Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Neveléstörténet I. évfolyam, 1. félév 2013. Rövid tartalom 1. Az ókori nevelés (az ókori Kelet, Spárta, Athén, Róma) 2. A korai keresztény nevelés (Aranyszájú.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Neveléstörténet I. évfolyam, 1. félév 2013. Rövid tartalom 1. Az ókori nevelés (az ókori Kelet, Spárta, Athén, Róma) 2. A korai keresztény nevelés (Aranyszájú."— Előadás másolata:

1 Neveléstörténet I. évfolyam, 1. félév 2013

2 Rövid tartalom 1. Az ókori nevelés (az ókori Kelet, Spárta, Athén, Róma) 2. A korai keresztény nevelés (Aranyszájú Szent János, Szent Jeromos, Szent Ágoston) 3. Középkor (Kolostori iskolák, Nagy Károly iskolahálózata, középkori egyetemek, lovagok nevelése, városi iskolák) 4. Reneszánsz és humanizmus (Rotterdami Erasmus, Juan Luis Vivés, Francois Rabelais, Michel de Montaigne) 5. Reformáció és ellenreformáció (Luther Márton, Melanchton, Valentin Trotzendorf, Jézus Társasága, piarista nevelés, leánynevelés) 6. XVII. század: Jan Amos Komensky – Comenius és Apáczai Csere János 7. John Locke 8. J. J. Rousseau 9. Pestalozzi pedagógiája 10. XIX. század - Johann Friedrich Herbart 11. XX. század – Reformpedagógiai irányzatok (Maria Montessori, Helen Parkhurst és a Dalton terv, Celestin Freinet, Waldorf pedagógia, Jéna plan)

3 Követelmény – Házi dolgozat Interjú egy idősebb, szakmai elhivatottsággal rendelkező pedagógussal (óvónő, vagy tanító). Interjú egy idősebb, szakmai elhivatottsággal rendelkező pedagógussal (óvónő, vagy tanító). Az interjúnak kettős célja van: Az interjúnak kettős célja van: –megtudni, milyen jellegzetességekkel rendelkezett, hogyan zajlott az óvó- tanítóképzés az illető pedagógus felkészülése során. –feltárni olyan oktatási módszereket, melyek nagyon hatékonyak, de a mostani pedagógusképzésben nem lehet tanulni róluk.

4 ÓKOR Keleti kultúrák Keleti kultúrák Görög nevelés: Spárta, Athén Görög nevelés: Spárta, Athén Római nevelés Római nevelés

5 Az ókori Kelet Mezopotámia  Írnokképző iskolák – templomok mellett alakultak  Kr. 2. évezred: –TÁBLA HÁZA (alapfokú képzés) –BÖLCSESSÉG HÁZA (magasabb műveltség) –SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK  Gyermek: fejlődésre képes egyén, akitől függ a jövő

6 Az ókori Kelet Egyiptom  Írnokképzők (Kr. e )(alapképzés)  Papi szemináriumok (teológia, rituálék, szent könyvek)  Udvari nevelés – az arisztokrácia gyermekei számára a fáraó udvarában  GYERMEK:  a jövő letéteményese  Minél hamarabb legyen felnőtt

7 Spárta Társadalmi helyzet: a bevándorló dórok (teljes jogú polisz polgárok) leigázzák az őslakosokat (helótákat) Cél: megtartani a vezető pozíciót Nevelési cél: a harcos nevelése Lykurgosz (kr. e. 8. sz.) – törvényei –Egységes nevelés –Beleszól a házasságkötésbe, a gyermekvállalásba. –Megszervezi a nevelést Helóták felkelése Kr. E. 464-ben

8 8 Spártai táj a Taigetosz hegyével

9 Spártai nevelés Taigetosz Taigetosz 7-20 éves korig – táborokban 7-20 éves korig – táborokban –Kíméletlen dresszúra –Gyilkolásra nevelés –Írás-olvasás alig –Ének: harcos indulók 20 éves – házasodhat 20 éves – házasodhat év - katonaköteles év - katonaköteles

10 Athén

11 Athén Szólon törvénye (Kr. e ) Szólon törvénye (Kr. e ) Cél: jó polisz polgár nevelése Cél: jó polisz polgár nevelése –Általános műveltség –Szakmai műveltség „Az embernél semmi sem csodálatosabb” – a harmonikus ember nevelése „Az embernél semmi sem csodálatosabb” – a harmonikus ember nevelése Kalokagathia – ép testben, ép lélek Kalokagathia – ép testben, ép lélek

12 Athéni nevelés Magántanítás Magántanítás Paidagogosz Paidagogosz Tartalom: Tartalom: –Múzsai képzés:  Grammatikai-irodalmi képzés: írás, olvasás, számok, irodalmi művek  Küthara képzés: vers, dal, hangszeres zene, tánc –Gümnasztikai képzés: torna, sport, mozgásművészet

13 13 A gyerekek nevelése-oktatása, a képzés tartalmainak átadása különféle iskolatípusokban történt: A gyerekek nevelése-oktatása, a képzés tartalmainak átadása különféle iskolatípusokban történt: a) Grammatikai „iskola”: A hétéves gyermekeket elvitték a grammatisztész házába. Itt először az alapkészségek elsajátításával foglalkoztak. Társaival együtt megtanulta az olvasást, az írást és a számtant. a) Grammatikai „iskola”: A hétéves gyermekeket elvitték a grammatisztész házába. Itt először az alapkészségek elsajátításával foglalkoztak. Társaival együtt megtanulta az olvasást, az írást és a számtant. Az olvasás tanulása: betűk megismerése, szótagoló (szüllabizein) olvasás. Az olvasás tanulása: betűk megismerése, szótagoló (szüllabizein) olvasás. Később nyelvtant és irodalmat is tanultak, melynek oktatója a „grammatikosz” volt. Később nyelvtant és irodalmat is tanultak, melynek oktatója a „grammatikosz” volt. Legtöbbet Homérosz Iliászának részleteivel foglalkoztak, amelyeket – részletes elemzés után – kívülről meg kellett tanulniuk. Az emlékezetbe vésést hangos felolvasás segítette. A verseket skandálva mondták vagy énekelték. Legtöbbet Homérosz Iliászának részleteivel foglalkoztak, amelyeket – részletes elemzés után – kívülről meg kellett tanulniuk. Az emlékezetbe vésést hangos felolvasás segítette. A verseket skandálva mondták vagy énekelték.

14 14 b) Kithara-iskola: A múzsai képzésen belül a költészet oktatása mellett fontos szerepet játszott a zenetanítás is. b) Kithara-iskola: A múzsai képzésen belül a költészet oktatása mellett fontos szerepet játszott a zenetanítás is. Ez a kithara tanítójának, a kitharisztésznek a házában történt. A kitarajáték tanítása kezdetben bemutatással és utánzással történt. Később e hangszer kísérete mellett énekelték a lírikusok műveit. Ez a kithara tanítójának, a kitharisztésznek a házában történt. A kitarajáték tanítása kezdetben bemutatással és utánzással történt. Később e hangszer kísérete mellett énekelték a lírikusok műveit. Tánctanítás (orkesztiké) is folyt a kitharisztész házában: a kardalokat énekelve és táncolva adták elő. Tánctanítás (orkesztiké) is folyt a kitharisztész házában: a kardalokat énekelve és táncolva adták elő.

15 15 Athéni iskola ábrázolása vázaképen. Kr. E

16 16 Múzsai nevelés. Balról: kitharán játszó tanár és gyermek, könyvtekercset tartó tanár

17 17 c) Palaisztra (‘birkózásra kijelölt hely’): Az előbbiekkel párhuzamosan hétéves koruktól kezdve a gimnasztikai képzést biztosító palaisztrába is elkísérték a gyermekeket. c) Palaisztra (‘birkózásra kijelölt hely’): Az előbbiekkel párhuzamosan hétéves koruktól kezdve a gimnasztikai képzést biztosító palaisztrába is elkísérték a gyermekeket. A tornatanítás, a testgyakorlás színtere volt ez. A testnevelő (paidotribész) irányításával a küzdősportok (birkózás, ökölvívás) és a könnyűatlétika különféle ágait gyakorolták itt a fiúk. A tornatanítás, a testgyakorlás színtere volt ez. A testnevelő (paidotribész) irányításával a küzdősportok (birkózás, ökölvívás) és a könnyűatlétika különféle ágait gyakorolták itt a fiúk.

18 18 Gümnaszion (gümnosz = ‘meztelen’): Az idősebbek a gümnaszionban folytatták a testgyakorlást. Olyan épület volt ez, amelyben – a fedetlen és fedett futópályák mellett – különféle céloknak megfelelő helyiségek kaptak helyet. Az öltözők mellett később megjelentek az előadótermek és a könyvtárak is. Hamarosan magasabb szellemi tanulmányokat is folytattak itt a fiatalok. Gümnaszion (gümnosz = ‘meztelen’): Az idősebbek a gümnaszionban folytatták a testgyakorlást. Olyan épület volt ez, amelyben – a fedetlen és fedett futópályák mellett – különféle céloknak megfelelő helyiségek kaptak helyet. Az öltözők mellett később megjelentek az előadótermek és a könyvtárak is. Hamarosan magasabb szellemi tanulmányokat is folytattak itt a fiatalok. Priene városának gümnasziona. Rekonstrukció

19 19 A nevelés fontos színterei voltak Athénban a megszerveződő baráti társaságok összejövetelei, a szümpozionok. A résztvevő fiatal fiúk a bölcsebb, tapasztaltabb polgárokkal folytatott kötetlen beszélgetések során tehettek szert újabb ismeretekre. A nevelés fontos színterei voltak Athénban a megszerveződő baráti társaságok összejövetelei, a szümpozionok. A résztvevő fiatal fiúk a bölcsebb, tapasztaltabb polgárokkal folytatott kötetlen beszélgetések során tehettek szert újabb ismeretekre. A felserdült fiúk a különféle „iskolákban” elsajátított meggyőző beszéd, az ékesszólás művészetének birtokában már beléphettek az athéni közélet küzdőterére, a népgyűlés színhelyére (agora), hogy ott gyakorolják állampolgári jogaikat. A felserdült fiúk a különféle „iskolákban” elsajátított meggyőző beszéd, az ékesszólás művészetének birtokában már beléphettek az athéni közélet küzdőterére, a népgyűlés színhelyére (agora), hogy ott gyakorolják állampolgári jogaikat.

20 20 A nevelés fontos színterei voltak Athénban a megszerveződő baráti társaságok összejövetelei, a szümpozionok. A résztvevő fiatal fiúk a bölcsebb, tapasztaltabb polgárokkal folytatott kötetlen beszélgetések során tehettek szert újabb ismeretekre. A nevelés fontos színterei voltak Athénban a megszerveződő baráti társaságok összejövetelei, a szümpozionok. A résztvevő fiatal fiúk a bölcsebb, tapasztaltabb polgárokkal folytatott kötetlen beszélgetések során tehettek szert újabb ismeretekre. A felserdült fiúk a különféle „iskolákban” elsajátított meggyőző beszéd, az ékesszólás művészetének birtokában már beléphettek az athéni közélet küzdőterére, a népgyűlés színhelyére (agora), hogy ott gyakorolják állampolgári jogaikat. A felserdült fiúk a különféle „iskolákban” elsajátított meggyőző beszéd, az ékesszólás művészetének birtokában már beléphettek az athéni közélet küzdőterére, a népgyűlés színhelyére (agora), hogy ott gyakorolják állampolgári jogaikat.

21 21 Az athéni lányok többségét csak a háztartási és gazdasági ismeretekre tanították meg. Az athéni lányok többségét csak a háztartási és gazdasági ismeretekre tanították meg. Anyjuktól tanulták a varrást, a kötést, a fonást és a szövést. Anyjuktól tanulták a varrást, a kötést, a fonást és a szövést. Olvasni és írni általában csak szüleiktől vagy dajkájuktól tanultak meg valamelyest. Olvasni és írni általában csak szüleiktől vagy dajkájuktól tanultak meg valamelyest. A politikai élet nyilvánossága zárt világ volt számukra. Legfőbb ékességük a hallgatás, s életük legfontosabb színtere a lakóház idegenek elől zárt női lakosztálya, a günakeion volt. A politikai élet nyilvánossága zárt világ volt számukra. Legfőbb ékességük a hallgatás, s életük legfontosabb színtere a lakóház idegenek elől zárt női lakosztálya, a günakeion volt.

22 22 Hellenisztikus nevelés (Kr. e. 336 – Kr. e. 30) Hellenisztikus nevelés (Kr. e. 336 – Kr. e. 30) A hellénizmus kezdetét általában Nagy Sándor uralkodásától (Kr. e ) számítjuk, végét pedig az év jelenti, amikor Augustus meghódította a görög fennhatóság alatt álló Egyiptomot (Kr. e. 30.). A hellénizmus kezdetét általában Nagy Sándor uralkodásától (Kr. e ) számítjuk, végét pedig az év jelenti, amikor Augustus meghódította a görög fennhatóság alatt álló Egyiptomot (Kr. e. 30.). A hellenisztikus kor nevelése és oktatása is figyelemre méltó tartalmi gazdagodáson ment keresztül. Új „iskolatípusok” jelentek meg, s a régiekben átadott tudás tartalma is módosult. A hellenisztikus kor nevelése és oktatása is figyelemre méltó tartalmi gazdagodáson ment keresztül. Új „iskolatípusok” jelentek meg, s a régiekben átadott tudás tartalma is módosult.

23 Hellénizmus kora Dajka Dajka Magánnevelés Magánnevelés Elemi iskola Elemi iskola –LUDUS (kellemes foglalatosság, játék) –SCHOLA (szívesen végzett, gyönyörködtető tevékenység) Középfokú oktatás Középfokú oktatás –GRAMMATIKAI ISKOLA Felsőfokú oktatás Felsőfokú oktatás –RETORIKAI ISKOLA Nők nevelése – az anya szerepre Nők nevelése – az anya szerepre

24 24 a) Az elemi oktatás színtere a minden városban működő didaszkaleion lett. a) Az elemi oktatás színtere a minden városban működő didaszkaleion lett. Általában 7–14 éves korú gyerekek jártak ide. Általában 7–14 éves korú gyerekek jártak ide. Részint magániskolák voltak, de már megjelentek a városok által fenntartott intézmények is. Részint magániskolák voltak, de már megjelentek a városok által fenntartott intézmények is. Többnyire egyetlen szegényesen berendezett szobából állt, itt tanított az iskolamester: a grammatisztész, más szóval didaszkalosz. Többnyire egyetlen szegényesen berendezett szobából állt, itt tanított az iskolamester: a grammatisztész, más szóval didaszkalosz. Munkáját fizetségért végezte, ezért – a korabeli mentalitásnak megfelelően – igen kevésre becsülték. Munkáját fizetségért végezte, ezért – a korabeli mentalitásnak megfelelően – igen kevésre becsülték. A tanító javadalma a tanított gyerekek létszámától függött. A tanító javadalma a tanított gyerekek létszámától függött. Bárki taníthatott külön képesítés nélkül, csak az olvasáshoz kellett értenie. Bárki taníthatott külön képesítés nélkül, csak az olvasáshoz kellett értenie. A napi tanítási idő – közbeiktatott szünetekkel – virradattól napnyugtáig tartott. A napi tanítási idő – közbeiktatott szünetekkel – virradattól napnyugtáig tartott. A gyerekek olvasni, írni és számolni tanultak a didaszkaleionban. A gyerekek olvasni, írni és számolni tanultak a didaszkaleionban.

25 25 b) A középfokú oktatás színtere a grammatikai iskola volt. b) A középfokú oktatás színtere a grammatikai iskola volt. A grammatikosz (‘irodalomtanár’) vezetésével itt már megkezdődött a klasszikus írók és költõk – mindenekelőtt Homérosz – műveinek beható tanulmányozása. A grammatikosz (‘irodalomtanár’) vezetésével itt már megkezdődött a klasszikus írók és költõk – mindenekelőtt Homérosz – műveinek beható tanulmányozása. Az alkalmazott módszerek igen alapos és sokoldalú tanulást tettek lehetővé. Az Iliász tanításakor például a grammatikosz előbb ismertette az elemzésre kiválasztott részlet cselekményét (ennek szemléltetésére képeket is alkalmazhatott), jellemezte az egyes szereplőket, s a tanulók csak ezután olvasták fel a szöveget. Az alkalmazott módszerek igen alapos és sokoldalú tanulást tettek lehetővé. Az Iliász tanításakor például a grammatikosz előbb ismertette az elemzésre kiválasztott részlet cselekményét (ennek szemléltetésére képeket is alkalmazhatott), jellemezte az egyes szereplőket, s a tanulók csak ezután olvasták fel a szöveget. A felolvasás közben kijavították a diákok által készített másolatok esetleges hibáit, majd szóról-szóra elmagyarázták és értelmezték a szöveget. Ez a módszer önmagában is segítette az emlékezetbe vésést, amit megköveteltek a tanulóktól. A felolvasás közben kijavították a diákok által készített másolatok esetleges hibáit, majd szóról-szóra elmagyarázták és értelmezték a szöveget. Ez a módszer önmagában is segítette az emlékezetbe vésést, amit megköveteltek a tanulóktól. Miután a gyerekek megértették a szöveget, tartalmát kivonatokba, kérdés-felelet formájú katekizmusokba tömörítették. Miután a gyerekek megértették a szöveget, tartalmát kivonatokba, kérdés-felelet formájú katekizmusokba tömörítették. Házi feladataik között fogalmazások szerepeltek, amelyeket egy előre megadott témából kellett írniuk. Házi feladataik között fogalmazások szerepeltek, amelyeket egy előre megadott témából kellett írniuk.

26 26 A szónoki beszéd elsajátítására előkészítő ismeretek és gyakorlatok köre fokozatosan tovább bővült a grammatikai iskolában: az irodalmi művek elemzése mellett bekerült a tananyagba a nyelvtan (grammatika). A szónoki beszéd elsajátítására előkészítő ismeretek és gyakorlatok köre fokozatosan tovább bővült a grammatikai iskolában: az irodalmi művek elemzése mellett bekerült a tananyagba a nyelvtan (grammatika). Később megjelentek a matematikával kapcsolatos és a természetre vonatkozó „reál” ismeretkörök is: az aritmetika, a geometria, az asztronómia, valamint a zeneelmélet. Később megjelentek a matematikával kapcsolatos és a természetre vonatkozó „reál” ismeretkörök is: az aritmetika, a geometria, az asztronómia, valamint a zeneelmélet. Ez utóbbiak lesznek majd a „hét szabad tudomány” rendszerében a quadrivium elemei. Ez utóbbiak lesznek majd a „hét szabad tudomány” rendszerében a quadrivium elemei. Így vált teljessé, humán és reál ismeretköröket egyaránt felölelve az a műveltségeszmény, amelyet a hellén emberek enkükliosz paideiá-nak, vagyis a minden szabad ember számára hozzáférhető általános nevelésnek- oktatásnak neveztek. Így vált teljessé, humán és reál ismeretköröket egyaránt felölelve az a műveltségeszmény, amelyet a hellén emberek enkükliosz paideiá-nak, vagyis a minden szabad ember számára hozzáférhető általános nevelésnek- oktatásnak neveztek.

27 27 c) Továbbra is működtek a gümnaszionok, az eredetileg testnevelésre szolgáló pompás épületegyüttesek. c) Továbbra is működtek a gümnaszionok, az eredetileg testnevelésre szolgáló pompás épületegyüttesek. Szerepkörük gazdagodott: a test nevelése mellett a szellem gyarapodását is szolgálták már. Szerepkörük gazdagodott: a test nevelése mellett a szellem gyarapodását is szolgálták már. Hatósugara is bővült, funkciójuk átformálódott: egyre inkább egyfajta “kulturális centrummá” vált: mindenki betérhetett ide, akinek kedve volt előadásokat hallgatni vagy a könyvtárban olvasni. Hatósugara is bővült, funkciójuk átformálódott: egyre inkább egyfajta “kulturális centrummá” vált: mindenki betérhetett ide, akinek kedve volt előadásokat hallgatni vagy a könyvtárban olvasni.

28 28 d) A felsőfokú képzés színterei azok a filozófiai iskolák is, melyek a híres bölcselők köré tömörülő fiatalokból szerveződtek. d) A felsőfokú képzés színterei azok a filozófiai iskolák is, melyek a híres bölcselők köré tömörülő fiatalokból szerveződtek. Kiemelkedett ezek közül Platón iskolája, az „Akadémia”. Kiemelkedett ezek közül Platón iskolája, az „Akadémia”. Hasonlóan tanított Arisztotelész az athéniak kedvelt „peripatosz”-án (‘sétáló hely, sétány’), a Lükabéttosz nevű dombon sétálgatás közben magyarázva, vitatkozva tanítványaival. Hasonlóan tanított Arisztotelész az athéniak kedvelt „peripatosz”-án (‘sétáló hely, sétány’), a Lükabéttosz nevű dombon sétálgatás közben magyarázva, vitatkozva tanítványaival. A domb nevéből származik a későbbi iskolatípus, a líceum neve, a peripatosz szóból pedig az Arisztotelészt követő peripatetikus filozófusok nyerték elnevezésüket. A domb nevéből származik a későbbi iskolatípus, a líceum neve, a peripatosz szóból pedig az Arisztotelészt követő peripatetikus filozófusok nyerték elnevezésüket.

29 29 e) A felsőfokú képzés színterei közé taroztak még az orvosi iskolák, elsősorban Hippokratész műveit használták itt. e) A felsőfokú képzés színterei közé taroztak még az orvosi iskolák, elsősorban Hippokratész műveit használták itt. Végül igen népszerűek voltak a szónoki képzést nyújtó retorikai iskolák is, ahol a rétorok oktattak. Végül igen népszerűek voltak a szónoki képzést nyújtó retorikai iskolák is, ahol a rétorok oktattak. Az tanítást segítő kézikönyvek tartalmának elsajátítása után, a jövendő szónokok stílusát csiszolták, és módszeresen fejlesztették olyan képességeiket, amelyekre a jó rétornak szüksége volt (emlékezet, hangképzés, gesztusnyelv stb.). Az tanítást segítő kézikönyvek tartalmának elsajátítása után, a jövendő szónokok stílusát csiszolták, és módszeresen fejlesztették olyan képességeiket, amelyekre a jó rétornak szüksége volt (emlékezet, hangképzés, gesztusnyelv stb.).

30 30 Görög filozófusok a nevelésről a) A szofisták A Kr. e. V. századi Athénban megnövekedett a neveléssel,oktatással szemben támasztott társadalmi igény. A Kr. e. V. századi Athénban megnövekedett a neveléssel,oktatással szemben támasztott társadalmi igény. Ennek kielégítésére vállalkoztak a szofisták (»bölcsek«), akik vándortanítóként városról-városra járva – jó pénzért – tették közkinccsé bölcsességüket. Ennek kielégítésére vállalkoztak a szofisták (»bölcsek«), akik vándortanítóként városról-városra járva – jó pénzért – tették közkinccsé bölcsességüket. Olyan műveltséget közvetítettek, amely a gyakorlati életben jól hasznosítható. Olyan műveltséget közvetítettek, amely a gyakorlati életben jól hasznosítható. Műveltségképük már bizonyos természettudományos jellegű ismeretanyagot is tartalmazott. Műveltségképük már bizonyos természettudományos jellegű ismeretanyagot is tartalmazott. Tanításuk tartalma a következőképpen rendszerezhető: Tanításuk tartalma a következőképpen rendszerezhető:

31 31 1. Dialektika. 1. Dialektika. A logikus gondolkodás és a vitatkozás, érvelés tudománya. Protagorasz, a híres szofista odáig fejlesztette ennek művészetét, hogy kijelenthette: Minden dologról két egymással homlokegyenest szembenálló felfogás létezhet, s az ügyes szofista képes arra, hogy „a kevésbé találó felfogást mint helytállóbbat” hitesse el vitapartnereivel. A logikus gondolkodás és a vitatkozás, érvelés tudománya. Protagorasz, a híres szofista odáig fejlesztette ennek művészetét, hogy kijelenthette: Minden dologról két egymással homlokegyenest szembenálló felfogás létezhet, s az ügyes szofista képes arra, hogy „a kevésbé találó felfogást mint helytállóbbat” hitesse el vitapartnereivel. E felfogás szerint tehát az igazság szubjektív, s a virtuóz – de már öncélúságba hajló – vitatkozás segítségével az ember képessé válhat arra, hogy hamis tényeket az igazság színében tüntessen fel. Itt jelentkeznek az abszurditásig túlhajtott szofizmus veszélyei. E felfogás szerint tehát az igazság szubjektív, s a virtuóz – de már öncélúságba hajló – vitatkozás segítségével az ember képessé válhat arra, hogy hamis tényeket az igazság színében tüntessen fel. Itt jelentkeznek az abszurditásig túlhajtott szofizmus veszélyei. Etikai relativizmus Etikai relativizmus

32 32 2. Retorika. Az ékesszólás, a kifejező-meggyőző beszéd mestersége („techné”-je). 2. Retorika. Az ékesszólás, a kifejező-meggyőző beszéd mestersége („techné”-je). A szofisták nemcsak a logikus gondolkodást, a meggyőző érvelést tartották fontosnak, hanem annak formai elemeit is. A szofisták nemcsak a logikus gondolkodást, a meggyőző érvelést tartották fontosnak, hanem annak formai elemeit is. Azt is, hogy tanítványaik gondolataikat művészien kialakított, kifejező és hatásos formába tudják önteni, azaz legyenek jó szónokok. Azt is, hogy tanítványaik gondolataikat művészien kialakított, kifejező és hatásos formába tudják önteni, azaz legyenek jó szónokok. Ők voltak a pedagógia történetében az elsők, akik rendkívül hatásos módszerbeli eszközöket alkalmaztak e cél eléréséért. Ők voltak a pedagógia történetében az elsők, akik rendkívül hatásos módszerbeli eszközöket alkalmaztak e cél eléréséért. A szabályok oktatásán túl nagy súlyt fektettek a gyakorlásra. A “tanulási kedv” felkeltése és fenntartása érdekében sikerrel alkalmazták a dicséretet, sőt a hallgatóság előtti próbaszónoklatok esetében az előre lepénzelt “bértapsolók” alkalmazásával. A szabályok oktatásán túl nagy súlyt fektettek a gyakorlásra. A “tanulási kedv” felkeltése és fenntartása érdekében sikerrel alkalmazták a dicséretet, sőt a hallgatóság előtti próbaszónoklatok esetében az előre lepénzelt “bértapsolók” alkalmazásával.

33 33 Szofisták lefizetett bértapsolókkal motiválják a szónoklást gyakorló tanítványukat

34 34 3. Gyakorlati ismeretek. A szofisták „tananyagrendjében” a humán ismeretkörök mellett bizonyos természettudományok, reáliák is helyet kaptak. 3. Gyakorlati ismeretek. A szofisták „tananyagrendjében” a humán ismeretkörök mellett bizonyos természettudományok, reáliák is helyet kaptak. Így például Hippiász a dialektikán és retorikán túl számtant, mértant és csillagászatot is tanított. Így például Hippiász a dialektikán és retorikán túl számtant, mértant és csillagászatot is tanított. A szofisták vitathatatlan pedagógiai érdeme, hogy mélységesen hittek az egyén nevelhetőségében. Ez a hit bizonyos esetekben túlzott pedagógiai optimizmusba csapott át. A szofisták vitathatatlan pedagógiai érdeme, hogy mélységesen hittek az egyén nevelhetőségében. Ez a hit bizonyos esetekben túlzott pedagógiai optimizmusba csapott át.

35 Antiphón: „Véleményem szerint a világon legfontosabb a nevelés; ha ugyanis valamit helyesen kezdünk el, úgy valószínű, hogy az jól is végződik. Amilyen a mag, melyet a földbe vetünk, olyan a várható aratás is. Ha egy fiatal lélekbe nemes műveltséget hintünk el, úgy ez az egész életen keresztül virágzik, és sem eső, sem szárazság nem pusztíthatja el. A környezet szerint, amelyben napunk jó részét eltöltjük, igazodik szükségszerűen jellemünk fejlõdése is.” Antiphón: „Véleményem szerint a világon legfontosabb a nevelés; ha ugyanis valamit helyesen kezdünk el, úgy valószínű, hogy az jól is végződik. Amilyen a mag, melyet a földbe vetünk, olyan a várható aratás is. Ha egy fiatal lélekbe nemes műveltséget hintünk el, úgy ez az egész életen keresztül virágzik, és sem eső, sem szárazság nem pusztíthatja el. A környezet szerint, amelyben napunk jó részét eltöltjük, igazodik szükségszerűen jellemünk fejlõdése is.” (Idézi Tettamanti Béla (1959): kézirat )

36 Görög gondolkodók Szókrátész (Kr. e ) Szókrátész (Kr. e ) –Az ember áll a középpontban: önismeret –Rávezető beszélgetés: bábáskodás –Etikai intellektualizmus Plátón (Kr. e ) Plátón (Kr. e ) –Az állam: őrök, filozófusok, dolgozók Arisztotelész (Kr. e ) Arisztotelész (Kr. e ) –Plátón tanítványa, Nagy Sándor nevelője –Nikhomakhoszi etika –Katarziselmélet

37 37 Szókratész (Kr. e. 470–399) Hadat üzent a szofisták erkölcsi relativizmusának, és síkra szállt az örök erkölcsi értékek jogainak visszaállításáért. Hadat üzent a szofisták erkölcsi relativizmusának, és síkra szállt az örök erkölcsi értékek jogainak visszaállításáért. Hitt az erény taníthatóságában, abban, hogy a tudás nemesíti az embert Hitt az erény taníthatóságában, abban, hogy a tudás nemesíti az embert Az igazi megismerés forrását az emberi tudatba helyezi át; az érzékszervi megismerésnek, a külső természet tudati leképezésének így kisebb jelentőséget tulajdonít. Az igazi megismerés forrását az emberi tudatba helyezi át; az érzékszervi megismerésnek, a külső természet tudati leképezésének így kisebb jelentőséget tulajdonít. A kétféle megismerés így Szókratész felfogása szerint a következő: A kétféle megismerés így Szókratész felfogása szerint a következő:

38 38 1. A szakemberek, különféle mesteremberek ismeretszerzése, amely a tárgyi ismeretek tanulását jelenti. Ez csak egy alacsonyabb rendű, relatív értékű tudást eredményezhet. 1. A szakemberek, különféle mesteremberek ismeretszerzése, amely a tárgyi ismeretek tanulását jelenti. Ez csak egy alacsonyabb rendű, relatív értékű tudást eredményezhet. 2. Ha a dolgokat nem szemünkkel, hanem belső tudatműködésünkkel vizsgáljuk, szert tehetünk az egyedül igaz, valóságos ismeretekre. 2. Ha a dolgokat nem szemünkkel, hanem belső tudatműködésünkkel vizsgáljuk, szert tehetünk az egyedül igaz, valóságos ismeretekre. Szókratész

39 39 A heurisztikus módszer alkalmazásával a beszélgetés során a konkrétumból kiindulva, mesterien megfogalmazott kérdések sorozatán át jutott el az általános igazságokig. A heurisztikus módszer alkalmazásával a beszélgetés során a konkrétumból kiindulva, mesterien megfogalmazott kérdések sorozatán át jutott el az általános igazságokig. A dialógus alatt mindvégig a tanítvány áll előtérben, s a háttérbe húzódó mester kérdéseivel szinte észrevétlenül vezeti rá õt a helyes útra. (Miután előbb vakvágányra vitte, s rádöbbentette hibás felfogásának tarthatatlanságára.) A dialógus alatt mindvégig a tanítvány áll előtérben, s a háttérbe húzódó mester kérdéseivel szinte észrevétlenül vezeti rá õt a helyes útra. (Miután előbb vakvágányra vitte, s rádöbbentette hibás felfogásának tarthatatlanságára.) Így válik végül teljessé tudás, amelynek megszerzése Szókratész felfogása szerint voltaképpen csak visszaemlékezés az eredendően velünk született és később feledésbe merült ismeretekre. Így válik végül teljessé tudás, amelynek megszerzése Szókratész felfogása szerint voltaképpen csak visszaemlékezés az eredendően velünk született és később feledésbe merült ismeretekre. Ezt a módszert nevezzük bábáskodásnak. Ezt a módszert nevezzük bábáskodásnak.

40 40 A tudás átadására tehát Szókratész kimunkált egy mesteri módszert, a heurisztika, a „rádöbbentés” művészetét. A tudás átadására tehát Szókratész kimunkált egy mesteri módszert, a heurisztika, a „rádöbbentés” művészetét. Ennek kései – meglehetősen leegyszerűsített – válfaja „kérdve-kifejtő módszer” néven vált honossá az újkori iskolák hétköznapi gyakorlatában. Ennek kései – meglehetősen leegyszerűsített – válfaja „kérdve-kifejtő módszer” néven vált honossá az újkori iskolák hétköznapi gyakorlatában. Szókratész Menón rabszolgáját tanítja az adott oldalhosszúságú négyzet területének megkettőzésére

41 41 Négyzet területének megkettőzése

42 42 Platón (Kr. e. 428/7–348/7) Érdeme a pedagógia terén kettős: egyrészt rendkívül szemléletes módon ábrázolta a korabeli görög nevelést, másrészt pedig egy sajátos, egyedülálló pedagógiai rendszert alkotott. Érdeme a pedagógia terén kettős: egyrészt rendkívül szemléletes módon ábrázolta a korabeli görög nevelést, másrészt pedig egy sajátos, egyedülálló pedagógiai rendszert alkotott. Ezt a rendszert az „Állam” és a „Törvények” című dialógusa segítségével rekonstruálhatjuk. Ezt a rendszert az „Állam” és a „Törvények” című dialógusa segítségével rekonstruálhatjuk.

43 43 A társadalomban a következő osztályokat különbözteti meg: A társadalomban a következő osztályokat különbözteti meg: Filozófusok, akiknek erénye a bölcsesség. Az állam vezetésére kizárólag ők alkalmasak. Filozófusok, akiknek erénye a bölcsesség. Az állam vezetésére kizárólag ők alkalmasak. Katonák, harcosok, a filozófusok segítői. Míg a filozófusok a törvények betartásán őrködnek, addig a katonák az állam területi sérthetetlenségét védelmezik. Család- és vagyonközösségben élő férfiak és nők e kaszt tagjai, erényük a rettenthetetlen bátorság. Katonák, harcosok, a filozófusok segítői. Míg a filozófusok a törvények betartásán őrködnek, addig a katonák az állam területi sérthetetlenségét védelmezik. Család- és vagyonközösségben élő férfiak és nők e kaszt tagjai, erényük a rettenthetetlen bátorság. Dolgozók. Ők csak a józanság, az önmérséklet erényét képesek önmagukban kialakítani. Feladatuk a társadalom működéséhez szükséges anyagi javak előállítása. Dolgozók. Ők csak a józanság, az önmérséklet erényét képesek önmagukban kialakítani. Feladatuk a társadalom működéséhez szükséges anyagi javak előállítása.

44 44 Az államban csak akkor lesz rend, ha e három osztály társadalomban elfoglalt helye megfelel saját egyéni lelki alkatuknak. Az államban csak akkor lesz rend, ha e három osztály társadalomban elfoglalt helye megfelel saját egyéni lelki alkatuknak. Egymástól elkülönített kasztokként kell élniük. Dolgozókból nem lehetnek katonák vagy filozófusok, az õ oktatásuk-nevelésük felesleges, sőt káros. Egymástól elkülönített kasztokként kell élniük. Dolgozókból nem lehetnek katonák vagy filozófusok, az õ oktatásuk-nevelésük felesleges, sőt káros. Egyedül a katonák legkiválóbbjaiból lehetnek filozófusok, tehát vezetők. Ehhez a gondosan megtervezett nevelés segíti hozzá a fiatalokat, amelyből fiúknak és lányoknak egyaránt részesülniük kell. Egyedül a katonák legkiválóbbjaiból lehetnek filozófusok, tehát vezetők. Ehhez a gondosan megtervezett nevelés segíti hozzá a fiatalokat, amelyből fiúknak és lányoknak egyaránt részesülniük kell.

45 45 Az őrök - katonák nevelése Az őrök közül kikerülő filozófusok nevelését már kisgyermekkortól kezdve szigorúan ellenőrzik. Az őrök közül kikerülő filozófusok nevelését már kisgyermekkortól kezdve szigorúan ellenőrzik. A szokásos mesék jelentős része nem nekik való. Az édesanyák és a dajkák csak a megfelelő szempontok szerint kiválasztott meséket mondhatják a gyermekeknek. A homéroszi költészet is káros, mivel az Iliász és Odüsszeia költője sokszor az istenek gonoszságáról beszél, s ezzel rossz példát nyújt a fiataloknak. A szokásos mesék jelentős része nem nekik való. Az édesanyák és a dajkák csak a megfelelő szempontok szerint kiválasztott meséket mondhatják a gyermekeknek. A homéroszi költészet is káros, mivel az Iliász és Odüsszeia költője sokszor az istenek gonoszságáról beszél, s ezzel rossz példát nyújt a fiataloknak. Ugyanez a helyzet a drámákkal. A drámaírók művészi meggyőző erővel ábrázolják a hősök jellemét. Ezzel utánzásra késztetik a fiatalokat, akiknek jelleme így változékonnyá, kiegyensúlyozatlanná válhat. A tökéletes államban csak egységes, szilárd jellemek létezhetnek, „nincs kétféle foglalkozású vagy sokoldalú ember”. Ugyanez a helyzet a drámákkal. A drámaírók művészi meggyőző erővel ábrázolják a hősök jellemét. Ezzel utánzásra késztetik a fiatalokat, akiknek jelleme így változékonnyá, kiegyensúlyozatlanná válhat. A tökéletes államban csak egységes, szilárd jellemek létezhetnek, „nincs kétféle foglalkozású vagy sokoldalú ember”.

46 46 Az sem közömbös, hogy milyen zenére tanítjuk a leendő őröket s filozófusokat. Az sem közömbös, hogy milyen zenére tanítjuk a leendő őröket s filozófusokat. Platón hisz a zene lélekformáló erejében: „a ritmus és a harmónia hatol be legjobban a lélek belsejébe”. Az ion és a líd hangnem csak szórakoztat és elpuhít – ezért ezek mellőzendők. A dór és a fríg viszont éleszti a harci kedvet, bátorsággal tölti el az ifjak lelkét. A húros hangszerek közül csak a lírát és a kitharát engedélyezte. A fuvolát száműzte a fiatal őröknek ajánlható hangszerek közül. Platón hisz a zene lélekformáló erejében: „a ritmus és a harmónia hatol be legjobban a lélek belsejébe”. Az ion és a líd hangnem csak szórakoztat és elpuhít – ezért ezek mellőzendők. A dór és a fríg viszont éleszti a harci kedvet, bátorsággal tölti el az ifjak lelkét. A húros hangszerek közül csak a lírát és a kitharát engedélyezte. A fuvolát száműzte a fiatal őröknek ajánlható hangszerek közül. Platón nevelési rendszerében fontos szerep jut a testi nevelésnek. Feladata az egész szervezet fejlesztése, edzése, a test és a lélek össz­hangjának megteremtése. A testi nevelés sohasem válhat egyoldalúvá, mértéktelenné. Platón nevelési rendszerében fontos szerep jut a testi nevelésnek. Feladata az egész szervezet fejlesztése, edzése, a test és a lélek össz­hangjának megteremtése. A testi nevelés sohasem válhat egyoldalúvá, mértéktelenné.

47 47 Miután az őrök letöltötték két-három évig tartó katonai szolgálatukat, húsz éves korukban kezdenek hozzá a tíz esztendeig tartó matematikai előtanulmányaikhoz. Miután az őrök letöltötték két-három évig tartó katonai szolgálatukat, húsz éves korukban kezdenek hozzá a tíz esztendeig tartó matematikai előtanulmányaikhoz. A matematikai képzés keretei között tanítandó aritmetika, geometria, asztronómia és zenetudomány csupán előkészület (propedeutika) a dialektikához, amellyel nem szabad túl korán megismerkedni. Csak harminc éves koruktól kezdve foglalkozhatnak dialektikával öt esztendőn keresztül. A matematikai képzés keretei között tanítandó aritmetika, geometria, asztronómia és zenetudomány csupán előkészület (propedeutika) a dialektikához, amellyel nem szabad túl korán megismerkedni. Csak harminc éves koruktól kezdve foglalkozhatnak dialektikával öt esztendőn keresztül. Harmincöt éves korától kezdve a leendő filozófus tizenöt éven át a közélet gyakorlatában bizonyítja rátermettségét, felkészültségét, s csak ötven esztendős korára lesz kész arra, hogy az állam vezetői közé lépjen. Harmincöt éves korától kezdve a leendő filozófus tizenöt éven át a közélet gyakorlatában bizonyítja rátermettségét, felkészültségét, s csak ötven esztendős korára lesz kész arra, hogy az állam vezetői közé lépjen.

48 48 A Törvényekben szintén találunk nevelésre vonatkozó gondolatokat. A következő táblázat a fejlődésmenet egyes szakaszait szemlélteti: A Törvényekben szintén találunk nevelésre vonatkozó gondolatokat. A következő táblázat a fejlődésmenet egyes szakaszait szemlélteti: ÉletkorJellemző vonások – gondozási, nevelési feladatok 0–2 év A gyermek lelke „hajlékony”, formálható. “Az újszülöttet, mint a viaszt alakítani kell.” 0–2 év A gyermek lelke „hajlékony”, formálható. “Az újszülöttet, mint a viaszt alakítani kell.” Pólyázásra van szükség két éves korig. 2–3 évA kisgyermek sírással jutatja kifejezésre vágyait. a dajkák figyeljenek a kisded „jelzéseire”. Amíg a gyermek nem tud járni, a dajka vigye mindenhová, hogy élményeket gyűjtsön. „A kisdedet a lehető legkevesebb fájdalom, ijedség és szenvedés érje.”

49 49 Kisgyermekkorban „oltódik bele mindnyájunkba döntő jelentőséggel egész jellemünk a szokás hatalma folytán”. 3–6 év“A gyermek lelkületének szüksége van a játékra.” A gyerekek játsszanak együtt csoportosan a dajkák felügyelete mellett. A fegyelmezés ne legyen túlzott, de a kényeztetést is kerülni kell. 6–serdülõkorA gyermekeket már el kell különíteni nemük szerint. A fiúk gimnasztikai és múzsai nevelésben részesüljenek az iskolában. A gimnasztika (torna, birkózás, lovaglás, fegyverforgatás, tánc) a testet fejleszti, a múzsai nevelés a lelket nemesíti. A lányok szintén ismerjék meg a gimnasztikai egyes elemeit. (Platón: Törvények. Fordította Kövendi Dénes. In: Platón összes művei. III. kötet. Bp., o.)

50 50 Arisztotelész (Kr. e. 384–322) Platón tanítványaként annak iskolájában, az Akadémián tanult. Elsősorban filozófiával foglalkozott, de érdeklődési köre – sok más tudománnyal együtt – kiterjedt a pedagógiára is. Platón tanítványaként annak iskolájában, az Akadémián tanult. Elsősorban filozófiával foglalkozott, de érdeklődési köre – sok más tudománnyal együtt – kiterjedt a pedagógiára is. Nagy Sándor nevelőjeként a gyakorlati pedagógia terén is bizonyította tehetségét. A későbbi világhódító fejedelem élete végéig ragaszkodott mesteréhez. Nagy Sándor nevelőjeként a gyakorlati pedagógia terén is bizonyította tehetségét. A későbbi világhódító fejedelem élete végéig ragaszkodott mesteréhez.

51 51 Kíméletlen kritikának vetette alá kora nevelési gyakorlatát. Az athéni nevelést „kétes értékű”-nek nevező, mert nincs tisztázva, hogy mi a célja: a hasznosság vagy az erény. Kíméletlen kritikának vetette alá kora nevelési gyakorlatát. Az athéni nevelést „kétes értékű”-nek nevező, mert nincs tisztázva, hogy mi a célja: a hasznosság vagy az erény. A spártai nevelés sem megfelelő, mert „egészen elállatiasítják a gyermekeket a sok gyötréssel és edzéssel, mert szerintük ez a leghasznosabb vitézség”. A spártai nevelés sem megfelelő, mert „egészen elállatiasítják a gyermekeket a sok gyötréssel és edzéssel, mert szerintük ez a leghasznosabb vitézség”. A mérhetetlenül sok atlétikai gyakorlat megerőlteti és tönkreteszi a testet, ezért nem helyénvaló. Platón állama szerinte azért nem megfelelő, mert nem ismeri a család intézményét, ez pedig Arisztotelész szerint a városállam alapja. Az ilyen államban „felhígul a szeretet”. A mérhetetlenül sok atlétikai gyakorlat megerőlteti és tönkreteszi a testet, ezért nem helyénvaló. Platón állama szerinte azért nem megfelelő, mert nem ismeri a család intézményét, ez pedig Arisztotelész szerint a városállam alapja. Az ilyen államban „felhígul a szeretet”. A magántulajdon megszüntetése sem helyes, az emberi szükségletekkel összeegyeztethetetlen „közösködéshez” vezet. A magántulajdon megszüntetése sem helyes, az emberi szükségletekkel összeegyeztethetetlen „közösködéshez” vezet. (Arisztotelész: Politika. Fordította Szabó Miklós. gondolat, Bp., o b.)

52 52 Fiának szánt művében, a „Nikomakhoszi ethiká”-ban arról ír, hogy az emberi élet célja a boldogság. Fiának szánt művében, a „Nikomakhoszi ethiká”-ban arról ír, hogy az emberi élet célja a boldogság. Ki az igazán boldog ember? Az, aki erényesen él – hangzik Arisztotelész válasza. Ki az igazán boldog ember? Az, aki erényesen él – hangzik Arisztotelész válasza. A cél tehát erényes polgárok nevelése. A cél tehát erényes polgárok nevelése. Az erényeket természetes hajlamainkból fejleszthetjük ki tevékenység útján. Az erényeket természetes hajlamainkból fejleszthetjük ki tevékenység útján. Kétfélék lehetnek: erkölcsiek és szellemiek. (Erkölcsi erény például a bőkezűség, önuralom, igazságosság, bátorság; szellemi erény pedig az okosság, belátás, éles elméjűség.) Kétfélék lehetnek: erkölcsiek és szellemiek. (Erkölcsi erény például a bőkezűség, önuralom, igazságosság, bátorság; szellemi erény pedig az okosság, belátás, éles elméjűség.) Az erkölcsi erényeket szoktatás útján alakíthatjuk ki, a szellemieket pedig oktatás-tanítás segítségével. Az erkölcsi erényeket szoktatás útján alakíthatjuk ki, a szellemieket pedig oktatás-tanítás segítségével. Az erkölcsi erény fontos jellemzője a középhatár (mezotész) a végletek túlzásai között. (Így lesz középhatár a kedvesség a hízelgés és az összeférhetetlenség között, a nemes lelkû adakozás a tékozlás és a fösvénység között, a szelídség a dühösség és a halvérűség között, vagy a helyes testmozgás a túlzásba vitt atlétika és a tunyaság között.) Az erkölcsi erény fontos jellemzője a középhatár (mezotész) a végletek túlzásai között. (Így lesz középhatár a kedvesség a hízelgés és az összeférhetetlenség között, a nemes lelkû adakozás a tékozlás és a fösvénység között, a szelídség a dühösség és a halvérűség között, vagy a helyes testmozgás a túlzásba vitt atlétika és a tunyaság között.)

53 53 Nagyon jelentős – s ma is érvényes tanulságokkal szolgál – ez a megkülönböztetés. Nagyon jelentős – s ma is érvényes tanulságokkal szolgál – ez a megkülönböztetés. Kitűnik belőle, hogy az erkölcsi erények elsajátításához nem az oktatáson keresztül vezet az út. Kitűnik belőle, hogy az erkölcsi erények elsajátításához nem az oktatáson keresztül vezet az út. Nem a tudás az erkölcs alapja, „az erénynél a tudás keveset vagy éppen semmit sem nyom”. Ezzel Arisztotelész túllép – a görög filozófusok körében olyannyira elterjedt – erkölcsi intellektualizmus álláspontján. Nem a tudás az erkölcs alapja, „az erénynél a tudás keveset vagy éppen semmit sem nyom”. Ezzel Arisztotelész túllép – a görög filozófusok körében olyannyira elterjedt – erkölcsi intellektualizmus álláspontján. Ha többször, újra és újra erényesen cselekszünk, a szoktatás- megszokás útján kialakul bennünk egy tartós lelki minőség, a lélek erkölcsös habitusa. Ez lesz az erényes cselekvés garanciája. Ha többször, újra és újra erényesen cselekszünk, a szoktatás- megszokás útján kialakul bennünk egy tartós lelki minőség, a lélek erkölcsös habitusa. Ez lesz az erényes cselekvés garanciája. Természetesen az oktatás sem száműzhető a gyermeknevelésből. A szoktatás útján keletkezett erkölcsi erényeket ugyanis csak az ész útján lehet tudatos erénnyé alakítani. „Lehetetlen jónak és erényesnek lenni okosság nélkül” – írja Arisztotelész, s ez fordítva is igaz: „lehetetlen okosnak lenni erkölcsi erény nélkül”. Természetesen az oktatás sem száműzhető a gyermeknevelésből. A szoktatás útján keletkezett erkölcsi erényeket ugyanis csak az ész útján lehet tudatos erénnyé alakítani. „Lehetetlen jónak és erényesnek lenni okosság nélkül” – írja Arisztotelész, s ez fordítva is igaz: „lehetetlen okosnak lenni erkölcsi erény nélkül”. Örök érvényű igazság ez: a megszerzett tudás káros is lehet, ha rossz, erkölcstelen cél érdekében használja fel az ember. Örök érvényű igazság ez: a megszerzett tudás káros is lehet, ha rossz, erkölcstelen cél érdekében használja fel az ember.

54 54 A nevelés gyakorlata a Politika alapján: A nevelés gyakorlata a Politika alapján: ÉletkorJellemzõ vonások – gondozási, nevelési feladatok Születés-elválasztásA test gondozása és módszeres edzése fontos feladat. „Bőséges tejtáplálék felel meg a testnek.” „Minél kevesebb bort élvezzen a gyermek”. Szoktassuk hozzá a hideg elviseléséhez. élvezzen a gyermek”. Szoktassuk hozzá a hideg elviseléséhez. 2–5 év„Semmiféle tanulásra nem ajánlatos fogni a gyermeket.” Mozogjon sokat. Foglalkozzunk és játsszunk vele. A meséket a gyermekfelügyelõk ellenőrizzék. Ne büntessük, ha sír, hiszen ez is testgyakorlás.

55 55 5–7 évMég mindig otthon neveljük. “A gyermekfelügyelőknek vigyázniuk kell e gyermek időtöltésére.” Óvjuk az illetlen beszédtől, szobroktól és képektől. Ne halljon másokat gúnyoló verseket, ne lásson vígjátékokat. 7-pubertásigFolytasson tanulmányokat.

56 56 Ettől kezdve nevelője fokozatosan bevezetheti a tudományokba és a művészetekbe. Ettől kezdve nevelője fokozatosan bevezetheti a tudományokba és a művészetekbe. A tanítandó tárgyak a következők: 1. írás-olvasás, 2. nyelvtan és irodalom, 3. testgyakorlás, 4. zene, 5. rajzolás. A tanítandó tárgyak a következők: 1. írás-olvasás, 2. nyelvtan és irodalom, 3. testgyakorlás, 4. zene, 5. rajzolás. Arisztotelész Platónnál is nagyobb fontosságot tulajdonít a zenének. A zene képes az indulatok és szenvedélyek levezetésére, s így megtisztítja az erkölcsöket. Arisztotelész Platónnál is nagyobb fontosságot tulajdonít a zenének. A zene képes az indulatok és szenvedélyek levezetésére, s így megtisztítja az erkölcsöket. A passzív zenehallgatás azonban ehhez nem elegendő, a gyermeknek magának is muzsikálnia kell. A passzív zenehallgatás azonban ehhez nem elegendő, a gyermeknek magának is muzsikálnia kell. Ez a zenetanulás ne legyen mesterségszerű, „versenyekre és díjakra irányuló”. Általános zenei műveltségre van szüksége a gyermeknek. Ez a zenetanulás ne legyen mesterségszerű, „versenyekre és díjakra irányuló”. Általános zenei műveltségre van szüksége a gyermeknek. A hangszerek közül a fuvolát elutasítja, mert az „nem arra való, hogy erkölcsös lelki hangulatot keltsen”, csupán a szenvedélyeket korbácsolja fel; a kithara sem nyeri meg tetszését; csak a lírát engedélyezi. A hangnemek terén a dór mellett foglal állást, mert “nyugodt, férfias méltóságot” áraszt, s így ez felel meg leginkább a szélsőségektől mentes erkölcsi erények kialakításának. A hangszerek közül a fuvolát elutasítja, mert az „nem arra való, hogy erkölcsös lelki hangulatot keltsen”, csupán a szenvedélyeket korbácsolja fel; a kithara sem nyeri meg tetszését; csak a lírát engedélyezi. A hangnemek terén a dór mellett foglal állást, mert “nyugodt, férfias méltóságot” áraszt, s így ez felel meg leginkább a szélsőségektől mentes erkölcsi erények kialakításának.

57 57 Akárcsak mestere, Platón, Arisztotelész is azt vallja, hogy a nevelést társadalmasítani kell, az állam irányítása alá kell vonni. A nevelés végső célja nála is az „állam boldogsága”. Akárcsak mestere, Platón, Arisztotelész is azt vallja, hogy a nevelést társadalmasítani kell, az állam irányítása alá kell vonni. A nevelés végső célja nála is az „állam boldogsága”. Az egyént nem önmagáért neveljük, hanem azért, mert az értékes individuumok összessége az állam értékét növeli. Az egyént nem önmagáért neveljük, hanem azért, mert az értékes individuumok összessége az állam értékét növeli. Különbség kettejük felfogása között, hogy míg Platón elkülönült kasztok számára nevel, addig Arisztotelész szerint a nevelés áldásából minden szabad embernek egyformán részesülnie kell. Különbség kettejük felfogása között, hogy míg Platón elkülönült kasztok számára nevel, addig Arisztotelész szerint a nevelés áldásából minden szabad embernek egyformán részesülnie kell. Platón etikai intellektualizmusán túllépve hangsúlyozza, hogy az erkölcsi törvények ismerete önmagában még nem eredményez etikus magatartást. A nevelésben – az oktatáson, a tudatosításon túl – a gyakorlásnak, a szoktatásnak is teret kell biztosítani. Platón etikai intellektualizmusán túllépve hangsúlyozza, hogy az erkölcsi törvények ismerete önmagában még nem eredményez etikus magatartást. A nevelésben – az oktatáson, a tudatosításon túl – a gyakorlásnak, a szoktatásnak is teret kell biztosítani. * * *

58 Róma Forum Romanum

59 Róma Társadalmi helyzet: hatalmas birodalom Társadalmi helyzet: hatalmas birodalom Eszmény: „derék férfi” – virtus Eszmény: „derék férfi” – virtus  Bátor katona  Köztisztviselő a provinciákban Nevelési cél: orátor, rhétor (magasabb hivatalokat irányító köztisztviselő nevelése) Nevelési cél: orátor, rhétor (magasabb hivatalokat irányító köztisztviselő nevelése) Tartalom: Tartalom: –Trivium  Grammatika, retorika, logika –Quadrivium  Aritmetika, geometria, asztronomia, musica

60 Gyermeknevelés Rómában A gyermek fontos! Csecsemő-7 éves korig – az anya neveli, dajkálja, helyes viselkedés, vallásos tanok Csecsemő-7 éves korig – az anya neveli, dajkálja, helyes viselkedés, vallásos tanok Lányok otthon nevelődnek Lányok otthon nevelődnek Fiúk – 7 éves kor után az apa neveli: Fiúk – 7 éves kor után az apa neveli:  Megtanítja: írni, olvasni, számolni, 12 táblás könyv Fórum – részt vesz a közügyek intézésében Fórum – részt vesz a közügyek intézésében Katonaság Katonaság

61 Korai keresztény nevelés Társadalmi helyzet Császárkori Róma Császárkori Róma –Korrupció –Társadalmi-gazdasági válság –Vallási szekták elszaporodása 313 – Constantinus császár vallásszabadság a keresztény egyháznak 313 – Constantinus császár vallásszabadság a keresztény egyháznak

62 Keresztény nevelés jellemzői Egyetemes – mindenkinek joga részt venni benne Egyetemes – mindenkinek joga részt venni benne II. sz. kathekéta iskolák megjelenése II. sz. kathekéta iskolák megjelenése Képviselők: Képviselők: –Szt. Ágoston ( ) –Aranyszájú Szent János ( ) –Szent Jeromos ( ) Gyermekszemlélet: képtelen a jó felismerésére, a felnőttnek alá kell vetnie magát Gyermekszemlélet: képtelen a jó felismerésére, a felnőttnek alá kell vetnie magát Papság szerepe a nevelésben: Papság szerepe a nevelésben: –Árvaházak alapítása (787) –Prédikációk –Kitett gyerekek befogadása a kolostorokba

63 Középkor Klérikus nevelés Klérikus nevelés Középkori egyetemek Középkori egyetemek Világi nevelés – lovagi nevelés, városi iskolák Világi nevelés – lovagi nevelés, városi iskolák

64 Klérikus nevelés Társadalmi helyzet: Társadalmi helyzet: –Feudalizmus –Nő az egyház szerepe –Megalakulnak az első kolostorok 529 Monte Casino – Nursiai Szent Benedek „ora et labora” „ora et labora”

65 Kolostori iskolák Belső és külső iskola Belső és külső iskola Scriptorium Scriptorium Tartalom: Tartalom: –7 szabad tudományok –Egyházatyák, klérikusok művei –Latin olvasás –Vallási ismeretek –Egyházi énekek Segítenek az olvasás elterjedésében Segítenek az olvasás elterjedésében Zárdák Zárdák

66 Nagy Károly iskolahálózata 800 körül -területi elv szerint- Plébániai iskolák Plébániai iskolák –Cél: világi papok nevelése – vallásos tanok széles rétegeknek való terjesztése (prédikációk) Székesegyházi iskolák (káptalani iskolák) Székesegyházi iskolák (káptalani iskolák) –Cél: magasabb műveltség elsajátítása Kolostori iskolák Kolostori iskolák Palotaiskola Palotaiskola

67 Középkori egyetemek UNIVERSITAS UNIVERSITAS –tudományok egyetemessége –Tanárok-hallgatók együttese Bologna Bologna – Párizs: Sorbonne – Párizs: Sorbonne Karok: Karok:  filozófiai – felkészítő év  Orvosi, jogi, teológiai – ráépül az előzőre

68 A bolognai egyetem (1088)

69 Egyetemek jellegzetességei Dékán – a kar vezetője Dékán – a kar vezetője Rektor – az egyetem vezetője Rektor – az egyetem vezetője Egyetemtípusok: Egyetemtípusok: –Párizsi típusú –Bolognai típusú Párizs – filozófiai, teológiai kar (Aquinói Szent Tamás) Párizs – filozófiai, teológiai kar (Aquinói Szent Tamás) Bologna – jogi kar Bologna – jogi kar Montpellier – orvosi kar Montpellier – orvosi kar

70 Lovagi nevelés LOVAG: nemesi származású lovas katona, aki szolgálatait a hűbérurának ajánlotta fel, cserébe földbirtokot kapott LOVAG: nemesi származású lovas katona, aki szolgálatait a hűbérurának ajánlotta fel, cserébe földbirtokot kapott Lovagi ideál: Lovagi ideál: –Testi erő –Lelkierő –Lovagiasság –Krisztus hős bajnokai Színtér: főúri udvarok Színtér: főúri udvarok

71 Lovagi nevelés Tartalom: Tartalom: –Fegyvergyakorlatok –Mintakövetés –Lovagi műveltség (zene, tánc, dal) –Nyelvtudás –Hét lovagi készség:  Lovaglás  Úszás  Nyilazás  Vívás  Vadászat  Sakkozás  Éneklés Fokozatok: apród – fegyverhordozó – lovag Fokozatok: apród – fegyverhordozó – lovag Lányok nevelés - udvarházakban Lányok nevelés - udvarházakban

72 Városi iskolák Plébániai iskolák átalakulnak, világi értelmiségiek tanítanak Plébániai iskolák átalakulnak, világi értelmiségiek tanítanak –Tartalom:  Alapképzés: olvasás, írás, éneklés, latin nyelv  Felsőbb szinten: életpályához szükséges ismeretek (könyvelés, pénzügyi ismeretek, csillagászat, stb), latin szakkönyvek. Magániskolák – anyanyelvi képzés Magániskolák – anyanyelvi képzés Céhes nevelés Céhes nevelés

73 Gyermekszemlélet ambivalencia Gyermekkor jelentéktelen átmenet Gyermekkor jelentéktelen átmenet Elutasítják a gyerekek kitevését, de távol tartják maguktól. Elutasítják a gyerekek kitevését, de távol tartják maguktól. Hit: gyermeki ártatlanág, tisztaság Hit: gyermeki ártatlanág, tisztaság Gyermekkor szakaszai Gyermekkor szakaszai Kötődés, gyengédség a gyermekekhez Kötődés, gyengédség a gyermekekhez

74 Reneszánsz és humanizmus Az ember a középpontba kerül Az ember a középpontba kerül Isten és ember viszonya megváltozik Isten és ember viszonya megváltozik Az egyéniség érvényesülésének korszaka Az egyéniség érvényesülésének korszaka Könyvnyomtatás megjelenése Könyvnyomtatás megjelenése Uomo universale – mindenoldalúan fejlett ember Uomo universale – mindenoldalúan fejlett ember Antik görög, latin művészet újrafelfedezése Antik görög, latin művészet újrafelfedezése Természettudományok iránti érdeklődés felerősödése Természettudományok iránti érdeklődés felerősödése

75 Leonardo da Vinci

76 Michelangelo Buonarrotti

77 Főúri nevelés Guarino de Verona ( ) Guarino de Verona ( ) –Ferrara: bentlakásos magániskola –Janus Pannonius is itt tanul Vittorino da Feltre ( ) Vittorino da Feltre ( ) –1423 – Mantova: A vidámság háza (Casa di giocosa)

78 Mátyás király udvara - a magyar humanizmus melegágya

79 Rotterdami Erasmus – A gyermekek korai és erkölcsös nevelése Gyermekkor=alaktalanság kora Fontos a házitanító személyisége A gyermekkor életkori sajátosságai 1530 – A gyermek illő magatartásáról illemtankönyv – Colloquia familiaria Nyájas beszélgetések az emberi kapcsolatok jobbátételéről

80 Juan Luis Vives – A tantárgyakról 1531 – A tantárgyakról –Fontos a gyermek megismerése a nevelés során –A tanító legyen jártas a tanítás művészetében is 1523 – A keresztény nőnevelésről 1523 – A keresztény nőnevelésről –Erkölcsös nő, aki méltó urához

81 Francois Rabelais 1494? – –től írja szatirikus regénysorozatát: 1532 –től írja szatirikus regénysorozatát: Gargantua és Pantagruel

82 Michel de Montaigne Eszményképe: a széles látókörű, rokonszenves, jó modorú, megnyerő társas lény Eszményképe: a széles látókörű, rokonszenves, jó modorú, megnyerő társas lény A nevelés célja: A nevelés célja: –Önálló gondolkodás –Értelmes tanulás Iskolakritika Iskolakritika

83 Gyermekkép Humanisták: a gyermekkel való szeretetteljes foglalkozás Humanisták: a gyermekkel való szeretetteljes foglalkozás Gyakorlatban: Gyakorlatban: –Testi fenyítés –Dajkaság –Gyerekek távoltartása (mesterség tanulás, zárda) XVI. Sz.: a gazdaság fellendülésével a gyermek örömforrássá válik XVI. Sz.: a gazdaság fellendülésével a gyermek örömforrássá válik

84 Humanista városi iskola tananyaga Klasszikus művek feldolgozása Latin grammatika Elemi ismeretek

85 Reformáció A katolikus egyház visszaélései, ellentmondásai hatására jelentkezik. Cél: a személyes színezetű, bensőséges, mélyen átélt vallásosság=PIETAS kialakítása a személyes színezetű, bensőséges, mélyen átélt vallásosság=PIETAS kialakítása

86 Luther Márton ( ) Nevelési cél: 1. Reformáció tanainak terjesztése (prédikátorok, plébánosok, tudósok nevelése) 2. Világi-vallási felkészítés (a néptömegek számára)

87 A nevelés tartalma Teológusok: Teológusok: –Latin, görög, héber nyelv ismerete (Biblia) Falusi plébánosok: Falusi plébánosok: –Latin nyelv ismerete: írás, olvasás, számolás –Latin grammatika, egyházi zene –Retorika, poétika (Vergilius, Ovidius, Cicero/ versek, prédikációk írása)  A tehetségesebbek, a szegények felkarolása, támogatása Nép: Nép: –Anyanyelvi írás olvasás  Elemi iskolák széleskörű elterjedését szorgalmazta

88 Lányok nevelése Cél: Cél: –Felkészítés a feleség és az anya szerepre  NŐ: férje lelki társa, vele egyenrangú, DE gyakorlati kérdésekben alárendelt férjének A lánynevelése tartalma: A lánynevelése tartalma: –Olvasás, írás –Zsoltárok éneklése –Luther kis katekizmusa –Egyszerűbb bibliai történetek olvasása

89 Gyermekfelfogása GYERMEK = örök kincs, aki meg kell óvni Isten számára GYERMEK = örök kincs, aki meg kell óvni Isten számára NEVELÉS = szent tevékenység, alapja a HARMONIKUS HÁZASSÁG ÉS CSALÁDI HÁTTÉR NEVELÉS = szent tevékenység, alapja a HARMONIKUS HÁZASSÁG ÉS CSALÁDI HÁTTÉR

90 Philip Melanchton ( ) NÉMETORSZÁG TANÍTÓJA NÉMETORSZÁG TANÍTÓJA Wittenbergi egyetem humanista műveltségű professzora Wittenbergi egyetem humanista műveltségű professzora Segít Luthernek az iskolaalapításban Segít Luthernek az iskolaalapításban Kidolgozta a szász majd a würtenbergi választófejedelemségek iskoláinak tanrendszerét Kidolgozta a szász majd a würtenbergi választófejedelemségek iskoláinak tanrendszerét Eszménye: az ember, aki képes összehangolni a: Eszménye: az ember, aki képes összehangolni a: –PIETASt (bensőséges vallásosság) –ERUDICIÓval (klasszikus műveltség)

91 Wittenbergi tevékenysége Bölcsészeti fakultás humanista szellemben való korszerűsítése Bölcsészeti fakultás humanista szellemben való korszerűsítése Tanszékeket szervez (görög, héber, latin, retorika, poétika, matematika) Tanszékeket szervez (görög, héber, latin, retorika, poétika, matematika) Kidolgozza a három tagozatos humanista városi iskola tervezetét Kidolgozza a három tagozatos humanista városi iskola tervezetét 1.Latin nyelv alapjai 2.Grammatika 3.Retorika, klasszikus művek ELSŐ: középiskola és felsőfokú oktatás egymásr a épülése

92 Valentin Trotzendorf ( ) Sziléziai Goldberg városában kollégiumot működtet. Sziléziai Goldberg városában kollégiumot működtet. A nevelés tartalma: A nevelés tartalma: –Gazdag humanista műveltség –Teológiai ismeretek Növendékek önkormányzata (coetus): Növendékek önkormányzata (coetus): –Iskolaigazgató = DICTATOS PERPETUS –Diáktanács vezetője = CONSUL –12 SENATOR  Az utóbbi kettő dönt fegyelmi kérdésekben

93 Ellenreformáció Jellemzői: A déli népek hitélete újjászületik A déli népek hitélete újjászületik Fel kell lépni a reformációval szemben (Tridenti zsinat – 1545, , ) Fel kell lépni a reformációval szemben (Tridenti zsinat – 1545, , ) Megszüntetik a katolikus egyház visszásságait Megszüntetik a katolikus egyház visszásságait Iskolák fölötti befolyás megszerzése Iskolák fölötti befolyás megszerzése

94 Jézus társasága 1534 – jezsuita szerzetes rend megalapítása 1534 – jezsuita szerzetes rend megalapítása Célja: visszahódítani a katolikus egyháztól eltávolodott tömegeket Célja: visszahódítani a katolikus egyháztól eltávolodott tömegeket Megalapítója: Loyola Ignác ( ) Megalapítója: Loyola Ignác ( )

95 Jezsuiták törekvései Barokk vallásosság meghonosítása (l. építészet: templomok monumentalitása) Barokk vallásosság meghonosítása (l. építészet: templomok monumentalitása) Hívek képzeletének megragadása, vallásos érzelmek felszítása Hívek képzeletének megragadása, vallásos érzelmek felszítása Lerombolni a humanisták emberközpontú felfogását Lerombolni a humanisták emberközpontú felfogását Az emberi élet értelme: „Isten dicsérete” Az emberi élet értelme: „Isten dicsérete”

96 Jezsuita iskolák Első iskola: Messina Első iskola: Messina Az iskolák széleskörű elterjedése: köln, Róma, Prága, Bécs, Kongó, India, Peru Az iskolák széleskörű elterjedése: köln, Róma, Prága, Bécs, Kongó, India, Peru Jól kidolgozott tanterv Jól kidolgozott tanterv RATIO STUDIORUM: a tanulmány rendszer és az iskolaszabályzat (egységes tanítást biztosít nemzetközi szinten) RATIO STUDIORUM: a tanulmány rendszer és az iskolaszabályzat (egységes tanítást biztosít nemzetközi szinten)

97 A jezsuita iskolák jellemzői: Osztály-tanórarendszer Osztály-tanórarendszer Központi tanterv és követelményrendszer Központi tanterv és követelményrendszer Év végi vizsgák Év végi vizsgák Szigorú fegyelem (testi fenyítés csak végső esetben) Szigorú fegyelem (testi fenyítés csak végső esetben) Szeretetteljes magatartás Szeretetteljes magatartás Iskola=élményszerű időtöltés (testmozgás, játék, iskoladrámák) Iskola=élményszerű időtöltés (testmozgás, játék, iskoladrámák)

98 Iskolarendszer Elemi iskola Elemi iskola Gimnázium (5 év) Gimnázium (5 év) –3 év: latin grammatika –1 év: poétika –1 év: retorika Akadémia Akadémia –3 év filozófia –4 év teológia

99 Katolikus iskolák és Protestáns kollégium Külön szervezeti egységek Külön szervezeti egységek Felnőtt pedagógus Felnőtt pedagógus Teológia csak papoknak volt kötelező Teológia csak papoknak volt kötelező Repetensek kollégiuma = tanárképzés Repetensek kollégiuma = tanárképzés Egységes intézmény Egységes intézmény Segédtanítók a nagyobb diákok Segédtanítók a nagyobb diákok A teológia mindenkinek kötelező A teológia mindenkinek kötelező Nincs tanárképzés csak segédtanítói tapasztalat. Nincs tanárképzés csak segédtanítói tapasztalat.

100 Kollégiumi oktatás jelentősége Lecsendesíti a társadalmi mozgásokat. Lecsendesíti a társadalmi mozgásokat. A múltat tanítják, nem térnek ki a jelenre. A múltat tanítják, nem térnek ki a jelenre. Elzárkóznak a természettudományok oktatásától Elzárkóznak a természettudományok oktatásától

101 Kalazancius ( ) és a piaristák José Calasanza – spanyol pap José Calasanza – spanyol pap Keresztény Tanítás Testvéri Közösség tagja Keresztény Tanítás Testvéri Közösség tagja 1597 – Trastevere ingyenes iskola 1597 – Trastevere ingyenes iskola Scuole Pie megalapítása (700 diák) Scuole Pie megalapítása (700 diák) 1617 – Szegény Szerzetes Papok Kegyes Iskoláinak Rendje 1617 – Szegény Szerzetes Papok Kegyes Iskoláinak Rendje 1767 – szentnek nyilvánítják 1767 – szentnek nyilvánítják 1947 – a keresztény népiskolák védőszentje (XII. Pius pápa) 1947 – a keresztény népiskolák védőszentje (XII. Pius pápa)

102 Piarista iskolák Szegények, gazdagabbak együttnevelése Szegények, gazdagabbak együttnevelése –Szerkezete:  Elemi iskola: –I. osztály – helyes beszéd, írás, olvasás, imádkozás –II. osztály – írás gyakorlása, olvasás könyvből, számtan (4 alapművelet), katekizmus –III. osztály - előzők + gyakorlati matematikai ismeretek Tanárok pedagógiai és tudományos felkészítése Tanárok pedagógiai és tudományos felkészítése Kapcsolat a szülőkkel Kapcsolat a szülőkkel Nem fogadják el az iskolai színjátszást, önképző körök Nem fogadják el az iskolai színjátszást, önképző körök Ének és zeneoktatás - kórus Ének és zeneoktatás - kórus

103 Katolikus leánynevelés Silvio Antoniano ( ) Három könyv a keresztény leánynevelésről. Silvio Antoniano ( ) Három könyv a keresztény leánynevelésről. –Szegény: tudjon olvasni –Középréteg: tudjon írni, olvasni –Magasabb réteg: írni, olvasni, számtani ismeretek –Fontos a házimunka ismerete Új apácarendek alakulnak Új apácarendek alakulnak

104 Orsolyiták 1535 – Brescia, Angela Medrici hozza létre 1535 – Brescia, Angela Medrici hozza létre Cél: a nők is vegyék ki részüket az úl katolikus lelkiség megalapozásából Cél: a nők is vegyék ki részüket az úl katolikus lelkiség megalapozásából Területeik: Területeik: –Felnőtt nők vallásos oktatása –Leánynevelés –Felsőbb leányiskolák, kollégiumok működtetése Jellemzők: Jellemzők: –Vallásos oktatás –Ingyenes nevelés –Családias légkör –Jutalom = motiváció –Differenciált és enyhe büntetés

105 Angolkisasszonyok 1611 – Mary Ward alapítja 1611 – Mary Ward alapítja Gyors népszerűség, de sok támadás éri őket Gyors népszerűség, de sok támadás éri őket A pápa eretneknek nyilvánítja őket A pápa eretneknek nyilvánítja őket Tanítónőkként működnek tovább Tanítónőkként működnek tovább Válságos helyzetbe került nők lelki gondozása Válságos helyzetbe került nők lelki gondozása

106 Miasszonyunk kongregáció (Notre Dame) Ágostonos kanonisszák Ágostonos kanonisszák Alapítók: Pierre Fourier és Alix le Clerc Alapítók: Pierre Fourier és Alix le Clerc Vállalt hivatásuk: Vállalt hivatásuk: –Szegényebb sorsú leányok vallásos szellemben való nevelése –Szeretet a gyerekek iránt Cél: jó keresztény, és jó háziasszony Cél: jó keresztény, és jó háziasszony

107 Nevelési gyakorlat 3 osztály, azokon belül tudás szerinti csoportok (differenciált oktatás) 3 osztály, azokon belül tudás szerinti csoportok (differenciált oktatás) Versenyek szervezése (érdekesebbé tenni az oktatást) Versenyek szervezése (érdekesebbé tenni az oktatást) Anyanyelvű éneklés és játék Anyanyelvű éneklés és játék Mélyen átélt vallásos érzület Mélyen átélt vallásos érzület Minden gyermekkel egyformán foglalkoztak Minden gyermekkel egyformán foglalkoztak Más felekezetek gyerekeit is felvették Más felekezetek gyerekeit is felvették

108 Jan Amos Komensky Comenius ( ) Cseh testvéreknél tanul Cseh testvéreknél tanul Prerov – latin iskola Prerov – latin iskola Heidelbergi egyetem – Alstedt –enciklopédikus tudás Heidelbergi egyetem – Alstedt –enciklopédikus tudás Francis Bacon -empirizmus Francis Bacon -empirizmus

109 Fő művei Leszno Leszno –Didactica Magna (cseh (1632) majd latin nyelven) –Janua linguarum aurea reserata –Vestibulum (Előcsarnok) –De rerum humanarum emendatione (1640) London, majd Svédország London, majd Svédország –Atrium (Fogadóterem) Sárospatak Sárospatak –Schola Ludus (drámajáték a nyelvtanulásban) (1654) –Orbis Sensualium Pictus (1658), Leszno, Amszterdam, Leszno, Amszterdam

110 Orbis Pictus A' Fejen vannak az haj, 1 (a' melly füsöltetik füsövel) 2 a' két fülek, 3 [vak) 4 a' vakszemek,(vakszar- és az ábrázat, (arczu- lat) 5 Az arczulatban van- [nak: az homlok, 6 a' két szem, 7 az orr, 8 (a' két orr- lyukokkal) a' száj, 9 a' pofák, (orczák) 10 es az áll. A' Fejen vannak az haj, 1 (a' melly füsöltetik füsövel) 2 a' két fülek, 3 [vak) 4 a' vakszemek,(vakszar- és az ábrázat, (arczu- lat) 5 Az arczulatban van- [nak: az homlok, 6 a' két szem, 7 az orr, 8 (a' két orr- lyukokkal) a' száj, 9 a' pofák, (orczák) 10 es az áll.

111 Nevelési alapelvei Szemléletesség elve (baconi gondolat) Szemléletesség elve (baconi gondolat) Tudatosság elve (megérteni) Tudatosság elve (megérteni) Rendszeresség elve (ismeretek rendszere) Rendszeresség elve (ismeretek rendszere) Következetesség elve (gyerekek életkora) Következetesség elve (gyerekek életkora) A tananyag koncentrikus bővítésének elve A tananyag koncentrikus bővítésének elve

112 Szabályok Egyszerű – összetett Egyszerű – összetett Konkrét – elvont Konkrét – elvont tény – következtetés tény – következtetés Könnyű – nehéz Könnyű – nehéz Közeli - távoli Közeli - távoli

113 Apáczai Csere János ( )

114 Felvilágosodás (XVII.-XVIII. Sz.) Ipari, kereskedelmi fejlődés Ipari, kereskedelmi fejlődés Megerősödik a polgárság Megerősödik a polgárság Evilági boldogulás a cél – fáradhatatlan hivatásvégzés Evilági boldogulás a cél – fáradhatatlan hivatásvégzés Protestáns életeszmény és a puritanizmus hatása Protestáns életeszmény és a puritanizmus hatása Francia felvilágosodás: Francia felvilágosodás: –Egyházellenes –Deizmus –Liberalizmus – szabad gondolkodás

115 John Locke ( ) 1693: „Gondolatok a nevelésről” 1693: „Gondolatok a nevelésről” Hatással van rá: Hatással van rá: –Francis Bacon empirizmusa –Blaise Pascal szentimentalizmusa –René Descartes racionalista gondolkodása Fő cél: a boldogság elérése (egészség, jó kedv, tudás, jó cselekedet) Fő cél: a boldogság elérése (egészség, jó kedv, tudás, jó cselekedet) Eszménye: gentleman Eszménye: gentleman –Testi erő –Erkölcsi értékek Magánnevelő Magánnevelő

116 A nevelés területei Testi nevelés Testi nevelés Erkölcsi vallásos nevelés Erkölcsi vallásos nevelés –Magánnevelő –Módszer: a személyes példaadás –Verés csak legvégső esetben –Korai vallásos nevelés Értelmi nevelés Értelmi nevelés –„tabula rasa” elmélete: fontos a tapasztalás és az elme belső működése –Olvasás: korán tanítható –Rajz, gyorsírás –Latin, francia nyelv –Fogalmazás, történelem, földrajz, csillagászat, számtan, mértan, könyvvitel, jogi ismeretek, etika

117 Jean Jacques Rousseau ( ) Élete: Élete: –Édesanyja korai halála –Édesapa – menekülnie kell –Lambercier lelkész falun neveli –Genf: írnok mellett inasoskodik, majd egy vésnök mellett –Szavoja – tanul –Magánnevelő –Kottát ír –Filozófusokkal barátkozik

118 Művei Társadalmi szerződés Társadalmi szerződés Émile, avagy a nevelésről Émile, avagy a nevelésről –Nyilvánosan elégetik a könyvet Julie Julie

119 Nevelési gondolatai A gyermek mint természeti lény eredendően jó, csak a társadalmi együttélés rontja meg. A gyermek mint természeti lény eredendően jó, csak a társadalmi együttélés rontja meg. Cél: a gyermek boldog legyen – evilági boldogulás Cél: a gyermek boldog legyen – evilági boldogulás Felismeri az örökletes tényező szerepét a nevelésben Felismeri az örökletes tényező szerepét a nevelésben

120 Nevelési módszerek Meg kell ismerni a gyermeket Meg kell ismerni a gyermeket A gyermek érzelmein, képzeletén keresztül akar hatni A gyermek érzelmein, képzeletén keresztül akar hatni A gyermek spontán fejlődése zavartalam legyen A gyermek spontán fejlődése zavartalam legyen Megóvni a társadalom káros hatásaitól Megóvni a társadalom káros hatásaitól Negatív nevelés Negatív nevelés Aktív tevékenység biztosítása a körülmények megteremtésével. Aktív tevékenység biztosítása a körülmények megteremtésével. Helyszín: a természet Helyszín: a természet

121 A nevelés tartalma (1) I. könyv - születéstő 2 éves korig I. könyv - születéstő 2 éves korig –Az anya és az apa gondozza –Szabadon hagyni –Elutasítja a kényeztetést, dédelgetést

122 A nevelés tartalma (2) II. könyv (2-12 év) II. könyv (2-12 év) –Az érzékszervek nevelése –Magántanító legyen pajtás –Fedezze fel a világot –Rendszeres testgyakorlás: gyakori séták –Erkölcsi nevelés a konkrétumok szintjén –Természetes büntetés elve –FÖLÖSLEGES OKTATNI

123 A nevelés tartalma (3) III. könyv (12-15 év ) III. könyv (12-15 év ) –Értelmi nevelés –Fedezze fel a természetet, ha lehet, ne könyvekből tanuljon. –Ekkorra felébred benne a tudásvágy –A fizikai munka pedagógiai jelentősége

124 A nevelés tartalma (4) IV. Könyv (15-házasságkötésig) IV. Könyv (15-házasságkötésig) –Vissza kell menni a városba –Az együttérzés képessége – az erkölcsi nevelés egyik legfontosabb feladata –Történelem szerepe az erkölcsi nevelésben –Vallásos nevelés – nincs szükség egyházra, csak az Istennel való közvetlen kapcsolatra –Szexuális nevelés: kérdéseire válaszolni kell.

125 A nevelés tartalma (5) V. könyv: Sophie nevelése V. könyv: Sophie nevelése –Elmaradott felfogás a nőnevelésben –NŐ: passzivitás és gyengeség, mindvégig alárendelt Cél: a házias erények elsajátítása NŐ: odafigyel férjére, olvas gondolataiban, szellemes társalgó, kecses modor, és mély érzelmek jellemzik

126 Johann Heinrich Pestalozzi ( ) Neuhof: mintagazdaság Neuhof: mintagazdaság –Intézményesíti a munkára nevelést „Egy remete esti órája” „Egy remete esti órája” –Az ember harmonikus fejlesztése –A legjobb közeg a harmonikus család 1781 Lénárd és Gertrúd (négyrészes regénysorozat) 1781 Lénárd és Gertrúd (négyrészes regénysorozat) –Az anya áll a középpontban –Iskolaszervezés:írás, olvasás, számolás mellett munkavégzés 1782 Kristóf és Elza 1782 Kristóf és Elza –A Lénárd és Gertrúd értelmezése

127 Stans 1798 –árvaház (francia forradalom) –80 testileg, lelkileg romlott gyermek –Bizalmatlanság veszi körül –Mindene volt a gyerekeknek –Családi nevelés az intézet keretei között – az erkölcsi nevelés alapja –Figyelembe veszi az egyéni sajátosságokat ELSŐ: a gyermeki személyiség köré szerveződő intézeti- nevelőotthoni nevelés szintézise

128 Burgdorf ( ) Elemi iskolában tanít: Elemi iskolában tanít: –Egyszerre tanítás –Olvasás (elébb hallás útján, majd a betű képe) –Megértés fontossága –Új alapokra helyezte a népiskolát Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit? Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit? –A megismerés menetét vizsgálta  A középpontba az anyanyelvi oktatás kerül  Számtan és rajztanítás didaktikája

129 Yverdon ( ) Új didaktika: Új didaktika: –Szemléltetés az érzékszervi tapasztalatszerzésre vonatkozzon –Harmonikus kapcsolat ismeretszerzés, képességfejlesztés között. Pedagógusképzés gyakorlóiskolája Pedagógusképzés gyakorlóiskolája –Világhírű –Vezetői képességeinek hiánya – az intézet megszűnik

130 XIX. század Anglia: Bell-Lancaster – monitor-módszer Anglia: Bell-Lancaster – monitor-módszer Franciaország: Napóleon idejében az állam vezeti az iskolahálózatot, nem az egyház Franciaország: Napóleon idejében az állam vezeti az iskolahálózatot, nem az egyház Németország: Friedrich Froebel óvodaalapítása, a gyermeki játék és a játékos foglalkozás híve. Németország: Friedrich Froebel óvodaalapítása, a gyermeki játék és a játékos foglalkozás híve.

131 Johann Friedrich Herbart ( ) Előkelő családból származik Előkelő családból származik Jénai egyetem: jog, filozófia, természettudományok Jénai egyetem: jog, filozófia, természettudományok Bern magántanító Bern magántanító Pestalozzit is meglátogatja Pestalozzit is meglátogatja 1806: „Általános pedagógia” 1806: „Általános pedagógia” 1809: königsbergi egyetem filozófia és pedagógia professzora – gyakorló iskola is működik a pedagógiai szemináriummal párhuzamosan 1809: königsbergi egyetem filozófia és pedagógia professzora – gyakorló iskola is működik a pedagógiai szemináriummal párhuzamosan 1835 „Pedagógiai előadások vázlata” 1835 „Pedagógiai előadások vázlata”

132 Neveléstana Cél: erkölcsös magatartás kialakítása, az erkölcsi eszmék megvalósítása Cél: erkölcsös magatartás kialakítása, az erkölcsi eszmék megvalósítása A nevelés szakaszai: A nevelés szakaszai: –Kormányzás: megtörni a gyermek akaratosságát –Oktatás: fontos a gyermek érdeklődése, nevelő oktatás –Vezetés:az oktatással párhuzamosan az erkölcsi belátás kialakítása

133 Az oktatás fokozatai 1. Statikus elmélyedés – világosság foka A tanító bemutatja a konkrét dolgot 2. Dinamikus elmélyedés – asszociáció foka Felborul a rend, az új képzetek mozgásba hozzák a már meglévő képzetcsoportokat 3. Statikus eszmélkedés – rendszer foka Kialakul a kapcsolat régi és új képzetek között, az új képzet megkapja a nevét, a fogalom definicióját 4. Dinamikus eszmélkedés – módszer foka Újra mozgásba kerül a tudat, a gyermek alkalmazza az új ismereteket

134 XX. század 1990 Ellen Key: „A gyermek évszázada” – rousseaui ihletettségű Alternatív pedagógiai irányzatok – fejlődik a pszichológia Alternatív iskolák A gyermek felfedezése – gyermekközpontúság előtérbe helyezése

135 Maria Montessori ( ) Casa dei Bambini Casa dei Bambini Alapelvei: Alapelvei: –Gyermeki aktivitás  Megfelelő tér  eszközök –Szabadság  Tilos az agresszió

136 Montessori eszközök

137 Montessori óvoda (1)

138 Montessori óvoda (2)

139 Helen Parkhurst és a Dalton terv Amerikai pedagógus Amerikai pedagógus Alapelvei: szabadság, egyéniség, közösségi szellem Alapelvei: szabadság, egyéniség, közösségi szellem Szakkabinetek Szakkabinetek Alapelvek: Alapelvek: –Tanulói érdeklődésre való építés –Egyéni fejlődési ütem Szerződés - feladatlapok Szerződés - feladatlapok Helen Parkhurst

140 Célestin Freinet ( ) Az önkifejezés előtérbe kerülése Az önkifejezés előtérbe kerülése Séta az osztállyal Séta az osztállyal Kézi szedésű nyomda - tankönyvek Kézi szedésű nyomda - tankönyvek Levelezés Levelezés Jellemzői: Jellemzői: –Kísérletező tapogatózás –Szabad kifejezés –Közösségi élet –Az élet által az életre nevelni munkával

141 Más reformpedagógiai irányzatok Dewey pedagógiai pragmatizmusa Dewey pedagógiai pragmatizmusa Winetka plan Winetka plan Jéna plan Jéna plan Waldorf pedagógia Waldorf pedagógia Karácsony Sándor pedagógiája Karácsony Sándor pedagógiája Nagy László reformpedagógiai nézetei Nagy László reformpedagógiai nézetei


Letölteni ppt "Neveléstörténet I. évfolyam, 1. félév 2013. Rövid tartalom 1. Az ókori nevelés (az ókori Kelet, Spárta, Athén, Róma) 2. A korai keresztény nevelés (Aranyszájú."

Hasonló előadás


Google Hirdetések