Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Idegrendszer Központi és környéki idegrendszer. Az idegrendszer felépítése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Idegrendszer Központi és környéki idegrendszer. Az idegrendszer felépítése."— Előadás másolata:

1 Idegrendszer Központi és környéki idegrendszer

2 Az idegrendszer felépítése

3 A központi idegrendszer egyedfejlődése A velőlemezből alakul ki, amely először a velőbarázdát majd a velőcsövet hozza létre. A velőcső differenciálódik és létrejön a gerincvelő és az agyvelő. A velőcső elülső részén kezdetben három agyhólyag jelenik meg: előagyhólyag (telencephalon), középagy- hólyag (mezencephalon) és az útóagyhólyag (rhombencephalon). Az előagyhólyagból alakul ki az előagy és köztiagy, a középagyhólyagból a középagy, az útóagyhólyagból az agytörzs. A velőüreg a kamrarendszert hozza létre (oldalkamrák, III. és IV. agykamra)

4

5 A KI morfofunkcionális tagolódása A szomatikus idegrendszer biztosítja a tudatos érzékelést, az akaratlagos mozgásokat és a periferiáról érkező információk feldolgozását.  Részei: Gerincvelő Agyvelő – agytörzs - kisagy - köztiagy - agyvelő A vegetatív idegrendszer biztosítja a szervezet belső környezetének állandóságát, két antagonista részből áll: szimpatikus és paraszimpatikus

6 Gerincvelő

7 A gerincvelő burkai A gerinccsatornában foglal helyet Kötőszöveti burkok veszik körül:  Dura mater- kemény agyhártya  Arachnoidea-pokhálóhártya  Pia mater- lágy agyhártya A pokhálóhártya és lágy agyhártya között a agy- gerincvelői folyadék található

8 A gerincvelő külső szerkezete A C1-L2 terjed Végfonal a keresztcsonthoz rögzül  A gerincvelői idegekkel együtt a lófarkot képezi Nyaki és ágyéki csomók Oldalt a gerincvelői idegek kilépési helye Két gv.i. közti rész – gerincvelői szelvény- szelvényezett

9 Elülső központi hasadék Hátulsó központi barázda Elülső oldalsó barázda- elülső gyökér kilépési helye Hátulsó oldalsó – hátulsó gyökér kilépési helye

10 A gerincvelő belső szerkezete Középen szürkeállomány –idegsejtek perikarionja, velőhüvely nélküli idegrostok  Elülső szarv – szomatomotoros idegsejtek  Oldalsó szarv Elülső része – vegetatív mozgató idegsejtek Hátulsó része- vegetatív érző sejtek  Hátulsó szarv – szomatoszenzoros idegsejtek  Központi csatorna Körülötte fehérállomány- felszálló és leszálló pályák (idegrostok, idegsejtek nyúlványai)  Elülső köteg  Középső köteg  Hátulsó köteg

11

12

13 A gerincvelő funkciói Fehérállomány – ingerületvezetés  Specifikus pályák – specifikus receptoroktól szállít érző információkat a kéreg meghatározott területére Felszálló pályák – érzők Spinotalamikus- gerincvelő-látótelepi pálya Lemniscus medialis –gerincvelő – nyúltagyi Spinocerebellaris – gerincvelő-kisagyi  Nem specifikus pályák – FAR A retikuláris állományból indul, az agykéregig húzódik és a felszálló pályáktól kap kollaterálisokat Nem vált ki sem érzékelést, sem mozgást, a figyelem fenntartásában van fontos szerepe

14 A gerincvelő reflexműködése  Szomatikus reflexek Monoszinaptikus (proprioceptív) Megvédi az izmot a rá ható passzív erőktől Biztosítja az izom hosszának állandóságát Poliszinaptikus (végtagrövidítők) Védekező reflex  Vegetatív reflexek Belső szervek működésére hatnak Szívgyorsító és érszükítő Pupillatágító Székelés és vizeletűrítés központja Szexuális funkciókat szabályozó központok

15 Proprioceptív reflex  Receptor –izomorsó  Afferens szár gv, ideg szomatikus része, érző idegrostok  Központ, gv. Szomatikus része  Efferens szár – gvideg mozgató idegrostjai Poliszinaptikus reflex  Szerkezete hasonló, csakhogy a gerincvelőben az érző és mozgató idegsejtek közé több társító idegsejtek ékelődhetik

16 Vegetatív reflexív  Receptor- belső szervek falában  Afferens szár – gerincvelői idegek vegetatív rostjai  Központ (gv. háti-ágyéki szelvényei a szimpatikus idegrendszernél, keresztájéki szelvények a pataszimpatikusnál)  Efferens szár - gerincvelői idegek vegetatív rostjai Preganglionáris neuron Posztganglionáris neuron

17 Agytörzs Nyúltagy Híd Középagy

18 Agytörzs elülső része Nyúltagy  Központi barázda Két oldalán piramisok Piramisoktól oldalt olajkák  Piramis kereszteződés  Oldalsó köteg- alsó kisagykocsányt hozza létre  Piramis és olajka közt XII. agyideg látszólagos eredése  Nyúltagy híd szögletben VII, VIII, IX, X, XI agyidegek látszólagos eredése Híd  Nyúltagy-híd barázda  Kiemelkedés, középen az artera bazilaris bemélyedésével  Oldalt vékonyodik és a középső kisagykarba megy át  Középső kisagykar kezdeténél az V. agyideg látszólagos eredése Középagy  V alakú agykocsányok  Köztük a hátulsó lyukacsos állomány  IV. Agyideg látszólagos eredése

19

20 Az agytörzs hátulsó része Agytörzs hátulsó részén a kisagy foglal helyet a rombuszárok felett Nyúltagy  Hátulsó középbarázada  Hátulsó köteg Goll és Burdach féle köteg Híd közelében nyított- rombuszárok XI. és alatta a X. agyidegek magvainak a dudorai Oldalt a vesztibuláris magvak dudorai Határ a híd felé másodlagos hallóidegrostok Híd  Rombuszárok VII. Agyideg magvának a dudora Oldalt a kisagykarok Középagy  IV. Agyideg látszólagos eredése  Ikertestek felsők, alsók  Felső ikertestek közt tobozmirigy

21 Az agytörzs oldalnézetben

22 Az agytörzs belső szerkezete Szürkeállomány magvakra tagolódik  A kilépő idegrostok és a  A kereszteződő pályák miatt A magvak a gerincvelő szürkeállományának folytatásában helyezkednek el  Érző  Mozgató  Vegetatív  Szomatikus

23 Nyúltagy magvai  Szomatikus érző V -háromosztatú agyideg nyúltagyi magva – itt végződnek a fej exteroceptoraitól induló durva tapintás idegrostjai Halló és egyensúlyérző magvak (VIII) Nucleus solitarius – ízérzékelés rostjai (VII, IX, X) itt kapcsolnak át  Vegetatív érző Nucleus solitarius – belső szervek falából induló rostok (IX, X)  Szomatikus mozgató Nyelv alatti ideg magva (XII) – nyelv izomzatát idegzi be A nucleus ambiguus mely több agyideg magvát foglalja magába: VII – arcideg magva- mimika izmok beidegzése IX – nyelvgaratideg magva- lágy szájpad és garat izomzatát idegzi be X – bolygóideg magva- garat és gége izmait idegzi be XI - járulékos agyideg magva nyúltagyi magva Járulékos agyideg gerincvelői magva (XI) – vállizmokat idegzi be  Vegetatív mozgató X-es agyideg hátsó magva – zsigerek beidegzése (simaizom, mirigyek) Alsó nyálelválasztó mag (IX) – fültőmirigy beidegzése  Saját magvak Goll és Burdach – kapcsolóállomás a finom tapintás és tudatos proprioceptív pályánál Alsó olajka – kisagyból kivándorolt idegsejtek, kisagy működésének szabályozása Retikuláris állományban légzést és vérkeringést befolyásoló központok

24 Híd magvai Tegmentum- rombuszárok alatt, szerkezete hasonlatot mutat a gerincvelőével – ebben foglal helyet a magvak legnagyobb része A híd kidudorodó része a bázis – itt haladnak a pályák, főleg a leszállók  Szomatikus érző V. agyideg hídi magva – főmag, itt kapcsolnak át a fejből érkező finom tapintás, hő és fájdalomérzékelés idegrostjai VIII. agyideg halló és egyensúlyérző magvai (nyúltagy-híd határon)  Szomatikus mozgató V-háromosztatú ideg rágóizmokat beidegző magva VI- szemtávolító ideg magva VII- arcideg – mimikaizmokat idegzi be  Vegetatív mozgató Felső nyálelválasztó központ – nyelv alatti és állkapocs alatti mirigyeket idegzi be, az idegrostok az arcidegen haladnak  Saját magvak Retikuláris állományban a légzést és vérkeringést befolyásoló központok

25 Középagy magvai  Szomatikus érző V. agyideg érző magva melyben a fejből érkező proprioceptív érzékelés idegrostjai kapcsolnak át  Szomatikus mozgató III-szemmozgató agyideg magva- szem izmait idegzi be IV-sodorideg magva  Vegetatív mozgató Edinger-Westphal-féle mag – a pupillaszűkítő és a sugárizmokat idegzi be, az idegrostok a III. agyidegen haladnak  Saját magvak Felső ikertestek- látással kapcsolatos reflexek Alsó ikertestek – halással kapcsolatos reflexek Vörösmag –izomtónus szabályozása Fekete állomány – alvás-ébrenlet váltakozásásnak szabályozó központja

26 1-nyelv alatti agyideg magva XI 2- szemtávolító agyideg magva VI 3- sodorideg magva 4- szemmozgató agyideg magva 5-a bolygóideg hátsó magva X 6- alsó nyálelválasztó mag 7- felső nyálelválasztó mag IX 8- Edinger-Westphal-féle mag III 9- járulékos agyideg gerincvelői magva 10-nucleus ambiguus (VII, IX, X, XI agyidegek mozgató magvai) 11-arcideg magva VII 12-az arcideg rostjai megkerülik a VI. Agyideg magvát 13- a háromosztatú agyideg mozgató magva 14-nucleus solitarius (X, IX agyideg érző rostjai végződnek) 15- a háromosztató agyideg hídi magva 16- a háromosztató agyideg középagyi magva 17- a háromosztató agyideg leszálló rostjainak végződési helye – durva tapintás rostjainak kapcsoló állomása 18- vesztibuláris magvak 19- halló magvak Középvonalban valódi szomatomotoros magvak (piros) Kissé laterálisan a vegetatív mozgató magvak – fekete Oldalt a kopoltyúívi magvak (szomatikus magvak főleg zsigereket idegeznek be, melyek falát harántcsíkolt izomrostok alkotnak, halvány piros) Kék- szomatoszenzoros magvak, kivétel a n. solitarius mely fogad viszceroszenzoros rostokat is

27 Az agytörzs funkciói Reflexműködések  Rágóizmok proprioceptív reflexközpontja  Nyelés reflexközpontja  Nyálkahártyareflexek – tápcsatorna szekréciós és motoros működésének reflexközpontjai  Légzőközpont (ki és belégző központok, apneusztikus, pneumotaxikus)  Szívműködést fékező központok  Pupillaszűkítés reflexközpontja  A fej fény és hang irányába való elmozdításának reflexközpontja Ingerületvezetés  felszálló és leszálló pályák révén

28 Kisagy

29 Testmozgások és az izomtónus szabályozásásnak integrációs központja Az agytörzs mögött helyezkedik el a IV. agykamra fölött A kisagysátor (dura mater nyúlványa) választja el az agyféltekék nyakszirti lebenyeitől A kisagy elhelyezkedése

30 A kisagy külső szerkezete Ellipszoid idomú, harántul álló hossztengellyel Központi helyzetű féregből és két kisagyféltekékből áll A kisagy felszínei  Felső- oldalra gyengén lejt, háztető alakú  Alsó – mély bevágással elválasztott félgömbnek felel meg Felszíne harántul redőzött  A sekély barázdák tekervényeket (leveleket, foliákat) választanak el  A mélyebbek lebenykéket határolnak  A legmélyebbek lebenyeket határolnak Elülső lebeny – piros - paleocerebellum Hátulsó lebeny- zöld-neocerebellum Flocculonoduláris lebeny – kék - archicerebellum Kisagykarok kapcsolják az agytörzshöz  Alsó – nyúltagyhoz  Középső - hídhoz  Felső - középagyhoz

31 A kisagy belső szerkezete Szürkeállomány kivül a kérget alkotja, belül a kisagymagvakat Fehérállomány belül található– faelágazáshoz hasonló szerkezet mutat- életfa Kisagy magvai  Fogazott mag (n.dentatus)– oldalt  Dugómag (n. Embolifomis) – a fogazott bejáratánál  Golyómag (n. Globosus) – féreg szélén  Tetőmag (n. Fastigii) - féreg központi részén

32 Kisagykéreg felépítése Kivülről befelé haladva a rétegek a következők: Molekuláris réteg  Kosársejtek  Dendritelágazódások (Purkinje- sejtek, kosársejtek, Golgi-sejtek)  Párhuzamos rostok (szemcsesejtek axonja)  A Purkinje-sejtek dendritjén kúszórostok végződnek Ganglionáris réteg  Purkinje-sejtek – perikarionja körül a kosársejtek axonjai fonatokat képeznek (gátló hatás)  A Purkinje-sejtek axonja elhagyja a kérget, a kisagymagvakon vagy az agytörzsben végződik (gátló hatás) Szemcsés réteg  Szemcsesejtek  Golgi-sejtek  A szemcsesejtek dendritnyúlványain végződnek a moharostok (periferiáról érkező idegrostok végelágazódásai)

33 Kisgykéreg működése A moharostok ingerlése a szemcsesejtek ingerléséhez vezet A szemcsesejtek az ingerületet a párhuzamos rostokon a molekuláris rétegbe továbbítják Itt a párhuzamos rostok ingerlik a kosársejteket A kosársejtek axonkollaterálisai egyik és másik irányba gátolják a Purkinje-sejteket kivétel a közvetlen szomszédságban levő P-sejt A szomszédos Purkinje-sejt nem kerül gátlás alá így az általa beidegzett agytörzsi mag vagy kisagyi mag gátlás alá kerül A kuszórostokon beérkező ingerület szükség esetén korrigálja a kisagyi választ

34 Kisagy szerepe Célvezérelt, gyors mozgások végrahajtásának ellenőrzése A kisagy feladata a mozgások pontos idegi programjának kidolgozása és a motoros rendszer rendelkezésére való bocsátása Ehhez szüksége van információkra:  A proprioceptoroktól  Az egyensúlyérző receptoroktól  A mozgató neokortextől Információkat küld:  Neokortexhez  Agytörzshöz  Gerincvelőhöz

35 A KISAGY KAPCSOLATAI A KISAGYI HOMUNCULUS

36 Kisagyi afferens pályák Alsó kiagykaron érkezők:  Spinocerebellaris posterior (Flechsig), a Clarke-féle oszlopból ered, keresztezetlen, a paleocerebellum kérgében végződik, proprioceptív inf. szállít az alsó végtagokból és a törzs alsó részéből)  Cuneocerebellaris – a felső végtagból és a törzs felső részéből szállít propriocept í v inf. (a nyúltagy nucleus cuneatusaban kapcsolnak át a rostok), keresztezetlen  Nucleocerebellaris – n. trige- minusból ered, fejből szállít propriocept í v információkat.  Vestibulocerebelláris – kersztezetlen és az archi- cerebellum kérgében végződik  Olivocerebelláris – keresztezett

37 Kisagyi efferens pályák A pályák az alsó ikertestek magasságában lépnek az agytörzsbe, kereszteződnek, majd felszálló és leszálló ágra oszlanak. A leszálló ágak a golyómagból és a tetőmagból erednek, a retikuláris állományban átkap- csolnak és mint retikulospinális és vestibulospinális pályák végződnek az elülső szarvban A felszálló ágak a fogazott és a dugómagból erednek, egy részük a vörösmagban és az agytörzs magvain végződnek, bekapcsolódva az extra- piramidáslis pályarendszerbe, másik részük a talamuszon át a nagyagy motoros kérgébe halad.

38 Középső kisagykaron érkezők:  Cerebro-ponto-cerebelláris – keresztezett, a nagyagy- kéregből ered és a neoce- rebellum kérgében végződik Felső kisagykaron érkezik  Spinocerebelláris anterior (Gowers), keresztezett, proprioceptiv inf. szállít az alsó végtagokból.

39 Köztiagy

40 Köztiagy tagolódása Az agyvelő alapi részén helyezkedik el, a harmadik agykamra falát képezi még felső agytörzsnek is neve- zik. Több részre osztható:  Talamusz  Epitalamusz  Hipotalamusz  Metatalamusz  Szubtalamusz

41

42

43 Talamusz A köztiagy legnagyobb részét alkotja Ovális magrendszer, mediális része a III. agykamrával határos, laterális része a belső tokkal Rostkapcsolataik révén két csoportra osztahatók: specifikus (palliothalamus) és nem specifikus magvakra (truncotalamusz) A specifikus magvak a kéreg jól meghatározott részével állnak kap- csolatban, relémagvak és asszociációs központok  Elülső magcsoport  Mediális magcsoport  Laterális magcsoport Dorzális magvak: Oldalsó dorzális Oldalsó posterior Pulvinár Ventrális magvak Elülső Oldalsó Hátulsó  Hátulsó oldalsó  Hátulsó mediális  Retikuláris mag A nem specifikus magvak az agytörzzsel tartanak fenn rostösszeköttetést, diffúz kergi kapcsolattal rendelkeznek.  Intralamináris magvak

44

45

46 Elülső magcsoport Reciprok összeköt- tetésben áll a limbikus tekervénnyel (gyrus cinguli). Afferens rostokat kap az agybimbótól a tractus mamillotha- lamicus (Vicq d‘Azir) révén Elektromos ingerlése vegetatív reakciókat vált ki, vérnyomás, légzésszám változása

47 Mediális magcsoport Afferens rostokat kap a hipotalamusztól, halvány- gömbtől, frontális kéregtől és a mandulamagtól. Az efferens rostok a frontális lebenybe vetülnek. Vegetatív és szomatikus impulzusokat integrál Ezen az úton válik tudatossá az érzelmi alaphangulat. Erős izgalmi állapot esetén a kéreg felé vezető pályák átvágása megnyugvást de közömbösséget vált ki Feltételezik, hogy szerepe van a személyiség meghatározásában

48 Laterális magcsoport Dorzális magvak (régebb asszociációs magvaknak nevezték)  A dorzális mag kapcsolatban áll a limbikus tekervénnyel és a mandula- maggal  A posterior a látórendszer kéreg alatti területeivel és a falikéreggel áll kapcsolatban  A pulvinár a látórendszer asszociációs magja, reciprok kapcsolatot tart fenn a kéreg alatti látóközpontokkal, a látókéreggel és az asszociációs látómezőkkel (sérülése emberben beszédzavart okoz) Ventrális magvak  Elülső és laterális magvakba a kisagy ellentétes oldali fogazott magvából és a halványgömbből érkeznek idegrostok. Az efferens rostok a mozgató agykéregbe továbbítódnak.  A hátulsó magvak relé központok, itt kapcsolnak át a felszálló pályák A hátulsó oldalsó magban kapcsolnak át a hátsókötegi és gerincvelő-látótelepi pályák. Hátulsó mediális magban a háromosztatú húrokpályája kapcsol át. Retikuláris mag –gömbhélyszerűen veszik körül a talamusz magvait, szerepe ismeretlen.

49 Metatalamusz Oldalsó térdestest  A látópálya kéreg alatti kapcsolóállomása, ke- resztezett és keresz- tezetlen rostok vég- ződnek benne. Az efferens rostok a látókéregbe vetítődnek Belső térdestest  A hallópálya kapcsoló- állomása

50 Epitalamusz A III. Agykamra dorzális és farki részén helyezkedik el Részei: habenulák és az epifízis (lásd endokrin rendszer) A habenulák rostösszeköttetéseik révén a szagló impulzusokat az agytörzs nyálelválasztó és motoros magvaihoz továbbítja. Afferens pályák:  Striae meduláris (elülső lyukacsos állomány, regio preoptica)- 2  Striae terminális (mandula mag) -7 Efferens pályák:  Habenulotectalis (felső ikertest)-8  Habenulotegmentális (agytörzs magvai – nyálelválasztó, rágás, nyelés motoros központja) -9  Habenulopeduncularis (retikuláris állomány magvaival áll kapcsolatban) -11

51 Hipotalamusz A köztiagy ventrális részét képezi Vegetatív és endokrin integrációs központ Szürkeállomány Az idegsejtek kisebb nagyobb magvakat képeznek (régebbi felosztás szerint parvocelluláris és magnocelluláris magrendszer) Megkülönböztetjük a köv. areákat:  Preoptikus mediális magvai a luliberint termelik  Laterális Diffúzan elhelyezkedő kisebb sejtcsoportokból áll – a szív és érrendszer működésének, a táplálék valamint a vízfelvétel szabályozásában van szerepe  Mediális  Periventrikuláris Az ependima alatt helyezkedik el, kis átmérőjű idegsejteket tartalmaz, liberineket termelnek

52

53 Mediális zóna A következő régiókat foglalja magába: Elülső (supraoptica) Mediális (tuberalis) Posterior (mamillaris) Supraoptikus régió  NSO-6, NPV-7 – oxitocint és vazopresszint termelnek, magnocelluláris rendszert kép- viselik  NA- hőszabályozás  NSC – életfunkciók napi ritmusának beállítása Tuberális régió  NVM – jólakottság központja-10  NDM – magatatartási reakciók kilalakításában vesz részt - 11  ARC- kis átmérőjű neurosekretoros idegsejteket tartalmaz amelyek releasing hormonokat termelnek -12 Mamilláris régió  CM- limbikus rendszer alkotórésze -13  NP – vérnyomás szabáyozása

54 A hipotalamusz affernes pályái  Fornix (agyboltozat), a hippokampuszból ered és az agybimbókban végződik -8  Mediális előagyi köteg, összeköti a hipotalamuszt a szaglóközponttal és a középagy retikuláris állományával -3  Stria terminális rostjai a farkalt mag körül ív alakban haladnak, a mandulamagvakból erednek, a preoptikus és a mediális zónában végződnek -4  Schütz-féle köteg, a periventrikuláris zónából ered és az agytörzs magvaiban végződik -11

55 A hipotalamusz efferens pályái A KI különböző részeivel áll kapcsolatban az efferens rostok nagy része az idegrendszernek azokhoz a területeihez vetül, amelyektől afferenseket is fogad A felsorolt afferens pályák tartalmaznak efferens rostokat is. Elsődleges efferens pályák:  Mamillothalamicus –a talamusz elülső magvában végződik-14  Hipothalamospinalis – a NPV és a NDM erednek és az oldalsó szarvakban érnek véget  Hipothalamobulbaris - nucleus solitariban és a bolygóideg dorzális magvában

56 Szubtalamusz A talamusz és hipotalamusz közt helyezkedik el, mozgató funkcióval rendelkezik. Magába foglalja a következő magvakat:  talamusz alatti mag  zona incerta (talamusz és középagy között) Elektromos ingerlése fokozza az izomtónust, a reflexeket, serkenti a kéreg által kiváltott mozgásokat Sérülése a kar v az egész ellenoldali testfél rohamszerű, nagy kilengésű, dobáló-csavaró mozgásaiban nyilvánul meg.


Letölteni ppt "Idegrendszer Központi és környéki idegrendszer. Az idegrendszer felépítése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések