Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Általános művészetpszichológia 2: pszichoanalitikus művészetfelfogás Papp Orsolya Művészetterapeuta-képzés Pécs, 2008. március 28-29, április 25.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Általános művészetpszichológia 2: pszichoanalitikus művészetfelfogás Papp Orsolya Művészetterapeuta-képzés Pécs, 2008. március 28-29, április 25."— Előadás másolata:

1 Általános művészetpszichológia 2: pszichoanalitikus művészetfelfogás Papp Orsolya Művészetterapeuta-képzés Pécs, március 28-29, április 25

2 Mi a művészetpszichológia A műalkotások befogadásának folyamata, a befogadói élmény, a befogadás emocionális, kognitív és személyiséglélektani háttere, a befogadás fejlődése, nevelése → művészet mentálhigiénés funkciója A művészi alkotás folyamata, motivációja, élményháttere, a művész személyisége és életrajza (pszichobiográfia), a művészi tehetség összetevői és fejlődése, nevelése, a művészi alkotás pszichopatológiai vonatkozásai (zsenialitás és őrület) → a kreatív alkotás szerepe a pszichés egyensúly fenntartásában A műalkotásnak mint a belső és külső valóság szimbolikus reprezentációjának elemzése, illetve a forma kérdése A műkritika, a professzionális műbírálat pszichológiai alapjai + a pszichoanalízis/pszichoanalitikus jelenségek, fogalmak ábrázolása a művészetben

3 A művészetpszichológia határtudományai „A pszichológia eszközei nem alkalmasak arra, hogy a par excellence esztétikai értéket, a mű felépítési elveit, szerkezetét, belső szabályrendszerét, illetve ezek minőségét közvetlenül meghatározza.” (Halász, 2002, 70) „Hogy a műalkotás első megértő, beleérző megközelítésétől eljussunk a műalkotásnak magának, a megformálási folyamat pszichodinamikai tényezőinek, valamint a műalkotás és a befogadó közti interakciónak megértéséhez, szükségünk van a művészről és a művésztől származó adatokra, ehhez pedig művészettörténeti, szociokulturális, érzékeléspszichológiai, információesztétikai stb. ismereteket is igénybe kell vennünk. A pszichoanalízis kiegészíti a többi megközelítési módot, nem pedig velük szemben áll. A kiegészítő információk a mi első érzelmi benyomásaink differenciálásához vezetnek, ezek mindig a befogadó élettörténetének hátterében értelmezhetők. Így konstituálódik… egy kétszemélyes pszichológia, nemcsak a művész és a műalkotás, hanem a műalkotás és befogadó között is. Ennek a kapcsolatnak a minősége nagyon különböző lehet: egy kontinuumként kell elképzelnünk, amely a nárcisztikus viszonytól (ebben a műalkotást mint „az én kiterjesztését” éljük meg) egy érettebb tárgykapcsolatig terjed (ebben a tárgyat a maga sajátos mivoltában – esetleg mint tökéletes idegenséget és érthetetlenséget – éljük meg, s ezáltal szerezhetünk új tapasztalatokat.)” (Kraft, 1984/1998, 15)

4 Esztétika, művészetfilozófia (Kant, Hegel, Nietzsche, Heidegger, Benjamin, Adorno) Művészettörténet, irodalomtörténet Művészetszociológia Antropológia Nyelvtudomány (poétika) Média-tudomány, kommunikáció Pedagógia Pszichiátria, pszichoterápia

5 Művészetpszichológia és a főbb pszichológiai iskolák, irányzatok Kisérleti esztétika XIX. sz. Wundt, Fechner Játék-elmélet: Schiller,Karl Groos Pszichopatológia (Lombroso) Biológiai esztétika: Darwin, Spencer Kulturális pszichológia: Wundt, Vigotszkij Alaklélektan (Köhler, Wertheimer) Mélylélektan (Freud, Jung, Adler) Kognitív pszichológia (Berlyne, Neisser) Szociálpszichológia (Mérei) Narratív pszichológia (Bruner)

6 Miért a pszichoanalízis? „Irodalom és pszichoanalízis: közöttük is kapcsolat áll fenn, azonban ez nem szerelmi, hanem rokoni kapcsolat…. Mindkettőnek a szubjektummal és annak kínjaival van dolga, mindkettő a belső világgal foglalkozik…” (Schönau, 1988/1998, 31) Az emberi egyediség tudománya (Holland, 1976/1998) „A pszichoanalitikus interpretáció, mint olyan hermeneutikai eljárás, amely az értelmező saját szubjektivitását nem is tagadja, nem is fojtja el, hanem épp ellenkezőleg, a megismerés eszközeként használja, nemcsak elméleti tudást előfeltételez…. Bizonyos képességet követel az önérzékelésre és a saját érintettség vagy közömbösség tudatosítására.” (Schönau, 36)

7 Salvador Dali rajza Freudról Sigmund Freud (1856 Freiberg – 1939 London

8 Bécsi századvég: Fő témák a „vidám apokalipszis” a kert és a műhely identitás, self, az individuum fragmentálsága férfi-nő viszony (Weininger) test halál zsenialitás miszticizmus nyelvkritika (Karl Kraus) Egon Schiele: Meztelen nő összekulcsolt karokkal, 1910

9 A pszichoanalízis tudományos, kulturális és társadalmi gyökerei A pszichiátria fejlődése, az elmebetegséggel kapcsolatos diskurzus változásai A tudattalan „felfedezése”, irodalom, filozófia, romantika A szuggesztió és a hipnózis A hisztéria mint „alapító betegség” A gyermekkor „felfedezése” A szexualitás új, orvosi szemlélete

10 A pszichoanalízis „felfedezése” Josef Breuer Anna O. (Berta Pappenheim) Az Álomfejtés I. kiadása Fliess és Freud Ezek a kórtörténetek „úgy olvashatók, akár egy novella, és hogy úgyszólván nélkülözik a tudományos jelleget”. Előnyük viszont – teszi hozzá Freud – „a kórtörténet és a betegség tünetei közötti kapcsolat felszínre kerülése, melyet más pszichózisok biográfiáiban hiába keresünk”. Tanulmányok a hisztériáról PROBLÉMA: FREUD A FIKCIÓ ÉS A NEM-FIKCIÓ KÖZÖTT

11 Freud rendelőjének bejárata (Berggasse 19) Freud dolgozószobája Londonban

12 Freud díványa

13 Robert Longo (1953, New York-)

14 Mi a pszichoanalízis? Kutatási módszer, amelynek segítségével beszéd- megnyilvánulások, cselekvések és imaginárius képződmények (álmok, fantáziák, kényszerképzetek stb.) tudattalan jelentéséit (re)konstruálhatjuk Kezelési módszer, amely kommunikáción, interszubjektív kapcsolaton alapul, és az analitikus empátiás, önmegfigyelő részvétele is fontos része Metapszichológiai rendszer, amely a normális (személyiség- és fejlődéselmélet) és a patologikus folyamatokról alkotott elképzeléseket tartalmazza (pszichogenetikai és pszichodinamikai összefüggések). Hermeneutikai tudomány (egyedi értelmezés) vs a lélek természettudománya (cáfolata lehetetlen)? Vö. Dilthey ( ): szellemtudományos pszichológia, feladata: egyedi alkotási és befogadási aktusok rekonstrukciója empátia révén (jelentés, történetiség, szabadság)

15 „A freudi forradalom az emberi társadalomról és emberi természetről szóló hagyományos teóriák radikális újragondolásában áll, amely szükségessé válik, ha az elfojtást tényként ismerjük el.” (Brown, 1959/1998, 119) „Freud áttörése a jelentés felfedezése volt olyan jelenségek esetében, amelyeket addig – legalábbis tudományos körökben – jelentéssel nem bírónak tekintettek; először az elmeháborodottak „őrültségi tünetei; másodszor az álmok; és harmadszor a mindennapi élet pszichopaológiájának fogalomkörébe sorolt jelenségek összessége…” (Brown, 119)

16 A pszichoanalízis vázlatos története Szakaszok 1939-ig (Rapaport nyomán): 1./ prepszichoanalitikus 1915-ig: homályos, gyorsan változó fogalmak (én, elfojtás, szorongás), topográfiai modell (álmok elvétések, hisztéria, kényszerneurózis tüneteinek megértésére). Cél: tudattalan tudatossá tétele; 2./ ösztönelmélet korszaka: szexuális vs agresszív, halál vs élet; pszichoszexuális fejlődési szakaszok, Ödipális konfliktus (egészséges vs neurotikus fejlődés fordulópontja), fixáció/regresszió, terápiában: fixáció újraaktualizálása az indulatáttételi kapcsolatban, ellenállás, értelmezés, viszontáttétel; 3./ strukturális elmélet, intrapszichikus konfliktusok, elhárító mechanizmusok. (Kraft)

17 Pszichoanalízis és művészetpszichológia A pszichoanalízisnek a művészetpszichológia minden témájában lehet lényegi mondanivalója → A pszichoanalitikus elméletek és módszerek jól alkalmazhatók a művészetterápia elméletében és gyakorlatában, bár Freudnak nincs szisztematikus elmélete a művészetről (általános pszichológiai személyiségelméletbe próbálta illeszteni) A pszichoanalitikus elmélet kialakulásában meghatározó szerepe volt a kulturális és művészeti kontextusnak. A freudi életmű műalkotásként is felfogható. „Egy műalkotás, –ez a befejezett, tökéletesen kalibrált szervezetének tökéletességébe zárt forma […] nyitott: ezernyi – megismételhetetlen egyediségét érintetlenül hagyó, ám egymástól eltérő – értelmezés lehetősége. Ekkor minden használat interpretáció is, kivitelezés is, mivel a mű minden használatban eredeti, új perspektíva szerint kel életre” (Umberto Eco: Nyitott mű)

18 „A dolog úgy kezdődött, hogy magának Freudnak, a saját személye és első betegei analízise során kialakított elméleteit először nem orvoskollégái, hanem a költői ismerték el. Még markánsabban: némelyik felfedezése, mint példáué az Ödipusz-komplexus vagy a nárcizmus, az irodalommal való közvetlen kapcsolatban született. Csakhamar alkalmazni kezdték a korai felismeréseket olyan irodalmi műalkotásokra, amelyek többnyire lélektanilag pontosak, azaz amelyekben a jellemek, a cselekvések motivációi és az interakciók rendszerint összhangban voltak a pszichoanalitikus feltevésekkel. Az Imago című folyóiratot ( ) Otto Rank és Hanns Sachs alapította, műveik máig irányadóak…. Mai szemmel az jellemzi a pszichoanalitikus irodalomtudomány e korai történetét, hogy az irodalmat… úgy kezelték, mint valamiféle könnyen hozzáférhető múzeumot, amelynek kiállítási tárgyait az új hipotézisek bizonyítására használták.” (Schönau, 32)

19 IMAGO c. folyóirat

20 „A pszichoanalitikus kritika vonzerejét részben az jelentette, hogy túljuthatunk és eljuthatunk abba az áhított régióba, ahol találkozik az élet és az irodalom, ahol az irodalomkritika antropológiailag fontos diskurzusává válik – mivel megtanít nekünk valamit az emberi képzelet természetéről…” (Brooks, 1994/1998, 45) „A pszichoanalízis forradalmian új gondolatokat vezetett be a művészet tematikai tartalmának természetére vonatkozóan. Bizonyos értelemben a művészet tematikus tartalma mindig az ember…” (Brown, 123) + művészeti technika analízisében is adott új gondolatokat „… nyomatékosan hangsúlyozandó, hogy a pszichoanalízis nemcsak a közelmúlt irodalomtörténetének egy része, hanem a jelené is. … azokra a nagy kérdésekre kísérelt meg válaszolni, amelyek a maguk módján korunkban a művészi lélekábrázolást is foglalkoztatják. Ezért van jelen az irodalom vérkeringésében a több pszichológiai irányzatnál nagyobb dózisban.” (Halász, 10)

21 Freud legfontosabb művészeti írásai 1897 Levél W. Fliessnek 1897-ben Hamletről és Ödipuszról 1900 Álomfejtés 1905 A vicc és viszonya a tudattalanhoz 1906 Pszichopata alakok a színpadon 1907 A téboly és az álmok W. Jensen “Gradivá”-jában 1908 A költő és a fantáziaműködés 1910 Leonardo da Vinci egy gyermekkori emléke 1912–13 Totem és tabu 1914 Michelangelo Mózese 1916 Néhány karaktertípus a pszichoanalitikus munkából (Shakespeare, Ibsen) 1919 A kísérteties (E.T.A. Hoffmann) 1928 Dosztojevszkij és az apagyilkosság 1927 Utószó a Michelangelo Mózeséről szóló tanulmányhoz 1930 Rossz közérzet a kultúrában 1930 Goethe-díj

22 Az irodalmi interpretáció és a pszichoanalízis három fázisa (Norman N. Holland) A tudattalan pszichológiája (korai Freud, 1920 előtt) látens és manifeszt tartalmak, ezek különféle megjelenési formái: álmok, neurotikus tünetek, viccek, felejtés, elszólások stb. A tudatos és a tudattalan polaritása. Alapfogalmak: Ödipusz-komplexus, libidó, orális, anális, fallikus fázis, kasztráció mint veszteség-modell Irodalomelméletben: technikailag az álomelemzéshez hasonlóan a látens tartalmak kutatása, univerzális, rögzített szimbólum-szótár” alkalmazása. A mű „holt szöveg”, külsődleges a befogadóhoz képest, nem ad magyarázatot azonos szimbólumok különböző dekódolására. „A szimbólumok lefordításának technikája… nem más, mint a tudatos legmagasabb rétegéből a tudattalan legalacsonyabb rétegébe való alámerülés, anélkül, hogy elidőznénk azon korábbi én- tevékenységek középső rétegében, amelyek bizonyos ösztön-én tartalmakat arra kényszerítettek, hogy sajátos én-formát öltsenek.” (Anna Freud)

23 Az én pszichológiája (Freud 1923 után, Tömegpszichológia,. Én és ösztön-én, Túl az örömelven; Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok) A felettes-én, az én és az ösztön-én fogalmának bevezetése. Polaritás az én és a nem-én között. Az én funkciója alapvetően szintetizáló jellegű: közvetít a külső valóság és egy belső, tudattalan pszichikus struktúra között (ellenétekre épül). Itt a „tudattalan” nem főnév, hanem melléknév. Az első fázisban a terápia a tudattalant próbálja tudatossá tenni, a második fázisban az én kiterjesztésére irányul. Freud: „ahol ösztön- én volt, oda az énnek kell kerülnie”. Irodalomelméletben: azokat az én-stratégiákat kell megkeresnie, amelyek testet öltenek az irodalmi mű nyelvezetében (védekezés és forma megfeleltetése, hangok, szórend, stb. vizsgálata, pl tagadás – kihagyások). De a műről ebben a szakaszban még mindig mint külső létezőről beszélnek, hasonlóan a hagyományos formalista irodalomkritikához. A self (identitás) pszichológiája (Freud 1930 után, Rossz közérzet a kultúrában ) intrapszichikus modell helyett interpszichikus modell, amely magába foglalja mind az ént, mind pedig annak környezetét (kint és bent együttes vizsgálata, self és non-self áll szemben egymással, tudattalan mint határozószó). „Eredetileg az én tartalmaz mindent, később választja le a külvilágot magáról”. Én mint átjárható felület az élet kezdeti szakaszán, szerelemben, műalkotás befogadásakor. Irodalomelméletben: a mű és az olvasó személyes, interszubjektív viszonya, a mű mint saját identitás-témáink megszólaltatója. (vö. központi téma a versben) Az észlelés egyben önészlelés is.

24 Ferenczi: a valóságérzés fejlődésfokai, „nyelvzavar” Erikson: az identitás pszichoszociális modellje Lacan: tükörfázis, a „Másik” fogalma Melanie Klein, Winnicott: tárgykapcsolat, „átmeneti tér” mint a kulturális tapasztalás helye Identitás: saját egészlegességünk átélése. Külső megfigyelő folyamatos azonosságot lát a változásban. Tematikus azonosság és ennek variációi. „Valójában beszélhetünk tehát egy személyről éppúgy, mint egy versről, teljes szigorral, egyszersmind megtartva annak egyedi jellegét. Beszélhetek teljes szigorral az egyénről – személyről vagy versről -, feltéve ha nem felejtem el, hogy én vagyok az, aki beszél.” (339)

25 Tematika 1. A pszichonalitikus művészetpszichológia alapjai és fő irányai, a pszichoanalitikus esztétika  Halász László (szerk.) Művészetpszichológia. Gondolat, Bp. 1983, Bevezetés.  Martin Schuster: Művészetlélektan. Panem, Bp  Halász László: A freudi művészetpszichológia – Freud, az író. Gondolat, Bp I. rész.,  Hartmut Kraft: Bevezetés a pszichoanalitikus művészetpszichológia tanulmányozásába. In: Bókay Antal – Erős Ferenc (szerk.): Pszichológia és irodalomtudomány (PI). Filum, Bp *  Walter Schönau: A pszichoanalitikus irodalomtudomány körvonalai. In: PI  Norman O. Brown: Művészet és Erósz. PI  Ernst Hans Gombrich: Freud esztétikája. PI  Norman Holland: Az irodalmi interpretáció és a pszichoanalízis három fázisa. PI * A kötelező a kékkel kiemelt irodalom, a többi az általános tájékozódást szolgálja


Letölteni ppt "Általános művészetpszichológia 2: pszichoanalitikus művészetfelfogás Papp Orsolya Művészetterapeuta-képzés Pécs, 2008. március 28-29, április 25."

Hasonló előadás


Google Hirdetések