Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A sugárvédelem rendszere, alapelvek Ajánlott irodalom: Köteles György: Sugáregészségtan 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról 16/2000. (VI. 8.) EüM.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A sugárvédelem rendszere, alapelvek Ajánlott irodalom: Köteles György: Sugáregészségtan 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról 16/2000. (VI. 8.) EüM."— Előadás másolata:

1 A sugárvédelem rendszere, alapelvek Ajánlott irodalom: Köteles György: Sugáregészségtan évi CXVI. törvény az atomenergiáról 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet Összeállította: Déri Zsolt B.- A.- Z. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Sugáregészségügyi Decentrum

2 A SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER HIERARCHIÁJA  ICRP - International Commission on Radiological Protection ICRP Recommendations – ICRP ajánlások világszerte a sugárvédelmi szabályozás alapját képezik  IAEA International Basic Safety Standards (IBSS) Nemzetközi Biztonsági Alapszabályzat a sugárvédelem gyakorlati végrehajtási útmutatója  EU biztonsági alapszabályzat -aktuális: 96/29 Euratom  Nemzeti biztonsági alapszabályzatok  Magyar biztonsági alapszabályzat évi CXVI. törvény az atomenergiáról évi CLIV. törvény az egészségügyről évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről -16/2000. (VI.8.) EüM rendelet

3 Hatósági rendszer  Az atomenergia biztonságos alkalmazásának irányítása és felügyelete a Kormány feladata.  A kormányzati feladatok végrehajtásáról a Kormány az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), valamint az érintett miniszterek útján gondoskodik.  Sugárvédelmi ügyekben az alapvető hatóság az Egészségügyi Minisztérium, a nukleáris létesítményekkel és a sugárveszélyes munkahelyekkel kapcsolatos hatósági feladatok megosztottak az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója és az egészségügyi miniszter között.  A hatósági feladatok ellátásában saját szakterületüknek megfelelően vesznek részt az érintett minisztériumok és központi közigazgatási szervek: az Önkormányzati Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal keretében működő Exportellenőrzési, Vegyi és Biológiai Fegyvertilalmi Iroda az engedélyeket az OAH-val egyeztetve adja ki. A Honvédelmi Minisztérium külön jogszabályban meghatározott módon látja el a honvédelmi ágazaton belüli engedélyezési és ellenőrzési feladatokat.

4 Jogalkotás és szabályozás  Az atomenergia alkalmazását Magyarországon törvény szabályozza.  Az Atomtörvény alapvető rendeltetése a lakosság egészségének, biztonságának és a környezetnek a védelme.  Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon és rendszeres hatósági ellenőrzés mellett történhet, a biztonságnak minden más szemponttal szemben elsőbbsége van.  A törvény végrehajtását számos kormányrendelet és miniszteri rendelet szolgálja, a biztonsággal kapcsolatos hatósági követelményrendszert részletes nukleáris biztonsági szabályzatok tartalmazzák.  Az Atomtörvény előírásai kötelezővé teszik a jogszabályok és biztonsági követelmények rendszeres felülvizsgálatát és korszerűsítését, a tudomány és technika legújabb eredményei és a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével.

5 Atomenergia Koordinációs Tanács  Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációjáért felelős szerv  Összehangolja az atomenergia  alkalmazásának biztonságával,  a nukleáris biztonsággal és  a sugárvédelemmel összefüggő tevékenységeket, amelyek a törvényben meghatározott minisztériumok, az OAH és más központi közigazgatási szervek hatáskörébe tartoznak;  Figyelemmel kíséri az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos  jogszabályok érvényesítését és  a hatósági jogkörök gyakorlását;  Megvitatja az atomenergia biztonságos alkalmazását szolgáló  hatósági rendszerrel,  a nukleáris biztonsággal és  sugárvédelemmel kapcsolatos országos és nemzetközi jelentőségű ügyeket. 114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet augusztus 3-ig volt hatályos volt hatályos

6 Az OAH munkáját segítő Tudományos Tanács 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról  Az atomenergia alkalmazása területén országosan elismert szakemberekből álló, legfeljebb 12 tagú testület  A Tudományos Tanács a korszerű tudományos eredmények figyelembevételével állást foglal a nukleáris biztonsággal, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával, a sugárvédelemmel és a nukleárisbaleset-elhárítással összefüggő legfontosabb elvi és kutatási-fejlesztési kérdésekben  A Tudományos Tanács ügyrendjét maga határozza meg.  A Tudományos Tanács elnökét és tagjait az OAH főigazgatójának javaslatára az OAH felügyeletét ellátó miniszter nevezi ki és menti fel.  A Tudományos Tanács Titkársága az OAH keretében működik. Az ezzel kapcsolatos költségeket az OAH költségvetésében kell előirányozni.

7 Az egészségügyi tárca sugárvédelmi hatósági rendszere

8 ÁNTSZ régiók 2003 – 2011.

9 EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT (ÁNTSZ) FŐHATÓSÁG: ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOSI HIVATAL (OTH) SZAKMAI BÁZISINTÉZET OSSKI SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI HATÓSÁG ÁNTSZ REGIONÁLIS INTÉZETEINEK SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI DECENTRUMAI (SD) Közép-dunántúli SD: Veszprém ? Nyugat-dunántúli SD: Győr Észak- magyarországi SD: Miskolc Észak-alföldi SD: Debrecen Dél-alföldi SD: Szeged Dél-dunántúli SD: Szekszárd A munkahelyi sugáregészségügyi ellátás szervezete Közép- magyarországi SD: Budapest

10 Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei 2011-től Győr-Moson-Sopron Megyei Komárom- Esztergom Vas Veszprém Megyei Fejér Tolna Zala Somogy Baranya Bács-Kiskun Csongrád Békés Pest Nógrád Heves Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szabolcs-Szatmár- Bereg Hajdú-Bihar Győr Debrecen Miskolc Szeged Szekszárd Veszprém Borsod-Abaúj-- Zemplén Hajdú-Bihar Megyei Csongrád Megyei Tolna Megyei Jász-Nagykun- Szolnok Veszprém Győr-Moson- Sopron 2. melléklet a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez Az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény 45. § (1) bekezdésében és 47. § (1) bekezdésében foglalt feladatok tekintetében Budapest Fővárosi és Pest Megyei 3. melléklet a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez A jogszabályban a sugár-egészségügyi decentrum számára meghatározott feladatok tekintetében

11 EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAMTITKÁR SZAKMAI BÁZISINTÉZET OSSKI Veszprém Megyei SD: Veszprém Győr-Moson- Sopron Megyei SD:Győr Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei SD: Miskolc Csongrád Megyei SD: Szeged Tolna Megyei SD: Szekszárd A munkahelyi sugáregészségügyi ellátás szakmai szervezete 2011-től SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI HATÓSÁG MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEINEK SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI DECENTRUMAI (NSzSz SD) Hajdú-Bihar Megyei SD: Debrecen Fővárosi és Pest Megyei SD: Budapest NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK FŐHATÓSÁG: ÁNTSZ ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOSI HIVATAL (OTH) A Kormány 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről

12 Megyei Kormányhivatal szervezeti felépítése Sugáregészségügyi Decentrum

13 A sugárvédelem célja*  A determinisztikus hatásból létrejövő egészségkárosodás lehetőségének kizárása.  A sztohasztikus hatások által kiváltott megbetegedések kockázatának társadalmilag elfogadható szintre való csökkentése.  A dolgozók védelme  A környezet (lakosság) védelme  A páciens védelme * ICRP 26 (1977)

14 A sugárvédelem célja  A determinisztikus hatásból létrejövő egészségkárosodás lehetőségének kizárása.  A sztohasztikus hatások által kiváltott megbetegedések kockázatának a más (nem sugárveszélyes) ipari tevékenységek esetén előforduló kockázati szintre való csökkentése.  A dolgozók védelme  A környezet (lakosság) védelme  A páciens védelme

15 A sugárvédelem célja  A determinisztikus hatásból létrejövő egészségkárosodás lehetőségének kizárása.  A sztohasztikus hatások által kiváltott megbetegedések kockázatának társadalmilag elfogadható szintre való csökkentése.  A dolgozók védelme  A környezet (lakosság) védelme  A páciens védelme  Indokoltság  ALARA elv

16 A sugárvédelem alapelvei  Sugárveszélyes tevékenység  Növeli a sugárterhelés  Beavatkozás  Csökkenti a sugárterhelést  Indoklás  Optimálás  ALARA elv  Dózismegszorítás  Referencia szintek  Dóziskorlátok rendszere ?

17

18 Indoklás  Csak megfelelően indokolt tevékenység vezethető be kivétel: élelmiszer, ékszerek, játékok  Csak indokolt esetben alkalmazható a beavatkozás társadalom haszna > kár (kockázat) Példák: Tevékenységre: Tüdőszűrés, Sugárterápia Beavatkozásra: Sugárvédelem fogászati röntgen munkahelyeken Munkahelyi radon szabályozás Nem tisztán sugárvédelmi, hanem széleskörű, társadalmi feladat.

19

20 Dóziskorlátok  Nem határérték  Nem léphető át  Csak az optimálással együtt használható* Elsődleges korlátok Másodlagos korlátok Származtatott korlátok Engedélyezett korlátok Működési korlátok szigorodás alkalmazás * a dóziskorlát az optimálás felső korlátja

21

22 Elsődleges dóziskorlát  Effektív dózis (lekötött effektív dózis)  Egyenérték dózis (lekötött egyenérték dózis)  Közvetlenül a biológiai hatáshoz kapcsolódik  Közvetlenül nem mérhető, számítható (becsülhető) 16/2000 (VI.8.) SZEM rendelet Dóziskorlát: a külső forrásból és az emberi szervezetbe került radionuklid(ok)tól származó effektív dózis, illetőleg lekötött effektív dózis vagy az egyenérték dózis, illetőleg lekötött egyenérték dózis összegére, adott időszakra vonatkozóan megszabott érték, amelyet az ellenőrzött tevékenységből származó egyéni sugárterhelésnek nem szabad meghaladni

23

24 Dóziskorlátozás munkavállalókra Foglalkozási sugárterhelésnek kell tekinteni bármilyen olyan sugárterhelést - amelyet a munkavállaló, a munkáltató felelősségi köréhez tartozó helyzetekben - munkavégzés folyamán kaphat.  18 éven aluli személyek foglalkozási sugárterheléssel járó munkát nem végezhetnek.  A terhes nőkre, szoptató anyákra és az anyatejet adó nőkre vonatkozó foglalkoztatási tilalmat külön jogszabály állapítja meg.  Dóziskorlátok:  100 mSv efektív dózis 5 naptári évre összegezve,  de < 50 mSv/egy naptári év  szemlencse 150 mSv/év egyenérték dózis,  bőr 500 mSv/év egyenérték dózis 1 cm 2 területre átlagolva  végtagok 500 mSv/év egyenérték dózis

25 Dóziskorlátozás Különleges sugárterhelés az engedélyes által megnevezett önkéntes személyek számára  Az OTH különleges sugárterhelést engedélyezhet (egyedileg meghatározott besugárzási szintek figyelembevételével).  Csak „A” besorolású személy kaphat  Dóziskorlát: 50 mSv/év  Engedélyezésének időtartama legfeljebb 5 év  Ugyanazon személyre nem ismételhető  Előre indoklás  Az érintett munkavállalóval közölni kell  Bejelentés a SD-nak és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak, valamint az OSSKI-nak  A munkáltató köteles gondoskodni az óvintézkedésekről  A különleges sugárterhelés nem engedélyezhető fogamzóképes nőkre, tanulókra, illetve gyakornokokra

26 Dóziskorlátozás Veszélyhelyzetben, baleset következményeinek elhárításában részt vevő személy számára  Dóziskorlát: 50 mSv/év  Kivétel:  A népesség jelentős sugárterhelésének megakadályozásában és életmentésben részt vevő személyre: 100 mSv  Életmentésben részt vevő személyre: 250 mSv  A munkáltató köteles gondoskodni az elhárítási műveletekkel kapcsolatos óvintézkedésekről.  Az elhárításba fogamzóképes nő, tanuló, illetve gyakornok nem vonható be.

27 Dóziskorlátozás Munkavállalók radontól származó sugárterhelése  Ha a munkavállaló a munkavégzés következtében szükségszerűen radon okozta sugárterhelésnek van kitéve  Dóziskorlátok:  100 mSv/5 naptári évre összegezve,  de < 50 mSv/egy naptári év  szemlencse 150 mSv/év egyenérték dózis,  bőr 500 mSv/év egyenérték dózis 1 cm 2 területre átlagolva  végtagok 500 mSv/év egyenérték dózis  Ettől eltérő körülmények között a természetes forrásoktól származó munkahelyi sugárterhelést szabályos körülmények mellett tartósan fennálló sugárterhelésnek kell tekinteni, amelyre a beavatkozásokkal szemben támasztott követelmények érvényesek.  Cselekvési szint: 1000 Bq/m 3 éves átlagban

28

29 Dóziskorlátozás Tanulók, gyakornokok oktatási célból származó, külső és belső összes sugárterhelése  Dóziskorlátok 18 év felett – „normál” munkavállaló:  100 mSv/5 naptári évre összegezve,  de < 50 mSv/egy naptári év  szemlencse 150 mSv/év egyenérték dózis,  bőr 500 mSv/év egyenérték dózis 1 cm 2 területre átlagolva  végtagok 500 mSv/év egyenérték dózis  Dóziskorlátok 16 – 18 év között:  6 mSv/év effektív dózis,  szemlencse 15 mSv/év egyenérték dózis,  bőr 50 mSv/év egyenérték dózis 1 cm 2 területre átlagolva  végtagok 50 mSv/év egyenérték dózis  16 év alatt a lakosságra vonatkozó dóziskorlátok érvényesek

30 Dóziskorlátozás Lakosság külső és belső összes sugárterhelése  Mesterséges forrásokból származó sugárterhelés  Kivéve az orvosi diagnosztikai és terápiás beavatkozással, a nem foglalkozásszerű betegápolással, az orvosi kutatásban való önkéntes részvétellel járó sugárterhelés  Dóziskorlátok  1 mSv/év effektív dózis,  szemlencse 150 mSv/év egyenérték dózis,  bőr 50 mSv/év egyenérték dózis 1 cm 2 területre átlagolva  Különleges körülmények mellett, egyedi évre vonatkozóan OTH engedélyezheti: E > 1 mSv/év, de E 1 mSv/év, de E < 5 mSv/5 év  A lakosság természetes sugárforrásokból származó sugárterhelésére nincs szabályozás.

31 Elsődleges dóziskorlát  Effektív dózis (lekötött effektív dózis)  Egyenérték dózis (lekötött egyenérték dózis)  Közvetlenül a biológiai hatáshoz kapcsolódik  Közvetlenül nem mérhető, számítható (becsülhető) 2. sz. melléklet a 16/2000 (VI.8.) SZEM rendelethez 1 mSv effektív dózis magzatra, a terhesség ideje alatt (ICRP 103) dolgozóklakosságtanulók egésztest 100 mSv/5 év 50 mSv/év 5 mSv/5 év 1 mSv/év 6 mSv/év egyéb szerv* 500 mSv/év 50 mSv/év szemlencse 150 mSv/év 15 mSv/év * bőrre ( 1 cm 2 területre átlagolva) és végtagokra

32 Másodlagos dóziskorlátok  Az elsődleges dóziskorlátok helyett alkalmazzák  Betartásával a dózis nem haladja meg az elsődleges dóziskorlátot  Személyi dózisegyenérték (H p (d))  ICRU szövetekvivalens gömb  Nagy áthatolóképességű sugárzásra H p (10)  Gyengén áthatoló sugárzásra: H p (0,07)  Környezeti dózisegyenérték (H* 10 )  ICRU szövetekvivalens gömb

33

34 Származtatott dóziskorlátok  A másodlagos dóziskorlátok helyett alkalmazzák  Betartásával a dózis nem haladja meg a másodlagos (ill. az elsődleges) dóziskorlátot  Közvetlenül mérhető  Modell révén függ össze a másodlagos (ill. az elsődleges) dóziskorláttal  Pl. (személyi, vagy környezeti) dózisegyenérték teljesítmény

35

36 Engedélyezett és működési dóziskorlátok 1.  A munkahely vezetése, vagy a hatóság szabja meg  Szigorúbbak a származtatott dóziskorlátoknál  Pl. személyi dozimetria  Feljegyzési szint: 0,1 mSv/kiért.  Munkahelyi kivizsgálási szint: 2 – 6 mSv/kiért.  Hatósági kivizsgálási szint: > 6 mSv/kiért., vagy 20 mSv/év (összegzett)

37

38 Engedélyezett és működési dóziskorlátok 2.  Cselekvési szint (dózis, dózisteljesítmény, aktivitáskoncentráció)  amely felett helyzetjavító vagy védelmi intézkedéseket kell végrehajtani, tartósan fennálló vagy baleseti helyzetekben.  Beavatkozási szint (dózis, dózisteljesítmény, aktivitáskoncentráció)  Az elkerülhető egyenérték dózisnak vagy effektív dózisnak az az értéke, amely elérésekor a beavatkozási intézkedéseket számításba kell venni.

39 Elkerülhető dózis totototo t o : a beavatkozás kezdete Engedélyezett és működési dóziskorlátok 2.

40  Cselekvési szint (dózis, dózisteljesítmény, aktivitáskoncentráció)  amely felett helyzetjavító vagy védelmi intézkedéseket kell végrehajtani, tartósan fennálló vagy baleseti helyzetekben.  Beavatkozási szint (dózis, dózisteljesítmény, aktivitáskoncentráció)  Az elkerülhető egyenérték dózisnak vagy effektív dózisnak az az értéke, amely elérésekor a beavatkozási intézkedéseket számításba kell venni.  Kizárólag arra a besugárzási útvonalra vonatkozik, amelyre az intézkedés irányul.

41

42 Engedélyezett és működési dóziskorlátok 3.  Mentességi szint  Egyéni sugárterhelés < 10  Sv/év  Lekötött kollektív effektív dózis < 1 személy Sv  Optimálás eredménye a mentesítés  Felszabadítási szint  Az engedélyes kérelmére az OTH adja ki  Egyéni sugárterhelés < 30  Sv/év  Optimálás eredmény a hatósági felügyelet alóli felszabadítás

43

44 Optimálás (optimalizáció) ALARA-elv  ALARA (As Low As Reasonable Achievable)  A dóziskorlát alatti ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint

45

46

47 Optimálás (optimalizáció) ALARA-elv  Problémák az ALARA elv alkalmazásánál Gyakorlatban nem mindig lehetséges kellő pontossággal megadni. Indokolatlan és veszélyes a kollektív dózishoz kollektív kockázatot rendelni. Etikailag sokszor vitatható sok ember kis kockázatának és kevés ember viszonylag nagy kockázatának összevetése. ICRP 103: A kollektív dózis az optimálás legfontosabb paramétere, de a kollektív dózis számításának határai (mind térben, mind időben) korlátozva legyenek!

48 Optimálás (optimalizáció) 1.  Dózismegszorítás  Meghatározott forrásból származó, lehetséges személyi dózis tervszerű és forrás vonatkozású szigorítása, amely a sugárvédelem tervezési szakaszában, optimáláskor használatos.  Foglalkozási:forrás vonatkozású személyi dózis  Lakossági:éves dózis (ellenőrzött forrásra)  Orvosi:irányadó szintek  Betegek  Beteglátogatók, önkéntes segítők  Orvosbiológiai kutatások alanyai

49 Optimálás (optimalizáció) 2. Dóziskorlát Az egyén valamennyi forrásból származó sugárterhelésének tervezhető maximuma Pl.: lakosságra 1 mSv/év

50 Optimálás (optimalizáció) 2. Dózismegszorítás, referencia szintek Adott forrásból származó sugárterhelés, optimáláskor használatos Pl.: indikatív dózis 0,1 mSv/év

51 Optimálás (optimalizáció) 3. Dózismegszorítás (DM) és a referencia szintek (RSZ) tartományai

52 Optimálás (optimalizáció) 4.  Irányadó szint:  Meghatározott forrásból származó, lehetséges személyi dózis tervszerű és forrás vonatkozású szigorítása, amely a sugárvédelem tervezési szakaszában, optimáláskor használatos.  Szakmai testületek és a szabályozó hatóság állapítja meg  Figyelembe kell venni a körülményeket  Józan orvosi ítélőképesség használata

53

54 A SUGÁRTERHELÉS KATEGÓRIÁI AZ ALAPELVEK ALKALMAZÁSA KATEGÓRIÁNKÉNT 1) Természetes sugárterhelés:  Egészségkárosító kockázata nincs, alapelvek nem alkalmazandók. Beavatkozni csak szélsőséges esetekben kell (pl. radon) 2) Foglalkozási sugárterhelés:  Indokoltság, optimálás, dóziskorlátok. 3) Lakossági sugárterhelés:  Indokoltság, optimálás, dóziskorlátok. 4) Orvosi sugárterhelés:  Indokoltság, optimálás igen, dóziskorlát nem alkalmazható.

55 A SUGÁRVESZÉLYES TEVÉKENYSÉGEK OSZTÁLYOZÁSA (az ICRP103 szerint) 1) Tervezett besugárzások:  Valamennyi (potenciális) sugárterheléssel járó munkafolyamat és valamennyi orvosi célú besugárzás  Indokoltság, dóziskorlátok, dózismegszorítások, optimálás  Indokoltság, irányadó szintek 2) Veszélyhelyzeti besugárzások:  Tervezettől eltérő üzemi helyzetek, balesetek.  Beavatkozások tervezésekor: indokoltság, optimálás  Dóziskorlátok helyett beavatkozási szintek 3) Folyamatos sugárterhelés meglévő forrásból:  Visszamaradt forrásból (pl. szennyeződésből) származó a természetes háttérsugárzást meghaladó, lakosságor érintő folyamatos sugárzás.  Beavatkozások tervezésekor: indokoltság, optimálás  Dóziskorlátok helyett beavatkozási szintek

56 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "A sugárvédelem rendszere, alapelvek Ajánlott irodalom: Köteles György: Sugáregészségtan 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról 16/2000. (VI. 8.) EüM."

Hasonló előadás


Google Hirdetések