Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GALILEO Dr. Budai Balázs Benjámin Budapesti Corvinus Egyetem – Közigazgatástudományi Kar – Közigazgatás-Szervezési és Urbanisztikai Tanszék E-government.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GALILEO Dr. Budai Balázs Benjámin Budapesti Corvinus Egyetem – Közigazgatástudományi Kar – Közigazgatás-Szervezési és Urbanisztikai Tanszék E-government."— Előadás másolata:

1

2 GALILEO Dr. Budai Balázs Benjámin Budapesti Corvinus Egyetem – Közigazgatástudományi Kar – Közigazgatás-Szervezési és Urbanisztikai Tanszék E-government Kutatócsoport

3 Tartalom  Az ESA  A GALILEO program résztvevői, támogatói  A GALILEO célja, jelentősége  A GALILEO fázisai  A GALILEO szolgáltatási területei

4 Az ESA  ESA = European Space Agency (1975)  Központ: Párizs  3 milliárd eur költségvetés  Magyarország és Csehország PECS (plan for European Cooperating State) tag   Központjai:  ESTEC: (European Space Research and Technology Centre) vagy Európai Űrkutatási és Technológiai Központ az ESA fő technológiai fejlesztési és tesztelő központja. Székhelye a hollandiai Noordwijk. A központban 2500 mérnök, technikus és kutató dolgozik űreszközök fejlesztésén.  ESRIN: (European Space Research Institute) információs központ, székhelye Frascati, Olaszország.  ESOC: (European Space Operations Centre) irányítóközpont, székhelye Darmstadt, Németország. Innen irányítják az európai űreszközök nagyrészét.  EAC: (European Astronauts Centre) az ESA űrhajós kiképző központja, székhelye Köln, Németország

5 Az ESA  Befejezett programok  Helios-program (1973): napkutató szondák.  Infrared Astronomical Satellite (1983): infravörös csillagászati műhold.  Spacelab (1983): a Space Shuttle űrrepülőgépek rakterében indítható laboratórium.  Giotto (1985): üstököskutató űrszonda. Elsőként készített fényképeket a Halley-üstökös magjáról.  HIPPARCOS (1990): asztrometriai műhold.  Huygens (1997): 2005-ben szállt le a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra és kémiai méréseket végzett. (együttműködés a NASA-val)  SMART-1 (2003): az első európai holdszonda. Ionmeghajtást tesztelt.

6 Az ESA  Aktív programok  Hubble űrtávcső (1990): a NASA-val közösen épített űrtávcső.  Ulysses (1990): napkutató szonda. A Föld keringési síkjából kilépve vizsgálja a Nap pólusait.  Solar and Heliospheric Observatory (1995): napkutató szonda. Megfigyeléseket végez a Nap belsejével és légkörével kapcsolatban, és vizsgálja a rendszeres napkitöréseket.  XMM-Newton (1999): röntgencsillagászati űrtávcső.  Cluster-program (2000): geofizikai program négy hasonló felépítésű műholddal.  Artemis (2001): kísérleti távközlési műhold.  Envisat (2002): távérzékelő műhold.  Mars Express (2003): az első európai marskutató szonda.  Double Star (2003): Kínával közösen indított műholdak. A napszél és a Föld mágneses terének kölcsöhatását vizsgálják.  Rosetta (2004): üstökös-kutató szonda, úton a Csurjumov–Geraszimenko-üstököshöz, ahová várhatóan 2014-ben érkezik meg.  EGNOS (2004): Európa első vállalkozása a műholdas navigáció terén. Kiegészíti az amerikai ( GPS ) és az orosz (GLONASS) katonai műholdas rendszereket, hogy használhassák őket légi és hajóforgalom irányítási feladataihoz is.  Venus Express (2005): az első európai űrszonda a Vénuszhoz.  COROT (2006): exobolygók után kutató csillagászati műhold.

7  Előkészítés alatti vagy tervezett programok  Columbus (2007): a Nemzetközi Űrállomás európai kutatómodulja.  Herschel űrtávcső (2008): infravörös csillagászati műhold.  ExoMars (2013): az első európai marsautó.  Bepi Colombo (2013): az első európai űrszonda a Merkúrhoz.  Solar Orbiter (2015): napkutató szonda. Az ESA

8  Az ESA az EU-tól független szervezet  Kooperáció 1998-tól -> Joint Task Force  Pénzügyi megoldás: GJU – Galileo Joint Undertakint – 50-50%-ban finanszírozó szervezet  EU: Űrkutatási az FP6-ban  Támogató szervezetek:  OREGIN: Felhasználói szegmens fejlesztésére (Szakmai és kutató szervezetek)  GALILEO Services: Nonprofit szövetség (fejlesztésben érdekelt kis- és nagyvállalatok)  ESINET (European Space Incubators Network) – Űr infrastruktúrára épülő megoldások kis és középvállalkozások hálózat-építésére  Application Center for Satellite Navigation – új termékek és szolgáltatások létreoházásra  EUROGI – Európai térinformatikai esernyőszervezet (tagok és projektek) A GALILEO program résztvevői, támogatói

9  Hazai szervezetek:  ITKTB – Műholdas Navigáció Albizottság (MNAB): információs társadalom fejlesztése GNSS alkalmazások felhasználsával  Galileo Interes Group (GIG): téma iránt érdeklődők fóruma  HUNGIS Alapítvány: térinformatikai alkalmazások magyarországi elterjesztéséért (oktatás – publikáció)  FÖMI: Földmérési és Távérzékelési Intézet (FVM) irányítás alatt  HUNAGI: Hungarian Association for Geo-Information (Eurogi magyarországi tagszervezeteként)  Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI): K+F, ESA kapcsolattartás, koordináció  Magyar Űrkutatási Tanács (MŰT): Szakminiszteri munkát segíti  Űrkutatási Tudományos Tanács: MŰI igazgatója által létrehozott grémium, javaslattétel, döntéselőkészítés

10 A GALILEO célja, jelentősége  A Galileo Európa legnagyobb infrastrukturális beruházása  Célja: legyen olyan – civil – rádió-navigációs helymeghatározó rendszer, mely: pontosabb, mint a meglévő rendszerek (a műholdak elhelyezkedésének, valamint a földi irányító-, támogató és ellenőrző rendszernek köszönhetően ); jelentős gazdasági hasznot termel (tehát a befektetés megtérül); kifejezetten civil felhasználásra fejlesztik, figyelembe véve az üzleti felhasználási területek folyamatos rendelkezésre állás igényét is, valamint a biztonsági és védelmi feladatokat; EU kontroll és irányítás alatt működik.

11 A GALILEO célja, jelentősége  Jelentősége  Számos új közösségi irányelv a navigációs eljárásoknak köszönhetően  Növekszik a tagállom közötti kohézió: gazdasági, politikai, külgazdasági összetartozás  Újonnan csatlakozottak gyorsított felzárkózása  Tagállami vállalkozások könnyebb terjeszkedése, gazdasági dinamizálódás  Fejlődő csúcstechnológia-ipar  Jövedelmezősége: 3,4 milliárd beruházás -> 250 milliárd EUR éves bevétel  Éves szinten 25%-os bővülés  2020-ra 2,478 milliárd vevőkészülék  új munkahely  Szociális haszon: zsúfoltság, környezetszennyezés, növekvő biztonság, felszabaduló frekvenciák, vészhelyzeti reagálás, biztonságérzet, kevesebb téves riasztás stb.

12 A GALILEO célja, jelentősége Felhasználási területPiacméret – 2015 (mEUR) Járművezetés Pozicionálás/Kommunikációs szolgáltatások Gyalogosok1 500 Jármű (flotta) menedzsment900 Járműkövetés600 Hobbirepülés190 Személyes navigáció120 Útvonalkeresés110 Kartográfia100 Elsősegély150 Egyéb750 Összesen Becsült értékek; Forrás: Commission Communication to the European Parliament and the Council on Galileo, Brussels,

13 A GALILEO fázisai 1.)definíciós szakasz (definition) –  Meghatározzák a célokat és felhasználási területeket, valamint a szükséges lépéseket. 2.)fejlesztés és tesztelés (development and validation)  Ez a – napjainkban lejáró – szakasz már a GJU irányítása alatt működik. a programfázishoz tartozó ESA tevékenység ellenőrzése; az FP6 Galileo pályázatok kiírása, bírálata; a következő két fázist irányító konzorcium (PPP) kiválasztása.  Az ESA feladatai: feladat-meghatározás - Mission High Level Definition Document (Mission requirements, System requirements); 5 teszt műhold megépítése, fellövése; földi irányító rendszer kiépítése (Galileo System Test Bed); Galileo System Simulation Facility, Galileo Signal Simulation Facility kiépítése.  Az EU feladatai : a szolgáltatási és a felhasználó szektor feladatainak és igényeinek felmérése; a szolgáltatás földi szegmenseinek kiépítése; interoperabilitás biztosítása (2004/52/EC Interoperábilis rendszerek direktívája); a frekvenciák koordinációja és biztosítása; a szolgáltatásokhoz kapcsolódó standardok és engedélyek kialakítása; a piac igényeinek felmérése; jogi, szabályozási és intézményi környezet kialakítása.

14 A GALILEO fázisai  3.) kiépítés (deployment) Irányító: Galileo Koncesszió (GJUvagyona is erre a konzorciumra száll át). Felügyelő Hatóság ellenőriz (közösségi hivatal) Igazgató Tanács (a tagállamok és a Bizottság képviselőiből)  4.) kereskedelmi üzemeltetés fázisa (commercial operation) – (2010)-2027 Ez a fázis szól a megtérülésről, valamint a magánszektor további befektetéseiről. Ennek részletei azonban még nem kidolgozottak.

15 A GALILEO szolgáltatási területei  1.) Nyilvános szolgáltatás (Open Service) Tömegigények kiszolgálása - Négy méteres pontossággal  2.) Életvédelmi szolgáltatás (Safety of life Service) A szolgáltatást a tömegközlekedési szektor (légi-, folyami-, tengeri- és vasúti közlekedés) képviselői számára alakítják ki. Pontossága jobb lesz a nyilvános szolgáltatás pontosságánál  3.) Kereskedelmi szolgáltatás (Commercial Service) Ezek azok a még kiforratlan – de nagy potenciált rejtő - területek, ahol előfizetési díjért értéknövelt szolgáltatásokat kapunk. Az alkalmazandó felhasználások köre a szolgáltatókon múlik.  4.) Kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás (Public Regulated Service) Elsősorban a rendvédelmi szervek (határőrségek, rendőrségek és tűzoltóságok, polgári- és katasztrófavédelem, nemzetbiztonság stb.), valamint a veszélyes áruk szállítását végző szervezetek számára kialakított terület, Titkosított, zavarással és interferenciával szemben ellenálló, biztonságos rendszer, folyamatos, nagy pontosságú jelátvitel  5.) Kutató- és mentő szolgáltatás (Search and Rescue) Bajbajutott vízi-, légi, vagy földi járművek vészjelei már néhány percen belül a mentést koordinálókhoz jussanak, a segítségre szorulók pozícióját néhány méteres pontossággal határozhassák meg.

16 A GALILEO szolgáltatási területei  Alkalmazása fontos: Energiaipar, építés, építészet, bányászat, erdészet, flottairányítás, földmérés, halászat, informatika, katasztrófavédelem, környezetvédelem, közlekedés (közúti, vasúti, vízi, légi), mezőgazdaság, pénzügyi, banki és biztosítási szektor, polgári védelem, rendvédelem, szállítmányozási logisztika, távérzékelés, telekommunikáció, térinformatika, térképészet, vízügy stb.  A Galileo-n alapuló szolgáltatások kétféle infrastruktúrán jöhetnek majd létre. Egyrészt a meglévő telekommunikációs szolgáltató meglévő infrastruktúráján, mint kiegészítő szolgáltatás, másrészt állami vagy magán szervek dedikált hálózatán, vagy kiegészítő szolgáltatásként (pl.: EUPOS, EDR ).

17 Köszönöm figyelmüket! Viszontlátásra!


Letölteni ppt "GALILEO Dr. Budai Balázs Benjámin Budapesti Corvinus Egyetem – Közigazgatástudományi Kar – Közigazgatás-Szervezési és Urbanisztikai Tanszék E-government."

Hasonló előadás


Google Hirdetések