Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KERINGÉS ÉLETTANA. A vér keringése az érrendszerben  William HARVEY A vérkeringés önmagába visszatérő zárt rendszer (1628) A szívciklus (szisztolé.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KERINGÉS ÉLETTANA. A vér keringése az érrendszerben  William HARVEY A vérkeringés önmagába visszatérő zárt rendszer (1628) A szívciklus (szisztolé."— Előadás másolata:

1 A KERINGÉS ÉLETTANA

2 A vér keringése az érrendszerben  William HARVEY A vérkeringés önmagába visszatérő zárt rendszer (1628) A szívciklus (szisztolé és diasztolé) változása pumpálja az erekbe a vért A vér az érrendszerben csak egy irányba áramolhat A vér áramlását billentyűk irányítják a szív felé

3 Vérkeringési rendszer - vérkörök  Kis vérkör Jobb kamrától a bal pitvarig Tüdőkeringés  Nagy vérkör Bal kamrától a jobb pitvarig Szisztémás keringés A keringés minden egyes keresztmetszetén az áramlás intenzitása (ml/idő) azonos

4 Hemodinamikai alapfogalmak  Perfúziós nyomás (nyomáskülönbség) Aorta – jobb pitvar Arteria pulmonalis – bal pitvar  Hidraulikus (súrlódási) ellenállás  Áramlási intenzitás (térfogat/idő)  Adott perfúziós nyomás mellett az áramlás fordítottan arányos az ellen- állással

5 Áramlás, befolyásoló tényezők  Lamináris áramlás és áramlási profil  Viszkozitás és hatása az áramlásra  Turbulens áramlás

6 Lamináris áramlás  A folyadékrészecskék a cső tengelyével párhuzamosan haladnak  Egymás mellett áramló koncentrikus rétegeket alakítanak ki  A sebesség a cső falánál „mozdulatlan”  A sebesség a tengelyáramban maximális  Az áramlási profil parabola

7 Áramlás, befolyásoló tényezők  Az áramlás lamináris jellege függ Az áramló folyadék sűrűségétől, viszkozitásától Az ér átmérőjétől Az áramlás lineáris sebességétől

8 Áramlás, befolyásoló tényezők  Viszkozitás Minden folyadék belső tulajdonsága Csak akkor nyilvánul meg, ha a folyadék áramlik, vagy A folyadék felszínén szilárd tárgy mozog A folyadék belső surlódása, a sejtes elemek jelentősen emelik (hematokrit fokzódása)

9 Áramlás, befolyásoló tényezők  Turbulens áramlás Nincsenek egymástól függetlenül áramló folyadékrétegek A folyadék részecskéi különböző irányokba mozdulnak el Kialakulásának oka a lineáris sebesség megnövekedése (lokális szűkűlet)

10 A vér lineáris sebessége fordítottan arányos az össz- keresztmetszettel

11  TELJES KERESZT- METSZET  ANATÓMIAI SZERKEZET  ÁRAMLÁSI SEBESSÉG

12 VÉRNYOMÁS VÁLTOZÁSOK

13 A szisztolés vérnyomást befolyásoló tényezők  Perctérfogat PULZUSTÉRFOGAT FEREKVENCIA  A keringő vér mennyisége – növeli a perctérfogatot  A vér sűrűsége  Gravitáció  Periferiás ellenállás EREK SZŰKÜLETE NÖVELI DIASZTOLÉS NYOMÁS EMELKEDÉSE  A nagy osztóerek rugalmassága RAKTÁROZÓ SZEREPE ÁRAMLÁS FOLYAMATOSSÁGA ÖREGEDÉSSEL PÁRHUZAMOSAN CSÖKKEN

14 AZ ÖSSZ-VÉRTÉRFOGAT ELOSZLÁSA - ÚJRAELOSZLÁSA

15 A nagy vérkör erei  „Szélkazán” erek  Vezető (konduktív) erek  Rezisztencia erek („ellenállás erek”)  Kicserélési erek  Kapacitás erek

16 Nyomásváltozások a nagy vérkör artériáiban  Szisztolés nyomás (120 Hgmm)  Diasztolés nyomás (80 Hgmm)  Pulzus nyomás (40 Hgmm)  Középnyomás (93 Hgmm) Vérnyomás mérés Palpatios (tapintásos) módszer Auscultatios (hallgatózásos) módszer Oszcillometriás módszer

17 Nyomás és áramlás a rezisztenciaerek szakaszán  A rezisztencia erek funkciója Meghatározója a nagy vérköri artériás nyomásnak Lokálisan szabályozzák az utánuk következő érszakasz, a micro- cirkulációs terület véráramlását

18 Keringési önszabályozás  Az áramlásnak a perfúziós nyomástól való relatív függetlensége  A nagy vérköri artériás nyomás változását nem követi automatikusan a kapillárisok nyomásának változása

19 Véráramlás változása a szövetekben, szervekben  Egyes szervekben a véráramlás a perfúziós nyomás változásának ellenére állandó  Az aktív szövetekből értágító anyagok szabadulnak fel munkát végző vázizom szív vékonybél agykéreg

20 A kicserélési erek funkciója (mikrocirkuláció)  Plazmafehérjék kijutása a szövetközi térbe  A gázok transzportja diffúzióval történik  Folyadék és kis molekulák cseréje – effektív filtrációs nyomás biztosítja  A szövetközi térbe filtrált folyadék visszajutása a keringésbe – nyirokérrendszer

21 A KAPILLÁRIS-KERINGÉS

22 MI TÖRTÉNIK A KAPILLÁROSIKBAN?

23 Kapacitás erek – vénás rendszer  A vénák falában billentyűk – az áramlás egyirányúsítása  A vénák között összeköttetések vannak  Nyomásprofil: 15 Hgmm – 0-2 Hgmm  Nagyfokú tágulékonyság

24 Kapacitás erek – vénás rendszer  A centrális vénás nyomás a vénás vissza-áramlástól és a jobb kamra teljesítményétől függ  A legnagyobb vénákban az áramlás a ki- és belégzéssel együtt ciklikusan változik  A gravitációs tényezők megváltoztatják a vénákban a transzmurális nyomást (az érben levő és az ereken kivüli nyomás különbsége) A transzmurális nyomás emelkedésével fokozódik a vénák átmérője, a belső térfogat nő Ezzel magyarázható, hogy nagy mennyiségű vért képesek befogadni anélkül, hogy a beslő nyomás jelentősen változna  A vénás visszaáramlás fontos tényezője az izomaktivitás

25 A kis vérköri keringés  A kis vérköri perfúziós nyomás csak töredéke a nagy vérkörinek  A be- és kilégzés ellentétesen befolyásolja a tüdő vértartalmát  Az alveolaris (léghólyag) hypoxia az érintett területen a kis artériák sima- izomzatának összehúzódását okozzák

26 A SZÍV ANATÓMIÁJA

27 A SZÍVBILLENTYŰK

28 CORONARIA = VÉGARTÉRIA ELZÁRÓDÁS

29 ARTERIOSCLEROSIS – CORONARIA THROMBOSIS

30 A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE  A szív összehúzódása Spontán Saját ingerképzésnek megfelelő ritmusban  A szív ritmusgenerátora („pacemaker”) a sinus csomó Pitvari izomsejtek Av csomó His köteg Tawara-szárak és Purkinje rostok Kamrai izomsejtek

31 A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE  Sinus csomó Spontán ritmus 100/perc  AV csomó Spontán ritmus /perc  Purkinje-rostok /perc Ha az ingerület nem jut át a kamrára vezetési blokk következik be és a P-rostok veszik át a vezetést (nem minden esetbe indul be a kamrák működése- hirtelen szívhalál)

32 A SZÍVIZOM ÖSSZEHÚZÓDÁSA  Akciós potenciál  Kalcium koncentráció emelkedik  Az izomrostok összehúzódnak Az összehúzódás ereje az izomrostok diasztolés hosszúságától függ Az összehúzódás erőssége változatlan rosthosszúság mellett is szabályozható (inotróp hatás)

33 IDEGI SZABÁLYOZÁSOK  Szimpatikus idegrendszer pozitív hatása Ingerképzés Ingerületvezetés Szívizom összehúzódás  Paraszimpatikus idegrendszer negatív hatása Ingerképzés Ingerületvezetés

34 SYMPATHICUS IDEGEK – PARASYMPATHICUS IDEGEK  Vagusz-hatás (acetilkolin) nyugalomban érvényesül Túlsúly - brachikardia  Szimpatikus tónus fokozódás (adrenalin, noradrenalin) terhelések során jelentkezik Túlsúly-tachikardia

35 IDEGI SZABÁLYOZÁSOK  Receptorok – nyomásérzők, kemoreceptorok  Központ agytörzs  Végrehajtó: vagus, gv. idegek szimpatikus rostjai

36 SZISZTOLÉ – DIASZTOLÉ SZÍVCIKLUS

37 ElectroCardioGram –repolarizáció és depolarizáció keltette változások  P –hullám, pitvari depolarizáció kezdete (a bal kari elektród +) – pitvar aktiválódása  Izoelektromos szakasz – PQ szakasz – pitvar teljes depolarizációja  QRS –komplexus kamra aktiválódása  Q- csipke a kamrai depolarizáció (bal kari elektród -)  R- csipke alatt a bal kari elektród +  A vékony jobb kamra már depolarizálódótt, de a bal kamrában meg folytatódik, ezt jelzi az S-csipke, a jobb kari elektród –  ST-szakasz, teljes kamrai depolarizáció alatt nincs potenciálkülönbség, izoelektromos állapot következik be  T-hullám a kamrai repolarizáció a bal kari elektród +  Elektromos csend, izoelektromos állapot, kamra diasztolé, TP-szakasz

38 MECHANIKAI VÁLTOZÁSOK A SZÍVCIKLUS SORÁN  Végszisztolés térfogat (60 ml)  Végdiasztolés térfogat ( ml)  Pulzustérfogat (70-80 ml)  Ejekciós frakció EF, jelzi, hogy a diasztolé végén a kamrában levő vérnek mekkora hányada hagyja el a kamrát – 0,5-0,75  Nyomásváltozások a szívüregekben  Szívüregek térfogatváltozása

39 A SZÍV TELJESÍTMÉNYÉNEK FOKOZÁSA  systolés tartalék  diastolés tartalék  frekvencia

40 A SZÍV ENERGETIKÁJA ÉS OXIGÉNELLÁTÁSA  A szív oxigén-felhasználása egyenesen arányos a szív munkájával  A nagy oxigén-fogyasztás feltétele a sűrű érhálózat  A coronariák között nincs összeköttetés  A coronariák tágulását vazoaktív anyagok váltják ki


Letölteni ppt "A KERINGÉS ÉLETTANA. A vér keringése az érrendszerben  William HARVEY A vérkeringés önmagába visszatérő zárt rendszer (1628) A szívciklus (szisztolé."

Hasonló előadás


Google Hirdetések