Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés a gyermekrajz fejlődésének vizsgálatába Kárpáti Andrea MIE Tanárképző Tanszék - ELTE TTK, Multimédiapedagógiai Központ.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés a gyermekrajz fejlődésének vizsgálatába Kárpáti Andrea MIE Tanárképző Tanszék - ELTE TTK, Multimédiapedagógiai Központ."— Előadás másolata:

1 Bevezetés a gyermekrajz fejlődésének vizsgálatába Kárpáti Andrea MIE Tanárképző Tanszék - ELTE TTK, Multimédiapedagógiai Központ

2 A GYERMEKI ÁBRÁZOLÓ KÉPESSÉG FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY MODELLJE LINEÁRIS MODELLEK 1. Az ábrázoló képesség párhuzamos a mentális fejlődéssel – a gyermekrajz, mint intelligencia teszt (Piaget, Lowenfeld) 2. A vizuális nyelvet a gyermek a „valóság” minél pontosabb leképezésére használja – behaviorista magyarázat, teljesítmény tesztek (Goodenough-Harris, Freeman) 3. Az érzékelés és ábrázolás nem választható ketté: a világ holisztikus érzékelésének a kezdeti gyermekrajzok globális ábrázolásmódja felel meg – strukturális ekvivalensek feltárása (Arnheim, Golomb)

3 A GYERMEKI ÁBRÁZOLÓ KÉPESSÉG FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY MODELLJE „HULLÁMZÓ” MODELLEK 4. Spirális fejlődés, visszacsatolásokkal – a kultúra meghatározó szerepe (B. és M. Wilson, H. és S. Kreitler) 5. Az U-formájú görbe – a zseniális kisgyermekből a formális tréning hullámvölgyén át: Zseniális művész (Gardner, Winner) 6. A gyermekrajz, alkotója érzelmi/pszichés állapotának tükre – művészetterápia, diagnosztika rajzzal (Koppitz, Langer)

4 RAJZFEJLŐDÉS - ELMÉLETEK 1. RUDOLF ARNHEIM: „ÖNTÖRVÉNYŰSÉGI” ELMÉLET (A vizuális élmény - Az alkotó látás pszichológiája. Gondolat, 1979) „A gyermekrajz figurája ugyanannyira „séma”, mint Rubens valamelyik alakja. Csak nem annyira differenciált.” (188. old.) * a gyermek vizuális fogalmakat jelenít meg * friss élmény nem szükséges és nem is használható * a törzsi művész is a modell vizuális struktúráit jeleníti meg  az ábrázolás minőségét „a rajzoló mércéi és képének feladata” határozza meg  kísérletezés  a kielégítő képmás megtalálása, „egyenérték” * hatásészlelés és formaészlelés * „mozgásöröm” * térköz = szünet: a mozgás megszakítása (J. Goodnow: hangsor ábrázolása)

5 RAJZFEJLŐDÉS - ELMÉLETEK - 2 * elemek rajzolásának sorrendje  összetartozó dolgok időben egymás után, térben nem * „...az emberalak ábrázolása genetikusan fejlődik ki az ”ősi körből”, amely eredeti fokon az egész alakot képviseli.” (197. old.)  kerekség = „dologság”, elkülönülés a háttértől * a differenciálódás törvénye: „minden alak annyira marad differenciálatlan, amennyire a rajzolónak a céltárgyról alkotott fogalma megengedi.” (203. old.)  összefüggés az intelligenciával: strukturális kritériumok

6 A GYERMEKI ÁBRÁZOLÓ KÉPESSÉG KÜLÖNÖS ÚTJAI 1. A vizuális nyelv jelei és szintaxisa a korai gyermek- korban rögzül és felnőttkorban is változatlan marad * „naív művészet” * cigány gyermekek rajzi fejlődése 2. Autisztikus gyermekek különleges rajzi tehetsége * a verbális és a vizuális közlésmód összefüggései * az intelligencia és a rajzi teljesítmény „fordított” összefüggései

7 Roma gyermekek festményei és szőttesei: példák a szubkultúrára jellemző egyéni színvilágra és motívumkincsre. Pongrácz Éva művész-tanár KREATEAM Stúdiójából, Pécs

8

9 A GYERMEKI ÁBRÁZOLÓ KÉPESSÉG KÜLÖNÖS ÚTJAI 3. A távol-keleti kultúrákban mások a fejlődési korszakok időhatárai * a másolás és a rajzi teljesítmény kapcsolata * nincs „rajzi törés” mozgás és ábrázolás integrációja 4. Művészek egészen különböző rajzi fejlődése rokon stílusokat eredményezhet

10 Ernst Herbert GOMBRICH: Művészet és illúzió. Corvina, 1983

11 Fiú rajzával: G.F. CAROTTO / /

12 HERBERT READ NYOLC KATEGÓRIÁJA A GYERMEK RAJZOK EMPÍRIKUS OSZTÁLYOZÁSÁHOZ 1. ORGANIKUS – a tárgy megjelenését optikai hűséggel követ 2. BELEÉRZŐ – „lírai”, „impresszionisztikus” 3. RITMIKUS – organikus vagy lírai motívumokkal 4. STRUKTURÁLT – geometriai alapformákra redukált 5. HAPTIKUS-kinesztetikus élmények, érzelemgazdag 6. FELSOROLÓ – „mérnöki, nem művészi realizmus” 7. DEKORATÍV – színpompás síkformák díszítmény jellegű ritmikus együttese 8. IMAGINATÍV – „romantikus” és „irodalmi”

13

14

15

16

17

18

19 Kisgyermekek rajzainak jellemzői év  MOZGÁSÖRÖM, feszültség-levezetés  ASSZOCIATÍV, ÖNKÉNYESEN VÁLTOZÓ JELENTÉS  SZINKRETIKUS SZEMLÉLET: a képzet, a belső séma hozzátapad a tárgyhoz;  EGY és SOK, RÉSZ és EGÉSZ, azonos / különböző elkülönítése - DIFFERENCIÁLÓDÓ ábrázolás

20  FIRKA: motorikus, lengő, gomolyag, végül zárt: emocionális tartalom és jelentés nélkül, csak elhatárolja a formát.  Előbb a kör, ív, függőleges és ferde, mint a négyzet, egyenes, vízszintes  IDEOVIZUÁLIS kép: amit tud, azt rajzolja  ALAPSZÍNEK kedveltségi sorrendje: piros, kék, fehér, sárga, fekete - érzelmi kötődés; telítettség, tisztaság szerepe  IRÁNYOK véletlenszerűek, RÉSZEK nem kapcs. össze  JUXTAPOZÍCIÓ: „szétdobált” rajz, nincs szemléletes rend  TRANSPARENCIA = átlátszóság, nem látszó dolgok ábr.

21 MANDALÁK ( R. Kellogg)

22 KELLOGG : Placement Patterns

23 ( ARNHEIM )

24 VIKTOR LÖVENFELD: Creative and Mental Growth 1) FIRKAKORSZAK: 2-4 év a)A gyermek megtanul bánni a nyomhagyó eszközzel és a vonalhúzás műveletének élményéért (ez a „funkcióöröm”) elkezd rajzolni. b)Összefüggéstelen firkáit megnevezi, de ezek az asszociatív, önkényes, változó elnevezése még nem kapcsolódnak a rajz tartalmához. c)Véletlen firkanyomatát is értelmezi, alakot lát belé. Szimmetrikus szemléletéből következően az alakok, formák részeit egészként értelmezi és elkülönülten rajzolja le – ezt nevezik szintetizálási képtelenségnek. Az aránytalanság, az érintkezés és a bennefoglalás adekvát ábrázolására nem képes. d)Felnőtt világ szemléletes rendje hiányzik

25

26

27 VIKTOR LÖVENFELD: A gyermeki ábrázolás fejlődésének korszakai 2. PRESEMATIKUS KORSZAK: ( év) az első ábrázolási próbálkozások. - transzparencia: a dolgok és élőlények külső burkán átlátszó belső világ - a szubjektív, érzelmi alapú arányok és színezés - a kiterített, egy kompozícióban több nézőpontot érvényesítő vagy sávosan egymás fölé sorolt terek ábrázolásának korszaka. - az időben egymást követő eseményeket gyakran szalagszerűen egymás után sorolva jeleníti meg. - ideovizuális azaz képzeletvezérlésű ábrázolás: a gyermek nem a látványt, hanem a tárgyról alkotott elképzeléseit és tudását adja vissza. (Ezen alapulnak a rajzos intelligencia tesztek.)

28

29

30

31

32 Pablo Picasso Claude Picasso Paul Klee Felix Klee

33 3. SEMATIKUS KORSZAK (7 - 9 év) - egyéni motívum készlet és kompozíciós repertoár kialakítása - az élményekhez tapadó asszociációk sürítésével változatos ábrázolásmódok, szürrealisztikus forma- és színvilág jár együtt - a felnőtt szemlélő számára ez a „gyermekművészet” (child art) kitüntetett kora. VIKTOR LÖVENFELD: A gyermeki ábrázolás fejlődésének korszakai

34

35

36

37 4. Csoport-korszak vagy szemléleti realizmus kora: ( év) - a vizuális nyelv háttérbe szorul a verbális közléssel szemben - az eddig látványos fejlődés megtorpan, de ez nem „rajzi törés” hanem nyelvváltás - a ~ motívumvilágára a kortársak vannak a legnagyobb hatással. Erősen megnő a realista ábrázolás, a technikák és konvenciók megismerésének igénye.

38

39

40

41 V. LÖVENFELD:A gyermeki ábrázolás fejlődésének korszakai 5. Kamaszkor – a két ábrázolási típus differenciálódása –Optikus és vizuális típusú gyermekek –Haptikus vagy motorikus típus a kamaszkori rajzi fejlődés két korszaka: 1. Csoport korszak, vagy szemléleti realizmus kora (9- 12 életév) –Nem „rajzi törés”, hanem nyelvváltás: a gyermekrajz motívumvilágára a kortársak vannak a legnagyobb hatással –Erősen megnő a realista ábrázolás 2. Pszeudo-naturalista korszak (12-14 életév) –A tér- és mozgásábrázolás jelentősen fjlődik, ám a rajz elveszti spontaneitását, sablonossá válik. –Elégedetlenség, a képességek hiányának felismerése

42

43

44

45

46 Kutatási problémák A rajzfejlődés klasszikus modelljei: a kamaszkor, mint a vizuális képességek fejlődési mélypontja? technikája A „kamasz-kép” technikája: a rajzi törés jelensége fejlődési, pedagógiai vagy oktatás-politikai probléma? A „kamasz-kép” esztétikumának megítélésében a gyermekrajz vagy a „nagyművészet” esztétikai elvei az irányadók?

47 A rajzfejlődés modelljei Lineáris –Read, Lowenfeld, Arnheim, Goodenough –fejlődési korszakok –rajz és intelligencia Spirális –Goodnow, Colomb, Freeman, Kellogg –alapjelek, kombinációk –„megszüntetve megőrzés ” U alakú –Gardner, „Project Zero” csoport –kisgyermek-zseni  iskola  mélypont  művész önképzése Poliszenzoriális –Darras, Kindler –kép+mozgás+szó+ zene+színjáték = mű –multimediális kifejezés

48 A kamaszkor képi nyelvének jellemzői 1. A kamaszok vizuális képességei mérhető módon fejlődnek 12 és 18 éves kor között. 2. A térszemlélet kitüntetett fejlesztési időszaka a kamaszkor. 3. A kamaszok vizuális nyelve a környezet-alakításban, tárgyak, saját test megformá- lásában, díszítésében jelentkezik. A „rajzi törés” valójában nyelvváltás.

49

50

51

52

53 A térszemlélet fejlődése a kamaszkorban Legnagyobb a fejlődés minden komponensben a osztály között - de csak, ha fejlesztés van Legfontosabb háttér-változó: a rajzi program Sikeres fejlesztő eljárások: plasztika, modellezés, tárgyalkotás = valós téri manipulációk és tervezés A biológiai nem hatása a teljesítményekre erős, a fiúk minden próbában jobbak, más fejlesztést igényelnek.

54 A képi szimbólum-alkotás „Vizuális napló” és projekt feladatok Témához választott technika, (multi)média Személyes üzenetek aktuális megformálása  leképezés + kifejezés, tervezés, tárgyalkotás Idézetek a „nagyművészetből” integrálva a saját jelképtárba Felnőtt tömegkultúra ironikusan „Rejtjelek” szöveges kiegészítéssel - Documenta X

55 A vizuális gondolkodás dokumentuma: a munkanapló és portfolió

56 A 10. kasseli DOKUMENTA kiállítás katalógusa a rendező, Catherine David portréjával

57 Gerhardt Richter: Installáció a müncheni Lenbachhausban Kiállítva a kasseli Dokumentán, 1997

58 Installációk a nyolcvanas évekből

59 Meret Oppenheim: Csésze (1936) J. Cornel: Medici hercegnő (1948)

60 Mauer Dóra: Kompozíció J. Kossuth: Felirat 1989M. Abramovic: Ritmo O, 1974

61 Christo és Jeanne Claude: A becsomagolt Reichstag. (1995)

62 G. Penone: Installáció (1968) G. Baselitz: Zászló sassal. (1972)

63 A. Kiefer: Utak a bölcsességhez: a Teuton Csata (1978) S. Polke: Pár (1987)

64 Schaár Erzsébet: Utca Wahorn András: Óceán. 1988

65 Basquiat, Andy Warhol, Francesco Clemente 1984-ben, New Yorkban Jean-Michel Basquiat, 1980


Letölteni ppt "Bevezetés a gyermekrajz fejlődésének vizsgálatába Kárpáti Andrea MIE Tanárképző Tanszék - ELTE TTK, Multimédiapedagógiai Központ."

Hasonló előadás


Google Hirdetések