Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. Másfél békés évszázad 7. osztály. 1711-1848: a békés fejlődés időszaka Szolnokon  „A nagy, sáros, sivár parasztfalu” lakossága az említett időszak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. Másfél békés évszázad 7. osztály. 1711-1848: a békés fejlődés időszaka Szolnokon  „A nagy, sáros, sivár parasztfalu” lakossága az említett időszak."— Előadás másolata:

1 1. Másfél békés évszázad 7. osztály

2 : a békés fejlődés időszaka Szolnokon  „A nagy, sáros, sivár parasztfalu” lakossága az említett időszak alatt három- négyezerről közel tízezerre nőtt.

3 Nemzetiségi és vallási összetétel  A 18. században többségben magyarok lakták a várost, de németek és szlovákok is betelepültek.  A katolikus vallás még egyeduralkodó. Ferences szerzetesek végzik az anyakönyvezést.

4 A város négy elkülönülő része a Vár a Katonaváros A várban német őrség, csökkenő létszámmal. Katonavárosban adómentes magyar katonák és családtagjaik éltek

5 a Kamaraváros. a Külsőváros (a parasztváros) A Kamaravárosban a sóraktározással, szállítással kapcsolatos épületek, intézmények, és a tutajok faanyagának lerakata állt. Külsőváros a jobbágyok, sóval-fával dolgozó béresek, a kevés számú iparos és kereskedő lakhelye volt.

6 Ilyennek látta a Tisza-part képét Szolnok szülötte, Verseghy Ferenc, gyermekkorára emlékezve: „...Én kül Szolnoknak sükeres térségeit áldom, hol remegő szemeimbe az első napragyogás ötlött. Itt hempelyeg enyves iszapjánn a’ Tiszavíz; itt omlik ölébe Zagyvánk. Egybevegyült vizeinn a szőke folyónak a’ szép híd: a’ Szandai dombig két sor fűzfa között izmos töltések; utánnok szőllők a’ Varsányi határig. Legmagasabb partyánn a’ víznek látszik az egyház, a’ sótár ’s a’ hajdani földvár...”

7 Emléktábla a Verseghy Gimnázium falán

8 A város igazgatása A várost választott bíró és a 12 tagú tanács irányította. Ők a tehetős polgárok közül kerültek ki. A legfontosabb hivatal a sót forgalmazó sóhivatal, amely nagy állami (kamarai) bevételt szedett be.

9 Városi tisztségviselők 1731-től a hídvámot a város szedte be. Ennek a jogát a Kamarától megvásárolta. A hídjövedelemre ügyelt a hídbíró.  Mi lehetett a feladata a malomgazdának, a városgazdának és a borbírónak?

10 Megoldás A malomgazda a malmok adóit, a városgazda a város gazdálkodását, a borbíró a boradóból befolyt jövedelmeket ellenőrizte.

11 A várost terhelő kötelezettségek  Az államnak fizetett hadiadó,  a közmunkák,  a hadsereg ellátásának és szállításának kötelezettsége,  a vármegyének teljesítendő adók és közmunkák (utak, gátak karbantartása, építése).  Az egyházi tizedet a váci püspöknek fizette a város katolikus lakossága.

12 Földművelés  A város határa viszonylag kicsi, az is a Kamara tulajdona, tőle bérelték a szolnokiak.  Nem kedvezett a Tisza és a Zagyva gyakori áradása, ami ellen ebben a korszakban még nem tudtak védekezni. Dohánytermesztés

13 Földművelés  Hagyományos kétnyomásos gazdálkodás zajlott,  még nem trágyázták a földeket.

14 A Tisza sok embernek adott munkát és megélhetést A nádvágóknak…

15 …a halászoknak…

16 …a só fuvarozásával, kirakodásával, a faúsztatással, fafeldolgozással foglalkozóknak.

17 A mesterek zöme a lakosság ellátásához járult hozzá  asztalos,  ács,  kerékgyártó,  ruhát, lábbelit készítő,  építőipari tevékenységet folytató,  egyéb szolgáltatást végző:  kovács,  lakatos,  molnár,  mészáros,  pék.

18 A város 1729-ben vásártartási jogot kapott Főleg gabonát és állatot árultak az időszakonként megtartott vásárban.

19 A városiasodás kezdetei Vendégfogadó, postakocsi-állomás fogadja a sáros utakkal elégedetlen utazókat.

20 A római katolikus templom 1718-ban épült. Az épület déli szárnyán rendházat építettek.

21 Az első városias épületek Az 1811-ben épült Városháza

22 1835-ben megnyitják az első ferences kisgimnáziumot, ahol színvonalas oktatás folyik. (Ma: katolikus iskola)

23 A Vártemplom 1824-ben készült el. Tervezője és kivitelezője Homályossy Ferenc szolnoki mester volt. A templom falaiba beépítették a lebontott Szulejmán szultán dzsámi köveit is.

24 Pusztító természeti csapások A békés időszakban a járványok és a természeti katasztrófák gyötörték meg a város lakóit. Többször leégett, sáskajárás, éhínség, pestis és kolerajárvány is pusztította.

25 A Xavéri Szent Ferenc kápolna: a 480 szolnokit elragadó pestisjárvány emlékére épült

26 A sokszor újjáéledő város szimbóluma  A romjaiból sokszor újjáépített város és hozzá ragaszkodó lakóinak viszonyát fejezi ki a város címere.  A pelikános címert 1761-ben készíttette az elöljáróság.

27

28 Ebben is a Tiszán úsztatott fának, és a Tisza vízi útjának volt legnagyobb szerepe. Ügyes ácsmesterekből vállalkozók lettek. A 19. század első felében megindult az iparosodás

29 Szolnoknál a Tiszán ötven vízimalom működött

30 1847-ben átadják a forgalomnak a pest- szolnoki vasútvonalat Az Indóház: első vasúti állomásunk


Letölteni ppt "1. Másfél békés évszázad 7. osztály. 1711-1848: a békés fejlődés időszaka Szolnokon  „A nagy, sáros, sivár parasztfalu” lakossága az említett időszak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések