Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaJózsef Barta Megváltozta több, mint 9 éve
1
1. Másfél békés évszázad 7. osztály
2
1711-1848: a békés fejlődés időszaka Szolnokon „A nagy, sáros, sivár parasztfalu” lakossága az említett időszak alatt három- négyezerről közel tízezerre nőtt.
3
Nemzetiségi és vallási összetétel A 18. században többségben magyarok lakták a várost, de németek és szlovákok is betelepültek. A katolikus vallás még egyeduralkodó. Ferences szerzetesek végzik az anyakönyvezést.
4
A város négy elkülönülő része a Vár a Katonaváros A várban német őrség, csökkenő létszámmal. Katonavárosban adómentes magyar katonák és családtagjaik éltek
5
a Kamaraváros. a Külsőváros (a parasztváros) A Kamaravárosban a sóraktározással, szállítással kapcsolatos épületek, intézmények, és a tutajok faanyagának lerakata állt. Külsőváros a jobbágyok, sóval-fával dolgozó béresek, a kevés számú iparos és kereskedő lakhelye volt.
6
Ilyennek látta a Tisza-part képét Szolnok szülötte, Verseghy Ferenc, gyermekkorára emlékezve: „...Én kül Szolnoknak sükeres térségeit áldom, hol remegő szemeimbe az első napragyogás ötlött. Itt hempelyeg enyves iszapjánn a’ Tiszavíz; itt omlik ölébe Zagyvánk. Egybevegyült vizeinn a szőke folyónak a’ szép híd: a’ Szandai dombig két sor fűzfa között izmos töltések; utánnok szőllők a’ Varsányi határig. Legmagasabb partyánn a’ víznek látszik az egyház, a’ sótár ’s a’ hajdani földvár...”
7
Emléktábla a Verseghy Gimnázium falán
8
A város igazgatása A várost választott bíró és a 12 tagú tanács irányította. Ők a tehetős polgárok közül kerültek ki. A legfontosabb hivatal a sót forgalmazó sóhivatal, amely nagy állami (kamarai) bevételt szedett be.
9
Városi tisztségviselők 1731-től a hídvámot a város szedte be. Ennek a jogát a Kamarától megvásárolta. A hídjövedelemre ügyelt a hídbíró. Mi lehetett a feladata a malomgazdának, a városgazdának és a borbírónak?
10
Megoldás A malomgazda a malmok adóit, a városgazda a város gazdálkodását, a borbíró a boradóból befolyt jövedelmeket ellenőrizte.
11
A várost terhelő kötelezettségek Az államnak fizetett hadiadó, a közmunkák, a hadsereg ellátásának és szállításának kötelezettsége, a vármegyének teljesítendő adók és közmunkák (utak, gátak karbantartása, építése). Az egyházi tizedet a váci püspöknek fizette a város katolikus lakossága.
12
Földművelés A város határa viszonylag kicsi, az is a Kamara tulajdona, tőle bérelték a szolnokiak. Nem kedvezett a Tisza és a Zagyva gyakori áradása, ami ellen ebben a korszakban még nem tudtak védekezni. Dohánytermesztés
13
Földművelés Hagyományos kétnyomásos gazdálkodás zajlott, még nem trágyázták a földeket.
14
A Tisza sok embernek adott munkát és megélhetést A nádvágóknak…
15
…a halászoknak…
16
…a só fuvarozásával, kirakodásával, a faúsztatással, fafeldolgozással foglalkozóknak.
17
A mesterek zöme a lakosság ellátásához járult hozzá asztalos, ács, kerékgyártó, ruhát, lábbelit készítő, építőipari tevékenységet folytató, egyéb szolgáltatást végző: kovács, lakatos, molnár, mészáros, pék.
18
A város 1729-ben vásártartási jogot kapott Főleg gabonát és állatot árultak az időszakonként megtartott vásárban.
19
A városiasodás kezdetei Vendégfogadó, postakocsi-állomás fogadja a sáros utakkal elégedetlen utazókat.
20
A római katolikus templom 1718-ban épült. Az épület déli szárnyán rendházat építettek.
21
Az első városias épületek Az 1811-ben épült Városháza
22
1835-ben megnyitják az első ferences kisgimnáziumot, ahol színvonalas oktatás folyik. (Ma: katolikus iskola)
23
A Vártemplom 1824-ben készült el. Tervezője és kivitelezője Homályossy Ferenc szolnoki mester volt. A templom falaiba beépítették a lebontott Szulejmán szultán dzsámi köveit is.
24
Pusztító természeti csapások A békés időszakban a járványok és a természeti katasztrófák gyötörték meg a város lakóit. Többször leégett, sáskajárás, éhínség, pestis és kolerajárvány is pusztította.
25
A Xavéri Szent Ferenc kápolna: a 480 szolnokit elragadó pestisjárvány emlékére épült
26
A sokszor újjáéledő város szimbóluma A romjaiból sokszor újjáépített város és hozzá ragaszkodó lakóinak viszonyát fejezi ki a város címere. A pelikános címert 1761-ben készíttette az elöljáróság.
28
Ebben is a Tiszán úsztatott fának, és a Tisza vízi útjának volt legnagyobb szerepe. Ügyes ácsmesterekből vállalkozók lettek. A 19. század első felében megindult az iparosodás
29
Szolnoknál a Tiszán ötven vízimalom működött
30
1847-ben átadják a forgalomnak a pest- szolnoki vasútvonalat Az Indóház: első vasúti állomásunk
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.