Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Toxikus fémek fizikai és kémiai immobilizációja Készítette: Király András BME Környezetmérnök BSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Toxikus fémek fizikai és kémiai immobilizációja Készítette: Király András BME Környezetmérnök BSc."— Előadás másolata:

1 Toxikus fémek fizikai és kémiai immobilizációja Készítette: Király András BME Környezetmérnök BSc

2 Fogalmak Nehézfémek: nagy atomsúlyú fémek vagy félfémek; definíciójuk sokféle lehet (tudományterületenként eltérő)  a ritka-földfémeknél nehezebb elemek, melyek nem esszenciálisak és már igen kis koncentrációban is toxikusak  a környezetvédelemben gyakran használják rosszul a toxikus fémek helyett azokra a fémekre, melyek környezeti és egészségproblémák okozói lehetnek már viszonylag kis koncentrációkban  As, Be, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mn, Mo, Ni, Sn, Pb, Zn Immobilizáció: a mozgás, a mozgékonyság megszüntetése szennyezőanyagok szilárd felülethez kötése, szilárd mátrixba ágyazása, fizikai-kémia átalakítása által, melyek az illékonyságot, oldhatóságot, deszorpciós képességet csökkentik. Ezzel a szennyező anyag környezetben való terjedését (mobilizációját), valamint a fizikai- kémiai és biológiai hozzáférhetőségét szüntetik meg. Fizikai-kémiai immobilizáció: Az immobilizáció elérésének az a módja, amikor fizikai, kémiai vagy biológiai kezeléssel a talaj fizikai-kémiai paramétereinek (pH, redoxpotenciál, szorpciós viszonyok) megváltozását érjük el vagy olyan kémiai vegyületet alkalmazunk, amely a szennyezőanyaggal reakcióba lépve megváltoztatja annak kémiai formáját, oly módon, hogy az anyag mobilitása csökken vagy megszűnik.

3 Immobilizációs technológia A szennyezőanyag immobilizációján alapuló környezetvédelmi technológiák: bármely szennyezett környezeti elem és fázis esetében alkalmazhatóak (levegőben, vízben, talajban egyaránt), amennyiben a szennyezőanyag megkötődésre, szorpcióra hajlamos: szilárd és vízfázis közötti megoszlási hányadosa nagy érték. Talajra mind in situ (talajba kevert nagy fajlagos felületű anyagok - zeolit, kalcit, bentonit) mind ex situ (keverő reaktorban puzollán anyagok hozzáadása) módon alkalmazható. A mátrix, amiben a szennyezőanyag megkötődik lehet: - koncentrált (tömbösítés) - diszperz (immobilis kémiai forma) (tehát a termék lehet akár egy betontömb, egy kerámia-anyag vagy akár mikroszemcsés talajba keveredő anyag is)

4 Immobilizáció a talajban Nem a szennyezőanyag eltávolítása a cél, terjedésének és hozzáférhetőségének (víz általi: kimosás, erózió; biota általi: növényi felvétel) lehetőségét akarjuk megszüntetni Technológiai megoldások:  fizikai-kémiai stabilizálás: szilárdítással, beágyazással (beton, gipsz, bentonit, bitumen, polimerek felhasználása)  kémiai stabilizálás: oldhatatlan kémiai forma létrehozása (pH beállítása, oxidáció, reduktív körülmények biztosítása)  termikus immobilizáció: kerámiába, téglába ágyazás, vitrifikáció  biológiai stabilizálás: növényzet fizikai hatása (erózió és defláció ellen), növények kémiai hatása (általuk kiválasztott stabilizálószerek által), biológiai hatása (bioakkumuláció); mikrobiológiai tevékenység (szulfátredukció) Az egyes technológiai megoldások kombinációja is elég gyakori – hosszú távú megoldást biztosít (tartós, irreverzibilis immobilizáció)

5 Intregrált megvalósítás Szennyezett terület körülhatárolása Vitrifikáció Fizikai eljárások Kémia eljárások I. (reaktív anyag) Kémia eljárások II. (meszezés) Biológiai stabilizáció Összetételtől függően egy- vagy többlépcsős kémia kezelés alkalmazható A talaj alaposabb előkészítést igényel, károsodhat a szerkezete is... bioremediáció fito-stabilizáció Fizikai és kémiai eljárások

6 Fizikai-kémiai in situ technológiák Vitrifikáció: elektródákat helyeznek a talajba, áram segítségével megolvasztják annak szilikátjait ( °C), ennek hatására üvegszerű (kémiailag stabil, szivárgásbiztos) képződmények zárják magukba a toxikus fémeket. Talajszilárdítás, stabilizáció: A szennyezőanyagokat fizikailag megkötik (szorpció; szigetelőfalak) szilárdítják (cement, aszfalt injektálás) vagy kémiailag stabilizálják (komplex-, csapadékképzők segítségével oldhatatlan formák keletkeznek). Átmeneti vagy végleges mentesítési technológiaként is alkalmazzák. Passzív és reaktív falak: A felszín alatti víz áramlási irányára merőlegesen kiépített kötényfallal, szádfallal, vagy résfallal visszatarthatják a vizet. Ennek kapcsán azonban hidrológiai problémák merülhetnek fel. Jobb megoldás, ha a falban egy reaktív kaput alakítanak ki. Ez a kapu ad helyet az in-situ reakciós zónának. A víz elsősorban a kapun keresztül képes áthaladni, amelyben a reakció (lebontás vagy visszatartás) lejátszódik. A szennyezőanyag visszatartása speciális anyagok adagolásával érhető el (elemi fémek, szorbensek, mikrobák), melyek hatására az lebomlik vagy koncentráltan megkötődik.

7 Fizikai-kémiai ex situ technológiák Vitrifikáció: a kiemelt szennyezett talajt magas hőmérsékleten kemencékben, olvasztókban üvegesítik; így értékes (üvegkerámia típusú) építőipari alapanyag állítható elő Kémiai oxidáció/redukció: a kiszivattyúzott vizet rekatorban kezelik, ahol oxidáló vagy redukálószerek hatására a szennyezőanyagok részben vagy teljesen közömbösülnek, mobilitásuk csökken, vagy megszűnik. Oxidálószerek: ózon, hidrogén-peroxid, hipoklorit vagy klór-dioxid. Bevált technológia a cianiddal szennyezett hulladékok mentesítésére is. Redukálószerek: biszulfit (Cr(VI) Cr(III)-má való redukciójához) Talajszilárdítás, stabilizálás: Az in-situ módszerrel szemben itt a keletkező anyagot el kell helyezni kontrollált lerakóhelyen. Ha értékes ipari alapanyag keletkezik, akkor felhasználásra is kerülhet. Leggyakoribb módszerei: Bitumenes szilárdítás Aszfalt emulzió Módosított kén cement Extrudálás polietilénnel Portland cement Oldható foszfát

8 Ex situ oxidációs-redukciós eljárás folyamata In situ talajszilárdítás, stabilizáció Forrás:http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/karmkezikk4/index.htm

9 Ex situ talajszilárdítás, stabilizáció bitumen, aszfalt emulzió, módosított kéncement, portland cement… aszfalt emulzióhoz hidrofil folyadék pl. bitumenes eljárás kihűlés vagy vízvesztés után szilárd termék keletkezik (megkötve tartalmazza a toxikus fémeket) Ex situ technológiáról lévén szó az ártalmatlanított talajt el kell valahol helyezni, esetleg újra fel tudjuk használni Forrás:http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/karmkezikk4/index.htm

10 SWOT-analízis Erősségek (Strengths): a toxikus fémek viszonylag jó hatásfokkal stabilizálhatók, szilárd termékek keletkeznek, melyek másutt értékes alapanyagnak számítanak (építőipar); a szennyezés kiterjedésének megfelelő technológia választható. Gyengeségek (Weaknesses): a szennyezett réteg mélysége jelentősen befolyásolja az alkalmazott technológiát; megváltozhat a talaj szerkezete (szilárdítási technikák); egyes módszereknél (reaktív/passzív résfal) fennáll a telítődés, így a regeneráció vagy a csere igénye; a mellettük lévő szerves anyagok gyakran más ártalmatlanítási technológiát igényelnek; a környezeti hatásokra érzékeny; néhány eljárás jelentős térfogatnövekedéssel jár; a kezelések korlátozzák a jövőbeli területhasználatot. Lehetőségek (Opportunities): számos stabilizálási módszer más közegekben is alkalmazható; bioremediációval tovább növelhető a fizikai-kémiai immobilizáció hatásfoka (integrált rendszerek); más területeken kifejlesztett technológiák is átvehetők (pl. ivóvíz- és szennyvíztisztítás – oxidáció/redukció) esetleg az ott melléktermékként keletkező anyagok is felhasználhatóak (pl. szennyvíziszap). Veszélyek (Threats): fennáll a remobilizáció veszélye (időzített kémiai bomba); kémiai eljárásoknál előfordul, hogy az immobilizált anyagnál veszélyesebb anyag(ok), ill. köztitermékek keletkeznek.

11 Alkalmazás – esettanulmány Korábban bányászati hasznosítás alatt álló területek talajában előforduló fémszennyezettség megszüntetése  Gyöngyösoroszi és a Toka-patak völgye cink- és ólombányászati terület Cd, Zn, Pb, Cu, As szennyezés – kimutatás, hatásának vizsgálata: kémiai analitikai eljárások, biológiai akkumulációs tesztek, toxicitásvizsgálatok cél: megfelelő adalékanyagot találni az immobilizáció elérésére vizsgált adalékanyagok:  1. oroszlányi pernye  2. nyersfoszfát, mész-hidrát, alginit, lignit és ezek keveréke  3. almásfüzitői vörösiszap, tatabányai pernye és ráckevei ill. csepeli szennyvíztisztítási Fe-Mn hidroxid csapadékok Vizsgálati időtartam: 1.: 2 év, 2.: 17 hónap ill. 3.: 45 nap

12 Alkalmazás – eredmények Eredmények:  pernye: hosszú távon csökkenti a fémek mozgékonyságát, extrahálhatóságát, biológiai hozzáférhetőségét lúgos pH-jú, meggátolja hogy a H + kiszorítsa a felületen szorbeálódott fémionokat szilikátokat tartalmaz, ezzel elősegíti a másodlagos szilikátképződést, így visszaköti a fémeket az atom vagy molekularácsba  Mészhidrát, nyersfoszfát, alginit és lignit: együttes alkalmazásukkal érhető el a legjobb stabilizáció mész-hidrát : a növénytoxicitást nem csökkentette, de összességében jó a stabilizációs hatása lignit: ellenkező hatást váltott ki – növelte a fémek oldhatóságát és a talaj toxikusságát  Fe-Mn hidroxid, vörösiszap és tatabányai pernye: legjobb hatást a vörösiszap eredményezte, a hidroxid-csapadékok is biztató eredményt mutattak rövid távon a toxicitástesztek az idővel növekedést mutattak, ezért hosszabb távon is nyomon kell követni a folyamatokat, hogy a hatékonyságukról valós képet kapjunk Hosszú távon a 2%-os erőművi pernyés kezelés mutatkozott a legalkalmasabbnak a toxikus fémek immobilizációjára. Erről bővebben olvashat: (Kémiával kombinált fitostabilizáció 1-3)http://enfo.agt.bme.hu/drupal/?q=hu/node/140

13 Feigl, Gruiz, Atkári, Uzinger (2006): Fémmel szennyezett területek integrált kémiai és fitostabilizációja. Siófoki Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás, szept

14 Eredmények Pernye adalékolása: növényi növekedés jelzi a hatékonyságot Kezeletlen területKísérleti parcella – pernye adalékolás A képek forrása:

15 Felhasznált irodalom Feigl, Gruiz, Atkári, Uzinger (2006): Fémmel szennyezett területek integrált kémiai és fitostabilizációja. Siófoki Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás, szept Ciccu, R. Heavy Metal Immobilization using Fly Ash in Soils Contaminated by Mine Activity -


Letölteni ppt "Toxikus fémek fizikai és kémiai immobilizációja Készítette: Király András BME Környezetmérnök BSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések