Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2008.11.29. A pestis Készítette: Koncz Andrea SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2008.11.29. A pestis Készítette: Koncz Andrea SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR."— Előadás másolata:

1 A pestis Készítette: Koncz Andrea SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR

2 Mi is az a pestis? Fajtái A fertőzés lefolyása Pestisjárványok a történelemben Hogyan védekeztek ellene? Kell-e félnünk manapság? Összefoglalás Források Tartalom

3 Mi is az a pestis? A pestis, más néven dögvész a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott betegség. Kórokozója főként a patkánybolháról kerülhet át emberre, de a kór cseppfertőzéssel is terjed. Miután a bőr oxigénfelvételében zavar keletkezik, a bőr gyakran sötétkék színt kap. („Fekete halál”) Elterjedésének oka az volt, hogy a főbb kereskedelmi útvonalakon árukat szállító kereskedők hajói patkányokat (és bolhákat) rejtettek. Ezek a szárazföldre jutva megfertőztek háziállatokat és az embert is.

4 Fajtái A betegségnek több változata van. Az egyik a bubópestis, amely a hónaljban, az ágyékhajlatokban megtalálható hatalmas és fájdalmas duzzanatokról kapta a nevét. Ilyenkor a véráramba kerül be a kórokozó, különböző vérzéseket okozva. Ez a típus a bőr alatt képződött vérömlenyekről kapta a Fekete Halál nevet. A tüdőpestis esetében pedig a tüdőt támadja meg a kór.

5 A fertőzés lefolyása Amikor egy egészséges bolha megcsíp egy fertőzött patkányt, akkor a Yersinia pestis egy bizonyos alvadás gátló enzime működésbe lép, így a bolha garatjában baktériumokat tartalmazó véralvadék képződik, amely elzárja a garat lumenét, így a bolha képtelen lesz a továbbiakban táplálkozni. Azokat az élőlényeket, amelyekkel kapcsolatba kerül, továbbra is megcsípi, de éhségét nem tudja csillapítani, és a thrombusbusból letöredező kis darabokkal a kórokozók bejutnak a megcsípett élőlény vérkeringésébe.

6 A fertőzés lefolyása A baktérium a szervezet antigénprezentáló sejtjeiben szaporodik, és pusztítja azokat, így téve tönkre az immunrendszert. A bubópestis akkor alakul ki, ha a beteget fertőzött bolha csípi meg. Általában a nyirokcsomók jellegzetes elváltozásával, meg- nagyobbodásával jár. Ezen nyirokcsomókból a véráramba kerülve szeptikémiát okoz. A tüdőpestist a cseppfertőzés útján a szervezetbe jutó baktérium okozza, tehát emberről emberre terjed.

7 Pestisjárványok a történelemben A pestist Libiában, Sziriában és Egyiptomban már a keresztény időszámítás előtt ismerték. Európában az első nagy pestisjárvány 540 után dúlt, miután egy kb. 535-ben bekövetkezett globális éghajlatváltozás miatt a pestisbaktériummal fertőzött rágcsálók Kelet-Afrikából északra vándoroltak. A XIV. században Európa lakosságát megtizedelő pestisjárványok valószínűleg Mongóliából eredtek, s a kereskedelemi útvonalakon jutottak be Európába. A járvány kisebb-nagyobb hullámai még a 17. században is pusztítottak. Az európai lakosság egyharmada pusztult el ez idő alatt.

8 Pestisjárványok a történelemben A legnagyobb európai pestisjárvány 1347–1353 között zajlott, miután 1346-ban a genovaiak Krím-félszigeten található Kaffa erődjébe az ostromló kipcsákok – egyfajta biológiai fegyverként – katapultjaikkal számos pestises lótetemet lőttek be. A Kaffából elmenekülő hajókon a pestis eljutott Konstantinápolyba majd az európai kontinens belsejébe, illetve Észak-Afrikába. A XIX. században Kínában, Indiában, míg a XX. században az USA-ban és Dél-Ázsiában találkoztak pestissel fertőzött betegekkel.

9 Hogyan védekeztek ellene? Az orvostudomány abban az időben fejletlen volt, a kor orvosai minden lehetséges gyógymódot kipróbáltak: diétát, érvágást, érégetést, füstölést, gyógyfüveket, kenőcsöket, illetve az egyház által javasolt böjtölést és bűnbánatot alkalmazták. Angliában, a járvány tetőfokán találtak ki a karantént. Az embert 40 napra bezárták a családjával, és őrökkel biztosították, hogy el ne menekülhessenek. Mindent lelakatoltak, és ha kellett, nővérekről gondoskodtak, akik ápolták a betegeket és kielégítették létszükségleteiket. Ez valóban felért egy halálos ítélettel. Miután negyven napig ki voltak téve a halálos pestisnek, senkiről sem feltételezték, hogy élve jön ki.

10 Kell-e félnünk manapság? A pestis ma már csak a rossz higiéniás körülményeket biztosító trópusi és szubtrópusi országokban jelenik meg. Ilyen országok, pl. India, Vietnam vagy Madagaszkár, ahol négy egymást követő évben is észleltek járványt. A fejlettebb országokban, ahol a patkányok nem fertőzöttek, a betegség sem fordul elő. Ennek ellenére az Egyesült Államokban is fel-felüti a fejét, leggyakrabban Kaliforniában, Utah, Arizona, Newada és Új-Mexikó államokban.

11 Összefoglalás A pestis kórokozója főként a patkánybolháról kerülhet át emberre, de a kór cseppfertőzéssel is terjed. A XIV. században Európa lakosságát megtizedelő pestisjárványok valószínűleg Mongóliából eredtek, s a kereskedelemi útvonalakon jutottak be Európába. Gyógymódok voltak: diéta, érvágás, érégetés, füstölés, gyógyfüvek, kenőcsök, böjtölés. Angliában, a járvány tetőfokán találtak ki a karantént. A pestis ma már csak a rossz higiéniás körülményeket biztosító országokban jelenik meg.

12 Képek

13 Források


Letölteni ppt "2008.11.29. A pestis Készítette: Koncz Andrea SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR."

Hasonló előadás


Google Hirdetések