Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A felszín alatti vizekkel kapcsolatos szabályozás Simonffy Zoltán BME Simonffy Zoltán BME.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A felszín alatti vizekkel kapcsolatos szabályozás Simonffy Zoltán BME Simonffy Zoltán BME."— Előadás másolata:

1 A felszín alatti vizekkel kapcsolatos szabályozás Simonffy Zoltán BME Simonffy Zoltán BME

2 MENNYISÉGI ÁLLAPOT

3 Víz Keretirányelv Jó mennyiségi állapot: sokévi átlagban a vízkivételek nem haladják meg a hasznosítható készletet Hasznosítható készlet: Az utánpótlódás sokévi átlagos mértéke csökkentve a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) vízigényével Utánpótlódás: A víztestbe csapadékból, felszíni vízből és a vele szomszédos víztestekből belépő vízmennyiség Más megközelítés, szintén a VKI szerint: A felszín alatti vizek szintjében emberi hatásra bekövetkező változások nem veszélyeztethetik a kapcsolódó felszíni víztest jó ökológiai és kémiai állapotát, nem okozhatnak károsodást a szárazföldi ökoszisztéma állapotában

4 Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO)

5 Ezenkívül: Az emberi tevékenység nem indíthat el káros fizikai, illetve kémiai változásokat: nagy sótartalmú rétegvizek vagy szennyezett talajvíz átszívása, számottevő hőmérsékletcsökkenés. Víz Keretirányelv

6 219/2004-es Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről Vízkivételek nem haladhatják meg az un. igénybevételi határértéket. igénybevételi határérték: a víztestek lehatárolt zónáiban elvonható felszín alatti víz mennyisége, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szerepel Hazai szabályozás Utánpótlódási területeken FAV nem használható felszíni víz pótlására Jó minőségű felszín alatti víz csak kivételesen használható nem ivóvíz célra

7 Hazai szabályozás Kiegészítő rendeletek: 72/1996 Kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 18/1996 Miniszteri rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről Előkészületben: Miniszteri rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozással és a vízkútfúrással kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról

8 IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELME

9 Víz Keretirányelv Prioritás: ivóvízbázisok védelme 10 m3/napnál nagyobb, vagy több mint 50 fő ellátását szolgáló vízkivételek regisztrációja az ivóvízminőség biztosítása szükség esetén kezeléssel emberi hatások miatt a kezelés nem módosulhat védőzónákat lehet kijelölni.

10 ivóvízbázisok védelme: 123/1997 kormányrendelet Megelőzés: felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny vízbázisok  védőidomok és védőterületek Tevékenységek tiltása zónánként A biztonságba helyezési program: 2266/1997 kormányhatározat ivóvízbázisok védelme: 123/1997 kormányrendelet Megelőzés: felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny vízbázisok  védőidomok és védőterületek Tevékenységek tiltása zónánként A biztonságba helyezési program: 2266/1997 kormányhatározat Hazai szabályozás Felszín alatti víz kiemelten fontos, mert Magyarországon az ivóvíz 95 %-a felszín alatti vízből származik Ivóvízszabvány: 201/2001 Kormányrendelet Ivóvízminőség-javító program: természetes eredetű problémák kezelése (As, NH4, Fe, Mn …)

11 Hazai szabályozás Sérülékeny felszín alatti vízbázisok védőterületei

12 KÉMIAI ÁLLAPOT

13 A VKI és leányirányelve szerint a felszín alatti víztest jó állapotban van, ha a határértéket meghaladó koncentrációt mutató szennyezés nem veszélyeztet receptort (ivóvízkivétel, vízi ökoszisztéma, szárazföldi ökoszisztéma) a víztesten belül a szennyezettség aránya nem éri el a 20 %-ot (ez kivételes esetben lehet 50 %) nem mutatható ki romló vízminőségi tendencia EU Felszín alatti vizek védelméről (VKI, leányirányelv) A leányirányelv jelenlegi változata két környezetminőségi határértéket tartalmaz: nitrátra 50 mg/l, peszticidre 0,1 μg/l A többi elemre a szabályozás a tagországok feladata, 2008 decemberig

14 Hazai szabályozás A leányirányelv még nincs átültetve a hazai jogszabályokba A VKI jó kémiai állapotra vonatkozó előírásai megjelennek a a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004-es Kormányrendeletben

15 SZENNYEZŐFORRÁSOK

16 Magyarország szennyeződésérzékenységi térképe Az érzékenységi kategória szerint eltérő korlátozás - 219/2004-es Kormányrendelet Fokozottan szennyeződés-érzékeny területek kiemelt természetvédelmi területek állóvizek 250 m-es parti sávja nyílt karsztos területek vízbázisok védőterületei Megelőzés, elővigyázatosság, általános védelem Szennyeződés-érzékeny területek egyéb természetvédelmi területek állóvizek parti sávja m között porózus fő vízadó képződmény vagy karsztos vízadó 100 m-nél vékonyabb fedő alatt a sokévi átlagos többletbeszivárgás > 20 mm/év Kevésbé érzékeny területek

17 3. víztest 2. víztest Diffúz szennyezőforrások Nitrát (országos és víztestenként): Települések (szikkasztás, állattartás) önkormányzati hatáskör Mezőgazdasági területek (szerves és műtrágyázás) 27/2006 Kormányrendelet Peszticid A használat szabályozása

18 Nitrát-érzékeny területek

19 Pontszerű szennyezőforrások FAVI adatbázis: engedélyezett tevékenységek (potenciális) kb objektum, mintegy 4000 veszélyes a felszín alatti vizekre Kárinfo adatbázis: szennyezett területek adatbázisa kb objektum Gyakori szennyezőforrások: az állattartótelepeken tárolt trágya, hulladéklerakókban, depóniákban, raktárakban elhelyezett szennyezőanyagok a szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó visszasajtolás (közvetlen bevezetések). A szabályozást ugyancsak a 219/2004-es Kormányrendelet tartalmazza

20 Szennyezők szerinti megoszlás, talaj László ÁDÁM VITUKI Kht. Egyéb 4% Nehézfémek 22% Fenolok 1% Cianidok 1% Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) 5% Aromás szénhidrogének (BTEX) 23% Ásványi olaj 40% Klórozott szénhidrogének 4%

21 László ÁDÁM VITUKI Kht. Szennyezők szerinti megoszlás, felszín alatti víz

22 A kármentesítés fő lépései (219/2004 Kormányrendelet szerint): a szennyezett állapot feltárása ( jelen) (tényfeltárási terv alapján) az ember vagy a környezet veszélyeztetettségének értékelése (jövő) (a receptor lehet az ember vagy a környezet) a beavatkozás tervezése EU Víz Keretirányelv: a szennyezés ne terjedjen tovább (ne veszélyeztessen receptorokat) egyedileg megállapított kármentesítési határértékek utóellenőrzés (monitoring) monitoring, aktív védelem vagy kármentesítés Kármentesítés A megelőzés ellenére előfordulhatnak szennyezések: korábbi szennyezések, illetve balesetek 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről


Letölteni ppt "A felszín alatti vizekkel kapcsolatos szabályozás Simonffy Zoltán BME Simonffy Zoltán BME."

Hasonló előadás


Google Hirdetések