Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Európai Unió és az oktatás: közösségi célok és nemzeti oktatáspolitika Az Európai Unió és az oktatás: közösségi célok és nemzeti oktatáspolitika „Országos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió és az oktatás: közösségi célok és nemzeti oktatáspolitika Az Európai Unió és az oktatás: közösségi célok és nemzeti oktatáspolitika „Országos."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió és az oktatás: közösségi célok és nemzeti oktatáspolitika Az Európai Unió és az oktatás: közösségi célok és nemzeti oktatáspolitika „Országos Tanévnyitó Konferencia” Budapest Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet

2 Miért kell az EU-ról beszélnünk? 1. A közösségi politikák egyre nagyobb hatással vannak a tagállamok nemzeti politikáira 2. Az EU tagságunk kezdete óta (2004 május) a közösségi hatások nálunk is egyre erősebben érvényesülnek 3. A kevésbé fejlett tagállamokban, amilyen Magyarország, az EU támogatási politika tovább erősíti ezt a hatást 4. Az elmúlt évben több, ma még kevéssé ismert új közösségi folyamat indult el

3 Az elmúlt időszak főbb folyamatai 1. Az oktatás további felértékelődése a Lisszaboni Folyamaton belül és a közösségi prioritások újrafókuszálása Az oktatás további felértékelődése a Lisszaboni Folyamaton belül és a közösségi prioritások újrafókuszálása 2.Kiemelt új kezdeményezések az oktatási ágazaton belülKiemelt új kezdeményezések az oktatási ágazaton belül 3. A kohéziós politika új prioritásaiA kohéziós politika új prioritásai 4. Az oktatási programok új nemzedékeAz oktatási programok új nemzedéke

4 Következtetések a hazai oktatáspolitika számára 1.Hatással lesz a hazai oktatáspolitikai stratégiai tervezésre 2.Ezeket figyelembe kell venni a közötti fejlesztési politikában 3.Aktív részvétel az európai vitákban, a hazai szempontok érvényesítése 4.Kölcsönös tanulási lehetőségek kihasználása

5 Köszönöm a figyelmet! Az előadás letölthető a következő helyről :

6 A lisszaboni folyamat Az államfők évi döntése: az európai modernizáció felgyorsítása (időtáv: 2010) A nemzeti politikák erősebb befolyásolása: (új eszköz: a nyitott koordinációs módszer) Az oktatási ágazat kiemelt helye a lisszaboni folyamatban –Önálló célok (RMP: minőség, hozzáférés, nyitottság) –Módszer (munkabizottságok 10 kiemelt területen)10 kiemelt terület A félidős értékelés: kritika, prioritások jobb fókuszálása és erősebb koordináció

7 Az „Objectives 2010” folyamat kiemelt témái 1.Tanárok képzése és tanári kompetenciák 2.Kulcskompetenciák 3.Idegen nyelvek tanulása 4.Matematika, természettudomány, technológia 5.Hatékony forrásgazdálkodás 6.Mobilitás és európai együttműködés 7.Nyitott tanulási környezet, a tanulás vonzóvá tétele 8.Állampolgári nevelés és társadalmi kohézió 9.Tanácsadás és orientáció

8 A prioritások újrafókuszálása A tudásalapú társadalom és tudásgazdaság fő céljaira történő koncentrálás (pl. Eltérő politikák - oktatási, foglalkoztatási, kutatás- fejlesztési és makrogazdasági – szinergiája) Az egész életen át tartó tanulás közösségi politikájának megvalósítása (pl. Tanulás iránti igények és kereslet erősítése) Európai oktatási és képzési térség megvalósítása (pl. OMC megerősítése és k özös referenciakeretek létrehozása)

9 A nemzeti politikák közelítésének új eszközei Indikátorok és referenciapontok (ezekre épülő politikaalakítás és értékelés) Nemzeti és közös jelentések (kölcsönös tanulás, legjobb gyakorlatok) Közös referenciakeretek (a bizalomépítés és a reform támogatásának eszköze) A folyamat megismertetése és láthatóbbá tétele a tagországokban

10 Kiemelt kezdeményezések az oktatási ágazaton belül 1.A nemzeti oktatáspolitikák közelítésének új eszközeiA nemzeti oktatáspolitikák közelítésének új eszközei 2.Tanácsadás, orientációTanácsadás, orientáció 3. Kulcskompetenciák közös meghatározása Kulcskompetenciák közös meghatározása 4. A tanári kompetenciák közös kereteiA tanári kompetenciák közös keretei 5. Közös kvalifikációs keretrendszer (EQF)Közös kvalifikációs keretrendszer

11 Tanácsadás, orientáció A terület felértékelődése (az oktatási rendszerek fejlődése) Egyéni tanulási felelősség az LLL-ben Európai foglalkoztatási stratégia és LLL politika Közös oktatási célok (RMP) Tanácsi döntés (2004 május) –Tág értelmezés (a tanulás egyéni önmenedzselésének támogatása) –Nemzeti tanácsadási politikák fejlesztése

12 Kulcskompetenciák –A 13 közös cél közül a második: alapkészségek – 2004-es értékelés: itt is legyen közös referenciakeret –Kompetenciák meghatározásaKompetenciák meghatározása – 8 kompetenciaterület elfogadása8 kompetenciaterület – Vita után 2006-ban magas szintű politikai elfogadás várható –Várható hatás a tantervekre és értékelési rendszerekre (európai standard)

13 Kompetenciák meghatározása –Alapképzés + LLL –Három komponens Tudás Készségek Attitűdök – Három dimenzió és célcsoport Személyes (önkiteljesítés és személyes fejlődés) Társadalmi (aktív polgári lét és befogadás) Gazdasági (foglalkoztathatóság) – Mérhetőség

14 A nyolc kulcskompetencia terület –Anyanyelvi kommunikáció –Idegen nyelvű kommunikáció –Matematikai, természettudományos és technológiai kompetencia –Digitális kompetencia –Tanulás tanulása –Személyközi és polgári kompetenciák –Vállalkozói képesség –Kulturális kifejezés

15 A tanári kompetenciák közös keretei A 2004-es értékelés: közös referenciakeret legyen a tanári kompetenciák területén A közös referenciakeret alapelvei: 2005 nyarán „tesztelő konferencia” A kiinduló elvek – Általános elvek (pl. „mobil szakma”, iskola- felsőoktatás új kapcsolata, LLL perspektíva) – KompetenciatípusokKompetenciatípusok

16 A tanári kompetenciatípusok leírása Tudással, technológiával és információkkal végzett munka (pl. „tudásmunkás”, aki tudás rendszerez, átad, megoszt) Emberekkel végzett munka (pl. kooperativitás képessége) A társadalomban és a társadalommal végtett munka (pl. diverzitás kezelése, partnerekkel együttdolgozás)

17 Közös kvalifikációs keretrendszer A közös oktatási és foglalkoztatási politika kiemelt prioritása Más elemekkel alkot egy rendszert (pl. Europass) Tanulási eredmények (learning outcomes) Komplex, többszintű struktúraKomplex, többszintű struktúra Nemzeti rendszerek illesztéseNemzeti rendszerek illesztése Minőségbiztosítási eszköz, EQF MB elvekEQF MB elvek A konzultációs folyamat 2005 végig zajlik

18 Az EQF szerkezete Nyolc egymásra épülő szint Mind a nyolc szinten három komponens leírása –A megkívánt tudás jellege –A megkívánt készségek jellege –Kiemelt kompetenciákkal kapcsolatos igény Autonómia és felelősség Tanulási kompetencia Kommunikációs és szociális kompetencia Szakmai kompetencia

19 Az EQF és a nemzeti kvalifikációk

20 A minőségbiztosítás elvei az EQF-ban legyen jelen az oktatás minden szintjén belső menedzsment integráns része Intézmények/programok külső értékelése is kontextus, input, folyamat és output Elemei –világos és mérhető standardok –érintettek részvétele –források biztosítása –konzisztens módszerek, külső/belső értékeléshez –jobbítás/visszacsatolás –eredmények hozzáférhetősége

21 A kohéziós politika új prioritásai Egyeztetés a közötti időszakról ESF határozott hozzákapcsolása a Lisszaboni folyamathoz (közös oktatási, foglalkoztatási és szociális célok) „Az oktatási rendszerek reformjának támogatása” –a tudástársadalom igényeihez való alkalmazkodás –az oktatás munkaerőpiaci relevanciája

22 Az oktatási programok új nemzedéke : a programok új nemzedéke Integrált LLL program, egységes irányítás alatt Négy pillér (Comenius, Erasmus, Leonardo, Grundtvig) Erőforrások jelentős növelése (kb. 3,5x) Számszerűsített célok (pl. iskolások 5%-a) A Lisszaboni Folyamathoz való határozott hozzákapcsolás


Letölteni ppt "Az Európai Unió és az oktatás: közösségi célok és nemzeti oktatáspolitika Az Európai Unió és az oktatás: közösségi célok és nemzeti oktatáspolitika „Országos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések