Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Betegek sugárvédelme radiológiai vizsgálatok során

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Betegek sugárvédelme radiológiai vizsgálatok során"— Előadás másolata:

1 Betegek sugárvédelme radiológiai vizsgálatok során
Összeállította: Déri Zsolt B-A-Z Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Sugáregészségügyi Decentrum az OSSKI és az UNSCEAR adatainak felhasználásával

2 Ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések és radioaktív izotópok orvosi felhasználása - páciens dózisok - Diagnosztika Röntgen felvétel: 0,01 – 8 mSv/vizsgálat 0,3 (0,03 – 2,0) mSv/év Izotópdiagnosztika 0,03 mSv/év fejlett országokban: 0,09 mSv/év 1

3 MÁJFELVÉTEL

4 Páciens dózisok (hazai adatok)
Minimum: 0,053 mSv Átlag: ,357 mSv Maximum: 2,357 mSv Minimum: 0,7 mGy Átlag: ,8 mGy Maximum: 35,9 mGy

5 Páciens dózisok (hazai adatok)
CT-vizsgálatok CT átvilágítás: Valósidejű CT-vizsgálat: Dózisok Bőrdózis Effektív dózis Átlagos dózisok (biopsia) 230 – 340 mGy 4,6 – 8,3 mSv Maximális dózisok (biopsia) 1100 – 1200 mGy 22,2 -24,3 mSv Átlagos dózisok (drenálás) 550 mGy 11 mSv Maximális dózisok (drenálás) 2200 mGy 43,6 mSv Bőrdózis teljesítmény Effektív dózis teljesítmény 1,6 – 7,0 mGy/s 0, ,066 mSv/s

6 Egyes gyakori röntgenvizsgálatok szöveti elnyelt dózisai és effektív dózisai
Elnyelt dózis (mGy) Effektív dózis (mSv) csontvelő emlő méh pajzsmirígy gonádoka Mellkas 0,04 0,09 < 0,01 0,02 0,4 Mellkas CT 5,9 21 0,06 2,3 0,08/< 0,01 7,8 Koponya 0,2 0,1 Fej CT 2,7 0.03 1,9 1,8 Has 0,03 2,9 2,2/0,4 1,2 Hasi CT 5,6 0,7 8 0.05 8,0/0,7 7,6 Háti gerinc 1,3 1,5 1 Ágyéki gerinc 1,4 0,07 3,5 4,3/0,06 2,1 Medence 1,7 1,2/4,6 1,1 Medence CT 0,003 26 23,0/1,7 7,1 Intravénás urográfia 3,9 3,6 3,6/4,3 4,2 Bárium feltöltésb 8,2 16 16,0/3,4 8,7 Mammográfiac a két érték esetében: petefészekre/herékre vonatkozik; b átvilágítással; c erősítőernyő-film mammográfia

7 CT-dozimetria Összehasonlítás: Hagyományos koponya-röntgenfelvétel és koponya-CT dóziseloszlása – relatív egységekben (Nagel 2002):

8 CT-dozimetria Egy tipikus CT dózisprofil 10 mm-es szeletvastagság esetén (Nagel 2002):

9 Multiple Scan Average Dose
CT-dozimetria p = TF N·T Pitch faktor: ahol TF: asztalléptetés egy körbefordulás alatt, N: az egy körülfordulás alatt leképezett szeletek száma, T: egy szelet (névleges) vastagsága, és így N·T: a névleges nyalábszélesség. CT dózisprofil Multiple Scan Average Dose p = 1 TF = 10 mm N = 15

10 Multiple Scan Average Dose
CT-dozimetria p = TF N·T Pitch faktor: ahol TF: asztalléptetés egy körbefordulás alatt, N: az egy körülfordulás alatt leképezett szeletek száma, T: egy szelet (névleges) vastagsága, és így N·T: a névleges nyalábszélesség. CT dózisprofil Multiple Scan Average Dose p = 0,7 TF = 7 mm N = 21

11 CT-dozimetria CTDI: CT dózisindex (Computed Tomography Dose Index)
A CTDI mértékegysége a mGy ahol D(z): a levegőben elnyelt dózisprofil a z tengely mentén TF: asztalléptetés egy körbefordulás alatt, N: az egy körülfordulás alatt leképezett szeletek száma, T: egy szelet (névleges) vastagsága, és így N·T: a névleges nyalábszélesség.

12 CT-dozimetria CTDI: CT dózisindex (Computed Tomography Dose Index)
A CTDI mértékegysége a mGy MSAD = CTDI p Multiple Scan Average Dose MSAD = CTDI, ha p = 1 és a szeletek száma elegendő a telítési érték eléréséhez (kb )

13 CT-dozimetria CT dozimetriai fantomok: Súlyozott CTDI = CTDIw
központi CTDI perifériás CTDI CTDIw a fantom keresztmetszetére átlagolt CTDI Effektív térfogati CTDI, vagy pitch korrigált CTDI CTDIvol = CTDIw p Szabványos 16 cm (fej) és 32 cm átmérőjű (test) PMMA dozimetriai CT-fantom és 10 cm-es ionizációs kamra

14 CT-dozimetria Dózis-hossz szorzat (dose length product, DLP):
DLP = CTDIvol·L, mértékegysége a mGy·cm ahol L: a teljes letapogatási hossz CTDIvol: Effektív térfogati, vagy pitch korrigált CTDI Mivel a szkennelésnél a test átmérője mindig teljesen átsugárzódik, a DLP a teljes testet érő össz-sugárterhelésre (összes elnyelt energiára) jellemző közelítő mennyiség. A DLP megadható egy teljes betegvizsgálatra, azon belül egy letapogatássorozatra vagy akár egyetlen körülfordulásra is.

15 Effektív dózis becslése a DLP-ből
CT-dozimetria Effektív dózis becslése a DLP-ből Besugárzott testrész E/DLP mSv·mGy-1·cm-1 Fej 0,0023 Nyak 0,0054 Mellkas 0,017 Has 0,015 Medence 0,019 EUR16262 Guidelines on Quality Criteria for CT (http://www.drs.dk/guidelines/ct/quality)

16 CT-dozimetria E/DLP az életkor függvényében Testrész
E/DLP mSv·mGy-1·cm-1 az adott életkorban csecsemő 1 éves 5 éves 10 éves felnőtt Fej és nyak 0,013 0,0085 0,0057 0,0042 0,0031 Fej 0,011 0,0067 0,0040 0,0032 0,0021 Nyak 0,017 0,012 0,0079 0,0059 Mellkas 0,039 0,026 0,018 0,014 Has és medence 0,049 0,030 0,020 0,015 Törzs 0,044 0,028 0,019 European Guidelines for Multislice Computed Tomography ttp://www.msct.info/CT_Quality_Criteria.htm.

17 Intervenciós radiológiai eljárások páciens dózisai
Angiográfiás diagnosztikai eljárások technikai paraméterei és páciens dózisai Eljárás Technika Átvilágítási idő (perc) DAP (Gy·cm2) E (mSv) Koronária Sorozatfilm 3,6 – 9,8 16,1 – 98 2 – 15,8 Digitális 5,7 47,7 9,4 Cerebrális DSA 1,2 – 36 12 – 120 2,7 – 23,4 Abdominális Hepatikus DSA 2,3 – 28,6 28 – 279 4 – 48 Renális DSA 5,5 – 21 41 – 186 6 - 34

18 Nuclear Safety Review for the Year 2009
Páciens dózisok (nemzetközi adatok) Nuclear Safety Review for the Year 2009

19 Páciens dózisok (nemzetközi adatok)
UNSCEAR 2000 UNSCEAR kérdőíves adatgyűjtés diagnosztikai és terápiás berendezések radiológiai eljárások gyakorisága páciensek kor és nemek szerinti eloszlása reprezentatív páciens dózisok Különböző mértékű adatközlés

20 Globális értékelés Korreláció röntgen vizsgálatok gyakorisága
orvosi ellátottság. Extrapoláció I. eü. Ellátási szint: legalább 1 orvos 1000 lakosra II. eü. Ellátási szint: 1 orvos lakosra III. eü. Ellátási szint: 1 orvos lakosra IV. eü. Ellátási szint: 1 orvos több mint lakosra Magyarország (3,6)

21 Röntgendiagnosztikai vizsgálatok gyakorisága (%)

22 Röntgendiagnosztikai vizsgálatok páciensdózisai (mSv)

23 CT vizsgálatok átlagos effektív dózisai

24 Izotópdiagnosztikai vizsgálatok páciensdózisainak felmérése (2000-2002)
Teljes körű felmérés 42 izotópdiagnosztikai laboratóriumban, 136 különböző vizsgálattípus, vizsgálat 2002-ben, A vizsgálatok 94%-a 99mTc izotóppal, Átlagos sugárterhelés 4,26 mSv.

25 Izotópdiagnosztikai vizsgálatok jellemzői Eff. Egyenérték dózis (mSv)
Szerv Izotóp Aktivitás (MBq) Szervdózis (mGy) Eff. Egyenérték dózis (mSv) Pajzsmirigy I-131 1,8 954 29,0 I-123 10,0 45 1,5 Tc-99m 40,0 2,7 0,44 Máj Au-198 7,4 81,4 100,0 9,2 1,3 Tüdő 22,0 3,6 120,0 8,0 Vese Hg-203 6,5 780 11,0 Hg-197 15,0 260 160 40 2,6

26 Izotópdiagnosztikai vizsgálatok gyakorisága

27 Izotópdiagnosztikai vizsgálatok effektív dózisa

28 Diagnosztikai irányadó szintek megállapítására irányuló vizsgálatok
Felvételi gyakoriságok Összesen: 692 ezer felvétel 2002-ben

29 Diagnosztikai irányadó szintek megállapítására irányuló vizsgálatok

30 Diagnosztikai irányadó szintek megállapítására irányuló vizsgálatok
Javasolt irányadó szintek (mGy)

31 Ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések és radioaktív izotópok orvosi felhasználása - páciens dózisok - Terápia Régebben 226Ra, ma 60Co, gyorsítók Külső terápia: A népesség kis hányada érintett 0,3 mSv/év fejlett országokban: 0,1 mSv/év Radioizotópok (pl. 131I): 0,002 mSv/év fejlett országokban: 0,005 mSv/év 1

32 Intervenciós radiológiai eljárások páciens dózisai
Terápiás eljárások technikai paraméterei és páciens dózisai Eljárás Lokális bőrdózis (Gy) Átvilágítási idő (perc) DAP (Gy·cm2) E (mSv) PTCA 0,05 – 5 3 – 92 20 – 402 7,5 – 57 PTA 0,4 5 – 68 5 – 338 10 – 12,5 TIPS 0,4 – 5 9 – 115 7 – 1131 2 – 181 RF abláció 0,1 – 8,4 3 – 195 7 – 532 17 – 25 Embolizáció 0,2 – 0,5 1 – 90 7 – 918 6 - 43 PTCA: Percutan coronaria PTA: Percutan transluminalis angioplastica TIPS: Transjuguláris intrahepatikus portoszisztémás shunt RF abláció: Rádiófrekvenciás katéteres abláció

33 A sugárvédelem feladatai és eszközei páciensek esetében
Az orvosi alkalmazásból származó sugárterhelésre a dóziskorlátozás nem vonatkozik. Az orvosok megítélésére tartozik a diagnosztikai, ill. terápiás célt szolgáló sugárzás típusának és dózisának megválasztása. A betegek sugárvédelme érdekében az ICRP irányadó dózisokat és aktivitásokat adott meg a különböző vizsgálatokra vonatkozóan.

34 ELŐZMÉNY Council Directive 97/43/Euratom of 30 June 1997 on health protection of individuals against the dangers of ionizing radiation in relation to medical exposure, and repealing Directive 84/466/Euratom A TANÁCS 97/43/EURATOM IRÁNYELVE (1997. június 30.) a személyeknek az orvosi célú sugárterheléssel kapcsolatos ionizáló sugárzás veszélyeivel szembeni egészségvédelméről, valamint a 84/466/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről

35 A Tanács 97/43/Euratom irányelve (1997. június 30.)
Orvosi sugárterhelésekre vonatkozik: a betegek orvosi diagnózisának vagy kezelésének részét képező sugárterhelés; a foglalkozással összefüggő orvosi felülvizsgálatok részét képező sugárterhelés; az orvosi szűrővizsgálatok részét képező sugárterhelés; azon egészséges személyeket vagy betegeket érő sugárterhelés, akik önkéntesen vesznek részt orvosi vagy orvos-biológiai, diagnosztikai vagy gyógyászati kutatási programokban; az igazságügyi orvosszakértői eljárás részeként egyes személyeket érő sugárterhelés. Az irányelv olyan személyeket érő sugárterhelésre is vonatkozik, akik tudatosan és szándékosan (munkaköri kötelezettségeiken kívül) nyújtanak segítséget az orvosi sugárterhelésben részesülő személyek gondozásában és támogatásában.

36 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelméről A rendelet hatálya kiterjed minden olyan személy sugárterhelésére, aki: orvosi vizsgálaton, illetve kezelésben, munkaköri és egyéb alkalmassági vizsgálaton, egészségügyi szűrővizsgálaton, igazságügyi orvosszakértői vizsgálaton, illetőleg orvostudományi kutatási programbanvesz részt. A rendelet hatálya kiterjed annak a személynek a sugárterhelésére is, aki az előző bekezdésben meghatározott személyt a sugárterhelés alatt nem munkaköri kötelezettsége körében, önkéntesen segíti.

37 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: A radiológiai eljárás alkalmazásának általános és egyedi feltételei
Új radiológiai eljárás bevezetése előtt szükséges: az eljárás általános indokoltságának és módszertanának vizsgálata szakmai kollégium szakmai ajánlása OSSKI véleményének beszerzése A már bevezetett radiológiai eljárások esetében a szakmai kollégium szükség szerinti, de legalább háromévenkénti felülvizsgálata szakmai ajánlása az eljárás további alkalmazásával kapcsolatban A szakmai ajánlás közzététele

38 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: A radiológiai eljárás alkalmazásának általános és egyedi feltételei
Indokoltság radiológiai eljárást csak szakmailag indokolt esetben, illetve mértékben és a sugárterhelést kapó személy érdekében lehet alkalmazni, feltéve, hogy az alkalmazással járó kockázat kisebb az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, továbbá, hogy a besugárzástól várható eredmény más rendelkezésre álló, sugárterheléssel nem járó orvosi eljárás útján nem érhető el. Szakmai kollégium módszertani levele a beutaló orvos számára: szakmai követelmények becsült páciens dózisok

39 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: A radiológiai eljárás alkalmazásának általános és egyedi feltételei
Indokoltság A korábbi diagnosztikai adatok beszerzése, illetve átadása – beutaló- és a kezelőorvos Orvostudományi kutatási program esetében - a külön jogszabály szerint engedélyezett kutatási terv Az indokoltságot, illetve a sugárterhelés optimálásának módját az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell. Átvilágítást képerősítő vagy ehhez hasonló technikai eljárás alkalmazása nélkül nem szabad használni Dózisteljesítményt szabályozó eszközök hiányában az átvilágítást csak a feltétlenül indokolt esetekre kell korlátozni.

40 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: A radiológiai eljárás alkalmazásának általános és egyedi feltételei
Indokoltság Gyermekeket érő besugárzásnál külön megfelelő radiológiai berendezések, technikai segédeszközök és kiegészítő berendezések álljanak rendelkezésre Fogamzóképes korban lévő nők esetében a beutaló orvos és a kezelőorvos tájékozódni köteles terhesség esetleges fennállásáról, illetve a szoptatás tényéről. Az anya és a magzat sugárvédelme érdekében különös figyelmet kell fordítani az alkalmazás indokoltságára és a sugárterhelés mértékére. Izotópok alkalmazása szoptató nőknél haszon > kár Radioizotóp-alkalmazást követően a szoptatást a radioizotóp fajtájától és mennyiségétől függően meghatározott időszakra be kell szüntetni.

41 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: A radiológiai eljárás alkalmazásának általános és egyedi feltételei
Indokoltság Radiológiai eljárást alkalmazó munkahelyeken feliratot kell elhelyezni, amely a nőket figyelmezteti a fennálló veszélyekre, illetőleg felhívja terhességük vagy szoptató voltuk bejelentésére. Ez azonban nem mentesíti az orvosokat a tájékozódási kötelezettségük alól. Az engedélyes köteles minden olyan előírást megtartani, illetve minden olyan intézkedést meghozni, amelyek az előre nem tervezhető (baleseti) besugárzás bekövetkezésének valószínűségét és súlyosságát csökkentik.

42 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: A sugárterhelés optimálása és a dózismegszorítás
A kívánt diagnosztikai eredményt az ésszerűen elérhető legalacsonyabb sugárterheléssel kell megszerezni. Országos érvényű diagnosztikai irányadó szinteket kell megállapítani és bevezetni. Rendszeres minőségbiztosítást és minőség-ellenőrzést kell alkalmazni. A diagnosztikai irányadó szinteket - az OSSKI által végzett országos páciensdózis felmérés adatainak alapulvételével - a kollégium állapítja meg Az irányadó szinteket háromévenkénti felülvizsgálata Az irányadó szintek közzététele - az Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjában

43 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: A sugárterhelés optimálása és a dózismegszorítás
Sugárterápiás célból alkalmazott eljárás esetén a céltérfogat nagyságát és dózisát egyedileg kell megtervezni. Önkéntes segítők és kutatás alanyai Dózismegszorításokat kell megállapítani. A célterület dózisát egyedileg kell megtervezni. sugárterhelés kockázatáról az érintett személyt tájékoztatni kell. Radioaktív izotópokkal végzett diagnosztikai vagy terápiás eljárás alkalmazása esetén a betegnek - a gyógyító intézményből való távozását megelőzően - olyan írásbeli tájékoztatót kell átadni, amely tartalmazza a beteggel kapcsolatba kerülő személyek sugárterhelése csökkentésének módszereit, valamint a kezelés kockázatát.

44 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: A radiológiai eljárások alkalmazásával kapcsolatos feladatok
Az indokoltság megállapításában a beutaló orvosnak és a kezelőorvosnak együtt kell működnie. A radiológiai eljárások bármely orvosi alkalmazásáért a kezelőorvos felel. Az eljárás kivitelezését vagy annak egy részét a kezelőorvos átruházhatja a megfelelő szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozóra. A sugárterápiás tevékenység tervezésébe és kivitelezésébe egészségügyi fizikust kell bevonni dozimetriai, minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési, illetőleg sugárvédelmi tevékenység

45 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: A radiológiai eljárások alkalmazásával kapcsolatos feladatok
A kezelőorvos radiológiai eljárások alkalmazásával kapcsolatos felelőssége az eljárás indokolás a sugárterhelés optimalizálás a diagnosztikai eredmény klinikai értékelése szükség esetén a más szakértőkkel és egészségügyi dolgozókkal való gyakorlati együttműködés amennyiben ez lehetséges, a korábbi vizsgálatokból származó adatok és egyéb információk beszerzése a rendelkezésre álló adatoknak és egyéb információknak a beutaló orvos vagy más kezelőorvos részére történő átadása, továbbá a betegeknek és vizsgálatban érintett személyeknek az ionizáló sugárzás kockázatáról szóló tájékoztatása.

46 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: Radiológiai létesítményekre és berendezésekre vonatkozó előírások
Új radiológiai létesítmények létesítéséhez, valamint új berendezések telepítéséhez szükséges az illetékes országos intézet szakvéleménye alapján az illetékes szakmai kollégium hozzájárulása. Berendezések használatbavétele előtt az OSSKI átvételi vizsgálatot végez (működési jellemzők rögzítése) Új invazív radiológiai-, ill. számítógépes rétegfelvételi berendezéseket fel kell szerelni - ahol ez alkalmazható - olyan eszközzel, amely a kezelőorvost tájékoztatja a berendezés által az eljárás során kibocsátott sugárzás mennyiségéről. Minőség-ellenőrző és minőségbiztosító intézkedések betartatása A páciensdózis vagy a beadott radionuklid készítmény aktivitásának ellenőrzése.

47 A beteg sugárterhelését jellemző dozimetriai mennyiségek
Belépő oldali bőrdózis (Gy) A páciens röntgencső felőli bőrfelületén, a sugárnyaláb tengelyén mérhető dózis Közvetlenül mérhető termolumineszcens (TL) dózismérővel és ionizációs kamrával Egy röntgendiagnosztikai vizsgálat esetén a szervezet egészének kockázata, így az azt kifejező effektív dózis is arányos a belépő bőrdózissal Kritikus szervek dózisai (szervdózisok) meghatározása számítógépes modellezéssel A tomográfiás modellek valós személyek CT adatait használják fel a test háromdimenziós reprezentációjához Röntgenátvilágítások esetében sokkal bonyolultabbak a szervdózisok meghatározása effektív egyenérték dózis / effektív dózis (Sv), beadott aktivitás (Bq), belső sugárterhelés.

48 Az orvosi sugárterhelés mértékének értékelése
A diagnosztikai és terápiás eljárások sugárterhelése a páciens számára közvetlen haszonnal jár; Vizsgálati gyakoriságok; Életkor és nemek szerinti megoszlása; A páciensdózist befolyásoló sugárfizikai és technikai tényezők; Orvosi ellátottság (különböző egészségügyi ellátási szintek).

49 A páciensdózist befolyásoló tényezők A sugárnyaláb minősége
A csőfeszültség megfelelő megválasztása (A kV emelésével a sugárzás áthatoló képessége nő, de megnő a szervek szórt sugárzásból származó dózisa) Nagyfeszültségű generátorok alkalmazása A csőfeszültség hullámossága kicsi A használati sugárnyalábba helyezett szűrő a nyaláb azon nem kívánatos komponenseinek a gyengítésére szolgál, amelyek általában kis energiájúak, többnyire a betegben elnyelődnek és a képérzékelőn kevés diagnosztikai információt eredményeznek. A megfelelő vastagságú szűrő használata jobban áthatoló sugárnyalábot eredményez és ezért a röntgencsővel szembeni bőrben kisebb az elnyelt dózis.

50 Röntgen-spektrumok

51

52 A hagyományos röntgendiagnosztikában a sugárnyaláb teljes szűréséhez nem kevesebb, mint 2,5 mm vastagságú alumíniumszűrő szükséges, Fogászati röntgenkészülékeknél a csőfeszültség nem haladhatja meg a 70 kV-ot, a teljes szűrés 1,5 mm vastagságú alumínium. A mammográfia kisebb csőfeszültséget igényel, mint a hagyományos röntgenfelvételezés.

53 Fókusztávolság a bőrtől és a képérzékelőtől
Mozgó röntgenkészülékekkel végzett felvételezésnél, vagy átvilágításnál a fókusz-bőr távolság nem lehet 30 cm-nél, stabil röntgenkészülékkel végzett felvételezés vagy átvilágítás esetén pedig 45 cm-nél kevesebb. Ernyőfényképezést vagy mellkasi röntgenfelvételt legkevesebb 120 cm-es fókusz-képérzékelő távolsággal kell végezni.

54 Szénszálas anyagok A beteg alátámasztására szolgáló asztalokban a röntgenfilm-kazetták fedelében a hagyományos anyagok helyén szénszálas anyagok alkalmazása a röntgen sugárnyaláb nagyobb hányadának átbocsátását teszi lehetővé. A beteg bőrében elnyelt dózis csökkenése 30-tól több mint 50 %-ig terjedhet. A szénszálas rendszerek használatának melléktermékeként a kép információ tartalma is megnő.

55 A mező nagysága A beteg szükségtelen besugárzását csökkentő legfontosabb technikai tényezők közé tartozik a legkisebb használható sugárnyaláb alkalmazása és ennek pontos beállítása. Számos felvételtípus esetén a gonádok a röntgenmező gondos centrálásával és beállításával kívül tarthatók a sugárnyalábon. Asszisztencia gyakorlottsága és külső anatómiai jegyek ismerete, mert ha a kollimáció a vizsgálandó területnél kisebbre sikerül, az a vizsgálat megismétlését vonja maga után.

56 Rendelkezésre állnak már a sugárnyaláb méretét csökkentő olyan blendék is, amelyek nyaláb méretét automatikusan beállítják az alkalmazott kazetta nagyságához. A vizsgált test terület különösen a csecsemőknél gyakran kisebb, mint a rendelkezésre álló röntgenfilm. Ilyenkor a sugárnyalábot a blendével a kérdéses területhez kell beállítani. Ez a helyzet gyakran előfordul újszülött mellkasi röntgenvizsgálata esetén. Ha az automata blendét ilyen körülmények között manuálisan nem állítják le, akkor az eredmény akár teljes test besugárzás is lehet.

57 A szervek takarása A gonádokat minden olyan esetben takarni kell, ha azok közvetlenül a sugárnyalábban, vagy 5 cm-en belül vannak, kivéve ha a védelem kizárja v. csökkenti a diagnosztikai információt. A gonádvédelemnek három fő típusa van: a kontakt védelem, az árnyékoló védelem, és az alakított kontakt árnyékolás. Ezek ólomegyenértéke legalább 0,5 mm. A szemeket olyan röntgenfelvételeknél kell takarni, amelyeknél nagy a szemekben elnyelt dózis és a takarás nem zárja ki vagy nem csökkenti a diagnosztikus információt.

58 A képérzékelőt érő szórt sugárzás csökkentése
A beteg és a képérzékelő közé helyezett rácsok vagy légréteg csökkentik a képérzékelőt érő szórt sugárzást úgy, hogy közben átengedik a röntgenképet létrehozó elsődleges sugárzást. A szórt sugárzás csökkentése így javítja a képet. Mivel bármelyik rács a pácienst elhagyó sugárzás egy részét elnyeli használata a páciens dózisát növeli. Rács használatakor különös figyelmet kell fordítani a fókusz-rács távolság pontos beállítására és a rács irányítására. Átvilágításnál és néhány esetben újszülöttek röntgenfelvételnél nem szükséges a szórt sugárzás elleni rács alkalmazása.

59 Erősítő fóliák és röntgenfilmek
Nagy hatékonyságú fluoreszkáló anyagokat, mint ritka földfémet, báriumot és tantált tartalmazó erősítőfóliák kevesebb sugárzást igényelnek hasonló minőségű felvétel előállításához, mint a hagyományos erősítő fóliák. Az újszülöttek mellkas-radiográfiájánál a részletesebb képérdekében jobb felbontású kombinációkat kell választani. Az erősítőfóliákat tisztán kell tartani és biztosítani kell a film és a fólia egyöntetű érintkezését.

60 A röntgenfilm előhívása
Az optimális diagnosztikai értékű röntgenfelvételek készítéséhez kifogástalan előhívási eljárások szükségesek. A rossz előhívás használhatatlan röntgenképet eredményez, így a besugárzás különben elkerülendő megismétlését okozhatja. A rossz előhívási technikák könnyen eredményezhetik a megfelelő felvétel készítéséhez szükséges dózis megduplázását. Kézi előhívásnál, az alkalmazott film típusának megfelelő előhívót és fixálót kell használni. Automatikus előhívásnál a minőség-ellenőrzés a fontos. Általánosságban kívánatos, hogy a röntgenfelvételt készítők közvetlen az előhívás után vizsgálják meg minden felvételüket.

61 Megismételt felvételek számának csökkentése
A felvételt akkor lehet megismételni, ha az új felvétel olyan további információkat ad, melyeket az előző nem tartalmaz. Az ismétlések oka nagy részben a betegek helytelen beállítása, vagy a túl sötét, ill. a túl világos felvételek. Az ismétlések számának csökkentésével nemcsak a páciensek szükségtelen sugárterhelése csökkenthető, az anyagi megtakarítás is jelentős.

62 Átvilágítás Átvilágítást csak akkor szabad végezni, ha a szükséges információ felvétellel nem érhető el. A képerősítős átvilágító berendezéseket gyakran látják el automatikus fényerőszabályozókkal (ABC – automatic brightness control). Ezeknél a készülékeknél akár a rossz karbantartás, akár az elöregedés a páciensdózis megnövekedését okozhatja.

63 Digitális technika A testben kialakult mátrix képet közvetlenül digitális detektoron fogjuk fel és továbbítjuk a számítógépre. Egyszeri sugárexpozícióval felvételt kapunk; folyamatos sugárhatás alatt, a detektor megfelelő gyakoriságú kiolvasásával pedig átvilágítást végezhetünk. Digitálistechnikai előnyei: nagyítás, mérés, szummációs felvétel ablakolása, maszkolás, széles expozíciós lehetőség.

64 Minőségbiztosítás A minőségbiztosítási programok célja olyan eljárások bevezetése a röntgendiagnosztikába, amelyekkel időszakonként vagy folyamatosan követni lehet a röntgenlétesítmény teljesítményét azzal a céllal, hogy a legkisebb költséggel és a beteget érő minimális dózissal optimális diagnosztikai információt szerezzenek.

65 A páciens dózisok csökkentése (összefoglalás)
minimális sugármeneti idők, nagyobb testméretű pácens esetén nagyobb a dózis- teljesítmény és gyorsabb a dózis akkumuláció, a lehető legnagyobb csőfeszültség és legkisebb csőáram használata, a lehető legnagyobb fókusz-bőr távolság, a nyalábméret csökkentése az indokolt legkisebb méretűre, időben elhúzódó eljárások esetén a sugárzásnak kitett bőrfelület dózisának csökkentése pl. a nyaláb irányának változtatásával, a HDR üzemmód időtartamának és a sorozatfelvételek számának csökkentése, indokolatlan geometriai nagyítás elkerülése, ne használjunk rácsot kisméretű páciens esetén.

66 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "Betegek sugárvédelme radiológiai vizsgálatok során"

Hasonló előadás


Google Hirdetések