Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

3. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területekex lege.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "3. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területekex lege."— Előadás másolata:

1 3. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területekex lege

2 Az „ex lege” védettség fogalma A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (2) bekezdése alapján: "E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek minősülnek." A természet védelméről szóló évi LIII. törvény hatályba lépése óta ex lege – azaz a törvény erejénél fogva – védett természeti területnek minősül valamennyi forrás, víznyelő, kunhalom és földvár; melyek általános védelmét azok egyedisége és összetett természetvédelmi jelentősége indokolja. E védett természeti területek – természeti emlék kategóriában – országos jelentőségűek;

3 láp A láp olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik.

4 szikes tó tó A szikes tó olyan természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók.

5 kunhalom A kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak.

6 Kunhalom v. kurgán Az európai kultúrkincs e becses rekvizítumait – a magyar föld, az alföldi táj sajátos tájképi elemeivel, a kunhalmokkal, halomsírokkal, kurgánokkal – vagy ahogy Illyés Gyula nevezte őket, a magyar puszta „katedrálisaival” egyetemben, funkciójuk beteljesedését követően, több ezer esztendős fennmaradásukat követően a gyors és végleges megsemmisülés veszélye fenyegette és fenyegeti. Ezek Győrffy István néprajztudós szavaival „átlagosan 5-10 méter magas, m átmérőjű, kúp, vagy félgömb alakú képződmények, amelyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terültek el, s nagy százalékban temetkezőhelyek, sírdombok, őr-, vagy határhalmok” - elsőként a nagyüzemi mezőgazdálkodás szelekciót nem ismerő ténykedése folytán kerültek veszélybe.

7 földvár A földvár olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel.

8 földvár 2. „döngölt földből készült, rendszerint cölöpsorral, palánkkal erősített védőépítmény. Egyik típusát, a gyűrűvárat, vagy pogányvárat árok és annak belső oldalán a kiásott földből magasított sánc vette körül. A földhalomvárnál az árok a gyűrűjén belül a kiásott földből kúp alakban rakott halom emelkedett, annak peremén és az árok külső szegélyén palánk futott körül. A következetes rendszer szerint épült földvárak Európában a bronzkorban jelentek meg. A vaskorban a kelták erődítményei jelentették az őskori földvár-építkezés csúcspontját, ezeknél azonban már a fa mellett a kő is jelentős szerepet kapott.”

9 forrás A források nem csupán víztani, felszínalaktani és tájképi értéket képviselnek, de sajátos élőhelyként illetve a belőlük táplálkozó vízfolyások révén jelentős szerepet töltenek be a biológiai sokféleség megőrzésében is. A bennük megjelenő víz jellege alapján főbb típusaik a talajvíz-, a réteg- és a karsztforrások; ez utóbbiak többsége barlangból lép – közvetlenül vagy közvetetten – a felszínre. Az ‘ex lege’ védelem szempontjából forrásnak számít: a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad. Az 1960-as években végzett országos felmérés alapján a VITUKI által összeállított forrásnyilvántartás közel 4300 forrást tartalmaz; ám az utóbbi évtizedek csapadékhiányos időjárása és a bányászati vízkiemelések miatt ezek közül számos elapadt vagy időszakos működésűvé vált. A védett források tényleges számának és aktuális állapotának egységes szempontok szerinti felmérése 2003-ban kezdődött meg.

10 víznyelő Karsztvidékeink jellegzetes felszínalaktani és tájképi értékei a víznyelők, amelyek a rajtuk keresztül koncentráltan a karszt belsejébe jutó vizek révén a karsztok legsebezhetőbb pontjait jelentik. A víznyelőkhöz – azok felszín alatti folytatásaként és gyakran közvetlenül átjárható módon – barlang is kapcsolódik. Az ex lege védelem szempontjából víznyelőnek számít: az állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye. Az aktív és időszakosan aktív víznyelők jelentős része már korábban, egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított területen – nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek területén – helyezkedik el. A törvény erejénél fogva védelem alá került további víznyelők pontos számának és aktuális állapotának egységes szempontok szerinti felmérése 2002-ben kezdődött meg.

11 4. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti értékek a barlangok

12 „Helyi jelentőségű” védett természeti területek Természetvédelmi terület Az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. Az évi LIII. tv. 23. § (2) bekezdése alapján a védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül. Természeti emlék Valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. Az évi LIII. tv. 23. § (2) bekezdése alapján a védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül.

13 Erdőrezervátumok

14 Nemzetközi jelentőségű természeti és kulturális értékek és helyszínek Természeti értékek: EU Natura 2000 területek (élőhelyek, növény- és állatfajok), Ramsari területek (vizes élőhelyek), Bonni egyezmény által védett növény- és állatfajok, Berni egyezmény által védett élőhelyek, növény- és állatfajok, Európa Diplomával kitüntetett helyszínek, Biogenetikai rezervátumok, UNESCO Geoparkok, UNESCO bioszféra rezervátumok, UNESCO világörökség helyszínek. Kulturális értékek: „Europa Nostra” díjjal kitüntetett helyszínek, UNESCO világörökség helyszínek Nemzetközi jelentőségű természeti és kulturális értékek és helyszínek

15 Ramsari Egyezmény 1971-ben írták alá, 158 ország tagállam 1832 vizes élőhely világszerte, 170 m hektár kiterjedéssel Bölcs hasznosítás valamennyi vizes élőhelyre, területhasználatban védelem érvényesítése Részes felek konferenciája Aláíró országok közötti együttműködés Kezelési tervek, Nemzeti vizes élőhely bizottságok

16 Vizes élőhely-definíciók 50 definíció világszerte "mocsarak, ingoványos és tőzeges területek, vagy vízi élőhelyek, melyek lehetnek természetesek, mesterségesek, ideiglenesek, és állandóak, folyó- vagy állóvizek, édesvizűek avagy félsósak (brakkvíz) és sósak ide értve azon tengeri területeket, melyek mélysége nem haladja meg a 6 métert apály idején." Kárpát-medencei viszonyok: 2 méter max. mélység makrovegetáció – nyílt vízfelület aránya, hidromorf talajok, stb.

17 8,6 millió km 2 (a szárazföldek kb. 7%-a) Nagyobb részük a trópusokon és a szubtrópusokon, harmaduk a tajga övezet láp- és mocsárvidékei teszik ki. Mérsékelt övben kevesebb, mint 20%-uk található Világszerte rohamos ütemben pusztulnak, különösen Európában és Észak- Amerikában A vizes élőhelyek kiterjedése globálisan

18 Folyószabályozások előtt: a Kárpát-medence kb. negyedét borították Tisza vízgyűjtőjének 12,4%-a ősártér volt, szabályozások után 0,34% lett Ezredfordulón 2-3%-ra becsülték kiterjedésüket A vizes élőhelyek Magyarországon

19 - Természet védelméről szóló törvény nem őshonos halfajok telepítésének tilalma, partok megőrzése, vízépítési munkálatok természetkímélő kivitelezése, ökológiai vízmennyiség, épület partvonaltól 50 méteren, (tavak-100 méteren) belül; partvonaltól számított 1000 méteren belül veszélyes anyagok, nádas- gyep műv. ág változás, halászati üzemtervek, vízinövényzet megváltoztatása, kikötő létesítése, ex lege védelem (forrás, víznyelő, láp, szikes tó), vízimunka, vízi létesítmény - Környezeti hatásvizsgálatról szóló Kormányrendelet (rendezés, létesítmények, stb.) - Ágazati törvények (halászati, vadászati, stb.) A vizes élőhelyek védelme - jogszabályok

20 Ökológiai vízmennyiség Ökológiai vízigény: (Dévai és munkatársai, 2001): az a vízmennyiség és vízminőség, ami valamely földrajzi térség valamennyi adottságához alkalmazkodott élővilág alapvető létfeltételeit korlátozás nélkül biztosítja, azaz a rá jellemző szerkezeti (strukturális) és működéi (funkcionális) sajátosságok szabályszerű és folyamatos fenntartásához szükséges. A mennyiségi és a minőségi követelményrendszernek mindig együttesen kell érvényesülni! Sem a vízkivétel, sem a vízpótlás nem változtathatja meg az adott víztér és közvetlen környezete ökológiai jellegét, vízháztartását, vízjárását és szezonális dinamikáját. A vízpótlás során használni szándékozott víz minőségi és mennyiségi mutatóival, illetve a vízpótlás szezonális dinamikájával kapcsolatos igényeket és elvárásokat a természetvédelmi hatóság által megszabott – sokszor egyedi – irányelvek alapján kell meghatározni. A vízkivételt és a vízpótlást a víztérben és annak közvetlen környékén található életközösségek ökológiai igényeihez kell igazítani.

21 Kócsagőr alkalmazása (Kis-Balaton) 1. Tájvédelmi Körzet Tihanyban (1952) évi II. törvény a környezetvédelemről törvény a természet védelméről Nemzetipark-igazgatóságok létrehozása, védetté nyilvánítások Vizes élőhelyek program kialakítása (monitorozás, rekonstrukciók, kezelési tervezés) Aktív védelem

22 Revitalizáció - rekonstrukció Dinnyés-Fertő, Velencei-tó Ócsai TK Kelemen-, Fehér-szikek, Kolon-tó Gemenc Egyek-Pusztakócs, Nagyiváni-puszta Borsodi-Mezőség Hanság (300 ha)

23 Ökológiai (ökoszisztéma-)szolgáltatás – üzlet? Ökonómiai értékelés (Costanza et al, WWF, etc) Vizes élőhelyek $/ha/év Trópusi erdők $/ha/év Száraz (füves) területek 200 – 300 $/ha/év

24 Az UNESCO világörökség egyezménye Létrehozás helye és éve: Párizs, Részes államok száma: 186 A listán szereplő értékek száma 2009.július 1-én: 878 (145 részes államban) ebből kulturális (épített) érték 679 természeti érték 174 vegyes 25 Az ún. „veszélyeztetett listán” szereplő tételek száma: tagországnak még nincs listás értéke Magyarország belépésének éve: 1985

25 A világörökség-ügy aktuális kérdései Az aránytalanságok mérséklése, szigorítások (jelölések limitálása, határidők, regionális korlátok, kezelési tervek) Az időszaki átvilágítás és a monitoring, Az „egyetemesség”, az „egyetemes érték” kérdéskör rendezése

26 A jelölés alapfeltételei „Comparative analysis”, vagyis összehasonlító elemzés készítése az egyediség igazolására. „Integritás” (épség, sértetlenség) és „autenticitás” (hitelesség) bizonyítása. Kezelési terv elkészítése és elfogadtatása, Kormányzati garanciavállalás

27 Világörökség kategóriák Természeti Kulturális speciális típusok: kultúrtájak, történeti városok, városközpontok, történeti csatorna-örökségek, történeti utak (pl. Selyem-út, római limes régészeti emlékei stb.) Vegyes (szellemi)

28 Mi a világörökség-cím hozadéka? Nemzeti büszkeség, lokálpatriotizmus (ne becsüljük le! – oktatás!) Speciál-turizmusban rejlő lehetőségek - jómódú látogatók, - befektetési lehetőségek, - foglalkoztatásban rejlő lehetőségek Hazai és EU pályázati lehetőségek Összefogás, érdekegyeztetés

29 Minősítési kategóriák A. Kulturális örökség Kulturális örökség esetén: (i) az emberi alkotó-géniusz kiemelkedő főműve ; (ii) egy adott időszak, vagy egy meghatározott kultúrterület vonatkozásában jelentős kulturális ráhatások /kölcsönhatások tanúja az építészet, a monumentális művészetek, a várostervezés, vagy a tájalakítás fejlődése terén; (iii) egyedi de legalábbis kivételes dokumentuma egy hagyományos kultúrának, élő vagy éppen már eltűnt civilizációnak; (iv) elsődleges példája valamilyen építésmódnak, építészeti vagy technológiai együttes típusának, vagy olyan tájnak, amely az emberi történelem meghatározó szakaszát/szakaszait jeleníti meg; (v) elsődleges példáját alkotja olyan emberi intézménynek, vagy hagyományos terület- használatnak, amely egy meghatározott kultúrát (vagy kultúrákat) jelenít meg, elsősorban is azokat, amelyek visszafordíthatatlan változtatások hatása miatt sebezhetővé váltak; (vi) közvetlenül vagy fizikailag kapcsolatban élő eseményekkel vagy hagyományokkal, eszmékkel, hiedelmekkel vagy olyan művészeti és irodalmi művekkel, amelyek egyetemes és kivételes jelentőségűek (a bizottság megítélése szerint ez a feltétel önmagában nem elegendő a listába vételhez, csupán kivételes körülmények fennállása esetén, és olyankor, amikor más kulturális vagy természeti értékelési feltétel is teljesül).

30 Minősítési kategóriák B. Természeti örökség (vii) rendkívüli természetes szépségű és esztétikai jelentőségű természeti jelenség vagy terület; (viii) kiemelkedő példa a nagy földtörténeti korszak(ok) megjelenítésében, beleértve az élet kialakulásának nyomait; a földfelszín alakulásának jelentős, folyamatban lévő geológiai folyamatait, illetve jelentős geomorfológiai vagy terepalakulati jelenségeket; (ix) kiemelkedő példája a jelenleg is folytatólagos ökológiai és biológiai folyamatoknak - a földi, vízi, partmenti és tengeri ökoszisztémák, állat- és növénytársulások evolúciós fejlődésében; (x) a biológiai sokrétűségnek az „in situ” fenntartása szempontjából a legjellegzetesebb és legjelentősebb természeti élőhelyeit tartalmazza, beleértve a veszélyeztetett, a tudomány és a megőrzés szempontjából kiemelkedő egyetemes értéket képviselő fajokat.

31 Aránytalanságok… A kulturális és a természeti kategóriák között (kb. 4:1) A régiók között (fejlett és fejlődő országok között) pl ben a 788 tételből összesen 63 afrikai. U.akkor a 35 veszélyeztetettből 14 afrikai.

32 … és azok okai Fejlődő világ: - kapacitás- és pénzhiány, - kapcsolatrendszer, érdekérvényesítő képesség csekély. - természeti értékek főleg itt, de a fentiek miatt veszélyeztetettségük nagy. Európa: történelmi múlt, kulturális-épített értékek tömege Kína: rohamos előretörés Észak-Amerika: sajátos helyzet az UNESCO-ban

33 Tanácsadó Szervezetek (Advisory Bodies) IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) ICOMOS (Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa) ICCROM (Kulturális Javak Megőrzésének és Restaurálásának Nemzetközi Tanulmányi Központja)

34 Előnyök, erősségek Jelentősen megnövekedett látogatóforgalom, a helyszín a listára kerüléssel új látogatási célpont, idegenforgalmi látványosság lett. Igényesség fokozódása (rendezettség, kulturáltság, színvonalas vendéglátás iránti igény). Turizmusból származó többletbevételek. Nemzetközi figyelem - ingyen kiterjedt nemzetközi propaganda (megfizethetetlen!) Világörökségi logo: vonzó márkajel, helyben készült termékek jobb eladhatósága. Pályázatokon előnyös elbírálás. Ingatlanárak emelkedése (hátrány is egyúttal ld. Hollókő)

35 Gondok, hiányosságok 1. A státus pozitív következményei (a jogos elvárások növekedése) egyúttal súlyos anyagi többletterhet is jelentenek („ki állja a révészt?” – a kérdés egyelőre megválaszolatlan) A jogi szabályozottság korlátozásokat is jelent (pl. építési, területhasználati korlátok) – annak hiánya pedig zavarokat okoz. A turisztikai termékek korlátozott száma, a meglévő szolgáltatások nem megfelelő színvonala. Értékesítési csatornák jelenlegi alacsony szintje Látogatók többsége ún. „egynapos látogató”, legtöbb helyszínen egyelőre hiányzik a helyszínek „megtartó képessége”

36 Gondok, hiányosságok 2. A megnövekedett idegenforgalom okozta többlet- terhelések (Magyarországon még nem tetten érhető). Értékek rombolása, gondozatlansága (gazdátlanság ld. Budapest). Állagmegóváshoz, fejlesztéshez, az előírt kezelő szervezet működtetéséhez szükséges folyamatos finanszírozás hiánya, menedzsment létrehozásának gondjai stb. (önkormányzatok rossz pénzügyi helyzete, önrész, utófinanszírozás, kormányzat közönye). Működéshez szükséges támogatások csökkentése, megszorítások következményei. Az állam fokozatosan kivonul a finanszírozásból és a többlet feladatok támogatásából. A jogszabályi háttér hiányosságai (kezelési terv, kezelő szervezet) - etikai, erkölcsi hiátusok

37 Hogyan tovább…? Kell? Nem kell? világörökségi törvény, de kell néhány elveket rendező jogszabály. Avagy: kell a törvény, ám vhr-ek nélkül ez kevés… Az önkormányzatok pénzügyi helyzete… Bizonyítani a helyben élőknek, hogy érdemes… (hogy jó ott élni…) Kellenek színvonalas új magyar jelölések (amíg van mit és van realitásuk). Mindent megtenni azért, hogy a jövő nemzedék úgy tekintsen a világra, hogy ezen közben ragaszkodjon hazájához, magyarságához, lakóihoz, kultúrájához, természeti környezetéhez. Legyen viszonyítási alapja és küldetéstudata. Érezze, mi az: „büszkének lenni” és „örülni tudni.”

38 A Magyar Várományosi Lista: A Komárom / Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyó összefolyásánál Komárom-Komárnoban Lechner Ödön független, premodern építészete A budai termálkarsztrendszer barlangjai Tarnóc ősélőhely A római limes magyarországi szakasza Dunakanyar kulturtáj (beleértve Esztergom – Visegrád középkori királyi birtok és vadászterület) A Balaton-felvidék vulkáni öröksége – a Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei - és a Hévízi-tó Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Tájház hálózat Magyarországon Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai

39 A magyar várományosi lista Erődrendszer a Duna és a Vág folyó összefolyásánál Komárom- Komárnoban Lechner Ödön és kortársai, a magyar szecesszió A Budai termálkarszt hidrotermális barlangjai Tarnóci ősélőhely A római limes magyarországi szakasza Pilis történeti táj, Esztergom – Visegrád középkori királyi birtok és vadászterület A Balaton-felvidék vulkáni öröksége – a Tihanyi félsziget, a Tapolcai- medence tanúhegyei - és a Hévízi-tó (?) Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (+ Bábolnai Ménesbirtok?) Tájház hálózat Magyarországon A Kárpátok északkeleti ívének fatemplomai

40 Az Európa Tanács miniszteri tanácsa által adományozott Európa Diploma 2008-ban: Európa 23 államában 60 terület Adományozás feltétele: - Európai jelentőségű védett természeti érték vagy terület - Mintaszerű természetvédelmi kezelés

41 Geopark Nem természetvédelmi kategória! Az érintett területen előforduló, értékes tájelemek sorában meghatározó arányt kell képviselnie a földtudományi örökségnek, de a Geopark egyúttal ökológiai és kulturális (régészeti, antropológiai, néprajzi, történeti) értékek hordozója is. Valójában egy új alapokra helyezett térségfejlesztési koncepció típusa, hiszen: olyan nagyságú, gazdaságilag életképes terület, ahol elsősorban a földtudományi értékek vonzerején alapuló fenntartható, környezetbarát komplex geoturizmus valósítható meg, mely a térség gazdasági felemelkedésének szolgálatába állítható.

42 Vagyis: a földtudományok, a turizmus (tömegturizmus, falusi- és ökoturizmus), a vidékfejlesztés, az épített, a természeti és a szellemi hagyományok megőrzésének, a mezőgazdálkodás (agrár-környezetvédelem) a környezeti nevelés és a természetvédelem közös programja

43 A Geopark, mint UNESCO kategória Olyan terület, amely földtudományi (földtani – rétegtani, őslénytani stb.-, felszínalaktani, víztani, talajtani) értékekben, képződményekben, formákban, ún. site-okban (geotopokban) különösen gazdag. Egészében nem feltétel az értékek nemzetközi jelentősége, de egyedi értékei sorában jó, ha több is van ilyen. Helyét illetően elvileg bárhol létesülhet.

44 Geopark 2. az érintett területen előforduló, értékes tájelemek sorában meghatározó arányt kell képviselnie a földtudományi örökségnek, de a Geopark egyúttal ökológiai és kulturális értékek hordozója is. Valójában egy új alapokra helyezett térségfejlesztési koncepció típusa, hiszen: olyan nagyságú, gazdaságilag életképes területekről van szó, ahol elsősorban a földtudományi értékek vonzerején alapuló fenntartható, környezetbarát turizmus (ún. geoturizmus) valósítható meg, mely a térség gazdasági felemelkedésének szolgálatába állítható.

45 Geopark 3. Vagyis: komplex geoturizmus A terület a földtudományi értékek mellett régészeti, antropológiai, néprajzi, egyéb kulturális és történeti értékek gazdag kínálatának hordozója. Kiterjedése elvben több ezer km2 is lehet (nem Magyarország esetében…)

46 A natúrpark, mint helyi, „alulról jövő” szerveződés célja, funkciója A natúrpark a természeti értékek fenntartásán alapuló, a helyi önkormányzatok, civil szervezetek és a lakosság összefogása, együttműködése eredményeként létrejövő területfejlesztési együttműködés, amely az ökoturizmus fejlesztésén, a helyi nevezetességek, természeti értékek, a népi kultúra, hagyományok bemutatásán keresztül hozzájárul a természet és a táj értékeinek megőrzéséhez, a munkahelyteremtéshez és a lakosság életminőségének javításához.

47 A natúrpark, mint területi kategória A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 4. § q) pontjában foglalt definíció szerint a natúrpark az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósulását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe.


Letölteni ppt "3. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területekex lege."

Hasonló előadás


Google Hirdetések