Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az új lokális paradigma és a metaelmélet Csaba Varga researcher of social theory, metaphilosopher, h. academic reader President of Institute for Strategic.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az új lokális paradigma és a metaelmélet Csaba Varga researcher of social theory, metaphilosopher, h. academic reader President of Institute for Strategic."— Előadás másolata:

1 Az új lokális paradigma és a metaelmélet Csaba Varga researcher of social theory, metaphilosopher, h. academic reader President of Institute for Strategic Research

2 Bemutatkozás A magyar és a közép-európai megtöretések, fájdalmak, továbbá a növekvő jövőéhségek inspirálnak (erős külső és belső motivációk) A tehetetlenség, a gondolattalanság és a jelenben való szenvelgés helyett – az új világ megértését és új program meghirdetését választom Végzettségem szerint szociológus, belső alkatom szerint filozófus vagyok, és másfél évtizede vezetek egy magyar K+F intézetet Átfogó transzdiszciplináris elméletet (metafilozófia) dolgoztunk ki, és evvel párhuzamosan lokális fejlesztési modellkísérleteket kezdeményezünk és vezetünk

3 Magyar minta fejlesztések Az általam képviselt Stratégiakutató Intézet négy regionális, kilenc megyei és közel húsz kistérségi komplex, tudástársadalom kori, innovatív stratégiát készített 1999 és 2005 vége között Egyetlen minta fejlesztés: Aba nagyközség (4500 lakos) és a sárvízi kistérség (11 település) Projektjei (polgármesterek éhségsztrájkja, intelligens város és kistérség stratégia, Dél- Kapuja projekt, művészeti középfokú képzés, intelligens „lakópark”, helyi társadalmi szerződés és civil magisztrátus, stb.)

4 Tartalom → Bevezető tételek Új felvetések Metaelmélet Új jövőkép Lokális fejlesztési modellek Magyar jövőkép, utóiratként

5 Bevezető tételek ↻

6 A jövő mint titok A jövő értelmezése már nem (vagy nemcsak) a normál-tudomány alapján történhet Nem egy jövő van, hanem több (párhuzamos) jövő, amint ma is több jelen van A jövő alternatívák hálózata, de nem csak a ma ismert forgatókönyveké A jövő nem csak a múlt/jelen kényszerpályája, hanem legalább fele arányban a saját tudatunk/akaratunk alkotása

7 A jövő mint titok (2) A jövő (lehet, hogy) eleve eldöntött, de a szabad akarat is eleve bekalkulált A jövő nem látható kolonista szemüvegen át, avagy a jövő ma már csak posztkolonista lehet A ma belátható jövő sokkal nagyobb mértékben más, mint bármikor korábban A jövő korláta – a külső feltételeknél erősebben – a korlátozott tudásunk A jövő elvileg függ attól, hogy az egyének és közösségek milyen jövőképeket „álmodnak meg” vagy nem álmodnak

8 Mai társadalmi konfliktusok Ökológia szegények - ökológia gazdagok (integrált ökológiai javak megoszlása) Jóléti szegények - jóléti gazdagok (integrált társadalmi tőke különbségek) Hatalom-szegények - hatalom- gazdagok (integrált hatalmi tőke elosztása) Média-szegények - média- gazdagok (integrált média-javak, presztízs-tőkék különbségei)

9 Új társadalmi szakadékok a XXI. század elején-közepén 1. Technológia-szegények - technológia-gazdagok 2. Információ-szegények - információ- gazdagok 3. Tudás-szegények - tudás-gazdagok (kultúra szegények - kultúra gazdagok) 4. Tudat-szegények - tudat-gazdagok 5. Istenélmény-szegények - Istenélmény-gazdagok

10 Új felvetések ↻

11 Új feltételezések Az új tudás tartalmában gyökeresen más, mint ami most évig volt A tudományfejlődés a normál- tudománytól eljut a poszt-tudományig Tudomány, vallás és művészet egységes elmélet és szellem lesz újra A tudás funkciói jelentősen kibővültek (személyes és társadalmi tőkévé válás) Az információ/tudás oda-vissza váltható pénzre/hatalomra/presztízsre Új tudás a jövőről és a jövőhöz vezető utakról

12 Tudás-dilemmák Ha az új tudás és új gondolkodás eljut az egyszerű emberekig, javul-e tőle a világ? Ha a hivatásos és nem hivatásos tudástermelők között esélyegyenlőség lesz, felborul-e az állami-egyetemi tudásintézmény rendszer? Ha minden tudás digitálisan (és a médián keresztül) elérhető lesz, a tudás–feldolgozás és –értelmezés hogyan oldható meg? Ha a jövőben elég lesz, ha a munkaképes lakosság húsz-harminc százaléka négy órát dolgozik, a felszabadult időt-energiát az emberek hajlandók lesznek-e tudásszerzésre fordítani?

13 Új jelenségek a tudáspiacon Korábban elképzelhetetlen mennyiségű tudományos tudás és tömegkulturális termék érhető el Személyes honlapok – bármit közölhetek, amit bárki meglátogathat Családi és kisközösségi önkifejezés lehetősége teremtődik meg A való világ helyett a mediatizált Internet segítségével ellenvilág teremthető A nyelvi korlátok fokozatosan eltűnnek a fordító-programok fejlesztésével Az egyén állami akarat és gazdasági támogatás nélkül virtuálisan beléphet a globális társadalomba és kultúrába

14 Domináns tőkefajták Paraszti társadalom Kézműves társadalom Ipari társadalom Államkapitalizmus (szocializmus) Pénzkapitalizmus Posztipari társadalom Információs társadalom TudástársadalomTudattársadalom Univerzális tőke Kreatív tőke (+fizikai tőke) Fizikai tőke Hatalmi tőke (kapcsolati tőke) Pénztőke Alkalmazott szellemi tőke Információs tőke (+ pénztőke) TudástőkeTudattőke

15 Információs és tudástársadalom Az információs társadalom: ember alkotta eszközökkel továbbított jelek társadalma és potenciálisan már ismeret-társadalom (egyúttal a jelenelmélet alaptézise); csak az információ válik személyes-csoportos tőkévé A tudástársadalom: az értelmezett ismeretrendszer társadalma, amely potenciálisan már a tudásjel társadalma is, s amely a tudással és - részben - a tudásjellel újraszerkeszti a társadalmat (egyúttal a közeljövő-elmélet alaptézise); a tudás válik személyes és társadalmi tőkévé

16 A tudáskor állása Tudásközpontú világmodell előtt állunk, - globális információs társadalom közben.. A Tudás mennyiségi és főként minőségi fejlődése – Új Tudomány/Új Elmélet születése kezdődött.. Harminc-ötven éven belül új minőségű univerzális tudás és tudáshasznosítás várható.. A tudás személyes tőkévé válása - az egyén megérti s alkalmazza az Új Tudást... A tudás társadalmi tőkévé válása - -a tudástársadalom kialakulása..

17 Metaelmélet ↻

18 Új állítások A jelen és a jövő felfoghatatlan és megérthetetlen új elmélet, új tudomány, avagy metaelmélet nélkül A metaelmélet alapján új jövővízió dolgozható ki (metavízió ig) A metavízió segítségével új világgyakorlat (például az univerzális metatudat és metademokrácia világtársadalma) szerveződhet meg

19 Új elmélet előtt (2005) A magas rangú parcella-tudások nem egységesülnek, nincs átfogó, generális tudás A normál és a poszt-normál tudomány válságai egymást követik (és most már a poszt-tudomány következik?) Az alapkérdésekre (mi az ember, mi a tudat, mi a világ, stb.) változatlanul nincs meggyőző válasz A tudomány, a vallás, a művészet egységes filozófiája lassan születik meg Stb.

20 Új elmélet – metaelmélet A metafilozófia a tudományok, vallások, művészetek egységes elmélete lesz (lehet?) A metafizika és a (kvantum)fizika elméleteinek közös elmélet-kísérlete Anyag és/vagy tudat egységes elmélete Transznacionális és posztkolonista elmélet Tradicionalizmus és poszt- tradicionalizmus együtt A metaelmélet az új tudás és az új valóság felfedezése

21 A tudástársadalom korszaka és a metaelmélet A tudástársadalom korának poszt-normál tudománya (bár nem kizárólagosan) interdiszciplináris tudomány, vagy egyre inkább az lehet, de még a tudományágakon belül sem ment végbe az egyesített elméletek létrehozása (leginkább kivétel az elméleti fizika), A vallásokon belül és főként között az egyesítés még szintén nem történt meg A tudomány és a teológia újraegyesítése lehetővé válik, de erre egyelőre csak kitűnő szerzők mutattak példát és modellt (Caprától Ken Wilberig)

22 Új jövőkép ↻

23 Új feltételezések Az univerzális-globális világ egyrészt globlokál jellegű, másrészt kultúra függő Az univerzális-globális jövőkép egyaránt szembetalálkozik soha nem képzelt veszélyekkel és lehetőségekkel Az univerzális-globális folyamatok soha nem várt mértékben befolyásolják egy kis európai állam jövőesélyeit Akármilyen jövőt hoz a következő negyedszázad, ez gyökeresen más „valóság” lesz, mint a „tartományi” jelen Bármely ország jövője csak egy összetett globális jövőképben értelmezhető

24 Jövő-dilemmák Ha (nagyjából) tudnánk, mit hoz a jövő, s mi milyen jövőt akarunk (2020-ig), akkor minden európai állam nemzeti fejlesztési terve miben és mennyire felel meg ennek? Ha egyáltalán nem tudjuk, milyen jövő vár ránk és azt sem, hogy milyen jövőt akarunk, akkor a jövőképek hiányának ismeretében mire és hogyan építjük az átfogó nemzeti- fejlesztési koncepciók? Ha a jövőről keveset, de tudunk, ha már nincs idő az elmélyültebb felkészülésre, s ha politikai eliteknek a jelenlegi koncepcionális összetettség is sok, mit tehetünk?

25 A gazdaság ma Európába fejlett felében az Ipari Kor már nem alternatíva, de még nem globális tévedés A Tudás kor és gazdasága már alternatíva, ám nem globális gyakorlat, Európában sem A tudásalapú gazdaság lényegileg társadalom-központú gazdaság lehetne (a gazdaság visszatér a társadalomba?) A teljesítmény régen nem (vagy nem csak) GDP-ben mérendő, hanem az egyéni, a közösségi és szellemi hasznosságában

26 Az Új Világ 2020-ig (1) Az emberi tudás mennyiségileg legalább meghatszorozódik – mit hoz ez? Poszt-normál tudomány (Új Valóságkép, Új Tudatkép, Új Emberkép) születik, de hasznosítják-e? Minimum három-négy, egymást követő, gyors technológiai forradalom fut le – beláthatatlan változások A globális és kontinentális társadalmak csak korlátozottan kezelik az univerzális ökológiai és szociális válságokat Mesterséges intelligencia kiemelt szerepet kaphat a digitális államban, a tudat- fejlesztésben, a tudományos kutatásban, stb.

27 Az Új Világ 2020-ig (2) Nem Európa belső szétesésével számolunk, de azzal sem, hogy Európa megnyeri a kontinensek versenyét Az Európai Unióban marad az újkapitalizmus vagy esetleg valóban eljut a tudás- és tudattársadalom első lépcsőfokaiig A mindennapi élet sikeres bonyolításához egyetemi szintű végzettség és új, kreatív magatartás kell (vagy kellene) A bolygónk lakói talán elérik az új tudatállapotokat és az új tudatosulásokat Az ember vagy intelligens „robot” megérkezik a Marsra és máshova is… Az európai ember is újra felismeri transzcendens voltát

28 Az új kibertér alternatívái (1) Új, interaktív, globális e-kormányzás, e- állam az emberi társadalom irányítására (2) A globális civil társadalom közös ügyintézése és ön-elrendeződése (3) Az új infokommunikációs hálózatok és szolgáltatások segítségével a „kollektív intelligencia” létrehozása (4)A felhatalmazás (empowerment) elmélete alapján a világ polgárai részt erőteljesebben vesznek a kommunikációban és ellenőrzik a médiát, valamit az államot (5) Az önszerveződés elterjedésével a helyi szereplők egy új, egyszerre globális, nemzeti és lokális, civil társadalom-hálózatot hoznak létre Az UNESCO program továbbgondolása: az öt alternatíva különböző kombinációi alakulnak ki

29 Új globális és lokális világ az új világmodell ↻

30 Új feltételezések A régi ipari (fordista, sőt posztfordista) világmodell és ennek gondolkodása (normál- tudomány) véget ért Az egyik új (információs társadalmi) világmodell önmagában kevés – itt a poszt- információs kor A fenntartható fejlődés világmodell önmagában – úgy tűnik - fenntarthatatlan Európa most kétségbeesetten a meglévő modellek integrációjával és dinamizálásával kísérletezik? (Lásd: i2010 stratégia) A modernizációs modellek ma viszont paradigmát váltanak, és itt vannak a poszt- modernizációs modellek

31 Kontinentális dilemmák Ha a tízes években a tudás-központú világmodell uralkodólesz, elfogadható-e, ha egy európai ország távlati stratégiája középpontjában nem a tudás”termelés” és tudásalkalmazás áll? Ha az Európai Unió sem 2010-re, sem re nem, vagy csak részlegesen lesz a fenntartható és innovációs tudásközpontú kontinens, akkor Magyarország vagy más európai ország hogyan reagálja le ezt a nyomasztó késést? Ha a tízes években várhatóan az új uralkodó világmodell már egy következő modell, akkor ezt hogyan lehet feltárni, s erre hogyan lehet felkészülni?

32 Új globalizáció Az új globalizáció új fogalma Globalizáció és lokalizáció egyszerre (glokalizáció) Globalizáció funkcionalitás szubsztancialitás szubsztancialitás (egységesülés) (egységesülés) Kvantitatív és kvalitatív globalizáció 21. század első fele: globlokál világ

33 Nemzet az információs korban Új közvetítő szerep a globális és lokális világ között A közvetítés módja nem az uralkodás, de nem is a feltétlen önfeladás A nemzet nem elsősorban államként tételeződik, hanem tudástérként A nemzet megtartása nem állam- nemzetként, hanem tudás/kultúra- nemzetként lehetséges Nemzeti megmaradás alapfeltétele minden nemzeti érték/tudás/tudomány digitalizálása

34 Domináns hajtóerők Paraszti társadalom Kézműves társadalom Ipari társadalom Államkapitalizmus (szocializmus) Pénzkapitalizmus Posztipari társadalom Információs társadalom TudástársadalomTudattársadalom Természet és Isten Anyag és szépség és szépség Pénz és innováció Anyag és hatalom és hatalom Pénz és presztízs Technológia és kreativitás Információ és technológia és technológiaTudásTudatállapot

35 A modernizációs modellek Hagyományos modernizációs modellek Erőforrás-vezéreltBefektetés-vezéreltInnováció-központúInformáció-alapúStb. Poszt-modernizációs modellek (tudáskor? kvantum-kor?) Tudás-központú Új demokrácia modell Tudat-vezérelt Mesterséges intelligencia vezérelt Integrált új modellek Stb.

36 A modernizációs válság várható időpontja: A Prodi-Barroso korszak végére várhatóan visszavonhatatlanul kiderül, hogy Európa lemaradása nem csökkent A baj legfőbb oka nem a politikusok személye vagy felkészültsége A kudarc lényege: a normál tudomány racionális-pozitivista jelen/jövőképe alapján lehetetlen a felzárkózás Másodlagos válságtünet lesz: az alternatív mozgalmak többsége sem tud jobb megoldást

37 Új lokális paradigma ↻

38 Új feltételezések Nem tart már Európában évtizedekig a lokális apátia és a tehetetlenség Az univerzális-globális versenyben Európa a tudás- és kultúra többletével versenyképes A magára találás (és egyben felzárkózás) egyik eszköze az európai lokalitások reorganizációja, újra kitalálása A lokális modellkísérletek kora érkezett el A lokális fejlesztések két evidens forrása: a helyi állam és a helyi civil társadalom De mind a két erőforrást tudással és új tudattal kell feltölteni – lehetőleg belső akaratból

39 Lokális-dilemmák A lokalitások többsége félig-meddig képes-e önmagát függetleníteni a globális tértől? A lokalitás autonómiája alapvetően a pénzügyi fejlesztési forrásoktól vagy/és a hasznosított tudásoktól függ? Vagy egyiktől sem a kettő közül, hanem egy harmadiktól: a lokális innovációtól és kreativitástól? Az európai lokalitások megerősödésében az állam vagy/és a helyi „állam” a kulcsszereplő? Vagy egyik sem a kettő közül, hanem a civil társadalom és a cselekvőképes tudáspolgár?

40 Új lokalizáció elmélet A lokalizáció fogalma – alávetett lokalitás Lokalizáció színterei: régió, megye, kistérség, település (város és falu) A globális világ alapegysége és ellensúlya (autonómia-paradigma) Az új társadalom első szintje A virtuális lokalitás – kvalitatív lokalitás? Lokalizáció és új közösségek, új gyülekezetek

41 Lokalitás szerkezet Felső életvilág (régió, megye) Alsó életvilág Környező világ (kistérség, település) Környező világ (kistérség, település) Kéznéllévő világ (család, egyén) Kéznéllévő világ (család, egyén) Belső vált életvilág (a személyek felettes éne) A globalizáció hatásai – a lokalizáció viszontválaszai Az információ és tudás hozzáférés térstrukturáló szerepe

42 Tudatfejlesztő társadalom modell A személyes és társadalmi tudás befogadása és alkalmazása alapvetően tudatállapot és tudatfejlesztés függő A társadalmi kohézió, a társadalmi együttműködés szintén tudatminőség kérdése Az európai, nemzeti és lokális identitás erősítése mindenekelőtt az egyén tudatától- tudatosságától függ A személyes és közösségi egészség alapvetően a tudat/öntudat tudatos fejlesztésén múlik Így olyan társadalom (és társadalmi kommunikáció) modell szükséges, amely a tudatok fejlesztését/önfejlesztését támogatja

43 ↻ Lokális fejlesztési modellek ↻

44 Tudásrégiók, intelligens régiók Az információs vagy tudástársadalom programjának regionális megvalósítása, a tudásalapú gazdaság és társadalom rendszerű, koncentrált kiépülése egy-egy megyében, vagy régióban, avagy az intelligens életfeltételek intenzív és kreatív megteremtése, a hálózati e- gazdaság dominánssá válása, áttérés a digitális közigazgatásra és az értékőrző, az értékteremtő tartalom- szolgáltatások elterjedése.

45 Intelligens kistérség Ha az információs társadalom régió intelligens híd, akkor az intelligens kistérség kreatív működési központ A globális kötelező és a lokális egyedi elemek lokalitást erősítő, életvilág átalakító kombinációja Az intelligens életvilág szülőhelye A helyi társadalom folytonos (tudásalapú) újraszervezése, avagy helyi út a tudástársadalomba

46 Mitől lesz egy térség intelligens? 1.Az egyéni és közösségi (szélessávú, gyors) hozzáférés teljes megteremtése 2.A globális technológiai forradalom eredményeinek folyamatos adaptálása 3. A tudásalapú gazdaság, a tudáspiac kialakulása és a K+F előtérbe kerülése 4. A digitális tartalomipar prioritása és fejlesztése – az új tudás elterjesztése 5. A lokális tudásközpontú civil társadalom és kohézió megteremtése 6. A szociális és információs egyenlőtlenségek sikeres kezelése

47 Mitől lesz egy térség intelligens? 7. Virtuális önkormányzás a térségekben és a településeken 8. Az alsó és középszintű közigazgatás átalakulása e-közigazgatássá 9. A helyi e-demokrácia, e-népszavazás létrejötte 10. A regionális egyetemi tudásközpontok megerősödése és az élethosszig tartó tanulás megvalósulása 11. Az új tudás térségi teremtésének és alkalmazásának növekedése

48 Mitől lesz egy térség intelligens? 12. A lokális kultúra megőrzése és globális szinten való bemutatása 13. A regionális politikai-gazdasági elit személyes felkészülése a korszakváltásra 14. A tudáspolgári életforma és életminőség elterjedése 15. A térségek/települések sikeres felzárkózása és szereplése a kontinentális térversenyben 16. A tudástársadalomban az egyházak, a civil szervezetek és szolgáltatásaik megváltozása

49 Magyar lokális példák Szentlőrinci kistérség (egy város és 19 falu), hátrányos helyzet, nincs fejlett ipar, stb. Új elemek: 1. Új módszertan, 2. Informatikai, információs és információs társadalom program, 3. Kilenc közszolgáltatás, 4. Intézményfejlesztés, 5. Döntéshozók képzése, 6. Lobbi-nap, stb. Zselici Édenkert (Bárudvarnok és „holdjai”. 22 ezer hektár természetvédelmi terület. Új projekt: 1. Jövőváros zöldmezős beruházásként, 2. Egyben tematikus turizmus park, 3. Szakrális városfalu- szerkezet, 4. A jövővárosban 12 testet, lelket, szellemet (stb.) szolgáló „gyógyító- központ,5. E-turizmus központ, stb.

50 Mintaként új típusú fejlesztések? Embert kiváltó, embert-helyettesítő (például bioinformatikai) technológiák bevezetése A világegyetemek energiáit megértő és alkalmazó technológiák elterjesztése A személyes/kollektív (és önfejlesztő) tudat lesz a gazdasági-társadalmi fejlesztés legfontosabb motorja A mesterséges intelligenciát magas szinten alkalmazó digitális „állam/önkormányzás” A spirituális erőforrásokat hasznosító (egyéni és közösségi) fejlesztések

51 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Varga Csaba

52 A magyar „jövőkép” (utóirat) ↻

53 Feltételezések A globalizáció-lokalizáció természete itthon nem jól (és előítéletesen) „ismert”, s ezért jórészt elutasított, így részben emiatt nekünk sincs jövőképünk a globális világról Magyarország (és/vagy a magyar nemzet) jövőképe kidolgozatlan, mint az elmúlt másfél században oly sokszor; a jövő inkább a szorongás, a remény-vesztés, mint a pozitív várakozás tárgya A magyar régiókban nem jönnek létre egyedi, autonóm jövőképek, ugyanakkor néhány kisebb térségben meghökkentően messzire látnak és távlatosan cselekszenek

54 Dilemmák Ha jelenleg nincs átfogó magyar (Magyarországra vonatkozó) jövőkép és nemzeti stratégia, ennek hiányában az új nemzeti fejlesztési terv szükségképpen csak légüres térben és nemzeti egyetértés nélkül születhet meg? Ha a politikai pártok csak szlogenekben és kvázi-módon képesek megegyezni, a politikai látvány-alkuk mellett milyen további (és érdemibb) koncepcionális és projekt-generáló lépések lehetséges a hátralévő kevés időben?

55 A lehetséges forgatókönyvek (még jórészt a normál-tudomány alapján) Univerzális forgatókönyvek (legalább négy alapváltozat) Globális forgatókönyvek (minimum három – 23 különböző változatban) Nemzeti forgatókönyvek (tíz alternatíva és öt forgatókönyv) Lokális forgatókönyvek itthon (öt alternatíva – számos forgatókönyv)

56 Alternatívák Magyarországról (készült ben) Fekete (világvége) alternatíva Sötétszürke (alámerü- lés) alternatíva Világosszürke (libikóka) alternatíva Kék (tudástársadalom) alternatíva Fehér (egységteremtő, új tudatosságú) alternatíva A normál- tudomány jelen és jövőképe szerint A poszt- normál tudomány új paradigmái szerint

57 Mit tehet Magyarország? Kénytelen-kelletén elfogadja az Európai Unió jelenlegi jövőképét és teljesen ehhez igazítja új nemzeti fejlesztési tervét Benne marad az európai akolban és csak rejtett új (és más) változtatási lehetőségeket épít be (például az intézkedési tervek szintjén) Arra is felkészül, hogy a Barroso-korszak végén nem lesz más esély, mint egy gyökeres paradigmaváltás ( ?) Az új (2007-től kezdődő) ciklus nemzeti fejlesztési tervébe tudatosan és nyíltan betervezi a tízes-húszas évek követelményei szerint (nagy) projekteket

58 Köszönöm figyelmüket!


Letölteni ppt "Az új lokális paradigma és a metaelmélet Csaba Varga researcher of social theory, metaphilosopher, h. academic reader President of Institute for Strategic."

Hasonló előadás


Google Hirdetések