Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kommunikáció fogalma, folyamata, fajtái. Mi a kommunikáció? fogalomértelmezés – többféle megközelítés (nyelvész, informatikus, művész, pszichológus)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kommunikáció fogalma, folyamata, fajtái. Mi a kommunikáció? fogalomértelmezés – többféle megközelítés (nyelvész, informatikus, művész, pszichológus)"— Előadás másolata:

1 A kommunikáció fogalma, folyamata, fajtái

2 Mi a kommunikáció? fogalomértelmezés – többféle megközelítés (nyelvész, informatikus, művész, pszichológus) a szó eredete szerint (latin): communico (ige): közöl, közössé tesz, megoszt communicatio (fn.): közzététel, gondolatok közlése hallgatókkal

3 Mi a kommunikáció? napjainkban: legáltalánosabb értelemben: Közlemény, összeköttetés (technikai is), kapcsolat, érintkezés szűkebb értelemben: az emberi gondolatok cseréje információátvitel, információcsere valamilyen jelrendszer (pl. nyelv) segítségével tájékoztatás, közlés valamilyen erre szolgáló eszközzel jelrendszer útján (pl. nyelv, gesztusok, média)

4 A kommunikáció folyamata technikai folyamat, melynek során információátvitel, információcsere történik feladó kód üzenetcsatornakód vevő (visszacsatolás) adás

5 A kommunikáció folyamata a feladó egy meghatározott kód (jelrendszer) segítségével formába önti (kódolja) az információt (üzenetet), ami egy csatornán keresztül eljut a címzetthez (vevő), aki dekódolja azt. A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATÁT ÉS SIKERÉT BÁRMELY TÉNYEZŐ ALAPVETŐEN BEFOLYÁSOLHATJA!

6 A technikai folyamat elemei feladó (adó): akitől az üzenet származik aki valamilyen információt kíván továbbítani az információtovábbítás érdekében kódolást végez vevő (címzett): akinek a feladó az üzenetet szánja aki a közleményt észleli a kód ismeretében megfejti az üzenetet

7 A technikai folyamat elemei üzenet (közlemény): maga az információ, amelyet a feladó továbbítani kíván a kódolás eredményeképpen jön létre → jelekből áll tartalmaz tudati képeket, érzelmi és indulati elemeket tükrözi a feladó célját, akaratát, belső állapotát

8 A technikai folyamat elemei kód megállapodás szerinti jelek rendszere segítségével az információ formába önthető és továbbítható üzenetté válik kódolás az a folyamat, melynek során az információt formába öntjük, „megfogalmazzuk”

9 A technikai folyamat elemei adás az üzenet eljuttatása a feladótól a vevőig visszacsatolás a vevő reakciója az adó közleményére nem szükségszerű! csatorna az a fizikai közeg, melyen keresztül a közlemény eljut a feladótól a vevőig pl. levegő, telefonvonal, internet

10 A technikai folyamat elemei környezet az a közeg, ahol a kommunikáció zajlik csatornazaj a kommunikációt zavaró tényezők ideális esetben nem jelenik meg pl. telefonvonal hibája, történelmi idő

11 A kommunikáció fajtái 1. kommunikáció információelméleti- kibernetikai értelemben: információátadás mindenféle rendszerben 2. Kommunikáció technikai értelemben (technikai kommunikáció): kommunikáció az ember alkotta technikai rendszerekben

12 A kommunikáció fajtái 3. Biológiai kommunikáció: az élő szervezetek rendszereiben zajló információtovábbítás 3.1. állati kommunikáció: NEM TUDATOS 3.2. emberi kommunikáció: alapja a fogalmi gondolkodás, eszköze a természetes emberi nyelv 4. Társadalmi kommunikáció

13 Kommunikáció információelméleti- kibernetikai értelemben Információelmélet, kibernetika, rendszerelmélet területe Legáltalánosabb szint Norbert Wiener – kommunikáció kibernetikai modellje kibernetika = mesterséges intelligencia a kifejezés azt mutatja, hogy a visszacsatolás hogyan teszi lehetővé az adatfeldolgozást a fejünkben és a számítógépeinkben Wiener: II. vh. alatt légvédelmi rendszer kifejlesztése → a jövőbeli röppálya kiszámításánál figyelembe veszi a múltbéli adatokat is Wiener visszacsatolás fogalma → kibernetikus tradíció megalapozása

14 Kommunikáció információelméleti- kibernetikai értelemben Shannon-Weaver-féle modell (kommunikáció matematikai elmélete): információtovábbítás a fogalom legátfogóbb értelmében, függetlenül az információtovábbító és –befogadó, ill. a jel és a kód természetétől Elmélete: a torzításmentes hangtovábbítás technikai problémájának megoldására irányult. Cél: minél nagyobb vonalkapacitás biztosítása minél kisebb torzítás mellett. Az üzenet jelentése vagy annak a hallgatóra gyakorolt hatása nem érdekelte.

15 Technikai kommunikáció Információátadás az ember alkotta technikai rendszerekben → szabályozott információtovábbítási rend valósul meg Hírközlési rendszerben 3 problémakör: Milyen pontosan vihetők át a hírközlési szimbólumok? → technikai kérdés Az átvitt jelek mennyire pontosan határozzák meg a kívánt jelentést? → szemantikai kérdés A vett jelentés milyen hatékonysággal váltja ki a kívánt tartalmat? → hatékonysági probléma

16 Biológiai kommunikáció Az élő szervezetek különféle rendszereiben zajló információátadás (nukleinsavak, fehérjék, gének, enzimek, sejtek) Az információ kémiai folyamatok csatornáin, kémiai kódban terjed Biológiai kommunikáció vizsgálata: biológiai zavar problémakörének megértése egyedfejlődés, szaporodás megértése

17 Állati kommunikáció Állatok közötti kommunikációs kapcsolatok kiterjednek: Táplálékra Élettérre Búvó- és tartózkodási helyre Szaporodásra Ellenséggel szemben tanúsított védelemre Minél fejlettebb a faj, annál differenciáltabb jelzést bocsát ki Magasabb rendű állatoknál a jelzéseket a test mozgásai hozzák létre

18 Állati kommunikáció Több csatorna egyidejű használata!! Legtipikusabb csatornák: Vokális: sziszegés, morgás, bőgés, madárfütty Vizuális: fényérzékelés (földigiliszta), színérzékelés (madarak, kaméleon), alaki megkülönböztetés, mozgásérzékelés (méhek tánca) Kinezikus (mozgásos): az állatok udvarlása tánccal kifejezett üzenet (kakas sajátos tojó-körbejárása) Szaglási: jellegzetes szagok kibocsátása (mezei poloska, görény az érintésre, közeledésre jellegzetes bűzt áraszt), lazac szaglósejtekkel érzékeli a víz „szagát”, ahol kikelt

19 Állati kommunikáció Biológiai kötöttség – állati kommunikáció biológiai kódban terjed Állatok jelkészlete viszonylag kisszámú, jelek változatossága kicsi Nem tanult jelzésekben továbbítják az információkat A kód biológiailag meghatározott – a jelzés észlelése feltétlen reflexszerű magatartást vált ki

20 Emberi kommunikáció Mindig társadalmi szituációban történik Leggyakrabban a közvetlen emberi kommunikációban valósul meg Minden kommunikációban lényeges szerepet játszik: A szituáció A kommunikáló felek közötti viszony A közlés szövegének összefüggésrendszere

21 Az emberi kommunikáció csoportosítása I. A kommunikációban résztvevő személyek száma szerint: 1. intraperszonális (belső) kommunikáció: pl. tanulás, gondolkodás, lelki folyamatok feldolgozása 2. interperszonális (személyek közötti) kommunikáció: pl. egyének közötti kapcsolatteremtés és annak fenntartása 3. csoportkommunikáció: pl. családi, munkahelyi és más közösségekben 4. tömegkommunikáció: pl. tévé, rádió

22 Az emberi kommunikáció csoportosítása II. A közlő szándéka szerint: 1. szándékos (tudatos) 2. nem szándékos (ösztönös) III. Az alkalmazott jelrendszer szerint: 1. verbális: a természetes emberi nyelv jelrendszerét használja 2. nem verbális: nyelven kívüli jelrendszert használ (testbeszéd, képzőművészet)

23 Az emberi kommunikáció csoportosítása IV. A közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását tekintve: 1. kognitív (gondolkodásra ható) 2. affektív-emocionális (érzelmekre ható) V. A kommunikáló felek egymáshoz való viszonya szerint: 1. közvetlen (szemtől szembe) 2. közvetett (a feladó és a vevő térben és/vagy időben távol vannak)

24 Az emberi kommunikáció csoportosítása VI. A kommunikáció iránya szerint: 1. egyoldalú (aszimmetrikus): az adás folyamatos, de nincs visszacsatolás 2. kölcsönös (szimmetrikus): van visszacsatolás, a feladó és a vevő szerepe folyamatosan változik

25 Üzleti kommunikáció Fogalma: Az üzleti folyamatokban résztvevők, a belső és külső kapcsolatrendszer szereplőinek információközlése, többirányú információcseréje sajátos eszköz, ill. jelrendszer útján

26 Üzleti kommunikáció Célja: többirányú és többsíkú Az üzleti kommunikáció főbb céljai a vállalat felső vezetésében: A vállalati célok megismertetése és elfogadtatása A tulajdonosokkal A munkavállalókkal Környezettel (érdekszférák, pl. szakszervezet, kamara, pénzintézetek, beszállítók, partnerek, önkormányzatok…) Az erőforrások optimális felhasználása, a jövedelmezőség biztosítása, ill. javítása A közösség javaslatainak, észrevételeinek megismerése Stratégiai és operatív tervek kialakítása, elkészítése során a közösség észrevételeinek, javaslatainak érvényesítése Tervek végrehajtásában a közös akarat érvényre juttatása

27 Üzleti kommunikáció Az üzleti kommunikáció főbb céljai a munkafolyamatok végzése során: Optimális folyamatkialakítás a vezetés és a szervezeti egységek között Az összehangolt munkavégzés biztosítása A munkafeltételek információinak átvitele, cseréje a munkavállalók között

28 Üzleti kommunikáció Az üzleti kommunikáció főbb céljai a vállalat és a vállalatot körülvevő környezet kapcsolatában: Kedvező vállalati kép kialakítása Információk szolgáltatása A vállalatról, az egész társadalom és a vállalattal üzleti kapcsolatban állók körében A termékekről, szolgáltatásokról, a vevők és a potenciális vevők számára A vevő vásárlási szándékának előidézése, vásárlási döntéshozatalának elősegítése A vállalattal üzleti kapcsolatban állókkal a feladatvégzés optimális feltételeinek kialakítása

29 Az üzleti kommunikáció kapcsolatrendszere Általános, minden szervezetben előforduló kapcsolati viszonyok ↓ Csoportosítás: számos szempont szerint lehetséges MI: kapcsolat létrejöttének helye szerint: Szervezeten belül Szervezet és a külvilág között jön létre

30 Szervezeten belüli tipikus kapcsolatok 1. Két ember közötti kapcsolat pl. 2 munkatárs; vezető - beosztott 2. Munkacsoporton belüli kapcsolatok pl. csoportos munkavégzés körülményei csoporton belüli munkamegosztás (projektmenedzsment, emberi erőforrás menedzsment) 3. A csoport és a kívülálló személyekkel, más csoportokkal, szervezeti egységekkel létesített kapcsolatok pl. csoport kommunikációja a csoportvezetőn keresztül csoport kommunikációja a vezetői lépcsők figyelmen kívül hagyásával (PROBLÉMA!!)

31 Szervezeten kívüli tipikus kapcsolatok 1. Kapcsolatok a tulajdonosokkal KKV → a tulajdonos a folyamatok aktív résztvevője, funkció ellátása (gazdasági kérdések, marketing, kereskedelem, PR…) Kapcsolatrendszere ugyanaz, mint a vezetőé DE: motiváltsága más!! 2. Kapcsolatok azokkal a személyekkel, szervezetekkel, akik szolgáltatásait igénybe veszi a cég szakértők, tervezők Őrző – védő szolgálat takarítás

32 Szervezeten kívüli tipikus kapcsolatok 3. Kapcsolatok azokkal a szervezetekkel, személyekkel, akik részére végez a vállalat szolgáltatást, illetve akiknek produktumait eladja Magánszemélynek történő értékesítés Nagy- és kiskereskedelmi hálózatokkal kialakult kapcsolatok Export – import ügyletek 4. A törvényekben előírt kötelezettségek teljesítése során kialakuló kapcsolatok Állami intézményekkel való kapcsolattartás (APEH, TB, Nyugdíjbiztosító)

33 Szervezeten kívüli tipikus kapcsolatok 5. Társadalmi kapcsolatok Oktatási, gazdasági, tömegkommunikációs szervezetekkel való kapcsolattartás Szponzorálás – társadalmi akciókban való részvétel

34 A közvetlen emberi kommunikáció helye az üzleti életben Üzleti életben meghatározó a közvetlen emberi kommunikáció → két ember közvetlen kommunikatív kapcsolata, amelyben minden emberi érzékszerv részt vesz

35 Az üzleti kommunikáció információi Üzleti célú információ (↔ közhasznú információ): Egy szűkebb közösség vagy személy, illetve cég érdekeit szolgálja Az üzleti célú információszolgáltatás célja: Az információkereső egyszerű hozzáféréssel, gyorsan, megbízható információhoz juthasson Az információszolgáltatónak fontos tudnia, hogy kielégítő-e az információ a kérdező számára; igénybe veszik-e a szolgáltatást Pl. zöldszámok – díjmentes információszolgáltatás Honlapok – látogatottság mérése Bankok – díjkalkuláció + kapcsolatfelvétel szakértővel

36 Az üzleti kommunikáció információi Az üzleti célú információk főbb csoportjai: belső információk, amelyek magukba foglalják A termékekre, szolgáltatásokra, technológiára, Termékszerkezetre, értékesítési csatornára Ár- és jövedelmezőségre vonatkozó információkat a piac szereplőivel, azok termékeivel, szolgáltatásaival kapcsolatos információk Kínálati – keresleti viszonyok A kialakult és folytonosan változó árak információi a piacon érvényesülő, a versenyt befolyásoló közvetett hatások információi

37 Az üzleti kommunikáció információs rendszere Az üzleti információs rendszer a vállalat környezetére, belső működésére, a vállalat és környezete közötti tranzakciókra vonatkozó információk koordinált és folyamatos begyűjtését, feldolgozását, tárolását és különböző szolgáltatások nyújtását végző személyek, tevékenységek, valamint funkciók ellátását lehetővé tevő hardver- és szoftvereszközök összessége.


Letölteni ppt "A kommunikáció fogalma, folyamata, fajtái. Mi a kommunikáció? fogalomértelmezés – többféle megközelítés (nyelvész, informatikus, művész, pszichológus)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések