Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Protozoa izolálása és számuk meghatározása Készítette: Bognár László.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Protozoa izolálása és számuk meghatározása Készítette: Bognár László."— Előadás másolata:

1 Protozoa izolálása és számuk meghatározása Készítette: Bognár László

2 Általános leírás Ismeretes, hogy a baktériumokhoz hasonlóan a talajlakó protozoonok (egysejtű állatok) is rendkívül apró, mikroszkopikus élőlények. Életüket a talajrészecskékhez kötötten és a talajrögöcskék közötti kapilláris vízben élik le.

3 Általános leírás Testük nagyon kicsiny, finom, érzékeny. Ezek miatt a vizsgálatuk igen nehézségekbe ütközik, nehéz őket közvetlenül a talajból kivonni, szabaddá tenni s így a mikroszkóp tárgyasztalára vizsgálathoz előkészíteni.

4 Táplálkozásuk A táplálékfelvételük általában a sejtfalon keresztül történik, de történhet sejtszervek segítségével, esetleg a sejtszájon (cytostoma) keresztül. A sejtszáj általában nem állandósul az élőlényen így csak egyszeri táplálékfelvételre alakul ki, ami akár azt is eredményezheti, hogy több sejtszáj is létrejön egy időben. Állandó sejtszáj esetén már beszélhetünk sejtgaratról ám itt még közel sem beszélhetünk bélcsatornáról. A tápláléksalak eltávolítása hasonlóan a táplálékfelvételhez vagy ideiglenes sejtnyíláson keresztül távozik, vagy egy meghatározott alrésen (cytopyge). A táplálkozásban és kiválasztásban fontos szerepe van a lüktetőűröcskéknek (vacuolum), amelyek ritmikus feltöltődésükkel és kiüresedésükkel segítik az anyagcsere folyamatokat.

5 Szaporodásuk Szaporodásuk lehet ivaros vagy ivartalan. Ez utóbbi esetben a sejt vagy két egyenlő részre hasad, azaz osztódik, vagy két különböző méretű sejtre "esik szét", azaz bimbózik. Amennyiben az állat vázzal rendelkezik úgy a dolog még érdekesebb. A klasszikus probléma a vagyonmegosztás, kié legyen a ház válás után? Nos ezt a protozoák sokkal egyszerűbben (majdhogynem humánusabban) megoldották, hiszen megeshet, hogy a házat magára hagyják és az osztódott sejtek új vázat növesztenek. Előfordulhat, hogy csak az egyiknek kell házat növesztenie mert a felperes nyert. Megehet azonban az is, hogy maga a váz esik két részre és fifti-fifti alapon mindenki megkapja a részét.

6

7 Fajok

8 Izolálásuk A tömegvizsgálatok esetében is háromféle protozoa-állapotot kellett figyelembe venni: 1. Az aktív, eleven protozo onokat Kétségtelen, hogy a talaj életében és biocönozisában éppen az aktív protozoáknak van a legnagyobb szerepük. 2. T enyésztés közben a betokozódott állapotból, cisztából előbújt alakokat. A talaj begyűjtésekor ezek ciszta-állapotban voltak. Kézenfekvő, hogy a talaj életében semmi szerepük sincsen, hiszen lappangó élet állapotában vannak.

9 3. összprotozoa szám meghatározása: az aktív és cisztaállapotból kitenyésztett fajok mennyisége a dja meg. Izolálásuk

10 A folyadékában élő protozoát olyan módon visszük tárgylemezre, hogy sterilizált keskeny pipettával egy csöppnyit szívunk fel, ezt a tárgylemez közepére csöppentjük, s azután 2%-os ozmiumgőzben rögzítjük és fedőlemezzel lefedjük; vagy pedig rögzítés nélkül fedjük le s így vizsgáljuk az eleven, váltakozó mozgású életet, amelyet a fedőlemez alatt a táplálékoldatban ide-oda mozgó, rohanó, vagy lassan tovakúszó protozoa és baktériumok mutatnak. Az elevenséget növeli még a mikroszkóp világító készülékéből kiáradó erős fény is, mely a t ermosztátok állandó sötétségben kifejlődött élőlényeit érinti. Legalább 1000—1200-szoros nagyítást kell használnunk.

11 Számuk meghatározása A protozoa tenyésztéséhez a Cutler-féle hígításos tenyésztési módszert használjuk, mely a talaj vizes oldalának fokozatosan hígított és meghatározott mennyiségét önti Petri-csészékben agarlemezekre. De sok protozoa-faj az agarlemezeken előállott mesterséges feltételek mellett kevéssé, vagy egyáltalában nem tenyészik.

12 Számuk meghatározása Ostorosokból erdőtalajon g -1 számolhatunk, homoktalajon g -1 -ot * Rossz minőségű talajban a csillósok elvesztik uralmukat, és a gyökérlábúak kerülnek az első helyre. * Nem homogén elterjedésűek, hanem gócpontok mentén élnek (rothadó anyag és gyökerek mentén). * Bár az egysejtű állatok képesek egy óra alatt 30 ezer baktériumot is fölfalni, bizonyították, hogy a nagyobb véglény-aktivitás nagyobb mikrobiológiai aktivitást eredményezett. * Megállapították, hogy a baktériumokkal való együttélésük során nő a CO 2 mennyisége, holott csökken a baktériumok száma, de ezzel párhuzamosan nő a szaporodásuk üteme. * A véglények egyszerűbb vegyületekké alakítják a bonyolult szerves anyagot, így elérhetővé teszik a magasabb rendű növények számára. Forrás: Az erdőtalajban lakó állati véglények (protozo a ) szerepének és kutatás a ; Írta: Dr. Varga Lajos


Letölteni ppt "Protozoa izolálása és számuk meghatározása Készítette: Bognár László."

Hasonló előadás


Google Hirdetések