A MEGFIGYELÉS Hosszabb-rövidebb ideig tartó észlelés, mely bizonyos hatások okozta jelenségek, folyamatok megfigyelésére ad lehetőséget.

Az előadások a következő témára: "A MEGFIGYELÉS Hosszabb-rövidebb ideig tartó észlelés, mely bizonyos hatások okozta jelenségek, folyamatok megfigyelésére ad lehetőséget."— Előadás másolata:

1 A MEGFIGYELÉS Hosszabb-rövidebb ideig tartó észlelés, mely bizonyos hatások okozta jelenségek, folyamatok megfigyelésére ad lehetőséget.

2 A MEGFIGYELÉS Segítségével közvetlen információk szerezhetők
Alkalmazható önállóan és más módszerekkel A hétköznapi életben is folytatunk megfigyeléseket, ezek azonban spontán módon zajlanak le. A tudományos megfigyelés ezektől lényegesen különbözik!

3 A tudományos megfigyelés
Jellemzői: Tudatos Fókuszált, céltudatos, koncentrált Szisztematikus – tervszerű és rendszerezett Objektivitásra törekszik

4 A tudományos megfigyelés jellemzői
Tudatos a megfigyelés pontosan meghatározott céllal történik, ami a kutatás különböző szakaszaiban eltérő lehet Fókuszált A lehetséges megfigyelési egységek tudatos meghatározása

5 A tudományos megfigyelés jellemzői
Szisztematikus, tervszerű, rendszerezett konkrét megfigyelési terv szerint végezzük, mely tartalmazza a szempontokat, a lehetőségeket és a technikákat Objektivitás a megfigyelő előzetes elképzelése, állásfoglalása nem befolyásolhatja a megfigyelés eredményeit

6 A megfigyelés célja Kutatási probléma megfogalmazása – a kutatás célját a megfigyelés nyomán fogalmazzuk meg A hipotézis megfogalmazása – a kutatás célja már megfogalmazódott, de a hipotézis megfogalmazásához újabb információkra van szükség Megfigyelési szempontok kialakítása – előzetes megfigyelés Elemezhető adatok gyűjtése – konkrét szempontok alapján a jelenségek sokoldalú, alapos tanulmányozása

7 A MÓDSZER KIALAKÍTÁSA Etnográfiai leírások Karosszék-etnológia Boas
Kereskedő Katonák Követek Misszionáriusok Karosszék-etnológia Boas Malinowski

8 A MÓDSZER KIALAKÍTÁSA Az antropológia ismérvei
A „kultúra”, mint a kutatás központi eleme Összehasonlító módszer Holista szemlélet Kulturális relativizmus, etnocentrikus szemlélet elvetése Terepmunka, résztvevő megfigyelés

9 A megfigyelés fázisai: a terep kiválasztása
Behatárolás Elérhetőség Módszer alkalmazásának lehetőségei Lehetséges szerepek Előzetes ismeretek Engedélyek

10 A megfigyelés fázisai: a terepmunka előkészítése
Szakirodalom Etikai és jogi kérdések Álcázott vizsgálatok Sztereotípiák felismerése

11 A megfigyelés fázisai: integráció
Fedőtörténet Kapcsolatfelvétel Ajándék Kulcsadatközlő Etnocentrikus gondolkodás elvetése

12 A megfigyelés fázisai: fókuszpontok meghatározása
Térhasználat Szerepek Interakciók Környezet Önreflexió

13 A megfigyelés 3 típusa – Borsányi László
közvetett megfigyelés: - közvetett úton szerzett információk, - az ember fizikai környezetében jelentkező elhasználtság külsődleges nyoma - pl. Átány, temető, lakás, könyvek

14 A megfigyelés 3 típusa – Borsányi László
2. Feltűnést kerülő megfigyelés: Nem pusztán az egyének, közösségek életének a lenyomatait, tárgyiasult oldalát vizsgálja, hanem a közösség komplex életét, pl. az interakciókat is.

15 A megfigyelés 3 típusa – Borsányi László
2. Feltűnést kerülő megfigyelés: De: a háttérben maradva! Jelenléte a legminimálisabb mértékben befolyásolja a az eseményeket, azok tőle függetlenül zajlanak. Már a vizsgált közösség tagjai is jelen vannak Pl. az embereken megfigyelhető külsődleges jelek, nonverbális jelek, metakommunikáció, térhasználat, nyelvhasználat megfigyelése

16 A megfigyelés 3 típusa – Borsányi László
3. Résztvevő megfigyelés A megfigyelő aktívan részt vesz az eseményekben.

17 A megfigyelő lehetséges szerepei: Gold-féle tipológia
egészen részt vevő megfigyelés valódi identitása és célja nem ismert azok előtt, akiket megfigyel igyekszik velük együttműködni, lehetőség szerint követi és elsajátítja a megkívánt szerepeket

18 A megfigyelő lehetséges szerepei: Gold-féle tipológia
1. egészen részt vevő megfigyelés valódi résztvevő / tetteti, hogy valódi résztvevő  a kívülálló résztvevőnek látja  ismerni kell a viselkedési szabályokat

19 A megfigyelő lehetséges szerepei: Gold-féle tipológia
1. egészen részt vevő megfigyelés etikai kérdés  megtévesztjük a megfigyeltet cél: megbízhatóbb adatok, természetesebb a megfigyeltek viselkedése  ha tudják, hogy megfigyelik őket, változtatnak a viselkedésükön (kedvezőbb benyomás, negatívumok eltitkolása)

20 A megfigyelő lehetséges szerepei: Gold-féle tipológia
1. egészen részt vevő megfigyelés De: a kutató részvétele is befolyásolhatja az eseményeket pl. az ő javaslatát követik Bárminek amit tesz/nem tesz, hatása van a megfigyelt jelenségre  HAWTHORNE-hatás

21 A megfigyelő lehetséges szerepei: Gold-féle tipológia
2. megfigyelőként részt vevő a kutató teljes mértékben részt vesz a csoport cselekvéseiben, de nyíltan vállalja, hogy közben kutatást is végez

22 A megfigyelő lehetséges szerepei: Gold-féle tipológia
3. Résztvevőként megfigyelő a megfigyeltekkel folyamatos interakcióban áll, de nem tesz úgy, mintha maga is résztvevő volna

23 A megfigyelő lehetséges szerepei: Gold-féle tipológia
4. egészen megfigyelő egyáltalán nem válik a megfigyelt jelenség részesévé, s nincs interakcióban a megfigyeltekkel nem befolyásolja a szituációt, de cserébe kevésbé mélyrehatóak a megfigyelései

24 A megfigyelő lehetséges szerepei: Gold-féle tipológia
eltérő helyzetek  eltérő szerepek a részvétel folyamatos változása is elképzelhető módszertani és etikai kérdések ellentmondása

25 Megfigyelési technikák
Segítségükkel kiemeljük és rögzítjük a megfigyelés tárgyát képező folyamatokat Fajtái: Kódolás nélküli rögzítés: a látott jelenség saját nyelvi formulákkal való rögzítése Kódolással történő rögzítés: értékelési szempontok alapján történő rögzítés

26 Kódolás nélküli rögzítés
Naplók, feljegyzések: szituáció, folyamat, viselkedés rögzítése, kötetlen feljegyzése Teljes körű jegyzőkönyvezés: a megfigyelt folyamatban tapasztalható minden meg-nyilvánulás rögzítése (teljesség), segítségével összehasonlíthatók a különböző időpontokban, v. személyek által végzett megfigyelések Szelektív jegyzőkönyvezés: a megfigyelt jelenségeknek csak egy adott körét rögzítjük (konkrét jelenségeket konkrét szempontok alapján figyelünk meg)

27 Kódolással történő rögzítés
Rögzítés becslési skálával: meghatározott szempontok alapján felállított skálán helyezzük el a jelenségeket Jelrendszeres és grafikus rögzítés: előre meg-adott szimbólumok segítségével rögzítjük a tapasztaltakat Kategóriarendszeres rögzítés: előre felállított kategóriák előfordulásának rögzítése

28 Zavaró tényezők a megfigyelésben
A szituáció: Előre nem látható események, problémák Az adott pillanatot tudjuk megfigyelni, nem ismerjük az előzményeket A megfigyelő személye: Nem mindenki jó megfigyelő A megfigyelő is ember! (érzelmek, előítéletek) A jó megfigyelő: szimpatikus semlegességet tanúsít a megfigyelt jelenséggel, szituációval kapcsolatban

29 Zavaró tényezők a megfigyelésben
Eszköz A technikai eszközök segítségével sem tudunk mindent rögzíteni (nem láthat egyszerre mindent a kamera – hogy mit lát, rajtunk múlik) Az eszköz jelenléte is zavaró lehet

30 A megfigyelés lezárása
A terep megtartása Elemzés Kontroll Sűrű leírás Publikáció