Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Frey Mária: Az Európai Unió Foglalkoztatási Stratégiája 2005. április.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Frey Mária: Az Európai Unió Foglalkoztatási Stratégiája 2005. április."— Előadás másolata:

1 Frey Mária: Az Európai Unió Foglalkoztatási Stratégiája április

2 A foglalkoztatáspolitika: a közösségi szociálpolitika új és speciális területe Új: az 1997-ben elfogadott Amszterdami Szerződéssel (ASZ) került a közösségi politikák közé Speciális: a szabályozás formája sajátos koordinációs mechanizmus; lényege: csorbítatlanul hagyja a tagállamok kompetenciáját a foglalkoztatáspolitika alakításában; nem jogi eszközökkel segíti a közös célok elérését.

3 I. Az előzményekről : EGK alapításáról szóló RSZ (1957) célja: gazdasági integráció; felfogás: foglalkoztatáspolitikára nincs szükség, mert a jól működő gazdaság automatikusan megteremti a teljes foglalkoztatást. De: a RSZ létrehozta az Európai Szociális Alapot, cél: „növelje a dolgozók földrajzi és szakmai mobilitását, megkönnyítse az alkalmazkodást a változásokhoz, főleg szakmai mobilitás által”. 1988: Strukturális Alapok reformja

4 90-es évek: gazdasági növekedés foglalkoztatás-bővülés nélkül Maastrichti Szerződés: a gazdasági integrációval egyenrangú cél a „magas szintű foglalkoztatás és szociális védelem” De: csak „puha” eszközök segítették ennek megvalósulását Eközben: drámai változások a munkaerő- piacon (foglalkoztatási arány 60%-ra esett, munkanélküliségi ráta 10% fölött)

5 II. EU-válaszok : Gazdasági és pénzügyi unió (EMU), egységes belső piac Amsztertami szerződés: 1997-ben önálló foglalkoztatási fejezettel egészült ki Tartalma: nyitott koordinációs módszer november 21-22: Luxemburgi Foglalkoztatási Csúcs

6 A Tanács dönt az éves közös jelentésről, a foglalkoztatási irányvonalakról és ajánlásokról. A tagállamok nemzeti foglalkoztatási akciótervet készítenek az irányvonalak végrehajtására, és benyújtják a Bizottságnak és a Tanácsnak. A Bizottság értékeli az akcióterveket, elkészíti a „foglalkoztatási csomag” tervezetét (közös jelentés, tagállamoknak szóló ajánlások, új irányvonalak tervezete). A Bizottság javaslatát megvitatja a Tanács, az Európai Parlament, a Foglalkoztatási Bizottság, a szociális partnerek és a Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia éves ciklusa

7 Filozófia-váltás EFS előtt: a gazdasági fejlődés a fő cél Ehhez: javítani a termelékenységet és a versenyképességet Azaz: egy-egy embernek minél több értéket kell létrehozni, a lehető legalacsonyabb költségráfordítással.

8 EFS-szemléletváltás Továbbra is a gazdasági fejlődés a fő cél De: ha ennek legfontosabb mutatószáma az egy főre jutó GDP Akkor: a foglalkoztatottak lakosságon belül aránya éppoly fontos, mint az egy fogl. által előállított érték (termelékenység) GDP/lakosság = GDP/foglalkoztatott x foglalkoztatott/lakosság

9 EU: a nem-foglalkoztatottak nagy száma pótlólagos növekedési forrás. De: előbb foglalkoztathatóvá kell tenni őket, ami sok pénz Viszont: az előleg megtérül, a munkával kiváltott szociális transzferek által.

10 Foglalkoztatási Irányvonalak, Négy pillér mentén irányvonal. I.A foglalkoztathatóság javítása II.A vállalkozókészség fejlesztése III.A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodó-képességének javítása IV.A nők és férfiak egyenlő esélyeit erősítő politikák megerősítése

11 ESF továbbfejlesztése: 3 év alatt megfogalmazódott a teljes fogl. stratégiája Lisszaboni ET-csúcs, március: 70%-os foglalkoztatási arány; nőknél: 60% Nizzai ET-csúcs, december: Szociál- politikai Napirend Göteborgi ET-csúcs: március: köztes célok kijelölése éves népesség foglalkoztatási rátája legyen 50% 2010-re Barcelonai ET-csúcs: március: nyugdíjba vonulás átl. időpontjának felemelése 5 évvel, + célok a gyermekintézményi ellátottságra.

12 III. Az első 5 év eredményei, tanulságai Pozitívumok: Számottevően javult az EU foglalkoztatási teljesítménye (60%-ról 64%-ra) Jelentősen visszaesett a mukanélküliség (10,8%- ról 7,7%-ra) A tartós munkanélküliek aránya 50%-ról 42%-ra csökkent Előtérbe került a prevenció, aktivizálás, élethosszig tartó tanulás, ÁFSZ modernizálása Regionális és helyi fogl. kezdeményezések.

13 Hiányosságok : Nincs kellő összhang a gazdaságpolitikai és foglalkoztatási irányvonalak között Aránytalanságok a pillérek kezelésében (III. és IV. háttérbe szorult a végrehajtásnál) Szociális partnerek és a regionális, ill. helyi szereplők bevonása nem kielégítő Továbbra is nagyok a különbségek a tagállamok között.

14 Következtetés: Folytatni kell a stratégiát, de: Az átfogó gazd.politikai és foglalkoztatási irányvonalakat összehangolni Kevesebb számú, de eredmény-centrikusabb irányvonalak kellenek Hosszabb távra szóljanak az irányvonalak. Döntés: július 22-én elfogadták a 3 átfogó célt és a 10 prioritást ra.

15 Foglalkoztatási irányvonalak átfogó céljai, Teljes foglalkoztatás A munka minőségének és termelékenységének javítása A társadalmi kohézió és befogadás erősítése

16 Specifikus irányvonalak 1.Aktív és preventív intézkedések a munkanélküli és az inaktív emberek munkaerő-piaci részvételének növelése érdekében 2.Munkahelyteremtés és vállalkozás 3.Felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerő-piaci mobilitás elősegítése 4.A humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás támogatása 5.A munkaerő-kínálat növelése és az idősebb munkavállalók aktivitásának elősegítése

17 Specifikus irányvonalak (folyt.) 6.A nők és a férfiak egyenlősége 7.A munkaerő-piaci integráció elősegítése és küzdelem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen 8.Ösztönzés a munkavállalásra (hogy megérje dolgozni) 9.A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkává 10.A regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése

18 IV. Wim Kok jelentés, november Elérhető távolságban vannak-e a lisszaboni foglalkoztatási célok? 4 problémakör elemzése: 1.Demográfiai időbomba 2.A foglalkoztatottság és a termelékenység nem segíti eléggé a gazdasági növekedést 3.Globalizáció és innováció 4.Az EU bővítésének kockázatai

19 1. Demográfiai kihívások 2030-ra az EU25-ben 110 millió a 65 éven felüli (2000-ben 71 millió volt). Az időskori függőségi ráta a évi 23%-ról 2030-ra 39%-ra nő. Eközben a munkavállalási korú népesség a évi 303 millióról 280 millióra csökken 2030-ra.

20 Következmény: 2030-ra akkor is jelentősen visszaesik a foglalkoztatottak száma, ha 2010-re sikerül elérni a 70%-os foglalkoztatási szintet. A csökkenő foglalkoztatottságot jelentős termelékenység-javulással kell pótolni (miközben be kell hozni a termelékenység tekintetében mutatkozó lemaradást).

21 2. A termelékenység javulása sem segíti eléggé a gazdasági növekedést Európa: a munkatermelékenység hozzájárulása a gazd. növekedéshez évente átlagosan 4,6% a 60-as években, 2,8% a 70-es években, 1,8% a 80-as években, 1,5% a 90-es években és alig több mint egy százalék 2000 óta. USA: 90-es évek óta átlagosan évi 2%. 40%-ban a munkatermelékenység terén mutatkozó lemaradásra vezethető vissza, hogy Európában az egy főre eső GDP csak 72%-a az Egyesült Államokénak. Az alacsonyabb termelékenység két fő oka: az IKT lassúb terjedése és a mindenütt visszaeső beruházások.

22 3. Globalizáció és innováció A fő kihívás: áttérés a hagyományosból a tudás alapú gazdaságba; az előbbiben a holt tőkeberuházás, az utóbbiban a K+F és a humán tőke beruházások jelentik a fejlődés motorját. „Tudás-Európa” lemaradásban! K+F: Európában az GDP 1,9%-a, USA: 2,6% Oktatási-képzési ráfordítások: szintén alacsonyabbak USA: a munkavállalási korú népesség 39%-a felsőfokú végzettségű; Európa: 20% Kutatók száma 1000 lakosra: USA: 8,1; Japán: 9,7; Európa: 5,1

23 2004 május 1-től_ 10 új tagállam, ahol: Az egy főre jutó jövedelem vásárlóerőparitáson alig fele a régiekének A régi tagállamok átlagát rontó munkaerőpiaci mutatók jellemzőek. Tradicionális a foglalkoztatási struktúra. 4. A bővítés kockázatai

24 Kihívásokra adott válaszok: 4 alapkövetelmény 1. 1.A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodásának javítása Több embert vonzani a munkaerőpiacra és tartani a foglalkoztatottak között: a munka legyen mindenki számára reális választási lehetőség! 3. 3.Többet és hatékonyabban beruházni a humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulásba Jobb kormányzással kell biztosítani a reformok eredményes megvalósítását. Emellett: konkrét ajánlások a tagállamok számára.

25 Mindez: beépült a Bizottság új „foglalkoztatási csomagjába”, ami nyarán lett tanácsi határozattá, ami: Megerősítette a ra szóló foglalkoztatási irányvonalakat; Kiterjesztette azokat az új tagállamokra is; Minden tagállamnak általános kötelezettségként írta elő a Wim Kok jelentés négy alapkövetelményének teljesítését, és azok ország specifikus ajánlásait. Ezek teljesítéséről a régi tagállamoknak a NFAT jelentésében, az újaknak pedig a NFAT-ben kellett beszámolniuk, 2004.október 15-ig.

26 V november: Újabb Wim Kok jelentés Célja: „Szembenézni a kihívással” – A Lisszaboni Stratégia (LiS) felülvizsgálata Kritika: Csalódást keltő végrehajtás; oka: az elszánt politikai cselekvés hiánya. Túl sok célt tartalmaz. Gyenge a koordinációs mechanizmus: „Dumából és jelentések irogatásából nem lesz gazd.növ.” Egymásnak ellentmondó prioritások.

27 Javaslat: A LiS összpontosítson két célra: a nagyobb növekedésre és foglalkoztatásra Beépítve: a LiS félidős értékelésébe „Dolgozzunk együtt a növekedésért és a munkahelyekért – a LiS új kezdete” Üzenet: Nem kell újraírni, de új cselekvési irányokat kell kijelölni európai és nemzeti szinten, amelyek hozzájárulnak a Lisszabonban megfogalmazott célok valóra váltásához.

28 A három új cselekvési irány 1. 1.Európa legyen vonzó hely a beruházóknak és munkavégzés céljából 2. 2.Tudás és innováció a növekedés szolgálatában 3. 3.Több és jobb munkahelyet teremteni.

29 ET márciusi ülésszakán: Jóváhagyták a Bizottság „Partnerség a növekedésért és foglalkoztatásért” Programját. Felkérték a Bizottságot, hogy egységes csomagot dolgozzanak ki a gazdaságpolitikai és foglalkoztatási irányvonalakra. Ezek nyilvánosságra hozatala: április 12.

30 VII. Integrált irányvonalak a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre Stabil és koherens keret a nemzeti reformprogam kidolgozásához. Három évre szól: Első része: átfogó gazdaságpolitikai irányvonalak; A) makrogazdaság; B) mikro-gazdaság Második rész: foglalkoztatási irányvonalak Utóbbiak a Wim Kok jelentés ajánlásai köré csoportosulnak. A jobb összhangot kereszthivatkozások erősítik.

31 Foglalkoztatási Irányvonalak (8 db a 23 Integrált Irányvonalból) A teljes foglalkoztatottság elérését célzó foglalkoztatáspolitika bevezetése, a minőség és termelékenység javítása a munkavégzés során, a szociális és területi kohézió erősítése Az életciklushoz igazodó munkavégzés ösztönzése Befogadó munkaerőpiac biztosítása az álláskeresőknek és a hátrányos helyzetű embereknek A munkaerő-piaci szükségletek kielégítésének javítása

32 Foglalkoztatási Irányvonalak, folyt A rugalmasság és foglalkoztatás biztonság kombinálásának elősegítése és a munkaerő-piaci szegmentáció csökkentése A bérek és más munkaerőköltségek foglalkoztatás- barát alakulásának biztosítása A humán tőke beruházások bővítése és fejlesztése Az oktatási és képzési rendszer hozzáigazítása az új kompetencia-követelményekhez.

33 A három alapkövetelmény, ami alá a Foglalkoztatási Irányvonalak rendeződnek: 1. 1.Több embert vonzani a munkaerőpiacra és munkában tartani őket; modernizálni a szociális védelmi rendszereket: Javítani kell a munkavállalók és munkáltatók alkalmazkodását, valamint a munkaerőpiac rugalmasságát: Növelni kell a humán tőke beruházásokat, jobb oktatással és szakképzéssel:

34 Új kormányzási ciklus Nemzeti Lisszabon Program kidolgozása: 2005 őszre Bizottsági összefoglaló; az irányvonalak esetleges felülvizsgálata: január Nemzeti követő jelentések: 2006, 2007 ősz Bizottsági előrehaladási jelentések: 2007, 2008 január Új 3 éves irányvonalak: tavasza


Letölteni ppt "Frey Mária: Az Európai Unió Foglalkoztatási Stratégiája 2005. április."

Hasonló előadás


Google Hirdetések