Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Petricska Natália 2011 A peszticidek talajbiológiai hatásának vizsgálata.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Petricska Natália 2011 A peszticidek talajbiológiai hatásának vizsgálata."— Előadás másolata:

1 Készítette: Petricska Natália 2011 A peszticidek talajbiológiai hatásának vizsgálata

2 A peszticidek, más néven növényvédőszerek olyan anyagok és annak keverékei (pl: vegyszerek), melyek alkalmazásának a célja a növények, termények védelme, a kártevők távol tartása és elpusztítása.  Csoportosítás (felhasználás szerint): - herbicidek: gyomirtó szerek - avicidek: madárirtó szerek - inszekticidek: rovarirtó szerek - akaricidok: atkaölő szerek - fungicidek: gombaölő szerek - vespacidek: darázsirtók - nematicidek: fonalféreg ölő szerek - rodenticidek: rágcsáló irtók - baktericidek: baktériumok ellen - molluszkicidok: csigairtó szerek - viricidek: vírusölők 2

3  Eredeti kifejlesztés: peszticid alapvegyületek megfelelő hatékonyság, élő szervezetek elpusztítása, jelentősen növelt terméshozam, csökkenthető termelési költségek ill. felhasznált munkaerő  DE: - alapvegyületek bomlásakor keletkező termékek ismerete - pontos kémiai szerkezet teljes azonosítása - toxicitás mértékének meghatározása - környezetre, talaj mikrobiális életközösségére gyakorolt hatás - talajparaméterek befolyásolása - degradáció mechanizmusa ??? 3

4 A különböző funkciójú és változatos szerkezetű peszticidek közül a mezőgazda- ságban a herbicideket (gyomirtó szereket) és az inszekticideket (rovarölő szereket) használják a legnagyobb mennyiségben. A peszticidek és egyéb szerves mikro-szennyezőanyagok a talajoldatban kationok, anionok vagy poláris és nem poláris molekulák formájában lehetnek jelen.  Kation típusú herbicidek a bipiridinium-kationok sói: a dikvát (diquat) és a parakvát (paraquat). (A dikvát a „Reglone”, a parakvát a „Gramoxone” márka- jelzésű készítmény hatóanyaga). Vízben igen jól oldódnak és erősen kötődnek a talajkolloidokhoz. KationokGyenge bázisokGyenge savakApoláris vegyületek Bipiridinium sók: - dikvát - parakvát S-triazinok: - antrazin - aimazin - terbutrin - metribuzin Fenoxi-ecetsav származékok: - 2,4-D - MCPA - 2,4,5-T Benzoesav-származékok: - dikamba Halogénezett szénhidrogének: - aldrin - dieldrin - lindan - heptaklór - DDT Karbamid -származékok: Pikolinsav-származékok: - pikloram - monuron - diuron - linurol - karbaril 4

5 1) Eltérő karakterű peszticidek fotodegradációs mechanizmusainak összehasonlító vizsgálata (Fényérzékeny peszticid bomlás útvonalának feltárása, bomlástermékek toxicitásának vizsgálata) 2) Peszticidek biológiailag hozzáférhető mennyiségének értékelése, analízise (Extrakciós módszer összehasonlító elemzés a peszticid talajból történő kinyerésének hatékonyságára, modellnövényben bekövetkező felhalmozódás mértékének megállapítása) 3) A környezeti paraméterek hatása a peszticidek hozzáférhető mennyiségére (Egyes peszticidek biológiailag hozzáférhető mennyiségét potenciálisan befolyásoló fontosabb tényezők hatásának feltárása, vizsgált peszticidek degradációja mértékének tanulmányozása a különböző típusú talajokban) 4) Mikrobiológiai vizsgálatok a degradációs termékek toxicitásának elemzésére 5

6 Peszticidek toxikus voltának mérése talajviszonyok között Összaktivitás vizsgálatok (CO 2 – produkció, O 2 - elnyelés, enzim aktivitás, talajba helyezett organikus anyagok pl. cellulóz elbomlási gyorsasága) alapján mikroorganizmusok nagyobb csoportjainak tevékenységének meghatározása 6

7  Agardiffúziós módszer alkalmazása széles körben vízben oldódó peszticidek mikrobagátló hatásának kimutatása  IV.I.I. Lyukteszt módszer 1) A tanulmányozott mikroorganizmust tápagar lemezbe vagy annak felületére szélesztik, majd dugófúró csővel, steril körülmények között 10 mm átmérőjű lyukakat vágnak a lemezbe és üvegcsövecskéket helyeznek el a felszínén. Ezekbe viszik be a peszticid vizes oldatából nyert azonos mennyiségeket (0,2 ml). 7

8 2) Petri – csésze 10 o C-os hűtőszekrénybe, 10 óra múlva 28 o C-os termosztátba 3) 1-2 napos inkubáció után megmérjük a lyukak körül kialakuló gátló vagy serkentő zónák átmérőjét, ezekből következtetünk a peszticid toxikus voltára. Megfelelő hígítási sorok tesztelése lehetővé teszi a peszticid legkisebb gátló dózisának meghatározását. IV.I.II. A talajmikrobák peszticidérzékenységének kimutatására jó eredménnyel alkalmazhatók a peszticiddel átitatott szűrőpapírkorongok is. 1) Jó minőségű (Whatman) szűrőpapírból ált. 10 mm átmérőjű korong kivágása, majd sterilizálás száraz hővel ( 105 o C-on, 10 órán át) 2) Korong átitatása a peszticid vizes oldatával, majd ráhelyezés a teszt- mikroorganizmust tartalmazó agarlemez felületére 3) A fent leírtakhoz hasonlóan: előbb hűtőszekrénybe, majd termosztátba helyezés, inkubáció, végül mérik a gátló zóna átmérőjét 8

9 IV.I.III. Peszticidek mikroorganizmusra kifejtett hatása folyékony szubsztrátumban - Kémcsövekben vagy tenyészlombikokban levő, megfelelő összetételű tápoldat beoltása tesztmikrogombával, majd peszticidoldat bevitele is hetes inkubáció után mikroba fiziológiai teljesítőképességének (szénforrás- értékesítés, nitrogénkötés stb.) meghatározása - Képződött biomassza tömeg mérése Turbidimetriás eljárás: Folyékony szubsztrátum alkalmazása lehetővé teszi a turbidimetriás eljárás alkalmazását a mikrogombák szaporodásának meghatározására, melyre a következő esetekben van szükség: a) ha a tápfolyadék nem tartalmaz vízoldhatatlan vegyületeket, b) ha a peszticid bevitele a tápoldatba nem változtatja meg annak színét és átlátszóságát, c) ha a teszt – mikroorganizmus egyenletes zavarodást idéz elő a szubsztrátumban A sugárgombák és mikrogombák szaporodása turbidimetriás úton nem vizsgálható, mivel azok csupán a tápoldat felületén növekednek, micéliumhártyát képezve. 9

10  Agardiffúzós módszer  Tesztorganizmussal előzőleg beoltott tápagar felületére talajkorong tétele, mely már tartalmazza a vizsgált peszticidet. A peszticid a talajoldattal együtt az agarlemezbe diffundál és befolyásolja a teszt - mikroorganizmus növekedését  Ha a peszticid toxikus a tesztorganizmussal szemben, a talajkorongok körül gátló zóna alakul ki  Módszer eredményessége: a tesztorganizmusoknak a vizsgált peszticiddel szembeni érzékenységének függvénye 10

11  A peszticidek talajbiológiai hatásának értékelésére nem rendelkezünk minden követelménynek megfelelő vizsgálati módszerekkel. Ennek oka egyrészt a peszticidek és a talajtípusok sokfélesége, másrészt az, hogy peszticidek kimutatása viszonylag rövid múltra tekint vissza.  Az előzőekben bemutatott vizsgálati eljárásokat eredetileg nem erre a területre dolgozták ki, de kiterjedten alkalmazzák a peszticidek talajbiológiai hatásának értékelésére. * 11

12 A növényvédőszer-felhasználás 1970 óta a felére csökkent. A mennyiség csökkent, de az alkalmazott szerek (molekulák) egyre hatékonyabbak, környezeti hatásuk jelentősebb, továbbá egyes megközelítés szerint a kezelések számának csökkentése is megfelelő eljárás lehetne. VI. Kitekintés „Megoldás”:  Toxikológiai meggondolások!  Integrált növényvédelem pl. alternatív növényvédelmi módok: biológiai módszerek (növénykártevők kórokozói, rovarokat a csapdához csalogató szexhormon) 12

13  Szegi J Talajmikrobiológiai vizsgálati módszerek. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó.  Sándor Zs. Különböző herbicidek hatása a talajban élő mikrobák mennyiségi előfordulására és aktivitására In: Agrártudományi Közlemények.2006/23. Különszám.  Filep Gy.,Kovács B.,Szabó I. A káros anyagok reakciói a hulladékot befogadó kőzetekkel (tanulmány) Debrecen.  Kutatási zárójelentés OTKA sz. pályázat. Peszticidek fotodegradációs mechanizmusainak feltárása, valamint környezeti és biológiai hatásainak modellezése.  megallapodas-a-mezogazdasagi-tanacsban?wa=egri0806h  13


Letölteni ppt "Készítette: Petricska Natália 2011 A peszticidek talajbiológiai hatásának vizsgálata."

Hasonló előadás


Google Hirdetések