Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gyermekek pszichiátriai betegségei Trixler Mátyás egyetemi tanár.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gyermekek pszichiátriai betegségei Trixler Mátyás egyetemi tanár."— Előadás másolata:

1 Gyermekek pszichiátriai betegségei Trixler Mátyás egyetemi tanár

2 A pszichiátriában ismert kórképek - a személyiségzavarok és az időskori betegségek kivételével - gyermek- és serdülőkorban is jelentkezhetnek, bár megjelenésük formáját és tartalmát, az alkalmazható terápiás eszközöket az életkori sajátosság jelentősen módosítja. Számos olyan pszichiátriai zavart ismerünk ugyanakkor, amely jellegzetesen a gyermekkorban mutatkozik meg először, és a felnőttkorra vagy teljesen meg is szűnik, vagy más formában folytatódik.

3 A gyermek- és serdülőkor pszichiátriai epidemiológiája I A gyermek- és serdülőpopulációt érintő pszichiátriai morbiditás 6-25% között, életkori szakasztól és nemtől függően. A gyermek- és serdülőpopulációt érintő pszichiátriai morbiditás 6-25% között, életkori szakasztól és nemtől függően. A morbiditás jelentős részét az érzelmi és viselkedészavarok, valamint a specifikus fejlődési zavarok, elsősorban a tanulási zavarok teszik ki. A morbiditás jelentős részét az érzelmi és viselkedészavarok, valamint a specifikus fejlődési zavarok, elsősorban a tanulási zavarok teszik ki.

4 Epidemiológia II az értelmi fogyatékosság: 1,5-2% az értelmi fogyatékosság: 1,5-2% a pszichés fejlődés sajátos zavarai: 7-8% a pszichés fejlődés sajátos zavarai: 7-8% a major depresszió gyermekekben 0,4-2,5% serdülőkben 0,4-8,3% a major depresszió gyermekekben 0,4-2,5% serdülőkben 0,4-8,3% a szorongásos zavarok gyermekkorban igen gyakoriak - szubklinikus szinten akár a gyermekpopuláció 30%-ában a szorongásos zavarok gyermekkorban igen gyakoriak - szubklinikus szinten akár a gyermekpopuláció 30%-ában

5 MENTÁLIS RETARDÁCIÓ Enyhe (debilitás) Enyhe (debilitás) Közepes (imbecillitás) Közepes (imbecillitás) Súlyos (idiócia) Súlyos (idiócia)

6 A PSZICHÉS FEJLŐDÉS SAJÁTOS ZAVARAI ( A „RÉSZKÉPESSÉG"-ZAVAROK) A sajátos fejlődési zavarok csoportja, amelyet a korábbi szakirodalom részképességzavarnak nevezett, gyakori, összességében a gyermekpopuláció 8-10%-át érintő problémát jelent. Ilyenek: a beszéd és a beszélt nyelv zavarai az iskolai készségek zavarai az iskolai készségek zavarai a fejlődési diszlexia a fejlődési diszlexia a diszgráfia a diszgráfia

7 A PSZICHÉS FEJLŐDÉS ÁTHATÓ (PERVAZÍV) ZAVARAI, AZ AUTIZMUS ÉS AZ „AUTISZTIKUS- SPEKTRUM"-BETEGSÉGEK Az ún. pervazív, átható fejlődési zavarok a ritka, de nagyon súlyos fogyatékosságot jelentő és az élet minden vonatkozására kiható kórképek közé tartoznak. A fogyatékosság alapját képező fejlődési zavar a központi idegrendszer olyan funkcionális területeit érinti, amelyeknek elsősorban a társas kapcsolatok, a kommunikáció kialakításában van szerepük. Az autisztikus spektrum a klasszikus gyermekkori autizmustól a magas szinten is funkcionálni képes, Asperger típusú autisztikus zavarig terjed. Az autisztikus spektrum a klasszikus gyermekkori autizmustól a magas szinten is funkcionálni képes, Asperger típusú autisztikus zavarig terjed.

8 A típusos autizmus A típusos autizmus 4-18 tízezrelékes gyakoriság 4-18 tízezrelékes gyakoriság Genetikai tényezők jelentősek: Genetikai tényezők jelentősek: testvéreknél 50-szer gyakoribb, testvéreknél 50-szer gyakoribb, ikerkutatások: monozigóta ikrek: %, dizigóta 0-36% konkordancia ikerkutatások: monozigóta ikrek: %, dizigóta 0-36% konkordancia A diagnózis felállításának kritériumai: A diagnózis felállításának kritériumai: Szociális interakciók zavara Szociális interakciók zavara A kommunikáció és a beszéd zavara A kommunikáció és a beszéd zavara A viselkedést jellemző sztereotípiák A viselkedést jellemző sztereotípiák

9 Autizmus II Az autista gyermekek többségének értelmi képessége csökkent A prognózis elsősorban a beteg kommunikációs, illetve értelmi képességének szintjétől függ. Az autizmus terápiája: a gyógypedagógiai fejlesztő, elsősorban viselkedésterápiás módszereknek van jelentőségük. a gyógypedagógiai fejlesztő, elsősorban viselkedésterápiás módszereknek van jelentőségük. a gyógyszeres kezelésben még a mai napig sincsenek egyértelműen hatásos eszközeink. a gyógyszeres kezelésben még a mai napig sincsenek egyértelműen hatásos eszközeink.

10 A HIPERKINETIKUS ZAVAR DSM-IV-ben (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, angol rövidítése ADHD) Az iskoláskorú gyermekpopuláció 1-5%-a Az iskoláskorú gyermekpopuláció 1-5%-a az orvoshoz forduló gyermekek között a fiú:lány arány 6:1, a populációs vizsgálatokban 3:1 az orvoshoz forduló gyermekek között a fiú:lány arány 6:1, a populációs vizsgálatokban 3:1 A diagnózis a jellegzetes anamnézis és a különböző helyzetekben megfigyelhető viselkedési tüneteken alapul. a tünetek egyik csoportja a figyelem hiányából, a dekon- centráltságból adódik, a tünetek egyik csoportja a figyelem hiányából, a dekon- centráltságból adódik, a másik csoportba a motoros nyugtalanság (hiperkinézis), illetve az impulzivitás tüneteit soroljuk. a másik csoportba a motoros nyugtalanság (hiperkinézis), illetve az impulzivitás tüneteit soroljuk.

11 ADHD II A zavar okát pontosan nem ismerjük. A molekuláris genetikai kutatások: „újdonságkeresés" (novelty seeking) „újdonságkeresés" (novelty seeking) dopamin D4-(DRD4)-receptor gén polimorfizmus dopamin D4-(DRD4)-receptor gén polimorfizmus A terápiában több lehetőség: enyhébb esetekben a szülő és a pedagógus felkészítése (szülő- és tanártréning, videó home-training), illetve viselkedésmódosító és szociáliskészség-tréning a gyermek számára. enyhébb esetekben a szülő és a pedagógus felkészítése (szülő- és tanártréning, videó home-training), illetve viselkedésmódosító és szociáliskészség-tréning a gyermek számára. súlyosabb esetekben: pszichostimulánsokkal (amphetamin, methylphenidat), antidepresszívum adása súlyosabb esetekben: pszichostimulánsokkal (amphetamin, methylphenidat), antidepresszívum adása Fontos a megfelelő pszichoszociális támogatás, a családdal és az iskolával egyaránt jó kooperáció.

12 VISELKEDÉSZAVAROK A BNO a következő csoportokat különíti el: -családi körre korlátozódó viselkedészavar, -családi körre korlátozódó viselkedészavar, -nem szocializált viselkedészavar, -nem szocializált viselkedészavar, -szocializált viselkedészavar -szocializált viselkedészavar -oppozíciós viselkedészavar -oppozíciós viselkedészavar Az ellenszegülő magatartás jellemzői a vitatkozás, szófogadatlanság, dühkitörések, morcosság, piszkálódás stb. A további magatartási tünetek négy csoportba oszthatók: emberekkel és állatokkal szembeni agresszivitás, mások tulajdonának akarattal történő tönkretétele, vagy elvétele, valamint otthonról vagy iskolából való kimaradás. A komorbid állapotok közül elsősorban a gyermekkori depressziót kell megemlítenünk.

13 A magatartászavarok terápiája: A pedagógiai eszközökön van a hangsúly. Jól strukturált és viselkedésterápiás eszközöket alkalmazó, iskolai és otthoni konzekvens és hosszan tartó pedagógiai rezsimtől várható csupán változás. A komorbid állapotok (depresszió, hiperkinetikus zavar, szorongásos betegségek) megfelelő kezelése a gyakran másodlagosan kialakult magatartászavar tüneteit is enyhítik. A magatartászavar gyógyszeresen nehezen befolyásolható, tüneti kezelésként elsősorban a súlyos hetero- és autoagresszivitás gyógyszeres csökkentése

14 AFFEKTÍV ZAVAROK GYERMEK-ÉS SERDÜLŐKORBAN Az érzelmi zavarok kialakulása, súlyossága és kimenetele az egyéni vulnerabilitás mellett nagymértékben függ a gyermek megküzdési (coping) stratégiájának fejlettségétől, valamint az individuális védő (protektív) tényezők jelenlététől. Csecsemő- és kisgyermekkorban a depressziós tünetek elsősorban apátia, ingerlékenység, alvás- és táplálkozási zavarok formájában jelentkeznek (failure to thrive). A gondozó személy elvesztése ún. anaklitikus depresszió. A gondozó személy elvesztése ún. anaklitikus depresszió. Hétéves kortól már a major depresszió vagy a disztímia kritériumainak megfelelő kórképeket is találunk. A középső gyermekkorban szorongásos és depresszív tünetek keverednek, gyakoriak a szomatikus panaszok, jellegzetes tünet az unatkozás, a játékra való képtelenség érzése. Agresszivitás és iskolai teljesítményromlás, koncentrációs nehézségek jelentkezhetnek. Serdülőkorban gyakran társul viselkedési zavarokkal, alkoholabúzussal, oppozíciós tünetekkel.

15 Affektív zavarok II A major depresszió diagnózisához a deprimált vagy ingerlékeny hangulat, és az öröm, illetve érdeklődés elvesztése. A disztímia diagnózisának felállításához gyermekkorban csak egy év időtartam szükséges. A disztímia diagnózisának felállításához gyermekkorban csak egy év időtartam szükséges. A gyermekkorban kezdődő affektív zavarok prognózisa nem jó. Ezek a kórképek gyakran válnak krónikussá.A serdülők affektív betegségeinél a szuicidium kockázata jelentős. A gyógykezelésben elsősorban pszichoterápiás módszert alkalmazunk, amelynek fontos eleme, hogy a családot edukatív módon bevonjuk a gyermek terápiájába. A serdülőkorban jelentkező bipoláris betegségek kezelése megegyezik a felnőttkorban javasolttal.

16 SZORONGÁSOS ZAVAROK A szorongások ellen a gyermeki védekezés leggyakoribb formája a viselkedésben megmutatkozó regresszió A jellegzetesen gyermekkorban fellépő emocionális zavarok tünetei a normál fejlődéshez tartozó szorongások felerősödött, túlzott megnyilvánulásai. A szeparációs szorongásos zavar a szülőtől, gondozótól való elszakadás miatti túlzott félelem, tiltakozás, kétségbeesés A szociális szorongásos zavarnál a gyermek számára minden „idegen", ismeretlen helyzet elviselhetetlennek tűnik

17 Szorongásos zavarok II Pánikroham a pubertás után pánikbetegség agorafóbiával vagy anélkül kialakulhat. Az anamnézisében gyakran szerepel szeparációs szorongásos zavar. A generalizált szorongásos zavart korábban gyermekkori „túlszorongásos" zavarként ismertük, és első tünetei már a legkorábbi életévekben is jelentkezhetnek. A korábban iskolafóbiának nevezett tünetegyüttes hátterében szeparációs szorongásos zavar, fóbiás mechanizmusok, szociális szorongás vagy depresszió is meghúzódhat. A gyermekkori kényszer­betegség önálló diagnosztikai egység. kényszergondolatok kényszeres cselekedetek, rituális viselkedésformák kevésbé függnek az életkortól: Magasabb a tic/ Tourette-betegség komorbiditása, több a megbetegedett fiú. Magasabb a tic/ Tourette-betegség komorbiditása, több a megbetegedett fiú.

18 A szorongásos zavarok terápiája Pszichoterápiás módszerek: a családdal való intenzív foglalkozás a családdal való intenzív foglalkozás az egyéni terápiákban támogató, viselkedésterápiás és kognitív, valamint a pszichoedukációs módszerek az egyéni terápiákban támogató, viselkedésterápiás és kognitív, valamint a pszichoedukációs módszerek Gyógyszeres kezelés: a klasszikus szorongásoldók, a klasszikus szorongásoldók, nagy potenciálú benzodiazepinek, nagy potenciálú benzodiazepinek, antidepresszívumok antidepresszívumok A gyermekkori kényszerbetegség kezelése: antidepresszívumok

19 A SZOCIÁLIS KAPCSOLATTEREMTÉS ZAVARAI A kora gyermekkori kötődés (attachment) problémáira visszavezethető pszichés zavarok.A kötődés szelektív érzelmi kapcsolat, amely a csecsemő/kisded és az anya vagy gondozó személy között az első életévben, bizonyos életkori határon belül alakul ki. A kora gyermekkori kötődés (attachment) problémáira visszavezethető pszichés zavarok.A kötődés szelektív érzelmi kapcsolat, amely a csecsemő/kisded és az anya vagy gondozó személy között az első életévben, bizonyos életkori határon belül alakul ki. Kétféle kötődési zavar: -reaktív kötődési zavar, -„battered child" szindróma -reaktív kötődési zavar, -„battered child" szindróma -korlátlan vagy gátolatlan kötődési zavar, (pl.intézeti nevelés) -korlátlan vagy gátolatlan kötődési zavar, (pl.intézeti nevelés) Terápia: a környezeti tényezők változtatása - a gondozói magatartás megváltoztatása, illetve a személyes kötődés feltételeinek biztosítása : lehetőség szerint még az első 4-5 életévben. a környezeti tényezők változtatása - a gondozói magatartás megváltoztatása, illetve a személyes kötődés feltételeinek biztosítása : lehetőség szerint még az első 4-5 életévben. A szelektív mutizmus.

20 TIC- ÉS TOURETTE-BETEGSÉG A tic akarattól függetlenül hirtelen jelentkező, gyors sztereotip mozgás (például pislogás) vagy hangadás (például krákogás, nyögés). A tic akarattól függetlenül hirtelen jelentkező, gyors sztereotip mozgás (például pislogás) vagy hangadás (például krákogás, nyögés). motoros vagy vokális tic motoros vagy vokális tic Diagnosztikailag: átmeneti tic zavar krónikus motoros vagy vokális ticzavar krónikus motoros vagy vokális ticzavar Gilles de la Tourette-szindróma kombinált vokális és multiplex motoros tic-kel járó betegség, kombinált vokális és multiplex motoros tic-kel járó betegség, hiperkinetikus szindróma - kényszeres tünetek, koprolália hiperkinetikus szindróma - kényszeres tünetek, koprolália genetikai tényezők genetikai tényezők bazális ganglionok (elsősorban a caudatumban) autoimmun-reakció bazális ganglionok (elsősorban a caudatumban) autoimmun-reakció terápia: terápia: -dopamin antagonisták hatásosak -dopamin antagonisták hatásosak -szupportív és viselkedésterápiás módszerekkel kombinálva -szupportív és viselkedésterápiás módszerekkel kombinálva Az esetek jelentős részében a serdülőkor után a tünetek javulnak vagy akár meg is szűnnek Az esetek jelentős részében a serdülőkor után a tünetek javulnak vagy akár meg is szűnnek

21 A KIVÁLASZTÁS FUNKCIONÁLIS ZAVARAI Az enurézis: nappali és éjszakai, primer és szekunder Diagnózis: bizonyos életkor felett, az ágyba vagy ruhába vizelés gyakorisága, és egyéb szomatikus okok kizárása után Diagnózis: bizonyos életkor felett, az ágyba vagy ruhába vizelés gyakorisága, és egyéb szomatikus okok kizárása után Kialakulás: genetikai faktorok és az urogenitális apparátus funkcionális rendellenességei, hibás toalett-tréning Kialakulás: genetikai faktorok és az urogenitális apparátus funkcionális rendellenességei, hibás toalett-tréning Kezelés: hólyag-tréning, viselkedésterápiás programok, antidepresszívumok, vasopressin orrcsepp Kezelés: hólyag-tréning, viselkedésterápiás programok, antidepresszívumok, vasopressin orrcsepp Az enkoprézis: gyakran társul súlyos emocionális zavarokkal, pszichotraumatizáló élmény, tartós stressz Kezelés: laxatívumok, viselkedésterápiás eljárások, az emocionális problémák megfelelő pszichoterápiás kezelése. Kezelés: laxatívumok, viselkedésterápiás eljárások, az emocionális problémák megfelelő pszichoterápiás kezelése.

22 PROBLÉMÁS VISELKEDÉS A SERDÜLŐKORBAN A serdülés kritikus időszak -a problémák „medikalizálása", „kriminalizálása" vagy bagatellizálása Iskolai nehézségek Iskolai nehézségek felnőttnormákkal szembeni lázadás szerepkipróbálások, saját testének megváltozása, szexuális késztetések, önértékelési problémák felnőttnormákkal szembeni lázadás szerepkipróbálások, saját testének megváltozása, szexuális késztetések, önértékelési problémák Kockázatkereső viselkedés az alkohol- és drogfogyasztásban, a szexuális magatartásban, a sportolásban, a táplálkozásban közlekedésben. az alkohol- és drogfogyasztásban, a szexuális magatartásban, a sportolásban, a táplálkozásban közlekedésben. Szuicidális viselkedés hangulati ingadozások, a halál gondolata, az öngyilkosság lehetősége, kísérlete hangulati ingadozások, a halál gondolata, az öngyilkosság lehetősége, kísérlete mintakövetés, falcolás, figyelemfelhívás, feszültségszabályozás, mintakövetés, falcolás, figyelemfelhívás, feszültségszabályozás, pszichiátriai betegség tisztázása pszichiátriai betegség tisztázása Szexualitás, korai terhesség szexuális identitás még nem rögzült - homoerotikus fantáziák vagy próbálkozások. szexuális identitás még nem rögzült - homoerotikus fantáziák vagy próbálkozások. Alkohol, drog és dohányzás szubkulturális tényezők,mintakövető és kockázatkereső viselkedés szubkulturális tényezők,mintakövető és kockázatkereső viselkedés Fanatikus csoportosulások Fiatalkori kriminalitás

23 A pszichofarmakoterápia sajátosságai A gyógyszeres kezelés gyermekkorban minőségében és mennyiségében egyaránt különbözik a felnőttkoritól; pl. gyorsabb clearance, lassabb adszorpció, vér-agy gát könnyebb átjárhatósága, gyors májlebontás. A korszerű pszichofarmakonok adása gyermekkorban sokszor komoly akadályokba ütközik: -az alkalmazási előírás, -az alkalmazási előírás, -a klinikai gyógyszerkipróbálás nehézségei -a klinikai gyógyszerkipróbálás nehézségei -a szakirodalom adataira alapozva -a szakirodalom adataira alapozva -megfelelő tájékoztatás után szülői beleegyezés -megfelelő tájékoztatás után szülői beleegyezés

24 Pszichoterápia gyermek-és serdülőkorban A pszichoterápiás módszerek teljes tárházát alkalmazzuk A terápia specifikus hatása csak egyike azoknak a tényezőknek, amelyek az állandóan változó, jelentős spontán reparációs lehetőségekkel bíró gyermeket befolyásolják. A pszichoterápiák között a pszichoedukációs módszerek, viselkedésmódosító eljárások, és különböző, az életkorból fakadó sajátos igényeket figyelembe vevő támogató és a fejlődést elősegítő technikák jelentősek. Feltáró pszichoterápiás módszereket ritkán alkalmazunk, A serdülőkori anorexia esetén már sikerült a családterápia előnyét az egyéni terápiákkal szemben bebizonyítani. Feltáró pszichoterápiás módszereket ritkán alkalmazunk, A serdülőkori anorexia esetén már sikerült a családterápia előnyét az egyéni terápiákkal szemben bebizonyítani. Kognitív - behavior-technikák gyermekkori kényszerbetegségben, affektív kórképeknél ugyancsak hatékony eszköznek bizonyultak. Figyelemhiányos hiperkinetikus problémák esetén a pszichoterápiás módszerek hatását egyelőre egyértelműen nem sikerült bizonyítani. Kognitív - behavior-technikák gyermekkori kényszerbetegségben, affektív kórképeknél ugyancsak hatékony eszköznek bizonyultak. Figyelemhiányos hiperkinetikus problémák esetén a pszichoterápiás módszerek hatását egyelőre egyértelműen nem sikerült bizonyítani.


Letölteni ppt "Gyermekek pszichiátriai betegségei Trixler Mátyás egyetemi tanár."

Hasonló előadás


Google Hirdetések