Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Betegek sugárvédelme radiológiai vizsgálatok során Összeállította: Déri Zsolt B-A-Z Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Sugáregészségügyi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Betegek sugárvédelme radiológiai vizsgálatok során Összeállította: Déri Zsolt B-A-Z Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Sugáregészségügyi."— Előadás másolata:

1 Betegek sugárvédelme radiológiai vizsgálatok során Összeállította: Déri Zsolt B-A-Z Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Sugáregészségügyi Decentrum az OSSKI és az UNSCEAR adatainak felhasználásával

2 Ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések és radioaktív izotópok orvosi felhasználása - páciens dózisok -  Röntgen felvétel:  0,01 – 8 mSv/vizsgálat  0,3 (0,03 – 2,0) mSv/év  Izotópdiagnosztika  0,03 mSv/év  fejlett országokban: 0,09 mSv/év 1 Diagnosztika

3 MÁJFELVÉTEL

4 Páciens dózisok (hazai adatok) Minimum: 0,7 mGy Átlag: 5,8 mGy Maximum: 35,9 mGy Minimum: 0,053 mSv Átlag: 0,357 mSv Maximum: 2,357 mSv

5 Páciens dózisok (hazai adatok)  CT-vizsgálatok  CT átvilágítás:  Valósidejű CT-vizsgálat: DózisokBőrdózis Effektív dózis Átlagos dózisok (biopsia) 230 – 340 mGy 4,6 – 8,3 mSv Maximális dózisok (biopsia) 1100 – 1200 mGy 22,2 -24,3 mSv Átlagos dózisok (drenálás) 550 mGy 11 mSv Maximális dózisok (drenálás) 2200 mGy 43,6 mSv Bőrdózis teljesítmény Effektív dózis teljesítmény 1,6 – 7,0 mGy/s 0, ,066 mSv/s

6 Egyes gyakori röntgenvizsgálatok szöveti elnyelt dózisai és effektív dózisai a két érték esetében: petefészekre/herékre vonatkozik; b átvilágítással; c erősítőernyő-film mammográfia Vizsgálat Elnyelt dózis (mGy) Effektív dózis (mSv) csontvelőemlőméhpajzsmirígy gonádok a Mellkas0,040,09 < 0,01 0,02 0,4 Mellkas CT 5,9210,062,3 0,08/< 0,01 7,8 Koponya0,2 < 0,01 0,4 0,1 Fej CT 2,70.03 < 0,01 1,9 1,8 Has0,40,032,9 2,2/0,41,2 Hasi CT 5,60, ,0/0,77,6 Háti gerinc 0,71,3 < 0,01 1,5 1 Ágyéki gerinc 1,40,073,5 < 0,01 4,3/0,062,1 Medence0,2 1,7 1,2/4,61,1 Medence CT 5,60,00326 < 0,01 23,0/1,77,1 Intravénás urográfia 1,93,93,60,43,6/4,34,2 Bárium feltöltés b 8,20,7160,216,0/3,48,7 Mammográfia c < 0,01 2,1 0,10,1

7 CT-dozimetria Összehasonlítás: Hagyományos koponya-röntgenfelvétel és koponya-CT dóziseloszlása – relatív egységekben (Nagel 2002):

8 CT-dozimetria Egy tipikus CT dózisprofil 10 mm-es szeletvastagság esetén (Nagel 2002):

9 CT-dozimetria Pitch faktor: ahol TF: asztalléptetés egy körbefordulás alatt, N: az egy körülfordulás alatt leképezett szeletek száma, T: egy szelet (névleges) vastagsága, és így N·T: a névleges nyalábszélesség. p = TF N·TN·TN·TN·T CT dózisprofil p = 1 TF = 10 mm N = 15 Multiple Scan Average Dose

10 CT-dozimetria Pitch faktor: ahol TF: asztalléptetés egy körbefordulás alatt, N: az egy körülfordulás alatt leképezett szeletek száma, T: egy szelet (névleges) vastagsága, és így N·T: a névleges nyalábszélesség. p = TF N·TN·TN·TN·T CT dózisprofil p = 0,7 TF = 7 mm N = 21 Multiple Scan Average Dose

11 CT-dozimetria CTDI: CT dózisindex (Computed Tomography Dose Index) ahol D(z): a levegőben elnyelt dózisprofil a z tengely mentén TF: asztalléptetés egy körbefordulás alatt, N: az egy körülfordulás alatt leképezett szeletek száma, T: egy szelet (névleges) vastagsága, és így N·T: a névleges nyalábszélesség. A CTDI mértékegysége a mGy

12 CT-dozimetria CTDI: CT dózisindex (Computed Tomography Dose Index) A CTDI mértékegysége a mGy MSAD = CTDIp MSAD = CTDI, ha p = 1 és a szeletek száma elegendő a telítési érték eléréséhez (kb ) Multiple Scan Average Dose

13 CT-dozimetria CT dozimetriai fantomok: Szabványos 16 cm (fej) és 32 cm átmérőjű (test) PMMA dozimetriai CT-fantom és 10 cm-es ionizációs kamra Súlyozott CTDI = CTDI w központi CTDI perifériás CTDI CTDI w a fantom keresztmetszetére átlagolt CTDI CTDI vol = CTDI w p Effektív térfogati CTDI, vagy pitch korrigált CTDI

14 CT-dozimetria Dózis-hossz szorzat (dose length product, DLP): ahol L: a teljes letapogatási hossz CTDI vol : Effektív térfogati, vagy pitch korrigált CTDI DLP = CTDI vol ·L, mértékegysége a mGy·cm  Mivel a szkennelésnél a test átmérője mindig teljesen átsugárzódik, a DLP a teljes testet érő össz-sugárterhelésre (összes elnyelt energiára) jellemző közelítő mennyiség.  A DLP megadható egy teljes betegvizsgálatra, azon belül egy letapogatássorozatra vagy akár egyetlen körülfordulásra is.

15 CT-dozimetria Effektív dózis becslése a DLP-ből EUR16262 Guidelines on Quality Criteria for CT (http://www.drs.dk/guidelines/ct/quality) Besugárzott testrész E/DLP mSv·mGy -1 ·cm -1 Fej0,0023 Nyak0,0054 Mellkas0,017 Has0,015 Medence0,019

16 CT-dozimetria E/DLP az életkor függvényében European Guidelines for Multislice Computed Tomography ttp://www.msct.info/CT_Quality_Criteria.htm. Testrész E/DLP mSv·mGy -1 ·cm -1 az adott életkorban csecsemő 1 éves 5 éves 10 éves felnőtt Fej és nyak 0,0130,00850,00570,00420,0031 Fej0,0110,00670,00400,00320,0021 Nyak0,0170,0120,0110,00790,0059 Mellkas0,0390,0260,0180,0130,014 Has és medence 0,0490,0300,0200,0150,015 Törzs0,0440,0280,0190,0140,015

17 Intervenciós radiológiai eljárások páciens dózisai EljárásTechnika Átvilágítási idő (perc) DAP (Gy·cm 2 ) E (mSv) Koronária Sorozatfilm 3,6 – 9,8 16,1 – 98 2 – 15,8 Digitális5,747,79,4 CerebrálisDSA 1,2 – – 120 2,7 – 23,4 Abdominális Hepatikus DSA 2,3 – 28,6 28 – – 48 Renális DSA 5,5 – – Angiográfiás diagnosztikai eljárások technikai paraméterei és páciens dózisai

18 Nuclear Safety Review for the Year 2009 Páciens dózisok (nemzetközi adatok)

19 UNSCEAR 2000  UNSCEAR kérdőíves adatgyűjtés   diagnosztikai és terápiás berendezések  radiológiai eljárások gyakorisága  páciensek kor és nemek szerinti eloszlása  reprezentatív páciens dózisok  Különböző mértékű adatközlés Páciens dózisok (nemzetközi adatok)

20 Globális értékelés  Korreláció  röntgen vizsgálatok gyakorisága  orvosi ellátottság.  Extrapoláció  I. eü. Ellátási szint: legalább 1 orvos 1000 lakosra  II. eü. Ellátási szint: 1 orvos lakosra  III. eü. Ellátási szint: 1 orvos lakosra  IV. eü. Ellátási szint: 1 orvos több mint lakosra Magyarország (3,6)

21 Röntgendiagnosztikai vizsgálatok gyakorisága (%)

22 Röntgendiagnosztikai vizsgálatok páciensdózisai (mSv)

23 CT vizsgálatok átlagos effektív dózisai

24 Izotópdiagnosztikai vizsgálatok páciensdózisainak felmérése ( )  Teljes körű felmérés 42 izotópdiagnosztikai laboratóriumban,  136 különböző vizsgálattípus,  vizsgálat 2002-ben,  A vizsgálatok 94%-a 99m Tc izotóppal,  Átlagos sugárterhelés 4,26 mSv.

25 Izotópdiagnosztikai vizsgálatok jellemzői SzervIzotóp Aktivitás (MBq) Szervdózis (mGy) Eff. Egyenérték dózis (mSv) Pajzsmirigy I-1311,895429,0 I-12310,0451,5 Tc-99m40,02,70,44 Máj Au-1987,481,47,4 Tc-99m100,09,21,3 Tüdő I-13110,022,03,6 Tc-99m120,08,01,5 Vese Hg-2036,578011,0 Hg-19715,02602,7 Tc-99m160402,6

26 Izotópdiagnosztikai vizsgálatok gyakorisága

27 Izotópdiagnosztikai vizsgálatok effektív dózisa

28 Összesen: 692 ezer felvétel 2002-ben Diagnosztikai irányadó szintek megállapítására irányuló vizsgálatok Felvételi gyakoriságok

29 Diagnosztikai irányadó szintek megállapítására irányuló vizsgálatok

30 Javasolt irányadó szintek (mGy) Diagnosztikai irányadó szintek megállapítására irányuló vizsgálatok

31  Régebben 226 Ra, ma 60 Co, gyorsítók  Külső terápia:  A népesség kis hányada érintett  0,3 mSv/év  fejlett országokban: 0,1 mSv/év  Radioizotópok (pl. 131 I):  0,002 mSv/év  fejlett országokban: 0,005 mSv/év 1 Terápia Ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések és radioaktív izotópok orvosi felhasználása - páciens dózisok -

32 Intervenciós radiológiai eljárások páciens dózisai Terápiás eljárások technikai paraméterei és páciens dózisai Eljárás Lokális bőrdózis (Gy) Átvilágítási idő (perc) DAP (Gy·cm 2 ) E (mSv) PTCA 0,05 – 5 3 – – 402 7,5 – 57 PTA0,4 5 – 68 5 – – 12,5 TIPS 0,4 – 5 9 – – – 181 RF abláció 0,1 – 8,4 3 – – – 25 Embolizáció 0,2 – 0,5 1 – 90 7 – PTCA: Percutan coronaria PTA: Percutan transluminalis angioplastica TIPS: Transjuguláris intrahepatikus portoszisztémás shunt RF abláció: Rádiófrekvenciás katéteres abláció

33  Az orvosi alkalmazásból származó sugárterhelésre a dóziskorlátozás nem vonatkozik.  Az orvosok megítélésére tartozik a diagnosztikai, ill. terápiás célt szolgáló sugárzás típusának és dózisának megválasztása.  A betegek sugárvédelme érdekében az ICRP irányadó dózisokat és aktivitásokat adott meg a különböző vizsgálatokra vonatkozóan. A sugárvédelem feladatai és eszközei páciensek esetében

34 Council Directive 97/43/Euratom of 30 June 1997 on health protection of individuals against the dangers of ionizing radiation in relation to medical exposure, and repealing Directive 84/466/Euratom ELŐZMÉNY A TANÁCS 97/43/EURATOM IRÁNYELVE (1997. június 30.) a személyeknek az orvosi célú sugárterheléssel kapcsolatos ionizáló sugárzás veszélyeivel szembeni egészségvédelméről, valamint a 84/466/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről

35  Orvosi sugárterhelésekre vonatkozik:  a betegek orvosi diagnózisának vagy kezelésének részét képező sugárterhelés;  a foglalkozással összefüggő orvosi felülvizsgálatok részét képező sugárterhelés;  az orvosi szűrővizsgálatok részét képező sugárterhelés;  azon egészséges személyeket vagy betegeket érő sugárterhelés, akik önkéntesen vesznek részt orvosi vagy orvos-biológiai, diagnosztikai vagy gyógyászati kutatási programokban;  az igazságügyi orvosszakértői eljárás részeként egyes személyeket érő sugárterhelés.  Az irányelv olyan személyeket érő sugárterhelésre is vonatkozik, akik tudatosan és szándékosan (munkaköri kötelezettségeiken kívül) nyújtanak segítséget az orvosi sugárterhelésben részesülő személyek gondozásában és támogatásában. A Tanács 97/43/Euratom irányelve (1997. június 30.)

36  A rendelet hatálya kiterjed minden olyan személy sugárterhelésére, aki:  orvosi vizsgálaton, illetve kezelésben,  munkaköri és egyéb alkalmassági vizsgálaton,  egészségügyi szűrővizsgálaton,  igazságügyi orvosszakértői vizsgálaton, illetőleg  orvostudományi kutatási programbanvesz részt.  A rendelet hatálya kiterjed annak a személynek a sugárterhelésére is, aki az előző bekezdésben meghatározott személyt a sugárterhelés alatt nem munkaköri kötelezettsége körében, önkéntesen segíti. 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelméről

37  Új radiológiai eljárás bevezetése előtt szükséges:  az eljárás általános indokoltságának és módszertanának vizsgálata  szakmai kollégium szakmai ajánlása  OSSKI véleményének beszerzése  A már bevezetett radiológiai eljárások esetében  a szakmai kollégium szükség szerinti, de legalább háromévenkénti felülvizsgálata  szakmai ajánlása az eljárás további alkalmazásával kapcsolatban  A szakmai ajánlás közzététele 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: A radiológiai eljárás alkalmazásának általános és egyedi feltételei

38  Indokoltság  radiológiai eljárást csak szakmailag indokolt esetben, illetve mértékben és a sugárterhelést kapó személy érdekében lehet alkalmazni,  feltéve, hogy az alkalmazással járó kockázat kisebb az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, továbbá, hogy  a besugárzástól várható eredmény más rendelkezésre álló, sugárterheléssel nem járó orvosi eljárás útján nem érhető el.  Szakmai kollégium módszertani levele a beutaló orvos számára:  szakmai követelmények  becsült páciens dózisok 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: A radiológiai eljárás alkalmazásának általános és egyedi feltételei

39  Indokoltság  A korábbi diagnosztikai adatok beszerzése, illetve átadása – beutaló- és a kezelőorvos  Orvostudományi kutatási program esetében - a külön jogszabály szerint engedélyezett kutatási terv  Az indokoltságot, illetve a sugárterhelés optimálásának módját az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell.  Átvilágítást képerősítő vagy ehhez hasonló technikai eljárás alkalmazása nélkül nem szabad használni  Dózisteljesítményt szabályozó eszközök hiányában az átvilágítást csak a feltétlenül indokolt esetekre kell korlátozni. 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: A radiológiai eljárás alkalmazásának általános és egyedi feltételei

40  Indokoltság  Gyermekeket érő besugárzásnál külön megfelelő radiológiai berendezések, technikai segédeszközök és kiegészítő berendezések álljanak rendelkezésre  Fogamzóképes korban lévő nők esetében a beutaló orvos és a kezelőorvos tájékozódni köteles terhesség esetleges fennállásáról, illetve a szoptatás tényéről.  Az anya és a magzat sugárvédelme érdekében különös figyelmet kell fordítani az alkalmazás indokoltságára és a sugárterhelés mértékére.  Izotópok alkalmazása szoptató nőknél haszon > kár  Radioizotóp-alkalmazást követően a szoptatást a radioizotóp fajtájától és mennyiségétől függően meghatározott időszakra be kell szüntetni. 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: A radiológiai eljárás alkalmazásának általános és egyedi feltételei

41  Indokoltság  Radiológiai eljárást alkalmazó munkahelyeken feliratot kell elhelyezni, amely a nőket figyelmezteti a fennálló veszélyekre, illetőleg felhívja terhességük vagy szoptató voltuk bejelentésére. Ez azonban nem mentesíti az orvosokat a tájékozódási kötelezettségük alól.  Az engedélyes köteles minden olyan előírást megtartani, illetve minden olyan intézkedést meghozni, amelyek az előre nem tervezhető (baleseti) besugárzás bekövetkezésének valószínűségét és súlyosságát csökkentik. 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: A radiológiai eljárás alkalmazásának általános és egyedi feltételei

42  A kívánt diagnosztikai eredményt az ésszerűen elérhető legalacsonyabb sugárterheléssel kell megszerezni.  Országos érvényű diagnosztikai irányadó szinteket kell megállapítani és bevezetni.  Rendszeres minőségbiztosítást és minőség- ellenőrzést kell alkalmazni.  A diagnosztikai irányadó szinteket - az OSSKI által végzett országos páciensdózis felmérés adatainak alapulvételével - a kollégium állapítja meg  Az irányadó szinteket háromévenkénti felülvizsgálata  Az irányadó szintek közzététele - az Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjában 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: A sugárterhelés optimálása és a dózismegszorítás

43  Sugárterápiás célból alkalmazott eljárás esetén a céltérfogat nagyságát és dózisát egyedileg kell megtervezni.  Önkéntes segítők és kutatás alanyai  Dózismegszorításokat kell megállapítani.  A célterület dózisát egyedileg kell megtervezni.  sugárterhelés kockázatáról az érintett személyt tájékoztatni kell.  Radioaktív izotópokkal végzett diagnosztikai vagy terápiás eljárás alkalmazása esetén a betegnek - a gyógyító intézményből való távozását megelőzően - olyan írásbeli tájékoztatót kell átadni, amely tartalmazza a beteggel kapcsolatba kerülő személyek sugárterhelése csökkentésének módszereit, valamint a kezelés kockázatát. 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: A sugárterhelés optimálása és a dózismegszorítás

44  Az indokoltság megállapításában a beutaló orvosnak és a kezelőorvosnak együtt kell működnie.  A radiológiai eljárások bármely orvosi alkalmazásáért a kezelőorvos felel.  Az eljárás kivitelezését vagy annak egy részét a kezelőorvos átruházhatja a megfelelő szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozóra.  A sugárterápiás tevékenység tervezésébe és kivitelezésébe egészségügyi fizikust kell bevonni  dozimetriai,  minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési, illetőleg  sugárvédelmi tevékenység 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: A radiológiai eljárások alkalmazásával kapcsolatos feladatok

45  A kezelőorvos radiológiai eljárások alkalmazásával kapcsolatos felelőssége  az eljárás indokolás  a sugárterhelés optimalizálás  a diagnosztikai eredmény klinikai értékelése  szükség esetén a más szakértőkkel és egészségügyi dolgozókkal való gyakorlati együttműködés  amennyiben ez lehetséges, a korábbi vizsgálatokból származó adatok és egyéb információk beszerzése  a rendelkezésre álló adatoknak és egyéb információknak a beutaló orvos vagy más kezelőorvos részére történő átadása, továbbá  a betegeknek és vizsgálatban érintett személyeknek az ionizáló sugárzás kockázatáról szóló tájékoztatása. 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: A radiológiai eljárások alkalmazásával kapcsolatos feladatok

46  Új radiológiai létesítmények létesítéséhez, valamint új berendezések telepítéséhez szükséges az illetékes országos intézet szakvéleménye alapján az illetékes szakmai kollégium hozzájárulása.  Berendezések használatbavétele előtt az OSSKI átvételi vizsgálatot végez (működési jellemzők rögzítése)  Új invazív radiológiai-, ill. számítógépes rétegfelvételi berendezéseket fel kell szerelni - ahol ez alkalmazható - olyan eszközzel, amely a kezelőorvost tájékoztatja a berendezés által az eljárás során kibocsátott sugárzás mennyiségéről.  Minőség-ellenőrző és minőségbiztosító intézkedések betartatása  A páciensdózis vagy a beadott radionuklid készítmény aktivitásának ellenőrzése. 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet: Radiológiai létesítményekre és berendezésekre vonatkozó előírások

47  Belépő oldali bőrdózis (Gy)  A páciens röntgencső felőli bőrfelületén, a sugárnyaláb tengelyén mérhető dózis  Közvetlenül mérhető termolumineszcens (TL) dózismérővel és ionizációs kamrával  Egy röntgendiagnosztikai vizsgálat esetén a szervezet egészének kockázata, így az azt kifejező effektív dózis is arányos a belépő bőrdózissal  Kritikus szervek dózisai (szervdózisok) meghatározása számítógépes modellezéssel  A tomográfiás modellek valós személyek CT adatait használják fel a test háromdimenziós reprezentációjához  Röntgenátvilágítások esetében sokkal bonyolultabbak a szervdózisok meghatározása  effektív egyenérték dózis / effektív dózis (Sv),  beadott aktivitás (Bq), belső sugárterhelés. A beteg sugárterhelését jellemző dozimetriai mennyiségek

48 Az orvosi sugárterhelés mértékének értékelése  A diagnosztikai és terápiás eljárások sugárterhelése a páciens számára közvetlen haszonnal jár ; a páciens számára közvetlen haszonnal jár ;  Vizsgálati gyakoriságok ;  Életkor és nemek szerinti megoszlása ;  A páciensdózist befolyásoló sugárfizikai és technikai tényezők ; technikai tényezők ;  Orvosi ellátottság (különböző egészségügyi ellátási szintek). ellátási szintek).

49  A csőfeszültség megfelelő megválasztása  (A kV emelésével a sugárzás áthatoló képessége nő, de megnő a szervek szórt sugárzásból származó dózisa)  Nagyfeszültségű generátorok alkalmazása  A csőfeszültség hullámossága kicsi  A használati sugárnyalábba helyezett szűrő a nyaláb azon nem kívánatos komponenseinek a gyengítésére szolgál, amelyek általában kis energiájúak, többnyire a betegben elnyelődnek és a képérzékelőn kevés diagnosztikai információt eredményeznek.  A megfelelő vastagságú szűrő használata jobban áthatoló sugárnyalábot eredményez és ezért a röntgencsővel szembeni bőrben kisebb az elnyelt dózis. A páciensdózist befolyásoló tényezők A sugárnyaláb minősége

50 Röntgen-spektrumok

51

52  A hagyományos röntgendiagnosztikában a sugárnyaláb teljes szűréséhez nem kevesebb, mint 2,5 mm vastagságú alumíniumszűrő szükséges,  Fogászati röntgenkészülékeknél a csőfeszültség nem haladhatja meg a 70 kV-ot, a teljes szűrés 1,5 mm vastagságú alumínium.  A mammográfia kisebb csőfeszültséget igényel, mint a hagyományos röntgenfelvételezés.

53 Fókusztávolság a bőrtől és a képérzékelőtől Mozgó röntgenkészülékekkel végzett felvételezésnél, vagy átvilágításnál a fókusz-bőr távolság nem lehet 30 cm- nél, stabil röntgenkészülékkel végzett felvételezés vagy átvilágítás esetén pedig 45 cm-nél kevesebb. Ernyőfényképezést vagy mellkasi röntgenfelvételt legkevesebb 120 cm-es fókusz-képérzékelő távolsággal kell végezni.

54  A beteg alátámasztására szolgáló asztalokban a röntgenfilm-kazetták fedelében a hagyományos anyagok helyén szénszálas anyagok alkalmazása a röntgen sugárnyaláb nagyobb hányadának átbocsátását teszi lehetővé.  A beteg bőrében elnyelt dózis csökkenése 30-tól több mint 50 %-ig terjedhet.  A szénszálas rendszerek használatának melléktermékeként a kép információ tartalma is megnő. Szénszálas anyagok

55  A beteg szükségtelen besugárzását csökkentő legfontosabb technikai tényezők közé tartozik a legkisebb használható sugárnyaláb alkalmazása és ennek pontos beállítása.  Számos felvételtípus esetén a gonádok a röntgenmező gondos centrálásával és beállításával kívül tarthatók a sugárnyalábon.  Asszisztencia gyakorlottsága és külső anatómiai jegyek ismerete, mert ha a kollimáció a vizsgálandó területnél kisebbre sikerül, az a vizsgálat megismétlését vonja maga után. A mező nagysága

56 Rendelkezésre állnak már a sugárnyaláb méretét csökkentő olyan blendék is, amelyek nyaláb méretét automatikusan beállítják az alkalmazott kazetta nagyságához. A vizsgált test terület különösen a csecsemőknél gyakran kisebb, mint a rendelkezésre álló röntgenfilm. Ilyenkor a sugárnyalábot a blendével a kérdéses területhez kell beállítani. Ez a helyzet gyakran előfordul újszülött mellkasi röntgenvizsgálata esetén. Ha az automata blendét ilyen körülmények között manuálisan nem állítják le, akkor az eredmény akár teljes test besugárzás is lehet.

57 A szervek takarása A gonádokat minden olyan esetben takarni kell, ha azok közvetlenül a sugárnyalábban, vagy 5 cm-en belül vannak, kivéve ha a védelem kizárja v. csökkenti a diagnosztikai információt. A gonádvédelemnek három fő típusa van:  a kontakt védelem,  az árnyékoló védelem,  és az alakított kontakt árnyékolás. Ezek ólomegyenértéke legalább 0,5 mm. A szemeket olyan röntgenfelvételeknél kell takarni, amelyeknél nagy a szemekben elnyelt dózis és a takarás nem zárja ki vagy nem csökkenti a diagnosztikus információt.

58 A képérzékelőt érő szórt sugárzás csökkentése A beteg és a képérzékelő közé helyezett rácsok vagy légréteg csökkentik a képérzékelőt érő szórt sugárzást úgy, hogy közben átengedik a röntgenképet létrehozó elsődleges sugárzást. A szórt sugárzás csökkentése így javítja a képet. Mivel bármelyik rács a pácienst elhagyó sugárzás egy részét elnyeli használata a páciens dózisát növeli. Rács használatakor különös figyelmet kell fordítani a fókusz-rács távolság pontos beállítására és a rács irányítására. Átvilágításnál és néhány esetben újszülöttek röntgenfelvételnél nem szükséges a szórt sugárzás elleni rács alkalmazása.

59 Erősítő fóliák és röntgenfilmek Nagy hatékonyságú fluoreszkáló anyagokat, mint ritka földfémet, báriumot és tantált tartalmazó erősítőfóliák kevesebb sugárzást igényelnek hasonló minőségű felvétel előállításához, mint a hagyományos erősítő fóliák. Az újszülöttek mellkas-radiográfiájánál a részletesebb képérdekében jobb felbontású kombinációkat kell választani. Az erősítőfóliákat tisztán kell tartani és biztosítani kell a film és a fólia egyöntetű érintkezését.

60 A röntgenfilm előhívása Az optimális diagnosztikai értékű röntgenfelvételek készítéséhez kifogástalan előhívási eljárások szükségesek. A rossz előhívás használhatatlan röntgenképet eredményez, így a besugárzás különben elkerülendő megismétlését okozhatja. A rossz előhívási technikák könnyen eredményezhetik a megfelelő felvétel készítéséhez szükséges dózis megduplázását. Kézi előhívásnál, az alkalmazott film típusának megfelelő előhívót és fixálót kell használni. Automatikus előhívásnál a minőség-ellenőrzés a fontos. Általánosságban kívánatos, hogy a röntgenfelvételt készítők közvetlen az előhívás után vizsgálják meg minden felvételüket.

61 Megismételt felvételek számának csökkentése A felvételt akkor lehet megismételni, ha az új felvétel olyan további információkat ad, melyeket az előző nem tartalmaz. Az ismétlések oka nagy részben a betegek helytelen beállítása, vagy a túl sötét, ill. a túl világos felvételek. Az ismétlések számának csökkentésével nemcsak a páciensek szükségtelen sugárterhelése csökkenthető, az anyagi megtakarítás is jelentős.

62 Átvilágítás Átvilágítást csak akkor szabad végezni, ha a szükséges információ felvétellel nem érhető el. A képerősítős átvilágító berendezéseket gyakran látják el automatikus fényerőszabályozókkal (ABC – automatic brightness control). Ezeknél a készülékeknél akár a rossz karbantartás, akár az elöregedés a páciensdózis megnövekedését okozhatja.

63 Digitális technika A testben kialakult mátrix képet közvetlenül digitális detektoron fogjuk fel és továbbítjuk a számítógépre. Egyszeri sugárexpozícióval felvételt kapunk; folyamatos sugárhatás alatt, a detektor megfelelő gyakoriságú kiolvasásával pedig átvilágítást végezhetünk. Digitálistechnikai előnyei: nagyítás, mérés, szummációs felvétel ablakolása, maszkolás, széles expozíciós lehetőség.

64 Minőségbiztosítás A minőségbiztosítási programok célja olyan eljárások bevezetése a röntgendiagnosztikába, amelyekkel időszakonként vagy folyamatosan követni lehet a röntgenlétesítmény teljesítményét azzal a céllal, hogy a legkisebb költséggel és a beteget érő minimális dózissal optimális diagnosztikai információt szerezzenek.

65 A páciens dózisok csökkentése (összefoglalás)  minimális sugármeneti idők,  nagyobb testméretű pácens esetén nagyobb a dózis- teljesítmény és gyorsabb a dózis akkumuláció,  a lehető legnagyobb csőfeszültség és legkisebb csőáram használata,  a lehető legnagyobb fókusz-bőr távolság,  a nyalábméret csökkentése az indokolt legkisebb méretűre,  időben elhúzódó eljárások esetén a sugárzásnak kitett bőrfelület dózisának csökkentése pl. a nyaláb irányának változtatásával,  a HDR üzemmód időtartamának és a sorozatfelvételek számának csökkentése,  indokolatlan geometriai nagyítás elkerülése,  ne használjunk rácsot kisméretű páciens esetén.

66 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "Betegek sugárvédelme radiológiai vizsgálatok során Összeállította: Déri Zsolt B-A-Z Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Sugáregészségügyi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések