Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Arkhimédész (kb. i. e. 287.,Szürakuszai – i. e. 212., Szürakuszai )

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Arkhimédész (kb. i. e. 287.,Szürakuszai – i. e. 212., Szürakuszai )"— Előadás másolata:

1 Arkhimédész (kb. i. e. 287.,Szürakuszai – i. e. 212., Szürakuszai )

2 Arkhimédész egyszerre volt: Arkhimédész egyszerre volt: Természettudós Természettudós Matematikus Matematikus Mérnök Mérnök Fizikus Fizikus Csillagász Csillagász Filozófus Filozófus

3 Életéről Fiatalabb éveiben Egyiptomban, Alexandriában élt. Fiatalabb éveiben Egyiptomban, Alexandriában élt. Itt ismerkedett meg Eratoszthenésszel. Itt ismerkedett meg Eratoszthenésszel. Tudományos eredményeiről nagyrészt kettejük baráti-tudományos levelezéséből tudunk. Tudományos eredményeiről nagyrészt kettejük baráti-tudományos levelezéséből tudunk.

4 Felfedezések és találmányok,,Bár ezek a találmányok olyan hírnevet szereztek számára, hogy bölcsessége több, mint emberi, nem tartotta méltónak, hogy írásos munkát hagyjon hátra ilyen témákról, hanem mivel a mechanikát és mindenféle mesterséget, melynek célja az alkalmazás és a haszon, méltatlannak és piszkosnak tekintett, minden igyekezetével azokra a spekulációkra adta magát, amelyeknek szépségét, finomságát nem szennyezte be az élet közönséges szükségleteinek érintése,, – Plutarkhosz: Marcellus,,Bár ezek a találmányok olyan hírnevet szereztek számára, hogy bölcsessége több, mint emberi, nem tartotta méltónak, hogy írásos munkát hagyjon hátra ilyen témákról, hanem mivel a mechanikát és mindenféle mesterséget, melynek célja az alkalmazás és a haszon, méltatlannak és piszkosnak tekintett, minden igyekezetével azokra a spekulációkra adta magát, amelyeknek szépségét, finomságát nem szennyezte be az élet közönséges szükségleteinek érintése,, – Plutarkhosz: MarcellusPlutarkhosz

5 Arkhimédész arról vált széleskörűen ismertté, hogy Egyiptomban, a földek öntözésére megszerkesztette vízemelő gépezetét, az arkhimédeszi csavart. Arkhimédész arról vált széleskörűen ismertté, hogy Egyiptomban, a földek öntözésére megszerkesztette vízemelő gépezetét, az arkhimédeszi csavart. Az arkihimédeszi csavar egy víz emelésére alkalmas egyszerű gép, amelyet például arra lehet használni, hogy a vizet az alacsonyabban fekvő vízfelszíntől a magasabban fekvő öntözendő területre juttassák. Az arkihimédeszi csavar egy víz emelésére alkalmas egyszerű gép, amelyet például arra lehet használni, hogy a vizet az alacsonyabban fekvő vízfelszíntől a magasabban fekvő öntözendő területre juttassák. A szerkezet egy ferde hengerből és egy benne forgó vastag menetű csavarból áll. A szerkezet egy ferde hengerből és egy benne forgó vastag menetű csavarból áll. A csavar elforgatására a víz fokozatosan emelkedik a menetben, végül a tetején kifolyik. A csavar elforgatására a víz fokozatosan emelkedik a menetben, végül a tetején kifolyik.

6 Arkhimédész a matematikában Kreativitása és éleselméjűsége minden reneszánsz előtti európai matematikusét felülmúlta. Kreativitása és éleselméjűsége minden reneszánsz előtti európai matematikusét felülmúlta. Olyan helyiértékes számrendszert állított fel és használt, amiben a számokat 1064-ig le tudta írni. Olyan helyiértékes számrendszert állított fel és használt, amiben a számokat 1064-ig le tudta írni. Olyan heurisztikus statisztikán alapuló módszert fejlesztett ki, amit ma integrálszámításnak neveznénk, és aminek helyességét egzakt geometriai módszerekkel bizonyította be. Olyan heurisztikus statisztikán alapuló módszert fejlesztett ki, amit ma integrálszámításnak neveznénk, és aminek helyességét egzakt geometriai módszerekkel bizonyította be. Bebizonyította, hogy a kör kerületének és átmérőjének aránya ugyanannyi, mint területének és sugara négyzetének az aránya. Bebizonyította, hogy a kör kerületének és átmérőjének aránya ugyanannyi, mint területének és sugara négyzetének az aránya.

7 Ő volt az első olyan matematikus, aki a mechanikai görbéket (a mozgó testek pályáit) legitim módon vizsgálható objektumoknak tekintette. Ő volt az első olyan matematikus, aki a mechanikai görbéket (a mozgó testek pályáit) legitim módon vizsgálható objektumoknak tekintette. Arkhimédész a sokszögekből közelítve határozta meg π értékét. Arkhimédész a sokszögekből közelítve határozta meg π értékét.π

8 Arkhimédész a fizikában Bevezette a sűrűség fogalmát Bevezette a sűrűség fogalmát A törvény így hangzik: A törvény így hangzik: Minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat, amelynek nagysága egyenlő a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával. Minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat, amelynek nagysága egyenlő a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával. Létrehozta a statika tudományát, leírta az emelőt és a hidrosztatikai egyensúlyt. Létrehozta a statika tudományát, leírta az emelőt és a hidrosztatikai egyensúlyt. Meghatározta a tömegközéppont fogalmát, és számos geometriai alakzatét ki is számolta. Meghatározta a tömegközéppont fogalmát, és számos geometriai alakzatét ki is számolta.

9 Arkhimédész ismert művei: A síkok egyensúlyáról A síkok egyensúlyáról A parabola területéről A parabola területéről A gömbről és a hengerről A gömbről és a hengerről A körmérés A körmérés A csigavonalakról; a konoidokról és szferoidokról A csigavonalakról; a konoidokról és szferoidokról Homokszámítás Homokszámítás Az úszó testekről Az úszó testekről


Letölteni ppt "Arkhimédész (kb. i. e. 287.,Szürakuszai – i. e. 212., Szürakuszai )"

Hasonló előadás


Google Hirdetések