Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ELŐADÓ: TÁRCZY LÁSZLÓ ÚTÉPÍTÉSI ÉS FENNTARTÁSI ÜZEMMÉRNÖK, A REFORMÚT KFT. ÜGYVEZETŐJE, AZ ÚTÜGYI VILÁGSZÖVETSÉG.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ELŐADÓ: TÁRCZY LÁSZLÓ ÚTÉPÍTÉSI ÉS FENNTARTÁSI ÜZEMMÉRNÖK, A REFORMÚT KFT. ÜGYVEZETŐJE, AZ ÚTÜGYI VILÁGSZÖVETSÉG."— Előadás másolata:

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ELŐADÓ: TÁRCZY LÁSZLÓ ÚTÉPÍTÉSI ÉS FENNTARTÁSI ÜZEMMÉRNÖK, A REFORMÚT KFT. ÜGYVEZETŐJE, AZ ÚTÜGYI VILÁGSZÖVETSÉG MAGYARORSZÁGI DELEGÁLTJA Budapest 1

2 TERVEZÉS Az út létesítés víztelenítés=térség egyensúlyába való beavatkozás földrajzi, geológiai, hidrológiai, ökológiai Cél: - Biztonságos útfelület - Közúti üzemből eredő szennyeződések szabályozott korlátok között tartása - Pályaszerkezet víztelenítés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 2

3 Út = Akadály a vízfolyásoknak Vízfolyás = Akadály az utaknak FORGALOMBIZTONSÁG KÖZREMŰKÖDÉS MÁS TERVEZŐKKEL Talajmechanikus, úttervező, hídtervező, forgalomtechnikus BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 3

4 VIZSGÁLAT TÁRGYA TERVEZÉS SORÁN Természetes vízfolyások és az út viszonya Felszíni csapadékvíz elvezetés kérdése Vízkészlet védelem Nem tervezett közúti üzemből eredő szennyeződések minősítése, kezelése szükségessége Pályaszerkezetek víztelenítés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 4

5 Optimalizálás Egyedileg összegzett szempontrendszer szerint komplex vizsgálatot igényel. Ebből levezetett = optimalizálás. Nem megfelelő víztelenítés = rövid élettartamú út. A víz az út legnagyobb ellensége!!! BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 5

6 MI AZ ÚTPÁLYASZERKEZET? BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM a, Hajlékony (félhajlékony) Kopó réteg Burkolat Kötőréteg Alapréteg (1 vagy 2) Földmű védőréteggel b, Merev Betonburkolat Alapréteg Védőréteg Földmű 6

7 TISZTÁN KÜLÖNBÖZIK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Felszíni csapadékvíz elvezetés Talajvíz, rétegvíz, belvíz, forrás, szivárgó vizek függetlenül, szinte a pálya szerkezettől Pályaszerkezetbe, földműbe jutó vizek elvezetése 7

8 DRÉNEZÉS FOGALMA Összegző fogalom: Talajban, pályaszerkezetben megjelenő vizek elvezetése, kártétel nélküli elvezetés „Belső” vizek eredhetnek: - Infiltráción keresztül – rétegek között, talaj pályaszerkezete között - Padkán keresztüli beszivárgásból a rétegek határaihoz érkezve alaprétegig érkezve - Oldalról vízgyűjtő felől, bevágásban felszín alatti vizekből BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 8

9 MIKOR KELL DRÉNEZNI? Szisztematikusan kell: - A földmű felületéről elvezetni - Az alaprétegből kivezetni ha az nem kötött, ha kötött a felületéről elvezetni - Építés közbeni drénezés - Vizsgálat, ha 2,2 m-nél jobban megközelíti a pályaszintet a talajvíz, fagyvédelem - Tartós földmű védelem BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 9

10 A víz jelen van: - több kevesebb mennyiségben természetben - Rézsün, töltésben, bevágásban - Útfelületen - Padkán Jól drénezett pályaszerkezet = megfelelően szilárd földmű, teherbírás megfelelő, E2 ≥ 40 N/mm 2 élete során Fagy-olvad, fagy-olvad, páralecsapódás, vízfeldúsulás, stb. Pályaszerkezet alá víz juthat! TARTÓSAN kell védeni a víz (belső) hatásától a pályaszerkezetet és a földművet. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 10

11 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 11

12 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 12

13 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 13

14 DRÉNEZÉS HATÁSA A KÖRNYEZETRE Hazai szabályozás szegényes Negatív következmények is lehetnek Környező növényzet kiszárad, korábbi egyensúly felborul, süllyedések keletkezhetnek! Bevágásban felborul az egyensúly a hirtelen leszállított talajvíz, talajtörést, csúszást is eredményezhet Vízfolyás irányának megváltoztatása gáthatást káros feldúsulást eredményezhet BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 14

15 Pályaszerkezet belső víztelenítése alapvetően különbözik a felszíni víztelenítéstől Magyar klíma és talajelőfordulások néhány sajátos kivételtől eltekintve igényli a pályaszerkezet víztelenítést A drén szerkezettervezés nem lehet automatikus komoly mérlegelést, vizsgálatot igényel BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 15

16 Azzal az illúzióval, hogy a kopóréteg és a pályaszerkezet víztaszító, vízzáró LE KELL SZÁMOLNI! Üzemeltetés hiányosságai, keletkező mikrorepedések, ezek elfajulása, eltérő hővezetőképességű anyagok érintkezései felületei kritikusak vízbejutás szempontjából Hajlékony pályaszerkezetek sebezhetőbbek pláne a MAKADÁM alapúak A vizek stagnálása a fagy-olvad és a forgalmi terhelés együttes igény- bevétele felgyorsítja a pályaszerkezet tönkre menetelét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 16

17 Talajfajták Jól drénező talajok, nem szükséges külön drén tervezése – homokok, homok lisztek, homokos kavics Előnytelenek Ip ≥ 15%-25% - iszapos anyagok, enyhén kötött talajok – Drénezés elengedhetetlen Nagyon előnytelen talajok: Ip ≥ 25% quasi vízzárók, vagy vízzárók: itt gondos tervezés szükséges Előnyösek a bitumennel kezelt rétegek, előnytelenek a ckt típusú alaprétegek Pályaszerkezet szélesítés = kötelező a drénezés! Padka víztelenítése is fontos BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 17

18 Különösen érzékeny helyszínek Középső szigetek Elválasztó sáv (ha van ilyen) Bevágás, töltés találkozása („0” pont) Hosszú emelkedő Mély pont a hossz-szelvényen Hidak előtti szakasz esésben BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 18

19 Mart aszfalt padka alsó anyaga drén kivezetésre (geotextíliába csomagolva) Rézsün a kivezetést nem szabad humuszolni, füvesíteni. Ok: gáthatás Útszélesítés, földmű szélesítés mm magas és széles lépcsőkkel vízkivezetés 4% oldaleséssel célszerű geomembránnal kombinálva Teljes pályaszerkezet csere esetén geomembrán elhelyezése javasolt Kapilláris vízemelkedés gátlása, páramozgás lekezelése, kiszáradás, zsugorodás ellensúlyozása BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 19

20 TÖNKREMENETEL FAGY-OLVADÁSI KÁROK MIATT Kockázatok: Nem a használati forgalomhoz illeszkedő teherhordó pályaszerkezet és földmű Felszíni csapadékvíz elvezetés nem megfelelő padkák „felhíztak” víz bejutás+forgalmi terhelés Pályaszerkezet víztelenítés hiánya Földmű nem megfelelősége Fagy és olvadási károkkal szemben nem elég ellenálló a pályaszerkezet Nincs a koronaélen túl víztelenítés (sem árok, sem egyéb gravitációs vízelvezetés) BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 20

21 EGY KIS ISMÉTLÉS TALAJMECHANIKÁBÓL BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 21

22 A földműanyagként való felhasználás minősítése M-1 Kiváló földműanyagok a durva szemcséjű, S 0,063  5 % jellemzőjű talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha C u  6 és szemeloszlásuk folytonos. M-2 Jó földműanyagok a durva szemcséjű, S 0,063  5 % jellemzőjű talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha C u  6 és szemeloszlásuk hiányos, illetve ha 3  C u  6 és szemeloszlásuk folytonos, a vegyes szemcséjű, 5  S 0,063  15% jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk folytonos, a mállásra nem hajlamos, folytonos szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 mm-nél. M-3 Megfelelő földműanyagnak minősítendők a durva szemcséjű, S 0,063  5 % jellemzőjű talajok, ha 3  C u  6 és szemeloszlásuk hiányos, a vegyes szemcséjű, 5  S 0,063  15% jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk hiányos, a vegyes szemcséjű, 15  S 0,063  40 % (és I P  10 %) jellemzőjű talajok (erősen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha 8  w  18 %, a finom szemcséjű talajok, 10 < I P  25 % jellemzőjű talajok, ha 10  w  20 %, a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 mm-nél. M-4 Elfogadható földműanyagnak minősítendők a durva szemcséjű, kissé szerves talajok, ha C u  3, finom szemcséjű a 25 < I P  40 % jellemzőjű talajok, ha 12  w  24 %, a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 320 mm-nél. 22

23 A földműanyagként való felhasználás minősítése M-5 Kezeléssel alkalmassá tehető földműanyagok közé sorolandók a durva szemcséjű talajok, ha C u < 3, a vegyes szemcséjű, 15  S 0,063  40 % (és I P  10 %) jellemzőjű talajok (erősen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha w < 8 %, illetve w  18 % a finom szemcséjű, 10 < I P  25 % jellemzőjű talajok, ha 7 < w < 10 %, illetve 20 < w < 24 %, a finom szemcséjű, 25

24 A talajok térfogat-változási hajlamának minősítése D-1 Nem térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe I P  15 %, iszap+agyag-tartalma S 0,063  40 %. D-2 Kissé térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe 15  I P  20 %, lineáris zsugorodása  ℓ  3 %. D-3 Közepesen térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe 20  I P  30 %, lineáris zsugorodása 3   ℓ  6 % D-4 Nagyon térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe 30  I P  40 % lineáris zsugorodása 6   ℓ  9 %. D-5 Különösen térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe I P  40 %, lineáris zsugorodása  ℓ  9 %. 24

25 Agyagok beépíthetősége 25

26 Kritikus talajok alacsony plasztikus indexű talajok homoklisztek, iszapok Védekezés megfelelő tömörség egyenletes lefolyást biztosító rendezett felület ideiglenes takarás pl. fóliával, textíliával gyors füvesítés Az erózió- és vízérzékenység megítélése BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 26

27 A talajok vízvezető-képességének minősítése V-1 Vízszállító a talaj, ha vízáteresztő-képességi együtthatója k  5  m/s, durva szemcséjű és kavicstartalma S 2,0  80 %. V-2 Jó vízvezető a talaj, ha vízáteresztő-képességi együtthatója 5   k  5  m/s, kavics és/vagy homok alkotja és iszap+agyagtartalma S 0,063  5 %. V-3 Közepesen vízvezető a talaj, ha vízáteresztő-képességi együtthatója  k  5  m/s, vegyes szemcséjű és 5  S 0,063  40 %, továbbá I P  10 %. V-3 Gyengén vízvezető a talaj, ha vízáteresztő-képességi együtthatója 5   k  m/s, finom szemcséjű és 10  I P  30 %. V-3 Vízzáró a talaj, ha vízáteresztő-képességi együtthatója k  5  m/s, finom szemcséjű és I P  30 %. 27

28 Fagyveszélyesség BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 28

29 29

30 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 30

31 31

32 Felszín alatti víztelenítés a földmű felé szivárgó vizek felfogása övszivárgóval vízszint csökkentése a rézsűkben kersztszivárgóval vízszintcsökkentés a pálya alatt oldalszivárgóval „vízszintes” drénező furatokkal, csápos kutakkal BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 32

33 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 33

34 Hagyományos árkos szivárgó 34

35 Szivárgóépítés hasított réssel 35

36 Szivárgó irányított fúrással összekötött fúrt kavicscölöp- sorból 36

37 Az azonosítás és osztályozás tartalma az új MSZ EN szerint Másodlagos jellemző állapot egyéb alkotórész szemalak szemcseérdesség szag, szín helyi elnevezés Alapvető jellemzők szemcseméret, frakciók plaszticitás szervesség tagoltság rétegzett, keveredett jelleg geológiai eredet 37


Letölteni ppt "BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ELŐADÓ: TÁRCZY LÁSZLÓ ÚTÉPÍTÉSI ÉS FENNTARTÁSI ÜZEMMÉRNÖK, A REFORMÚT KFT. ÜGYVEZETŐJE, AZ ÚTÜGYI VILÁGSZÖVETSÉG."

Hasonló előadás


Google Hirdetések