Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

REHABILITÁCIÓ ÉS SZOCIOTERÁPIÁK. A pszichiátriai rehabilitáció és gondozás A pszichiátriai rehabilitáció alapvető célja, hogy a lélektani működéseiben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "REHABILITÁCIÓ ÉS SZOCIOTERÁPIÁK. A pszichiátriai rehabilitáció és gondozás A pszichiátriai rehabilitáció alapvető célja, hogy a lélektani működéseiben."— Előadás másolata:

1 REHABILITÁCIÓ ÉS SZOCIOTERÁPIÁK

2 A pszichiátriai rehabilitáció és gondozás A pszichiátriai rehabilitáció alapvető célja, hogy a lélektani működéseiben sérült, megváltozott képességű személyt segítse visszailleszkedni a társadalomba, ott fenntartsa a személy funkcionális képességét úgy, hogy minél kisebb esélye legyen a visszaesésre, és minél nagyobb a fennmaradásra, az ön- és a társadalmilag hasznos, értelmes létre. A rehabilitáció feladata a személyiségben bekövetkező rombolás mértékének felmérése, és ezután a személyiség visszaépítése az eredeti, de legalábbis a lehető legmagasabb szintre egy, a személyzet és a beteg által közösen megtervezett saját, testreszabott rehabilitációs program segítségével

3 A pszichiátriai rehabilitáció intézményrendszere Pszichiátriai osztály, Pszichiátriai rehabilitációs osztály Pszichiátriai osztály, Pszichiátriai rehabilitációs osztály Átmeneti intézmény: az osztályos, illetve ambuláns ellátás között lévő ellátási forma, amely lehetővé teszi a beteg fokozatos, lépcsőzetes rehabilitációját, a pszichiátriai kontroll mind indirektebb formáinak alkalmazását, a mind önállóbb életvitel gyakorlását. Nappali kórház, éjszakai szanatórium Nappali kórház, éjszakai szanatórium Kiegészítő intézmények: az átmeneti intézmények után következő lépcsőfokok láncolatát foglalják magukban, amelyek lehetővé teszik a pszichiátriai betegek túlstimulációjának elkerülését, ugyanakkor egyre magasabb szintű követelményeket támasztanak, de mégis némi védettséget nyújtanak. Védett szállás, védett bérlemény, védett lakás, védő munkahely Védett szállás, védett bérlemény, védett lakás, védő munkahelyÁtképzőintézmények

4 A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei A közösségi élet elve: a túlnyomórészt kórházcentrikus ellátás helyébe az oldottabb, a családhoz, munkahelyekhez, kisebb és nagyobb társadalmi közösségekhez kapcsolható betegellátási formák kiépítése. A zárt rehabilitációs lánc elve: a beteg útjának nyomon követése otthonában és munkahelyén (alapellátás), a beilleszkedésben és visszaillesztésben nyújtott szakmai segítség (gondozó intézet), megóvás az újabb betegségfázistól, szükség esetén ismételt gyógykezelés (kórház). A lépcsőzetesség elve: a teljesítőképesség megállapítását követően a megterhelés ne egyszerre, hanem fokozatosan érje a beteget, tanulja meg saját terhelhetőségét. A munka-lakás-szabadidő egységének elve: annak a természetes struktúrát mutató időtöltésnek a megtervezése, amelybe a beteg életének természetes részét kifejező munkatevékenység, otthoni és családi élet, szabadidő, kreatív tevékenység sorolható. A partnerség elve: a beteg aktív bevonása a vele történő és a körülötte folyó eseményekbe.

5 Prevenció Az elsődleges prevenció arra irányul, hogy a betegségfolyamatok testi, lelki és társadalmi okait megtalálja, és a betegségokozó tényezőt még romboló hatása előtt szüntesse meg. Másodlagos prevenció során a már kialakult betegségfolyamat kezdeti vagy felismert szakaszában annak biztosítása, hogy a betegség tovább nem súlyosbodik, és a szövődmény lehetőségei minimálisra csökkenthetők. Harmadlagos prevenció: a betegségbe való ismételt visszaesés megakadályozását szolgálja, és krónikus betegségekre jellemző elmélyülési folyamatok kivédésére szolgál. A prevenció ezen fokát a minél teljesebb önálló életvitelre való megtanítás, társadalomba illesztés megteremtése, a családba, a régi vagy új munkahelyre történő beillesztés megszervezése jelenti. A prevenció ezen fokát a minél teljesebb önálló életvitelre való megtanítás, társadalomba illesztés megteremtése, a családba, a régi vagy új munkahelyre történő beillesztés megszervezése jelenti.

6 A pszichoedukáció A pszichoedukáció mint lélektani-pedagógiai támasz, nagy fokban hozzájárul ahhoz, hogy a betegség által érintett emberek, családok jobban megértsék a betegségük alakulásának egyes időszakait. Pontos ismereteket szerezhetnek a betegség lefolyásáról, azok valamennyi hatását és mellékhatását is beleértve. A beteg és családtagjai közötti kommunikáció javulása a gyógyszeres kezelés hatékonyságán, a szocioterápiák szélesebb alkalmazhatóságán túl abban is jó hatású, hogy a páciens komolyabban és gyakrabban felfigyel egy-egy tünetre. Tematikus betegségmegbeszélő- és a hozzátartozói csoportok: Előbbi lényege, hogy pontosabb ismeretek nyújtásával többet tudjon a páciens, a hozzátartozó a betegségről. A hozzátartozói csoportok legnagyobb előnye, hogy a korábbi felszínesebb, elhúzódóbb, időnként már ellenséges színezetű kapcsolatot odafordulóbb és elfogadóbb attitűd irányába fordíthatjuk. Előbbi lényege, hogy pontosabb ismeretek nyújtásával többet tudjon a páciens, a hozzátartozó a betegségről. A hozzátartozói csoportok legnagyobb előnye, hogy a korábbi felszínesebb, elhúzódóbb, időnként már ellenséges színezetű kapcsolatot odafordulóbb és elfogadóbb attitűd irányába fordíthatjuk.

7 Szocioterapias módszerek Szocioterapias módszerek a szocioterápia olyan módszerek összessége, amelynek célja egy adott személy érzelmi, viselkedési zavarainak megszüntetése, annak a (természetes vagy mesterséges) társadalmi csoportnak a tagjaival létesített emberi kapcsolatok értelmes felhasználásával A zeneterápia „paramedikális tudományág, amely a hangot, a zenét és a mozgást használja, hogy regresszív hatásokat érjen el, és megnyissa a kommunikációs csatornákat azzal a célkitűzéssel, hogy rajtuk keresztül az edzés, a szociális újrabeillesztés folyamatát vállalja. „paramedikális tudományág, amely a hangot, a zenét és a mozgást használja, hogy regresszív hatásokat érjen el, és megnyissa a kommunikációs csatornákat azzal a célkitűzéssel, hogy rajtuk keresztül az edzés, a szociális újrabeillesztés folyamatát vállalja. A zenei kivitelezés módjai szerint ismerünk: aktív zenélést (Orff-féle zeneterápia), receptív zenehallgatást és a zene kombinált alkalmazását. Az„élményközpontú zeneterápia", minden művészeti élmény középpontjában az öröm áll, s minden örömérzés terápiás értékű. Ha a beteg ezt gyakran éli át, örömképessége fokozódik, amely nagy hatással van személyiségére, képessé teszi arra, hogy saját értékeit felismerje, s ezáltal elfogadja másokét is. Ez növeli a közösségi érzést, és megakadályozza az elmagányosodást. A zene kombinált alkalmazása történhet festéssel (Lehet a zenét alkalmazni még kiegészítőnek tánchoz, tornához, meneteléshez).

8 Biblioterápia Az olvasás lehet egyéni, valamint egyéni és csoportos felolvasás, amely kohéziós ha­tású is. A hallott vagy olvasott művek megbeszélése a csoportos foglalkozás után nagy fontosságú. Lényeges az irodalmi művek megválasztása, s az alkal­mazás sorrendje is a programban, mivel a művek tartalma, az azokban szereplő szemé­lyek gondolkodása a ható tényező. Az irodalmi csoport taglétszáma 6-10 fő lehet, hetente két alkalommal perces foglalkozással. A csoport összetétele lehet heterogén, de mindenképpen hasonló intellektuális szintű résztvevőkkel. Az irodalmi csoport taglétszáma 6-10 fő lehet, hetente két alkalommal perces foglalkozással. A csoport összetétele lehet heterogén, de mindenképpen hasonló intellektuális szintű résztvevőkkel. A színjátszásterápia az előadóművészet terápiás alkalmazását jelenti. Lényege, hogy a kiválasztott színdarab és a kiosztott szerepek segítségével a saját érzéseiket fejezik ki a darabban megfogalmazott szavakkal. A szerepben a figurával való azonosulás nyújthat problémamegoldási példát, okozhat katarzist. A felkészülés, a szereptanulás, közben az interperszonális kapcsolatok alakulása, a próbák csoportkohéziós hatása szinte fontosabb, mint maga az előadás. Ugyanez történhet a bábjátékok során. A bábozás mesejátékokkal érzelmek átélését se­gíti, főként gyermeki regresszióban lévő beteg esetében. Előnye ennek a módszernek is az, hogy aki saját érzelmeit nem tudja szavakba foglalni, más által megfogalmazott szavakban átélheti.

9 Képzőművészet A belső, lelki tartalmak nonverbális, a képzőművészet eszközeivel történő kifejezésmódja. Belső tudati tartalmaikat megrajzolják, megfestik, szoborba öntik vagy fából megfaragják. A formai elemekből, az alkalmazott színekből elsősorban diagnosztikus következtetéseket lehet levonni. Emellett a tevékenység terápiás hatása is érvényesül. A kifejezéspatológia módszertani kérdései: az alkotások medicinális, vagy esztétikai megközelítése, a megmagyarázás és a megértés módszere. Tágabb értelemben a kreatív szocioterápia kategóriájába sorolhatjuk a különböző iparművészeti tevékenységeket, mint a kollázskészítés, a montázs, a hímzések, bőrmunkák készítése, gyöngyfűzés, szőnyegszövés, játékkészítés, gyertyaöntés, gyékényfonás stb.

10 Sportfoglalkozások, mozgás, tánc, játék „A szimbolikus testmozgás és gesztusok az emberi kifejezés legprimitívebb és legegyszerűbb formái. Ezért épp a primitív ember használta a táncot mint kifejező nyelvet, és a gyermek közvetíti érzéseit és képzeletét a leghatásosabban és beszédesen annak az eszköznek a segítségével, melyet a legjobban ismer, vagyis a testével, s ugyanígy a pszichiátriai beteg ember is a mozgásban találja meg a táradalmi elégedettség kifejezését, a fizikai felszabadultságot és a kommunikáció egy nonverbális közegét." A sportban, mozgásban is kifejezésre jutnak érzelmek, mivel levezetik az agresszivitást. A legfőbb cél, hogy a mozgás által jöjjön létre érzelmi kommunikáció, és az óhajtott, megfelelő viszonyulás a környező világhoz, a társadalomhoz. A táncban is érzelmek jutnak kifejezésre, és itt szoros összefüggés van a zenével, annak ritmusával. Fontos, hogy a dallam üteme lassú vagy gyors. A gesztusterápiák a testhelyzetek, mozdulategységek és kifejező mozgások elsajátítását célozzák. Ez a kifejező mozgások terápiája. A pantomim lényege, hogy a drámai cselekmény kifejezése arcjátékkal (mimikával), mozdulatokkal és gesztusokkal (pantomímiával) történik. Ez a módszer arra tanítja a betegeket, hogyan fejezzék ki érzéseiket, mondanivalójukat némán, pusztán a mozdulatok, az arcjáték eszközeivel. A pantomim lényege, hogy a drámai cselekmény kifejezése arcjátékkal (mimikával), mozdulatokkal és gesztusokkal (pantomímiával) történik. Ez a módszer arra tanítja a betegeket, hogyan fejezzék ki érzéseiket, mondanivalójukat némán, pusztán a mozdulatok, az arcjáték eszközeivel. A játék önmagáért a játéktevékenységért van. Elengedhetetlen élmény az emberi életben. A kirándulás is lehet a program része. Ez komplex tevékenység, mert van benne sportjellegű mozgás, s ehhez a természet és új tájak látványának élvezete társul. A torna, a sport fontos része a szocioterápiás eszköztárnak, a rehabilitációs programnak. A pszichikai hatáson kívül testedzés, amely frissít, a testi egészséget támogatja.


Letölteni ppt "REHABILITÁCIÓ ÉS SZOCIOTERÁPIÁK. A pszichiátriai rehabilitáció és gondozás A pszichiátriai rehabilitáció alapvető célja, hogy a lélektani működéseiben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések