Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Szatmári Katalin Környezetmérnök Msc szak Környezettoxikológia,2010.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Szatmári Katalin Környezetmérnök Msc szak Környezettoxikológia,2010."— Előadás másolata:

1 Készítette: Szatmári Katalin Környezetmérnök Msc szak Környezettoxikológia,2010.

2  A teszt lényege  A vizsgált anyagok  Az alkalmazott készülékek  A kiválasztott talajok minőségi követelményei az előzetes vizsgálatok alapján  Mintavétel  A talajminták szállítása és tárolás  A talajminták előkészítése  A vizsgált vegyi anyag adagolása a talajhoz  Vizsgálandó vegyi anyag koncentrációi  A teszt kivitelezése  A vizsgálati adatok megjelenítése  A vizsgálati jegyzőkönyv tartalma 2 OECD 216

3  A szén és a N 2 transzformációja minden termékeny talajban végbemegy. Habár az ezekért felelős mikrobiális közösségek talajonkánt eltérnek, a transzformációs útvonalak alapvetően megegyeznek.  A teszt célja: a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági vegyi anyagok hosszú távú hatásának meghatározása a talaj felső, aerob rétegében élő mikroorganizmusok nitrogén transzformációjának aktivitására egyszeri expozíció esetén.  A vizsgálat elsősorban az Európai és Földközi-tengeri Növényvédelmi Szervezet ajánlásai alapján készült.  A talajminták gyűjtése, kezelése és tárolása az ISO ajánlásai alapján történik.  Nitrogén transzformáció: A nitrogén tartalmú szerves vegyületek alapvető mikrobiológiai mineralizációja az ammonifikáció és a nitrifikáció folyamatán keresztül, amely egy szervetlen végtermék: a nitrát kialakulásához vezet.  A nitrifikációért elsősorban a felső képen látható nitrosomonas és az alsón látható nitrobacter felelős. 3 OECD 216 (nitrobacter) (nitrosomonas)

4  Olyan vegyi anyagok, amelyek elérhetik a talajt, ilyenek:  Mezőgazdasági vegyi anyagok (általában ismert a talajba juttatott mennyiségük):  Műtrágyák  Növényvédő szerek, stb.  Nem mezőgazdasági eredetű vegyi anyagok (nem ismert a mennyiségük a talajban) 4 (növényvédőszer) (műtrágya) OECD 216

5  Az alkalmazott berendezés követelményei:  Anyaguk: kémiailag inert  Gázcsere lehetővé tétele- anaerob folyamatok elkerülése (pl.:perforált polietilén fólia fedél alkalmazásával)  Víz veszteség minimálisra csökkentése  Illékonya anyag vizsgálata → gáztömör tartályok  Méret:  a talajokból készített szuszpenzió a tartály felét töltse ki  Illékony anyagok: a tartály negyedét töltsék ki  Laboratóriumi felszerelések:  Homogenizáló berendezés: mechanikai rázógép vagy ezzel egyenértékű berendezés;  Centrifuga (3000g) vagy szűrőberendezés (nitrát- mentes szűrőpapírral)  Nitrát meghatározáshoz fotométer  Követelmény: megfelelő érzékenység és reprodukálhatóság 5 (centrifuga) (rázógép) OECD 216

6  Homoktartalom: nem kevesebb, mint 50%, és nem nagyobb mint 75%;  PH: 5,5-7,5;  A szerves szén tartalom: 0,5-1,5%;  A biomassza szerves anyag tartalmának minimum a talaj szerves szén tartalmának 1%-át kell kitennie 6 OECD 216

7  Teszt-talaj mintavételi terület:  Alkalmas legyen a hosszú távú használatra (pl.: legelők, szántóföldek évelő gabonanövényekkel)  A vizsgálatot megelőzően egy évig nem kezelhető a talaj növényvédő szerekkel; fél évig trágyával sem  A mintavétel alatt, ill. azt követően 30 napig nem száradhat ki a terület, ill. nem történhet fakitermelés,  Mintavétel mélysége:  Szántott talaj: a felszín alatt 20 cm-rel  Nem szántott talaj (pl.: legelő): a felszín alatt több, mint 20 cm-rel (pl.: 25cm)  Minta mennyisége függ:  Párhuzamosok, mintavételek, részminták számától 7 OECD 216

8  Talaj szállítása: olyan konténerek felhasználásával és olyan hőmérsékleti viszonyok szükségesek, amelyek garantálják, hogy az eredeti talajtulajdonságok jelentősen nem változnak.  A vizsgálatokat friss talajokból ajánlott elvégezni, ha ez nem lehetséges →  Tárolás:  Sötétben, 4 ± 2 ° C-on legfeljebb három hónapig  Aerob körülmények biztosítása  Amennyiben a mintavételi terület az év 3 hónapjában fagyott állapotban van, a tárolás 6 hónapon keresztül (-18)-(-22) ⁰ C-on történhet. 8 OECD 216

9  Pre-inkubáció: tárolt talaj esetén 2-28 nap  Fizikai előkészítés:  Kézzel a nagyobb tárgyak eltávolítása (kövek növényi részek, stb.)  Nedves szitálás: ~2 mm átmérőjű szemcsék  Nedvességtartalom beállítása desztillált/ioncserélt vízzel a talaj víztartó kapacitásának 40-60% közötti értékre  Szerves szubsztrát adagolása:  C/N arány: 12/1, vagy 16/1 9 (szita) OECD 216

10  A vegyi anyagot hordozóra viszik fel:  Víz: vízben oldható anyag esetén  inert szilárd anyag, pl.: finom szemcsés kvarchomok  Szemcseméret: 0,1-0,5 mm  Vegyi anyag oldása, vagy szuszpendálása megfelelő folyadékban  Az oldat vagy szuszpenzió felvitele a szemcsékre  A folyadék elpárologtatása  Optimális eloszlás: 10 g homok/ kg talaj (száraz tömeg)  Kontroll talaj: a vizsgált vegyi anyag nélkül, azonos mennyiségű vízzel, vagy homokkal kezelik, mint a vegyi anyaggal szennyezett talajt.  Illékony vegyi anyag vizsgálata: anyagveszteség minimálisra csökkentése, homogén eloszlás biztosítása pl. több, különböző helyen történő beinjektálással 10 OECD 216

11  Mezőgazdasági vegyi anyag:  Azok az anyagok is, melyeknek a talajban kialakuló mennyisége előre jelezhető  Minimum 2 koncentráció mellett kell mérni:  Kisebb koncentráció: az az érték, amely várhatóan kialakul a talajban  Nagyobb koncentráció: a kisebb többszöröse (5-szöröse kb.)  Ha több alkalommal kerül a szennyezés a talajba: a PEC értékét szorozni kell a szennyezés talajba jutásának számával, a maximális alkalmazott koncentráció azonban nem érheti el az egyszer maximális talajba jutott szennyeződés koncentrációjának a 10-szeresét.  Nem mezőgazdasági eredetű vegyi anyag:  Minimum 5 koncentrációt kell egy mintában vizsgálni, majd ezek alapján meg kell állapítani az EC x értékeket. 11 OECD 216

12 1. A vizsgálandó talajok elkészítése:  Minden esetben 3 párhuzamos mérés kell  Mezőgazdasági v. a.: a talajt 3 részre kell osztani: 1 kontroll, 2 szennyezett talaj  Nem mezőgazdasági vegyi anyag: 6 részre kell osztani a talajt, ebből egy a kontroll.  Homogenizálás során elkerülendő a talaj betömörödése 2. Minták inkubálása  Ömlesztve: összekeverik a megvett talajmintákat, ezután osztják különálló részmintákra.  Egy sor egyedi, ugyanakkora rész- talajmintaként (illékony anyag esetén csak ilyen módon)  Inkubálás: aerob körülmények között (megfelelő headspace) 12 OECD 216

13  Vizsgálati körülmények:  A tesztet sötétben, szobahőmérsékleten(20 ± 2 ° C-on) kell elvégezni.  A vizsgált talajok nedvességtartalmát a talaj víztartó kapacitásának 40-60%-án kell tartani.  Vizsgálat időtartama:  Minimum 28 nap  Mezőgazd. v.a.: Ha a 28. napon a kontroll és a szennyezett talajokban a nitrát mennyisége több, mint 25%-kal eltér, addig kell folytatni a vizsgálatot, míg a különbség ezen érték alá nem csökken max. 100 napig).  Nem mezőgazd. v.a.: 28 nap után a teszt véget ér, ekkor határozzák meg a vizsgált talajok nitrát tartalmát. 13 (Talajminták) OECD 216

14  Nitrát meghatározás ütemterve:  Mezőgazdasági vegyi anyag:  0, 7, 14, 28. napon analizálják a vizsgált talajokat.  Elhúzódó vizsgálat esetén: további mérések végezhetőek a 28. napot követő maximum 14 napon keresztül.  Nem mezőgazd. v. a.:  Kezdeti NO 3 koncentráció: a kontroll talajban a 0. napon mért koncentráció.  Mérések: 0.; 28. napon, esetleg 1-1 közbenső mérés (pl.: a 7. napon) 14 OECD 216

15  A nitrát meghatározásának menete:  A nitrát talajból történő kiextrahálása (pl.: 0,1 M kálium-klorid oldattal- 5ml oldat 1g talajhoz)  Keveréket tartalmazó tartály maximum félig lehet tele.  Extrahálás menete:  Rázatás 60 percen keresztül n=150 fordulat / perc sebességgel  A folyékony extraktum elválasztása centrifugálással, vagy szűréssel →a folyadék nitrát tartalmának a meghatározása  A folyékony extraktum maximum 6 hónapig -20 ± 5°C hőmérsékleten tartható el. 15 OECD 216

16  Mezőgazdasági vegyi anyag.:  Az vizsgált talajok összes párhuzamosaiban mért nitrát értékeket ki kell átlagolni, majd táblázatba kell foglalni (mértékegység: mg nitrát / kg száraz talaj / nap)  A nitrogén transzformáció mértékét statisztikai módszerekkel kell pontosítani (pl. F-próba, 5%-os szignifikanciaszint)  A kontroll talajoktól való eltérést százalékos formában kell megjeleníteni  Nem mezőgazdasági vegyi anyag:  A 28. napon mért nitrát mennyiségét össze kell hasonlítani a kontroll talajéval →gátlási %-ok  A gátlási %-kat ábrázolni kell a vegyi anyag koncentrációk fv.-ben → koncentráció-hatás görbe  EC 50 ; EC 25 EC 10 értékek meghatározása statisztikai módszerekkel ( megbízhatósági tartomány: p = 0,95) 16 OECD 216

17  Földrajzi hivatkozás a terepre vonatkozólag (szélesség, hosszúság);  A terep korábbi története (pl.: növényzet, műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel történő kezelések, balesetekből keletkező szennyezések-haváriák, stb.)  A területhasználat jellege (pl. termőföld, erdő, stb);  Mintavételi mélység (cm);  Homok / iszap / agyagtartalom (% szárazanyag);  PH (vízben);  A szerves szén tartalom (% szárazanyag);  Nitrogéntartalom (% szárazanyag);  Kezdeti nitrát koncentráció (mg nitrát / kg száraz tömeg)  A talaj kation cserélő kapacitása (mmol / kg);  mikrobiális biomassza mennyisége a teljes szén tartalomhoz viszonyítva  Az egyes paraméterek meghatározására szolgáló módzserekre vonatkozó hivatkozások  A talajminták gyűjtésével és tárolásásval kapcsolatos összes információ  A talaj előzetes inkubációjára vonatkozó részletek, ha vannak ilyenek 17 OECD 216

18 A vizsgált anyag  Fizikai jellege és, adott esetben, a fizikai-kémiai tulajdonságai;  Kémiai jellege, adott esetben a szerkezeti képlete, tisztasága (pl. a növényvédő szerekben az aktív összetevők aránya %), nitrogéntartalom Hordozó  A hordozó forrása  Összetétel (pl. lucernaliszt, lucerna-, zöld fű liszt)  Szén, nitrogén tartalom (% szárazanyag)  Szemcseátmérő Vizsgálati körülmények  A talaj szerves szubsztráttal történő kiegészítésére vonatkozó részletek  A vegyi anyag vizsgált koncentrációinak száma; adott esetben a kiválasztott koncentrációk indoklása  Az anyag talajra vonatkozó vizsgálatának részletei  Inkubációs hőmérséklet;  A talaj nedvességtartalma a vizsgálat elején, és a vizsgálat alatt;  A talaj inkubálásának módja (pl. ömlesztett formában vagy egyedi részminták sorozataként)  Párhuzamosok száma  Mintavételek időpontjai  A nitrát talajból történő kiextrahálásának módja 18 OECD 216

19 Eredmények  Analitikai módszer, és a nitrát elemzésére használt berendezés  Az adatok táblázatba foglalása, beleértve az egyedi, és az átlagértékeket is  A párhuzamosok eltérései a kontroll és a kezelt talajokban is  Ha szükségesek, a számításokhoz használt korrekciók magyarázata  A nitrát mennyiségének százalékos eltérése a különböző időpontban történő mintavételek esetén  Az EC 50 értékek 90%-os konfidencia szinttel, egyéb EC x értékek (pl. EC 25 vagy EC 10 ) a konfidencia intervallumokkal, és a dózis-hatás görbe  Az eredmények statisztikai módosításai  Minden információ és megfigyelés, ami segítséget nyújthat az eredmények értékeléséhez. 19 OECD 216

20   ciklus) (Nitrogén ciklus kép)  (nitrobacter kép)  (nitrosomonas kép)  (növényvédőszeres kép)  (műtrágya kép)  vortex.html (centrifuga kép) vortex.html  control-r%C3%A1z%C3%B3g%C3%A9p.html (rázógép kép) control-r%C3%A1z%C3%B3g%C3%A9p.html  (szita kép)  (Talajmintákat mutató kép) 20


Letölteni ppt "Készítette: Szatmári Katalin Környezetmérnök Msc szak Környezettoxikológia,2010."

Hasonló előadás


Google Hirdetések