Interjú Holstein: Interjútársadalomban élünk

Az előadások a következő témára: "Interjú Holstein: Interjútársadalomban élünk"— Előadás másolata:

1 Interjú Holstein: Interjútársadalomban élünk
beleivódott kultúránkba, napi fogyasztói vagyunk Média, sajtó HR Orvos Utca Szociológia Pszichológia Történelem (oral history) Bűnüldözés (kihallgatás)

2 Interjú Ismerős, magától értetődő kommunikációs forma
Megkönnyíti a kutató helyzetét  azt a benyomást kelti, hogy könnyű módszer, lényegében egyszerű beszélgetés Határozott céllal történő adatgyűjtés valójában A természetes beszédhelyzethez közeli módon, de attól mégis eltérően kell működtetni ahhoz, hogy betöltse a feladatát 2

3 Interjú - A módszerválasztás okai
Előny: Kicsi a vizsgálható alapsokaság Előzmény nélküli kutatás, feltáró jellegű kutatás Bizalmas, kemény módszerekkel nem vizsgálható téma Kérdőív elkészítése előtt – információszerzés Kérdőív tesztelés (pilot study)  ne csak válaszoljanak a kérdésekre, hanem véleményt is mondjanak a kérdésekről A vizsgálandó jelenségnek sok konkrét-egyedi változata, lényeges specifikumok 3

4 Interjú - A módszerválasztás okai
Hátrány: időigényes forrásigényes  adminisztrátorok kutató személyisége kvantitatív kutatók ellenérzései  érvényesség, megbízhatóság 4

5 Az interjúk típusai 1. Az interjúalanyok száma szerint Egyéni
Páros Triád Csoportos 5

6 Az interjúk típusai 2. Fizikai jelenlét szerint Személyes Telefonos
Internetes 6

7 Az interjúk típusai 3. Strukturáltság foka szerint
A strukturáltság két fő összetevője: kérdések mennyire nyitottak az interjúer kontrollkifejtésének erőssége Gyengén strukturált Félig strukturált Erősen strukturált 7

8 Az interjúk típusai Erősen strukturált interjú előny: hátrány:
sok információt kaphatunk, szorosan az eredeti kutatási elképzeléseihez kapcsolódóan gyorsan feldolgozható hátrány: kimaradhatnak fontos információk, melyek hozzátartoznak a témához, de a kutató nem gondolt rá, és így nem tett fel rá konkrét kérdést 8

9 Az interjúk típusai Félig strukturált Előre kidolgozott interjúterv
Meghatározza a feltétlenül érinteni kívánt szempontokat és kérdéseket De: a kérdések lényegét tartja szem előtt, nem a szövegezésüket Nyitott a válaszadó által felvetett szempontokra és gondolatokra Rugalmas a beszélgetés irányításában, de szem előtt tartja a kutatási kérdést. 9

10 Az interjúk típusai Gyengén strukturált interjú előny: hátrány:
meg lehet tudni, hogy a válaszadók hogyan gondolkodnak egy adott témáról, mi az amit ők fontosnak tartanak hátrány: nehéz betájolni hatékonyság tekintetében esetenként nehéz megmondani hogy az új téma ami felvetődik zsákutca–e vagy hasznos nehéz összehasonlítani a különböző interjúk eredményeit, mivel esetleg teljesen más irányba mentek el az egyes interjúalanyok 10

11 Az interjúk típusai 4. Téma alapján, tartalmi szempontból
Spontán interjú Különbözik a hétköznapi beszélgetéstől Az interjúer tudja, hogy interjúhelyzetben van, ismeri a kutatási célt, kérdésfeltevést Tudatos kérdésfeltevés + később lejegyzi a beszélgetést 11

12 Az interjúk típusai - 4. Téma alapján, tartalmi szempontból
Strukturált interjú Leginkább egy kérdőíves adatfelvételhez hasonlítható A kérdések sorrendje kötött, a minimális mértékben lehet eltérni az interjúvázlattól Általában szó szerint tesszük fel a kérdéseket Az interjúvázlat kérdéseinek jelentős részére kötelezően választ vár (szükséges) ezért lehet összehasonlítani a különböző interjúalanyokat csökken a kérdező személyiségének hatása DE: az interjúalany szavaival rögzítik a válaszokat  kérdőív Előny: sok információ Hátrány: nehezebben operacionalizálhatók (kérdőív), kevesebb lehetőség az egyes válaszok mélyebb kifejtésére (félig strukturált vagy mélyinterjú) 12

13 Az interjúk típusai - 4. Téma alapján, tartalmi szempontból
Kevert típusú interjú A beszélgetés egy részében – általában az elején – a kutató strukturált interjúra emlékeztető kérdéseket tesz fel, melyre jól körülhatárolható válaszokat kap Menet közben egyre nyitottabb kérdéseket tesz fel, egyre inkább visszahúzódik, s teret enged a válaszadónak 13

14 Az interjúk típusai - 4. Téma alapján, tartalmi szempontból
Kevert típusú interjú Kérdés1 Válasz 1  Kérdés2 Válasz 2 Kérdés1 részletes kifejtése, megvitatása     Kérdés2 részletes kifejtése, megvitatása 14

15 Az interjúk típusai - 4. Téma alapján, tartalmi szempontból
Életútinterjú Akár a kevert típusú interjú alesete is lehet „Arra kérem, mesélje le az életét…!” Egyszerre készítünk strukturált és mélyinterjút A kérdések egy része kötött – elkerülhetetlen Megkérdezni a legfontosabb életfordulókról De: a válaszok újabb – váratlan – témákat vetnek fel Az interjúalany számára is fontos vállalkozás  legalább egyszer számot vet, elmeséli az életét (egyben mentálhigiénés munka) Genogram  egy család tagjainak rokoni viszonyait mutatja be az interjú alapján 15

16 Az interjúk típusai - 4. Téma alapján, tartalmi szempontból
Mélyinterjú Személyiség mélyrétegeit vizsgálja, tudat alatti réteg, az interjúalany gondolatai közötti kapcsolatok feltérképezése Cserekapcsolat  néhány kutató a saját véleményét is kifejti az interjú alatt  Az interjú készítőjének végig neutrálisnak kell maradni 16

17 Az interjúk típusai - 4. Téma alapján, tartalmi szempontból
Első interjú a szociális munkában Tájékozódás: Problémafeltárás, szociális-családi háttér összegyűjtése céljából interjúznak a klienssel Kapcsolat: bizalom, munkakapcsolat megalapozása, kliens feszültségeinek csökkentése 17

18 Seidman féle fenomenológiai megközelítésű mélyinterjú
Fókuszált élettörténet. A téma kapcsán eljutni a jelenig. Jelenlegi élettapasztalatok. A részvevő konkrét élményeinek részletei a kutatott témában. Reflexió. Az értelmezésre, élethelyzetre történő reflektálás. Kommentálják élményeik értelmezését

19 Interjú hossza Előre meghatározni Javasolt: 90 perc
időbeosztás, feldolgozhatóság, résztvevő előzetes tájékoztatása, idejük beosztása szorongást vált ki a meghatározatlan időtartam Javasolt: 90 perc koncentráció Ragaszkodni az időtartamhoz: résztvevő bizalma 19

20 A résztvevők körének meghatározása, kapcsolatteremtés
Kapcsolatteremtés, első kontaktus: kihat a kutatás további szakaszára. Ismerősök meginterjúvolása – „minél könnyebben érjük el a résztvevőket, annál bonyolultabb lesz az interjú.” Beosztott, tanítvány: hierarchikus rendszerben kiszolgáltatottá válik Ismerős, barát: korábbi kapcsolat behatárolja a lehetőségeket, más szerep, Korlátozott kód használata, nincs kellő távolság 20

21 A résztvevők körének meghatározása, kapcsolatteremtés
Hivatalos személyeken keresztül történő elérés. A megbízó szervezet biztosítja a résztvevőkhöz való eljutást  úgy tűnik, hogy a kutató magasabb fokon áll a hierarchiában.  kollégákon keresztül érdemes felvenni a kapcsolatot. Intézményben/cégnél végzett kutatás – csak a vezető tudtával Gyerek – szülőn/gyámon keresztül iskolában – igazgató is iskolán kívül – csak szülő 21

22 A résztvevők körének meghatározása, kapcsolatteremtés
Informális vezetőn keresztül történő elérés Erkölcsi tekintélye legitimál Távolmaradása gyanús „Önjelölt tekintély”  távolságtartás a többi csoporttag részéről  bumeráng-hatás 22

23 A résztvevők körének meghatározása, kapcsolatteremtés
3. félnek csak az elérésben érdemes közreműködnie, de nem a kapcsolatfelvételben  torzít telefon rövid bemutatkozás hogyan jutottunk el hozzá (ki a 3. fél?) személyes találkozó megbeszélése NE kérdezzünk rá, hogy vállalja-e az interjút! 23

24 A résztvevők körének meghatározása, kapcsolatteremtés
Személyes találkozó „Fontos vagy!”, tisztelet kinyilvánítása Környezet megismerése (lakóhely, munkahely) Csoportos találkozó  egy potenciális résztvevő szkepticizmusa átragad a többiekre informális és közvetlen, kevésbé rámenős Könnyű elérés Olcsó, gyors Vázoljuk röviden, mit várunk a kutatástól, a résztvevőtől. 24

25 A résztvevők kiválasztása
Releváns legyen számára a téma Kapcsolatfelvétel bonyolultsága Együttműködési készség Kommunikációs képesség Tipikus/speciális eset 25

26 A résztvevők kiválasztása
„Céltudatos mintavételi eljárás”: tipikus eset, deviáns eset, kényes eset „Maximális variáció” a kutató elemzi a potenciális populációt, értékeli a max. kiterjedési kört helyszínekre, emberekre egyaránt vonatkozhat cél: a legszélesebb variációból való merítés „Negatív esetek”: néhány olyan részvevő, akik nem potenciális részvevő 26

27 A résztvevők kiválasztása
Hólabda módszer túl homogén  több indítási pont Résztvevők száma menet közben alakuló kutatási terv, nincs konkrét szám új szempontok a kutatásban  új résztvevők minőség az előtérben a mennyiség helyett Kvalitatív kutatáshoz ne kvantitatív előfeltételezéssel/attitűddel közelítsünk („Minél több, annál tudományosabb”) 27

28 A résztvevők kiválasztása
Elegendő résztvevő a résztvevők köre és a helyszínek úgy tükrözik a teljes populációt, hogy a mintán kívül lévőknek lehetőségük van a mintába beválasztottak tapasztalataihoz kapcsolódni. minden kategóriából több résztvevőt! információ telítődése Kb. 25 résztvevő Idő, pénz, kérdezők – praktikus szempontok DE: túl kevés résztvevő  hibás következtetések 28

29 Időpont, helyszín Résztvevő választ, kutató alkalmazkodik
kényelmes, biztonságos nyilvános hely  zaj, intimitás hiánya, zavaró „fültanúk” Írásban megerősíthető a találkozó + megköszönni a találkozót  bizalom erősítése, tisztelet Résztvevő távolmaradása – a gyenge kommunikáció is okozhatja  saját elérhetőségünk megadása 29

30 Az interjúk ütemezése A) Adatgyűjtés és elemzés szakaszainak az integrálása. Néhány interjú – elemzés – újabb kérdések felmerülése. Előny: emlékszünk a szituációra ↕ B) Összes interjú elkészítése. A későbbi résztvevőkre a kutató önkéntelenül is rákényszeríti az előző interjúk tapasztalatait.  minimalizálni 30

31 Kérdezéstechnika Érdeklődés
aktív odafigyelés Mit mond „belső hang” – mit akar kifejezni  metakommunikáció az interjú folyamata – idő beosztása, részvevő energiái, technika kezelése, végszavak megragadása beszédvágy elnyomása, ne szakítsd félbe a választ  kérdések lejegyzése - kulcsszavak interjú képe  kevés és ritka a kérdező szövege 31

32 Kérdezéstechnika Az elhangzottak követése, reagálás
ne tegye fel újra ua. kérdést Megerősítés, rákérdezés, ha az elhangzottak nem érthetőek odafigyelés kimutatása sugallni, hogy nem a résztvevő volt érthetetlen pl. „Még egyszer…?!” „Összefoglalná…!” jelentéshordozó kifejezések megvilágítása + szleng pl. „Mit jelent az, hogy … 32

33 Kérdezéstechnika Sugalmazást kerülni!
hanghordozás, szórend „Tényleg…?”, „Ugye…?” Nyílt kérdések hosszan kifejtő Pl. „rekonstruálja egy átlagos munkanapját!” Első kérdést előre tudni, megfogalmazni! alaposan átgondolni, kihat az egész interjúra „Visszhang technika”: „..bla-bla…Beszélne erről bővebben?!” ne túl gyakran! 33

34 Kérdezéstechnika Szituáció kreálása bezárkózás, formális beszéd esetén
kizökkent, felfrissít „Hogyan/mit mondana nekem, ha a férje, testvére…. lennék?!” Mondjon egy történetet le is blokkolhatja a válaszadót 34

35 Kérdezéstechnika „hangkulissza” szükségtelen, zavaró („igen, igen…” „Aha…!”) Nevetés értelmezése. Vicces, ironikus, keserű nevetések megkülönböztetése Nonverbális és a verbális kommunikáció összevetése – ellentétes is lehet  okait feltárni 35

36 Kérdezéstechnika Egyszerre csak egy kérdést! (NE: egymástól eltérő kérdéseket!)  információvesztés (sürgetés, rövid válasz, csak 1 válasz) Érthető (rövid) kérdés. Hosszabb kifejtés esetén  a kérdés megerősítése (pl. „tehát a kérdésem…”) Reagálás  interjú továbbgördítése „mire gondolt pontosan…? Hirtelen témaváltás  zavaró  átkötés, magyarázat 36

37 Technika Érdemes diktafont használni csak az interjú kezdetén zavaró
ellenőrizhetőség, pontosság bizonyítható, mit mondtak  védelem a résztvevőnek és a kutatónak egyaránt csak az interjú kezdetén zavaró mikrofon – jobb hangminőség, de zavaróbb próbafelvétel 37

38 Rögzítés Időtartam Szabályok 38