Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Irán. Etnikumok Iránban Irán népességének etnikai megoszlása Perzsa 51% Azeri türk24% Mázandaráni 8% Kurd 7% Arab 3% Belúdzs 2% Lúr 2% Türkmén 2%

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Irán. Etnikumok Iránban Irán népességének etnikai megoszlása Perzsa 51% Azeri türk24% Mázandaráni 8% Kurd 7% Arab 3% Belúdzs 2% Lúr 2% Türkmén 2%"— Előadás másolata:

1 Irán

2

3 Etnikumok Iránban

4 Irán népességének etnikai megoszlása Perzsa 51% Azeri türk24% Mázandaráni 8% Kurd 7% Arab 3% Belúdzs 2% Lúr 2% Türkmén 2%

5 Irán népességének vallási megoszlása Síita muszlim85% Szunnita muszlim14% Keresztény, zoroasztriánus, bahái, zsidó 1%

6 Regionális pozíciók régió egyik regionális nagyhatalma (másik kettő Izrael és Törökország) korábbi regionális egyensúly (=Irak) felborult “ellenséges gyűrű”, mégis stratégiai pozíciói erősödtek (“nagy nyertes”) pedig:

7

8 The President's State of the Union Address January 29, 2002 North Korea …Iran…Iraq..States like these, and their terrorist allies, constitute an axis of evil, arming to threaten the peace of the world. By seeking weapons of mass destruction, these regimes pose a grave and growing danger. They could provide these arms to terrorists, giving them the means to match their hatred. They could attack our allies or attempt to blackmail the United States. In any of these cases, the price of indifference would be catastrophic.

9 Előzmények

10 1941: Mohamed Reza Pahlavi

11 1951: Mohamed Moszadek

12 Moszadek Olajszektor államosítása 1953: Ajax hadművelet: CIA szervezte puccs –parlament: sah trónfosztása –síita vallási vezetés megosztott –Tudeh is –sah külföldre –CIA ügynökök, hadsereg mozgósítása, Moszadek megdöntése –Sah visszatér: megtorlás –amerikai befolyás: olajipar 40%-a

13 Reza Pahlavi sah ( ) Nyugatias reformok Lakosság többsége szegénységben Ellenzék brutális elnyomása SAVAK

14 A sah és felesége, Farah Az iráni elit elnyugatiasodott

15 A sah amerikai elnökökkel

16 1961: fehér forradalom felülről végrehajtott kapitalizáció nyugatias modernizáció szekularizáció abszolutisztikus uralom nemzeti ellenzék + síita vallási vezetők iparosítás agrárreform fogyasztói társadalom széles középrétegek urbanizáció 1971: monarchia évfordulója

17 Koronázás

18 Persepolisi ünnepségek

19

20 Fegyverkezés világelső (költségvetés harmada) legkorszerűbb amerikai technika Carter 1977: 7 AWACS amerikai szakértők

21 A sah és Jimmy Carter

22 Az iráni iszlám forradalom

23 70-es évek vége sah ellenes összefogás: síiták, nemzeti ellenzék, baloldal demonstrációk, sortüzek szükségállapot 1979 január 16: sah elhagyja Iránt 1979 január 31: Khomeini visszatér iszlamizáció baloldal dilemmái november 4: diákok elfoglalják amerikai nagykövetséget

24 Sah ellenes tüntetések

25 Sah-ellenes erők Olajipari munkások Diákok, értelmiségiek Középosztály-beli üzletemberek Iráni nacionalisták Vallási vezetők

26 USA-ellenesség

27 Anarchia és forradalom A sah január 16-án elhagyja Iránt

28 Khomeini Khomeini február 11-én visszatér Iránba

29

30 Síita vallási vezetés egyeduralma 1978: Iszlám Köztársasági Párt választásokon abszolút többség Alkotmány 5., 57., 107. Cikkely Medzslisz Őrök Tanácsa Iszlám Forradalmi Bizottságok, Iszlám Forradalmi Gárda Forradalmi Bíróságok Dzsihád-Bizottságok

31 Rúh Alláh al-Khomeini : sah ellenes demonstráció 60-as évektől sah ellenes felkelés vezetője 1963: felkelés Kumban - leverik Khomeini 1964-től száműzetésben (1975-ig Nedzsef, majd Algír) 1979: iszlám forradalom győzelme

32

33

34 Az amerikai nagykövetség elfoglalása

35

36 Fenyegetés

37 Ahmedinezsád??

38 52 amerikai túsz fogvatartása 444 napig

39 Carter is túsz lesz

40 A mentési akció kudarca

41 52 túsz szabadon engedése 1981 január

42

43 Vilájat-e fakíh Vallásjogi tudósok vezetése –Politikai (váli-e fakíh) –Spirituális (mardzsa-e taklíd) Vezetés feladata felügyelet (isteni törvény) Kormányzat: isteni törvény végrehajtása Vallás és politika egysége Nyugattal való szembefordulás Iszlám politikai forradalom

44 Vallási vezető Alkotmány 5. cikkely: a rejtőző imám távollétében egy kiemelkedő képességű vallásjogi tudós 107. cikkely: Khomeini 1989: Khomeini halála utód Montazeri helyett Khamenei vallási hierarchia második vonala Alkotmány módosítása 107.: Khomeini halála után “akit a nép elfogadott mardzsiaként” - szakértők választanak a jelöltek közül Khamenei kísérlete a mardzsaíjja megzerzésére

45 Ali Khamenei

46 Külpolitikai döntéshozatal rendszere Síita és nyugati elemek Kettős rendszer: –népszuverenitás –vallási vezetés Legfelső vezető Köztársasági elnök (négyévente közvetlen választás) 290 fős medzslisz (négyévente választás, 16 év felett minden iráni szavazati jog) Őrök Tanácsa (6 vallásjogász, 6 civil jogász) - “Alkotmánybíróság” Egyeztető Tanács - Legfelső Vezető segítője Nemzetbiztonsági Tanács

47 Iráni külpolitikát meghatározó tényezők

48 1. Forradalmi iszlám vilájat-e-fakíh radikális (síita) iszlám mozgalmak támogatása “sem Kelet, sem Nyugat” forradalom exportálása vezető szerepre törekvés (régióban + iszlám világban) Khomeini halála óta változások

49 Mohamed Khatemi elnök mérsékelt reformer enyhülési politika civilizációk dialógusa konstruktív együttműködés párbeszéd a Nyugattal stabilitás, regionális befolyás

50 Mahmúd Ahmadinezsád elnök 2005-től keményvonalas “Izrael eltörlése a térképről”

51 2. Perzsa nacionalizmus Történelmi gyökerek Kulturális “felsőbbrendűség” Arab-perzsa ellentét Nincsenek területi igények

52 3. Belpolitikai küzdelmek Konzervatívok - reformerek Forradalmi iszlám - pragmatizmus, nacionalizmus Spirituális értékek - nemzeti érdekek Bizonytalanság Külpolitikai nyitás akadálya

53 4. Geopolitikai környezet megváltozása Szovjetunió szétesése - közép-ázsiai utódállamok Irak meggyengülése es, majd 2003-as háborúban Fokozódó amerikai jelenlét “Ellenséges” (Amerika-barát) államok gyűrűje Régió instabilitása, háborúk, konfliktusok –Terrorizmus elleni háború –Afganisztán –Irak –Palesztin-izraeli –Hegyi Karabah

54 Irak és Irán kapcsolatrendszere hagyományos rivalizálás cél: regionális vezető pozíciók síiták kurdok arab-perzsa etnikai ellentét Khomeini több mint tíz évig Nedzsefben

55

56

57

58 Iráni iszlám forradalom exportja Irak először üdvözölte iráni forradalmat Iránban radikális síita erők győzelme Mekka, Medina és Jeruzsálem “felszabadítása” retorikai fenyegetés: baathista rendszer megdöntése befolyás iraki síitákra

59 Az iraki-iráni háború ( )

60 Iraki-iráni háború

61

62 Irak motivációi iráni fenyegetés iraki vezetés megdöntésére határ: Satt el-Arab területi igény: Khuzisztán iráni expanzió megállítása (“iszlám forradalom exportja”) regionális vezető szerep “megelőző csapásmérés”

63 A második Öböl-háború ( )

64 A háború képekben

65 Következmények Szövetségesek Bagdad előtt megálltak –ENSZ BT felhatalmazás csak Kuvait szuverenitásának helyreállítása –Irak szétesésének, régió destabilizálódásának veszélye Irán a fő veszélyforrás kurdok kiválása - Törökország

66 Amerikai politika “kettős feltartóztatás” radikális iszlamizmus + kommunizmus Irak-Irán –nyíltan Irak támogatása, de –Irán-contra (“Irángate”) titkos tárgyalások fegyverszállítások 1981-től 1990-ig Irán védőbástya ha SZU győz Afganisztánban –90-es évek: “dual containment” szankciók elszigetelés mindkettő “lator állam”

67 Iráni Irak-politika Iraki Iszlám Forradalom Legfelső Tanácsa támogatása Irak elleni háború: semleges –Amerikai megszállás veszélye, de: –Hagyományosan ellenséges baathista rendszer megbuktatása Jelenleg: visszafogott –Jó kapcsolat iraki kormánnyal –Iraki és iráni síiták különbségei

68 Irán-Izrael: áttörés vagy konfrontálódás Mose Kacav izraeli és Mohamed Khatemi iráni elnök II. János- Pál pápa temetésén, ápr. 8. (Múszá Kaszáb - Jazd) Mahmúd Ahmedinezsád beszéde a “The World without Zionism” konferencián

69 Ellentmondásos kapcsolat Ideológiai és politikai szembenállás Izrael elítélése, palesztin szervezetek támogatása Ellentmondásos Izrael-politika –1998: békefolyamatot ellenző palesztin szevezetek támogatásának befagyasztása –1999: 13 iráni zsidó bebörtönzése kémkedésért

70 Konzervatívok - reformerek Vallási vezetés –Izrael agresszív, rasszista –Békefolyamat ellenzése –Állami terrorizmus –Külpol. központi eleme palesztin-izraeli konfliktus Reformerők –Árnyaltabb –Nemzeti érdekek elsődlegessége –Nem központi elem

71 2001 után: feszültebb viszony Palesztin szervezetek támogatása 2002 január: Karina A Irán fegyverkezési programja Izrael: fenyegetés megelőző csapással Irán: viszontfenyegetés Iraki háború eltérő megítélése

72 Iráni pragmatizmus Két államos koncepció elfogadása 2001: saját béketerv –Minden menekült visszatérési joga 1948 előtti Palesztínába –Népszavazás Palesztína jövőjéről Elítélt zsidók szabadon bocsátása 2002 április: Montazeri ajatollah elítéli az öngyilkos merényleteket

73 Ahmedinezsád, okt. 26. “Our dear Imam said that the occupying regime must be wiped off the map and this was a very wise statement.”

74 Értelmezések "As the Imam said, Israel must be wiped off the map” - elterjedt “The Imam said that this regime occupying Jerusalem (een rezhim-e eshghalgar-e qods) must [vanish from] the page of time (bayad az safheh-ye ruzgar mahv shavad)” - tényleges the issue with Palestine would be over "the day that all refugees return to their homes [and] a democratic government elected by the people comes to power"

75 Értelmezések 2 Izrael eltörlése - fenyegetés Cionista rezsim leváltása - népszavazás Zsidók eltávolítása - akár genocídium Csak cionisták eltávolítása - népszavazás Antiszemitizmus Anticionizmus

76 West tries to impose Zionism on region President Mahmoud Ahmadinejad on friday said Europe cannot tolerate the Zionist regime's presence in their own region but intends to impose it on the Middle East region... He repeated an earlier suggestion to Europe on settlement of the Zionists in Europe or big lands such as Canada and Alaska so they would be able to own their own land.

77 David Vice anti-cionista rabbi "Zionism is a political movement and does not represent the Jewish people... Zionist's elimination is the only remedy and the Jews pray for peaceful annihilation of Zionism... We support the stances of Iran's Supreme Leader Ayatollah (Seyyed) Ali Khamenei and Mr. Ahmadinejad."

78 Ortodox zsidók tüntetése a cionizmus és a zsidó állam ellen

79 Irán - Törökország: ellentmondásos kapcsolat Erdogan - Khatemi, júl Erdogan - Khamenei, dec. 3. Erdogan - Khamenei, Ahmadinezsád, október

80 Érdekazonosságok vallási, történelmi, kulturális, emocionális közös pontok kurd kérdés - most eltérések –Török-o: fegyverrel is Észak-Irakban –Irán: békés úton Irak biztonsági fenyegetés + Palesztina, Libanon Afganisztán: összehangolt együttműködés Terrorizmussal szemben közös fellépés partnerek Európa energiaellátásában együttműködés erősítése

81 Együttműködés Kereskedelem 2008-ban 6 md $ Török o.: iráni atomprogram békés EU aggodalmai

82 Turkey offers help in Iran nuclear issue Tuesday, November 24, 2009 Turkish foreign minister Ahmet Davutoglu said Ankara believes that Iran has the right to peaceful nuclear energy but within the norms of the International Atomic Energy Agency (IAEA). He said Turkey “will be ready to assume an active role if needed in order to facilitate a diplomatic solution”.

83 Konfliktusok Török-izraeli stratégiai partnerség Török-amerikai szövetség Vetélkedés közép-ázsiai kőolaj és földgáz szállításáért Vetélkedés közép-ázsiai befolyásért Török vád –Kurd Munkapárt és iszlamista szervezetek támogatása –Törökországi szekularizáció aláásása Iráni vád –Mudzsáhedín-e-Khalknak menedék

84 Irán-Öböl (Szaúd-Arábia) Khomeini: forradalom exportja Rafszandzsáni, Khátemi: –Megbékélés –Regionális stabilitás –Irán nem jelent fenyegetést –Gazdasági és ker. megállapodások

85 Szaúd-Arábia: együttműködés Khátemi látogatása (1999) Ali Khamenei haddzs (2000) Iráni-szaúdi biztonságpolitikai együttműködés (2001) Együttműködés terrorizmus elleni harcban Szaúdi béketerv támogatása Öbölbeli biztonság közös érdek

86 Szaúd-Arábia: konfliktusok Amerikai jelenlét Síita kisebbség Afganisztán (Szaúd: tálibok, Irán: Északi Szövetség) Szaúd-Arábia nem támogatja Irán felvételét GCC-ba Ideológiai rivalizálás Iszlamizmus: vezető szerep Síita félhold

87 Közvetítés nukleáris konfliktusban Szaúd al-Fejszál herceg - GCC javaslat Konzorcium - dúsított uránium elosztása

88 Irán és a “síita félhold”

89 A “Termékeny Félhold”

90 Síita újjáéledés Felekezeti tudat erősödése, növekvő politikai aktivitás Irak, Hezbolláh Szunnita rendszerek: fenyegetés –Szunnita-síita ellentét –Perzsa Irán pozícióerősödése –Iszlamizmus Abdullah: Irán-Irak-Szíria-Libanon-Öböl

91 Nukleáris fenyegetés? 2002 augusztus: ellenzékiek 2003 végén felfüggeszti, 2006 elején újra kezdi urándúsítást Irán: békés célok ENSZ BT: szankciókat is tartalmazó határozatok Gyanú: katonai célok

92 Ellenőrzés 1968-ban csatlakozik Atomsorompó szerződéshez 1974: teljes körű biztosítéki egyezmény 2003: kiegészítő jegyzőkönyv (NAÜ ellenőrei bárhol, bármikor) Urándúsítás felfüggesztése : újra megindítása

93 Atomsorompó 1968: atomhatalmak más országot nem segítenek hozzá nukleáris fegyverhez Meglévő állapotot szentesíti India, Izrael, Pakisztán nem Szankció nincs

94 Szüksége van-e nukleáris energiára? Világ 3. legnagyobb kőolaj-, 2. legnagyobb földgázkészletei, de Energiaigény rohamosan nő Kitermelt kőolaj felét otthon használja Gáztermelő kapacitások alig kiépítettek Exportbevétel főleg kőolajból Nukleáris energia “kiválthatja”

95 Érvek nukleáris fegyverkezés mellett Más közel-keleti országok is (Izrael, Pakisztán, India) Sah kezdte - USA támogatásával Ellenséges országok gyűrűje USA éles retorikája - megelőző csapás? Kettős cél: –Elrettentés, külső fenyegetettség elleni védelem –Nyomaték regionális hatalmi ambícióinak

96 Reális-e a “megelőző csapás” (USA vagy Izrael) Osirak (1981) nem járható út Létesítmények szétszórtan föld alatt Irán más mint Irak USA-t leköti a többi konfliktus Izrael vezetése ingatag

97 Osirak (Osiris+Irak) Opera-hadművelet június F-15-ös és F-16-os éles nemzetközi kritikák ENSZ BT 487.: “ Strongly condemns the military attack by Israel in clear violation of the Charter of the United Nations and the norms of international conduct”

98

99 Natanz

100

101 Veszélyek Első csapás - valószínűtlen: válaszcsapás Terrorszervezetek kezébe - valószínűtlen: kontroll elveszítése –Reális veszély: valaki információt vagy eszközöket juttat illetékteleneknek Valós veszély: nukleáris fegyverekezési verseny: Izrael, Törökország, Szaúd-Arábia, Egyiptom

102

103 A. We judge with high confidence that in fall 2003, Tehran halted its nuclear weapons program; we also assess with moderate-to- high confidence that Tehran at a minimum is keeping open the option to develop nuclear weapons. We judge with high confidence that the halt, and Tehran’s announcement of its decision to suspend its declared uranium enrichment program and sign an Additional Protocol to its Nuclear Non-Proliferation Treaty Safeguards Agreement, was directed primarily in response to increasing international scrutiny and pressure resulting from exposure of Iran’s previously undeclared nuclear work.

104 Busehri atomerőmű

105 2010. szeptember: Stuxnet vírus 1975-ben kezdték építeni 2011 elején indul áramtermelés Orosz fűtőanyag 1000 MW (paksi fele) Önellátás minden szinten

106 Tárgyalások 2010 nov. ENSZ BT öt állandó tagja + Német-o. Iráni feltétel: hatok állásfoglalása izraeli atomfegyverekről

107 Politikai intézményrendszer “totalitárius demokrácia” avagy “demokratikus totalitarizmus” “electoral authoritarian” regime (Fukuyama) Iszlám állam és modern államszervezet keveréke Vilájat-e-fakíh “iszlám köztársaság” –Síita iszlám 1501 óta államvallás –Köztársaság: es alkotmányos forradalom Kié a legfőbb hatalom –Tévedhetetlen vallásjogi tudós –Népakarat, népszuverenitás

108 “The Iranian Constitution is a curious hybrid of authoritarian, theocratic and democratic elements. Articles One and Two do vest sovereignty in God, but Article Six mandates popular elections for the presidency and the Majlis, or parliament. Articles are a bill of rights, guaranteeing, among other things, freedom of expression, public gatherings and marches, women’s equality, protection of ethnic minorities, due process and private property, as well as some >second generation< social rights like social security and health care.” Francis Fukuyama

109

110 Legfőbb vallási vezető Mindhárom hatalmi ág feletti kontroll : Khomeini, 1989-től Szajed Ali Khamenei Irán általános politikai irányvonalának meghatározása Fegyveres erők főparancsnoka 1979-es alkotmány: –vagy egy személy, vagy Vezetői Tanács –vagy nép, vagy Szakértők Gyűlése választja

111 1989-es alkotmánymódosítás: –Miniszterelnöki tisztség eltörlése –Vezetői Tanács megszüntetése –Egy vezető Szakértők Gyűlése választja Szakértők Gyűlése menesztheti is –Képtelen kötelezettségei teljesítésére –Elveszíti vezetői képességeit –Nem feltétlenül a legtekintélyesebb vallási vezető –Legfőbb hatalom

112 8- The Leader or Leadership Council Article 107

113 Article 108 The law setting out the number and qualifications of the experts [mentioned in, the preceding article], the mode of their election, and the code of procedure regulating the sessions during the first term must be drawn up by the fuqaha' on the first Guardian Council, passed by a majority of votes and then finally approved by the Leader of the Revolution. The power to make any subsequent change or a review of this law, or approval of all the provisions concerning the duties of the experts is vested in themselves.

114 Article 109 Following are the essential qualifications and conditions for the Leader: –1. Scholarship, as required for performing the functions of mufti in different fields of fiqh. –2. Justice and piety, as required for the leadership of the Islamic Ummah. –3. Right political and social perspicacity, prudence, courage, administrative facilities and adequate capability for leadership.

115 Article 111 Whenever the Leader becomes incapable of fulfilling his constitutional duties, or lobs one of the qualifications mentioned in Articles 5 and 109, or it becomes known that he did not possess some of the qualifications initially, he will be dismissed. The authority of determination in this matter is vested with the experts specified in Article 108.

116 Síita iszlám Sía: párt, frakció, követők Síat Alí: Ali “pártja”, követői A közösség vezetői M. vér szerinti leszármazottai - alidák Csak ők a jogos utódok - imám Először politikai mozgalom, később vallási jelleg

117 A tizenkettesek Legfontosabb leágazás: síiták 80%-a Irán (90%), Irak, Azerbajdzsán, Törökország, Pakisztán, Libanon, Szíria, India, Afganisztán, Bahrein Dzsaafar asz-Szádik (6. Imám) –Édesanyja Abu Bakr dédunokája –Sía teoretikai megalapozója

118 A tizenkettes síita imámok Ali ibn Abu Tálib ( ) Haszan ibn Ali - al-Mudzstaba ( ) Huszein ibn Ali - Szajjid as-Suhadá ( ) Ali ibn Huszein - Zajn al-Ábidín ( ) Muhammad ibn Ali - al-Bákir ( ) Dzsaafar ibn Muhammad - asz-Szádik ( ) Múszá ibn Dzsaafar - al-Kázim ( ) Ali ibn Músza - ar-Ridá ( ) Muhammad ibn Ali - at-Takí ( ) Ali ibn Muhammad - an-Nakí ( ) Haszan ibn Ali - al-Aszkarí ( ) Muhammad ibn Haszan - al-Mahdí (868-?)

119 Imamátus Csakis az imám képes az iszlám “belső rejtelmeinek” értelmezésére Csalhatatlan, tévedhetetlen (iszma) Szakrális, kárizmatikus vezető Vallástudósok vezető szerepe –Khomeini: vilájat fakíh

120 Vallási hierarchia 18. században - “papság” - mardzsaíjja Akhbári - uszúli vita Mardzsa-i-taklíd, az imitáció forrása Nagy ajatollah (ájatulláh al-uzma) Ajatollah (ájat Alláh = Isten jele) Hodzsatoleszlám (hudzsat al-iszlám) Molla

121 Akhbári - uszúli Akhbári: korábbi síita imámok autoritása Uszúli: idzstihád nagy szerepe - élő mudzstahidok

122 Idzstihád Egyéni értelmezés, független megokolás, önálló véleményformálás Mudzstahidok - vallástudósok maguk értelmezik az iszlámot Mukallidok - muszlimok többsége “utánoz”, követ Az első számú ajatollah az utánzás forrása - véleménye a “rejtőző imám” véleménye Őt is imámként tisztelik (Khomeini)

123 Mardzsia Mérvadó forrás, kompetens autoritás Iszlám (jog) évtizedes tanulása Család tekintélye, szociális kapcsolatrendszere Gazdasági-pénzügyi kérdésekben jártasság - vallási adók Politikai függetlenség, fetvái nem felülírhatók

124 Rejtőzés (ghajba) Imám személyében nincs jelen, “rejtőzik” Közvetítőkön, megbízottakon át irányít 12. imám 872-ben eltűnt, azóta ezoterikusan vezeti a közösséget Mahdíként, megváltóként tér majd vissza - igazságosság

125 “Egy mudzstahid autoritásának a tagadása ugyanaz, mint az imám autoritásának a tagadása; az imám autoritásának a tagadása pedig ugyanaz, mint Allah autoritásának a kétségbe vonása; ez pedig egyenértékű a sirk-kel.” Dzsaafar asz-Szádik imám

126 Zarándoklat (zijára) a szent sírokhoz Ali imám - Nedzsef Huszein imám - Kerbela Nyolcadik imám (Ali ar-Ridá) - Meshed Sok sír - Kum

127

128

129

130

131

132 Nemzeti érdek elsődlegessége Az iráni politikai vezetés érdekei, prioritásai Inkább nacionalista mint vallási Felülírhatják iszlám alapelveit is Khamenei: “maszlaha” Khomeini levele Khameneihez jan. 6.: ha az állam érdekei kívánják, a saría is “felülírható”! (mekkai zarándoklat tiltása)

133 Köztársasági elnök Második legmagasabb méltóság Nép közvetlenül választja 4 évre – : Abolhaszan Baniszadr –1981 aug. 2-30: Mohamed Ali Radzsai – : Ali Khamenei – : Ali Akbar Hásemi Rafszandzsáni – : Mohamed Khátemi –2005-től: Mahmúd Ahmedinezsád

134 1979-es alkotmány: –végrehajtó hatalom feje –három hatalmi ág koordinálása 1989-es alkotmány: –alkotmány végrehajtása –hatalmi ágak koordinálása: Legfőbb Vezető

135 Őrök Tanácsa 12 tag –6 vallásjogi tudós - legfelső vallási vezető nevezi ki –6 jogtudós - Medzslisz választja Elnöke: Ahmed Dzsannáti Feladatok: felügyelet –Törvénykezés iszlám és alkotmány szerint (vétójog) –Választások –Jelöltek (Szakértők Tanácsa, elnök, Medzslisz)

136

137 Elnökválasztás 2009 május 475 jelentkező Őrök Tanácsa: 4 jelölt –Mahmúd Ahmedinezsád –Mir Hoszein Muszavi –Mehdi Karubi –Mohszen Rezai

138 Guardian Council should maintain impartiality: Ayatollah Safi Golpaygani He went on to say that the Guardian Council has a lofty status and should maintain its impartiality toward candidates and should not be biased in favor of one candidate. Ayatollah Safi Golpaygani again called for maintenance of security, and added that a difference in views should not be allowed to weaken the system.

139 "They come to Qom, the centre of Shiite Islam, and announce that they will appoint women as governors of some provinces. Do you want to fight with the Quran and the Prophet with such talks that go against sharia?" he asked. Golpayghani was reacting to remarks by interior minister Mostafa Mohammad Najjar in the holy city of Qom last week, who when asked whether Iran would appoint women as governors of provinces, replied: "Yes. It is possible.” Thursday, 15 October 2009

140 Szakértők Gyűlése 86 tagú, közvetlen választás 8 évente (következő 2015-ben) Csak vallástudósok (mudzstahidok), jelölteket Őrök Tanácsa rostálja Feladat: Legfőbb Vezető kinevezése, ellenőrzése és ha kell: elmozdítása Elnök: Hásemi Rafszandzsáni Évi két ülésezés

141 Választás dec helyre 165 jelölt Nők nem feleltek meg 60%-os részvétel –Rafszandzsáni –Ali Meskini –Mohamed Yazdi Első ülés febr. 19.: elnök Meskini júl. 30-án meghal, utóda Rafszandzsáni

142

143

144 Egyeztető Tanács Legfőbb Vezető tanácsadó testülete Döntés vitás kérdésekben Medzslisz és Őrök Tanácsa között Tagjait Legfőbb Vezető nevezi ki Elnöke Rafszandzsáni

145 Baszídzs milícia Félkatonai önkéntes milícia - Khomeini 1979 Iráni Forradalmi Gárda alá

146 Iszlám Forradalmi Gárda fő Jelentős politikai szerep, jóllehet tagjai nem politizálhatnak, de a Vezető utasítására –Isten uralmának kiterjesztése Irán törvényhozásán át Kabinet fele korábbi FG tiszt, képviselők jelentős része is

147

148 Hoszejn Ali Montazeri nagy ajatollah Khomeini kijelölt utóda A jelenlegi rendszer kritikusa BBC-nek válaszol ben okt. 19-én

149 many of the initial ideals of the revolution have not been fulfilled... our people are very dissatisfied and they protest against the deviations from the goals of the revolution... The current decisions, which are being taken by the minority faction that is in power, are mainly against the interests of the country, and are not in keeping with Islamic principles and values.

150 Lehetséges utód: Mudzstaba Khamenei

151

152 Fiatal generációk

153 Liberális/modernisták: Abdolkarím Szorús

154

155

156

157

158


Letölteni ppt "Irán. Etnikumok Iránban Irán népességének etnikai megoszlása Perzsa 51% Azeri türk24% Mázandaráni 8% Kurd 7% Arab 3% Belúdzs 2% Lúr 2% Türkmén 2%"

Hasonló előadás


Google Hirdetések