Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Edokrin rendszer. Az endokrin rendszer Belső elválasztású (=endokrin) mirigyek összessége  kivezetőcső nélküli mirigyek  hatóanyagaikat, a hormonokat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Edokrin rendszer. Az endokrin rendszer Belső elválasztású (=endokrin) mirigyek összessége  kivezetőcső nélküli mirigyek  hatóanyagaikat, a hormonokat."— Előadás másolata:

1 Edokrin rendszer

2 Az endokrin rendszer Belső elválasztású (=endokrin) mirigyek összessége  kivezetőcső nélküli mirigyek  hatóanyagaikat, a hormonokat közvetlenül a vérbe ürítik  ezzel humorális úton (a testnedvek útján) távoli hatásokat fejtenek ki különböző anyagcsere és egyéb életműködésekre

3 Az endokrin rendszer A szabályozás alapköre:  hipotalamusz - hipofízis (agyalapi mirigy) - endokrin szerv  az endokrin mirigyek által termelt hormonok visszahatnak a hipofízisre (és a hipotalamuszra)  a szabályozás fő elve a negatív visszacsatolás (negatív feedback)

4 Az endokrin rendszer Szekréció:  exocitózis (peptidek, aminok)  koncentrációgrádiensnek megfelelően (szteroidok)  periodicitás: ultradián (percek-órák), cirkadián (napi ciklus), infradián (hónapos-éves)

5 Hipotalamusz A hipotalamusz irányító hormonokat (liberineket és statinokat) és effekor hormonokat termel. Az irányító hormonok a hipotalamo-hipofízeális kapuérrendszeren az adenohipofízisbe továbbítodnak, ahol befolyásolják a trophormonok szintézisét. A trophormonok a periferikus mirigyek hormontermelését szabályozzák, melyek végül nem endokrin jellegű célszerveken fejtik ki hatásukat és visszajeleznek a hipotalamuszba és/vagy hipofízisbe. A hipotalamusz effektor hormonjai idegrostokon a neurohipofízisbe jutnak, majd a szervezet szükségletének megfelelően felszabadulnak

6 Hipotalamikus magvak és kapcsolatuk a hipofízissel

7 Az agyalapi mirigy

8 Agyalapi mirigy fejlődése Adenohipofízis – Rathke-tasak a szájüreg hám- jának kitüremke- dése Neurohipofízis- idegi eredetű, a köztiagy kitürem- kedése

9 Az agyalapi mirigy szerkezete Adenohipofízis – disz- tális, tuberális (szür- kedudor környéke) és a középső részből áll. Mirigyhám alkotja. Neurohipofízis – neu- rohemális és a há-tulsó részből áll. Idegi eredetű.

10 Adenohipofízis A tuberális rész – módosult ependimasejteket (taniciták) tartalmaz  a tobozmirigy és a PRL termelő sejtek közt teremtenek kap- csolatot Disztális rész – acidofil, bazofil és kromofob sejtek találhatók  Acidofilok: STH, PRL  Bazofilok: TRH, FSH, LH  Gyengén bazofil ACTH  Kromofob sejtek: diffe- renciálatlan sejtek, follikuláris sejtek Középső rész – sejtjei mela- notropint termelnek melyek serkentik a melanin termelődését a bőr pigmentsejtjeiben.

11

12 Hormontermelő sejtek EM szerkezete

13 Neurohipofízis A hipotalamikus magnocelluláris szekréciós magvakból induló idegrostvégződések és gliasejtek (pituiciták) alkotják. Az idegrostvégződések hajszálerek szom- szédságában végződnek. Itt tárolódik: oxitocin, vazopresszin

14 Tobozmirigy 6-8 mm hosszú, a habenulák révén marad kapcsolatban az agyvelővel. Az evolució során mint fényérzékelő szerv jelenik meg (fejtető szem, hüllőkben) endokrin és idegi funkcióval rendelkezik. A mirigyállományt pinealociták (módosult idegsejtek), glia- sejtek és idegsejtek alkotják A sejtek kötegekbe szer- veződnek (5), melyeket kötő- szövet határol (4). Időskorban mészlerakodás fi- gyelhető meg (6). Emberben főleg mint endokrin szerv működik, részt vesz az életritmusok szabályozásá- ban.

15 Kapcsolatban áll a retinával. A fényinformáció hatására a már genetikailag meglevő ritmusokat adaptálja a környezethez.  Az adaptáció részben idegi, részben hormonális kijelzéssel történik.  A hormonális szabályozást a pinealociták által termelt hormon a melatonin végzi.  A melatonin kétéltűekben a melanociták kontrakcióját váltja ki, a melanotroppal ellenkező hatású.  Emlősöknél gátolja a gonadotrop hormon felszabadulását és az ivarmirigyek fejlődését.  Hiányos működése korai nemi éréshez vezet. Feltételezik, hogy szerepe van az öregedési folyamatok megakadályozásában, pontosabban a melatonin gatolja a szabadgyökök képződését.

16 A pajzsmirigy parathyroids Front viewPosterior view

17 Két lebeny Isztmusz Kötőszöveti tok borítja Sövények lebenyket határolnak A mirigyállományt fol- likulusok és para-follikuláris sejtek alkotják A parafollikuláris sejtek kalcitonint termelnek (csökkenti a vér kálcium szintjét azáltal, hogy gátolja felszívódását a csontokból).

18 Follikuláris hámsejtek Köbhám jellegűek A lumen felöli részükön mikrobolyhok találhatók Jól fejlett a DER, Golgi-apparátus, mitokondriumok. Tireoglobulint szintetizálnak, mely kolloid formájában raktározódik. A vérből jódot vesznek fel és a follikulus lumene felé szállítják A jódozás a mikrobolyhok felületén megy végbe Hormonszükséglet esetén a hormon ellenkező irányú transzport révén a hajszálerekbe jut. A sejtek pinocitózissal veszik fel a hormont A vezikulák lizoszómákkal egyesülnek, itt történik meg a hormonok lehasítása a tireoglobulinról A keletkezett T4 és T3 aránya 20:1 Fő hatásuk, emelik az alapanyagcserét

19 PH fontosabb hatásai Idegrendszer kialakulása és fejlődése: mielinizáció, szinapszisok, reflexek kialakulása, dendritek elágazódása A bőr kötőszövetére kifejtett hatása: serkenti a proteoglikánok lebontását Hőtermelés Fokozza a szív működését (pulzus, perctérfogat, szív frekvencia)

20 Pajszmirigy működési rendellenességek Jódhiány (észak-nyugat Európa, Ausztrália, Ázsia bizonyos területei) – pajzsmirigy hipofunkció, jód hiányában csökken a PH termelődése, a negat í v feedback révén a TSH fokozza a mirigy működését, megjelenik a golyva, a mirigy megnagyobbodik  Rendszeres jódozott só hatására helyreáll a mirigy működése  A szervetlen jód a vékonybelen keresztül a vérbe sz í vódik és a tüszősejtekbe tárolódik  Jódtranszport energiaigényes folymat, a kolloidba a sejtek csúcsi részén levő pendrin révén jut  A pendrin gén hibája gátolja a jód felvételét Hipertiroidizmus – fokozott hormontermelés (Graves kór/ Basedow- exoftalmus (a szemüreg szöveteiben lezajló immun folyamat következménye), súlycsökkenés, idegesség, reszketés, akár golyva is kialakulhat (mivel csökken a TSH), menstruaciós ciklus rendszertelenné válik (PH blokkolók). Kiváltó oka leggyakrabban az autoimmun folyamat. Hipotiroidizmus –mixodema – PH nem képződnek, társulhat golyvás (magas a vér TSH szintje) kretinizmussal Golyva normális működés esetén is kialakulhat, ilyenkor a mirigy nagyobbodását a különböző beszürödések okozhatják, baktériumos (TBC, szifilisz), férgek, daganatok. Hashimoto szindroma – a mirigy autoimmun megbetegedése, a szervezetben képzödő antitestek megtámadják a pajzsmirigyet, limfocita beszürődés, csökkent PH termelés

21 Mellékpajzsmirigy A pajzsmirigy hátulsó részén a kötőszöveti tokba ágyazva helyezkednek el 4 db A mirigyállományt fősejtek és oxifil sejtek alkotják A fősejtek parathormont termelnek, mely szabályozza a kálcium- és foszforanyagcserét. Fokozza az oszteoklasztok működését. Serkenti a kálcium visszaszívódást a tápcsator-nából és csökkenti a vér foszfátszintjét azáltal, hogy megakadályozza visszaszívódását a vesecsatornácskákból. Hiperfunkció csontleépítést ered- ményez és a vér kálciumszintjének növekedését. Hipofunkció izmokban görcsös összehúzódást (tetánia) eredményez. A parathormon termelésének szabályozását a vér kálcium szintje befolyásolja.

22 A vesék zsíros tokjában helyezkednek el. A kötőszöveti tok alatt két állomány található: kéreg- és velőállomány. A kéregállomány mezodermális eredetű. A velőállomány módosult szimpatikus dúc, ektodermális eredetű. A mellékvese

23 Kéregállomány Glomeruláris réteg- sejtek gomolyagokat képeznek – mineralokortikoid hormont termelnek, emberben aldosz- teron (só és vízháztartás szabáylozása) Köteges réteg – a sejtek hosszúkás kötegekbe rendeződnek, – glükokor- tikoidokat termelik, emberben a kortizolt (szénhidrátok anyagcseréje) Retikuláris réteg- a sejtkötegek rács alakúak –androgént termelnek mindkét nemben. A rétegek vastagsága a szervezet élettani funkciójának megfelelően változik. Embrióban és újszülöttben fejlett a retikuláris zóna. Egy év után visszafejlődik és a köteges réteg gyarapodik Nemi érés idején a retikuláris réteg újból vastagszik Klimax után a retikuláris zóna vékonyodik, főleg nőkben

24 Glükokortikoidok hatásai Anyagcsere hatások: vércukorszint fokozódik (glükoneogenézis, glikogén szintézis), lipolízis (főleg végtagokban). Gyulladáscsökkentő hatás (csökkentik a hízósejtekből a hisztamin felszabadulását, a limfociták proliferációját – főleg patkányokban, emberben kevésbé) Csontritkulás – gátolják az oszteobalsztok működését Bőr elvékonyédása- gátolják a kollagén képződését II. típusú penumociták differenciálódására hatnak a terhesség utolsó időszakában Befolyásolják a víz és sóháztartást azáltal, hogy gátolják az arginin-vazopresszin transzlációját a hipotalamuszban (hiányában rendellenes víz visszatartás következik be).

25 Kóros mellékvesekéreg-funkciók Addison kór– a mellékvesekéreg elégtelen működése váltja ki  A csökkent kéreghormonszint fokozza az ACTH szintézisét. Az ACTH-nak melanocita-stimuláló hatása van, fokozódik a pigmentépződés, ezért még bronzkórnak is nevezik.  Hipoglikémia  Csökkent vérnyomás  Hiperkalémia- a szív ingerképzésének zavarát és halálát okozhatja  Nátrium visszaszívódás elégtelensége keringési elégtelenséghez vezet Mellékvesekéreg hiperfunkció -Cushing-szindróma – glükokortikoid többlet -Cushing-kór – ACTH többlet Izomzat sorvadása Végtagok lesoványodása (lipolízis miatt) A nyak, az arc zsírszövete felszaporódik –holdvilág arc

26 Velőállomány Hám jellegű poligonális sejtek alkotják, módosult neuronok, kötegeket vagy fészkeket ké- peznek. Adrenalint és noradrenalint termelnek.  Káliumkrómáttal kezelve barna színűek a sejtek, ezért még kromaffin sejteknek (2) is nevezik őket. A sejtek közt szinuszoid hajszálerek (1) és idegsejtek (3) találhatók. A hormontermelő sejteken pre- ganglionáris szimpatikus ideg-rostok végződnek. A kromaffin sejtcsoportok a mellékvesevelőn kívül szimpatikus ganglionok közelében levő paraganglionokban is meg- találhatók. Hatásuk a szimpatikus ideg- rendszer hatásával megegyezik.

27 Hasnyálmirigy endokrin része Langerhans-szigetek Kb. 1 millió sziget Halványan festődnek A szigeteket retikuláris rostok és gazdag hajszálérhálózat veszi körül Sejtjei: A, B, D, EC, F A – sejtek (15-20%): glukagont termelnek B-sejtek (70%): inzulint termelnek D-sejtek (5-10%) szomatosztatint termelnek- gátolja az inzulin és glukagon termelését F- sejtek : hasnyálmirigy polipeptidet termelnek (PP) – serkenti a gyomorban a HCl elválasztást, gátolja az epetermelést EC – sejtek: szekretin, motilin (tápcsatorna működését serkentik )

28 Méh és petefészek

29 Szexuálszteroidok: ösztradiol és ösztron; progeszteron  a gonádok: hormonszintézis és ivarsejtképzés  stimuláció: FSH és LH - a petefészek termeli a szexuálszteroidokat  infradián ritmus: a női ciklusnak megfelelően

30 A here

31 Szexuálszteroidja: a tesztoszteron (az LH hatására képződik) férfiban az FSH a spermiumok éréséért felelős

32


Letölteni ppt "Edokrin rendszer. Az endokrin rendszer Belső elválasztású (=endokrin) mirigyek összessége  kivezetőcső nélküli mirigyek  hatóanyagaikat, a hormonokat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések