy foglalkoztatható-e az egészségi állapot romlást megel ő z ő munkakörben, vagy meglév ő munkahelyén más munkakörben. A foglalkozás egészségügyi alapellátás orvosának közre kell m ű ködnie abban, hogy a megváltozott egészségi állapotú személy foglalkozási rehabilitációja lehet ő ség szerint a meglév ő munkahelyén valósuljon meg.

26 Javaslat A szociális rehabilitációs szükségletet a lakókörnyezetben kell felmérni, személyes vizsgálattal, és nem lehet pusztán az igényl ő által bemondott adatokra támaszkodni. Ezért célszer ű jogszabályban rögzíteni, hogy amennyiben kontextuális tényez ő k befolyásolják a szakmai munkaképesség illetve a rehabilitálhatóság megítélését, akkor a bizottságnak kötelessége a lakhely szerint illetékes település jegyz ő jének megkeresése, akinek kötelessége legyen a környezettanulmány elvégzése alapján válaszolni a bizottság kérdéseire

27 Javaslat Egységesen szabályozni szükséges, hogy a vizsgálatok elvégzéséhez milyen személyi és tárgyi feltételek szükségesek. A személyi feltételek az NRSZH vonatkozásában jelenleg is szabályozva vannak, indokolt lenne ugyanezt a szabályzást a bírói szakban eljáró igazságügyi orvos-szakért ő kre is kiterjeszteni (egészségbiztosítási orvostan szakterületre bejegyezett igazságügyi orvos-szakért ő kirendelésének kötelezettségét el ő írni). Szükséges azonban az egészségbiztosítási szakvizsgára vonatkozó el ő írás egy évvel kés ő bbi id ő pontra halasztása a finanszírozási okokból csak most kezdett képzés késedelmes indulása miatt.

28 Javaslat Az egészségi állapot min ő sítése és a gépjárm ű vezet ő i alkalmasság között az átjárás jogszabályi feltételeit célszer ű megteremteni. Ehhez meg kell teremteni els ő körben a jogi, majd az informatikai feltételeit annak, hogy ellen ő rizni lehessen, hogy van-e a vizsgált személynek jogosítványa. Amennyiben a bizottság B2, C2, D, E ellátási kategóriára tesz javaslatot, a gépjárm ű vezet ő i egészségi alkalmasságról is nyilatkozni kell, különös tekintettel a hivatásos (2 csoportú) gépjárm ű vezet ő i egészségi alkalmasságra. A vizsgálatot végz ő orvos-szakért ő kötelességeként jelenjen meg, ha úgy ítéli meg, hogy a kérelmez ő az egészégi állapota miatt gépjárm ű vezetésére nem alkalmas, akkor a gépjárm ű vezet ő i alkalmasság felülvizsgálata érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tennie.

29 Szakértő munkaanyaga jelenleg Igénylő által benyújtott iratanyag – Orvosi igazolások – Zárójelentések – Kezelési lapok, igazolások Hiányzik – Hitelt érdemlő orvosi adatok – Munkahelyi és otthoni környezettanulmány – Munkahelyi üzemorvosi leírás – Objektív szakértői vizsgálat!!!!!!!!!!!!!! 29

30 Az egészségbiztosítási szakorvosok általános kompetenciái Szakorvosi képesítéssel, klinikai tapasztalattal rendelkeznek az orvostudomány valamely területén Ismerik a társadalombiztosítás, az üzleti biztosítás rendszereit és ezekben munkatapasztalattal rendelkeznek Általános jogi és speciális jogi ismeretekkel rendelkeznek az egészségügy, a társadalombiztosítás, az üzleti biztosítás és a szociális ellátások területén

31 Szakértés problémái Kompetencia kérdése Szakvélemény felépítése-formai követelmények Szakvélemény tartalmi követelmények Szakértői vélemények különbözősége

32 Szakértői kompetencia a szakértő csak azon a területen fejthet ki szakértői tevékenységet, amilyen szakterület szerepel a szakértői névjegyzékben a szakértő csak azon a területen fejthet ki szakértői tevékenységet, amilyen szakterület szerepel a szakértői névjegyzékben nagyon sok hiba forrása! nagyon sok hiba forrása!

33 Keresőképtelenség igazolása A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Kormányrendeletben foglaltak, mely szerint: 10. §: A keresőképtelenség okát az orvos a biztosított dokumentációjában rögzíti, továbbá kiállítja az „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről” elnevezésű nyomtatványt, melyen a táppénz jellegére vonatkozóan a rendelet

34

35 "Új igénylők" és "új rokkantak" száma nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként Betegség főcsoportok N Ő KF É R F I A KNŐ + FÉRFI felettÖsszesen felettÖsszesen együtt Vizsg ált Rokka nt Vizsg ált Rokka nt Vizsg ált Rokka nt Vizsg ált Rokka nt Vizsg ált Rokka nt Vizsg ált Rokka nt Vizsg ált Rokka nt Vizsg ált Rokka nt Vizsg ált Rokka nt I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XVI XVII XVIII XIX Országos összesen

36 NRSZH szakértői bizottságai által vizsgált összes igénylő közül az 1955-ben vagy azt követően született III. csoportú rokkantak száma vezető BNO diagnózis szerint és munkavállalási korúra jutó gyakorisága megyék szerint év Megyék/BNO csoportok II.GyakoriságV.GyakoriságIX.GyakoriságXIII.Gyakoriság Össz BNO gyakoriság Békés megye2339, , , ,19197,46 Tolna megye1599, , , ,64181,45 Bács-Kiskun megye37110, , , ,56162,69 Baranya megye2177, , ,433312,23161,13 Heves megye25912, , , ,82145,38 Csongrád megye31010, , ,852818,07138,85 Vas megye18210, , , ,49120,05 Komárom-Esztergom megye28613, , ,928212,97114,67 Jász-Nagykun-Szolnok megye1425, , , ,51109,15 Nógrád megye14310, , ,331107,97105,62 Somogy megye26311, , , ,91104,52 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye3007, , ,262416,3194,26 Győr-Moson-Sopron Megye2387, , ,912407,6688,04 Zala megye1557, , , ,7786,62 Pest megye5256, , ,585426,3884,35 Borsod-Abaúj-Zemplén megye3858, , ,813497,5275,87 Fejér megye2578, , ,312598,772,89 Budapest , ,614613,8764,58 Hajdu Bihar megye2025, , , ,53 Veszprém megye2118, , ,121114,4549,87 Országos összesen53567, , , ,81102,71

37

38

39 számítotttényadatok

40 A vitatott keresőképesség vizsgálatainak alakulása (FOB vizsgálatok)

41 Az un. „előzetes vizsgálatok” alakulása, illetve abból az 40% ÖEK (50% mkcs) alatti minősítések száma

42 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "Dr. Keller Éva Dr. Pósfai Gábor SE NRSZH Az igazságügyi orvos szakértő és az igazságügyi pszichiáter szakértő együttműködése munkaügyi peres eljárásokban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések