Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Kozsurek Márk (2011. február 1., ÁOK I. évf.) Az erek szöveti szerkezete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Kozsurek Márk (2011. február 1., ÁOK I. évf.) Az erek szöveti szerkezete."— Előadás másolata:

1 Dr. Kozsurek Márk (2011. február 1., ÁOK I. évf.) Az erek szöveti szerkezete

2 Nyomás- és áramlásviszonyok az érrendszerben

3 Az erek ismételt elágazódásaik során egyre kisebb átmérőjűek lesznek, de a számos oszlás folytán a keringési összkeresztmetszet mégis növekszik, ezzel párhuzamosan csökken a vér áramlási sebessége. Ennek a kapillárisok szintjén van különös jelentősége, hiszen az oxigén és szén-dioxid diffúziója időt vesz igénybe. Az aorta, a belőle induló nagyerek, artériák, arteriolák, kapillárisok, majd a belőlük összeszedődő venulák, vénák területén más-más áramlási és nyomásviszonyok uralkodnak. Az egyes érszakaszoknak különböző kihívásoknak kell megfelelniük, és ez felépítésükben, falszerkezetükben, szövettani jellemzőikben is tükröződik. STRUKTÚRA - FUNKCIÓ

4

5 Elasztikus artériák vagy „szélkazán” erek: az aorta és elsődleges ágai Mi a szélkazán?

6 Elasztikus artériák vagy „szélkazán” erek: az aorta és elsődleges ágai Hétköznapi példák szélkazánra:

7

8 Bal kamra: szisztolénként kb. 70 ml vért pumpál az aortába. Ilyenkor a kamrai nyomás 120 Hgmm-ig emelkedik. Ez a nyomás diasztoléban 0 Hgmm-re zuhan vissza. Mivel a szívcikluson belül a systole-diastole aránya 1:2, így 1 másodpercből csak kb. 300 ms ideig, vagyis csak a systole alatt keringene a vér az ereinkben. „Szélkazán” erek: az előző problémát hivatottak kiküszöbölni. Az aortát és a belőle leágazódó nagyereket soroljuk ide. A kamrai összehúzódás kitágítja ezeket az ereket. A kamra ellazulásakor a billentyűk bezáródnak, a tágult erek visszanyerik eredeti átmérőjüket, s így a vért előre továbbítják. (A systole során kamrafal mechanikus energiájának egy része az aortafal helyzeti energiájaként raktározódik, majd diasztoléban visszaalakul a véráramlás kinetikai energiájává.) A szélkazán erek tehát elősegítik a vér folyamatos áramlását és mérséklik a nyomás-ingadozást (Aortában, nagyerekben mért nyomásértékek: 120/80 Hgmm).

9 Tunica intima endothelium str. subendotheliale Tunica media elasztikus membránok (30-70) Tunica adventitia vasa vasorum „halszálkamintás”: simaizomzat

10 I. Tunica intima II. Tunica media III. Tunica adventitia Tunica media elasztikus rostok: RF / orcein

11 I. Tunica intima II. Tunica media endothelium, simaizomsejtek, ill. magjaik, halvány membránok: HE

12

13 Muscularis arteriák vagy konduktancia erek: nagy, közepes és kisméretű arteriák Tunica intima endothelium (str. subendoth.) Tunica media simaizomsejtek koncentrikus rétegei membr. elastica int. Tunica adventitia vasa vasorum (membr. elastica ext.) A vért egyszerűen továbbítják a célszervek felé.

14 HE RF

15

16 Precapillaris rezisztenciaerek: arteriolák A teljes nagyvérköri ellenállás legnagyobb részét teszik ki. Az érfal felépítésében a simaizmok játsszák a főszerepet, az érfal simaizomzatának tónusa közvetlenül befolyásolja az érátmérőt, ezáltal az áramlási viszonyokat. A vérnyomás-szabályozás kritikus targetjei a simaizom-sejteken lévő adrenerg-, angiotensin II- és jónéhány egyéb receptor.

17 metarteriola (~ precapillaris sphincter): a simaizomsejtek már nem képeznek összefüggő réteget, egyesével, sphincter-szerűen működve befolyásolják az adott területen átáramló vér mennyiségét.

18 A gáz- és anyagtranszport erei: a capillarisok

19 Valódi capillaris: az egymáshoz mozaikszerűen illeszkedő endothelsejteket kívülről összefüggő membrana basalis borítja Fenestralt capillaris: az egymáshoz mozaikszerűen illeszkedő endothelsejteket kívülről összefüggő membrana basalis borítja, de az endothelsejtek számos apró pórussal, „ablakocskával” rendelkeznek.

20

21

22 Sinusoid: az egymáshoz lazán illeszkedő endothelsejteken hatalmas nyílások tátonganak, az összefüggő membrana basalis hiányzik. A sinusoidok falán nem csak makromolekulák, de sejtek is minden nehézség nélkül áthaladhatnak (pl. nyirokszervek).

23 pericita (a capillarisok falának fakultatív alkotója)

24

25 Postcapillaris rezisztenciaerek: venulák venulák arteriola capillaris

26

27

28

29 Nyugalomban a szevezet teljes vértartalmának 55%-a ezen érszakaszokon tárolódik. Faluk, igazodva az alacsony nyomásviszonyokhoz vékony, főleg rendezetlen formában kötőszövetet és kevés simaizmot tartalmaz. Legjobban fejlett rétegük a külső tunica adventitia. Kapacitáserek: kis és nagy vénák

30

31 A kapacitáserek szakaszán csupán kicsi nyomásgrádiens tartja mozgásban a vért, ezért a vénás keringés szempontjából egyéb külső- belső tényezők is fontossá válnak: vénabillentyűk, aktív izommozgás, a vénához hozzáfekvő artérián végighaladó pulzushullám.

32 aorta vena cava inferior

33 Kuriózum: muscularis típusú vénák v. saphena magna et parva

34 Kuriózum: muscularis típusú vénák plexus pampiniformis

35 Nagy hidrosztatikai nyomásnak kitett helyeken fordul elő. Az adventitiában simaizom hosszanti kötegei figyelhetők meg.

36 A bal oldali „seprűvénák” esetén eredményes lehet a sclerotizáció: a kicsi vénákba injektált anyag tönkreteszik az érfel belső rétegét, majd szoros pólya viselése szükséges, mely hatására az erek fala összetapad. (Újabban lézerrel végzik.) A jobb oldali kép, tünetek esetén a v. saphena magna eltávolítását indokolja.

37 DIÓHÉJBAN: Elasticus arteria: vastag tunica intima, koncentrikus fenestralt elasztikus membránok, simaizomsejtek „halszálkamintás” elrendeződésben. Muscularis arteria: membrana elastica interna, koncentrikusan elrendezett simaizomsejtekből álló tunica media. Arteriola: a lumenbe erősen bedomborodó kerek sejtmagok a néhány rétegben előforduló simaizomzat eozinofil gyűrűje által övezve. Capillaris: VVT léptékű parányi lumen, amit 1-3 endothelsejt ölel körül. Venula: lényegében nagy capillaris több endothelsejttel, utóbbiakon kívül falát legfeljebb kevés kötőszövet, ill. néhány simaizomsejt képezi. Vena: vékony, rendezetlen formában kötőszöveti elemeket és kevés simaizmot tartalmazó fal, melynek legjelentősebb rétege az adventitia.

38 Atherosclerosis (érelmeszesedés) népbetegség, fejlett ipari országokban a legfontosabb halálok. nem befolyásolható rizikófaktorok: hajlam, férfi nem, életkor befolyásolható rizikófaktorok: dohányzás, hypercholesterinaemia, hypertonia, diabetes mellitus (túlsúly, mozgáshiány, A-típusú személyiség) lényege: az erek falának belső rétegében (intima) lipidek halmozódnak fel, melyek később el is meszesednek. Az érlumen beszűkül, az érfal merevvé, rugalmatlanná válik. Ha az ún. „atheromás plakk” bereped (pl. hirtelen vérnyomásemelkedés miatt), a véralvadást beindító anyagok szabadulnak fel, thrombus képződik, mely a szűkült szakasz teljes elzáródását okozhatja. következmény: az elzáródott ér által ellátott terület elhalása, infarktusa. megjelenési formák: szívinfarktus, agyi infarktus, perifériás érszűkületek kezelés: kiváltó okok felszámolása, fibrinolysis, angioplastica

39

40

41

42 Dotter (1964), Grüntzig (1974) Kisebb mértékű, de már tüneteket okozó artériás szűkületek kezelésére alkalmas módszer. A combverőéren egy speciális többlumenű katétert vezetnek fel, melynek eleje „kormányozható, így a legkülönbözőbb érszakaszok is elérhetők. A katéter érpályába kerülő végén egy felfújható ballon található. A katéter egyidejűleg alkalmas kontrasztanyag befecskendezésére is. Képerősítő alatt ellenőrzik a katéter útját, a kontrasztanyaggal meghatározzák a szűkület helyét, majd a ballont akár több atmoszférás nyomással felfújják, így a tágulatot megszüntetik. Egyes esetekben az szűkület újbóli kialakulását stenttel akadályozzák meg. Hátrány: az érfal teljesen átszakadhat, ezért mindig egy érsebész csoportnak kell készen állnia a megfelelően felszerelt műtőben.


Letölteni ppt "Dr. Kozsurek Márk (2011. február 1., ÁOK I. évf.) Az erek szöveti szerkezete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések