Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA = VERSENYKÉPESSÉG INFO SAVARIA 2006 Kovács Zoltán, elnök Informatikai Vállalkozások Szövetsége 2006. április 6.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA = VERSENYKÉPESSÉG INFO SAVARIA 2006 Kovács Zoltán, elnök Informatikai Vállalkozások Szövetsége 2006. április 6."— Előadás másolata:

1 INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA = VERSENYKÉPESSÉG INFO SAVARIA 2006 Kovács Zoltán, elnök Informatikai Vállalkozások Szövetsége április 6

2 A gazdaság helyzete, SWOT elemzése Az IKT szektor szerepe a nemzetgazdaságban Az IKT szektor ”enabler” szerepe a társadalmi és gazdasági fejlődésben Tartalom

3 A magyar nemzetgazdaság és a hazai vállalkozások helyzete 3 átmenet határozza meg helyzetünket: Átállás, egy modern szerkezetű, nyitott gazdaságra –magántulajdonú, jelentős magyarországi hozzáadott értékkel bíró vállalkozások –számosságában és GDP arányosan erőteljesen KKV központú Alkalmazkodás az európai / globális versenyhez –kereslet és kínálat is globális –versenytársak fejlettebbek, jobban „ellátottak” a versenyhez piac (kereslet), tőke (hitel is), termelékenység Ipari termelésről > szolgáltatás, tudás-alapú gazdaság –elvesztett költség-alapú versenyképesség (textil, gépgyártás) –lehetőség: nyugat-európai vállalatok kiszervezése, regionális központjai (üzleti funkciók, kutatás-fejlesztés)

4 Erősségek Gyengeség Lehetőségek Veszélyek  külföldi tőke bizalma (forint, FDI)  közepesen erős GDP (regionális viszonylatban)  jól növekvő, nyitott, javarészt privatizált, többnyire exportvezérelt gazdaság, a alacsony inflációval és munkanélküliséggel  tudásalapú gazdaságban a hagyományosan erős magyar kutatók és vezetők előnyt jelentenek, a felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés szakmai színvonal jelentős hagyományokkal bír (Neumann, Kemény, Simonyi, Gróf – csak a számítástechnikában!)  geo-stratégiai pozíciónk A nemzetgazdaság SWOT elemzése

5 Erősségek Gyengeség Lehetőségek Veszélyek  túlköltekező és túladóztató állam - nagy ellátó rendszerek reformja elmaradt  hibás gazdaságpolitika az elmúlt 5 évben: termelékenység növekedést meghaladó reálbér növekedés  elégtelen versenypiaci struktúra:  magyar vállalkozások gyengék, nem ők az export motorja – gazdaság szerkezete elmaradott  infrastruktúra (fizikai, virtuális) elmaradott  technológia és szemlélet terén (vállalkozás, társadalom) komoly lemaradás a fejlettebb gazdaságokhoz képes: tudásgazdaság, információs társadalom  innováció és kutatás-fejlesztés jelentős hátrány, gyenge vállalati részvétel  gazdaságban a szolgáltató és a tudásgazdaság szektorai gyengék  korrupció és gyenge tőzsde

6 A nemzetgazdaság SWOT elemzése Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek  költségelőny (munkabér), megfelelő fókusz esetén komoly volumenű, alacsony, közepes hozzá-adott értékű FDI a szolgáltatás és a tudásgazdaság szektoraiban  IKT-ban hagyományok, sikerek > mind a nemzetgazdaságnak, mind az EU-nak fejlődésének motorja  NFT II – 8e mrd Ft befektetés  technológiában, szervezeti modellben, sourcing-ban „átugorhatjuk” a fejlettebb gazdaságokat (modemes internet > szélessáv, lsd még GSM)  tudásalapú gazdaság vállalkozásai (IKT, biotech, nanotech)  magyar termékek, szolgáltatások piacában komoly potenciálok vannak (lsd Szentkirályi, Colorfront, pl)

7 A nemzetgazdaság SWOT elemzése Erősségek Gyengeség Lehetőségek Veszélyek  versenyképes vállalkozások hiánya, további kiszorulás, még akár a hazai piacról is  romló gazdasági egyensúly, az állami beavatkozás eszközeinek alacsony hatásfoka (szerkezet, társadalom)  humán és fizikai tőke: komoly beruházások hiányában lemaradást okoz  versenyképesség romlik (gazdaság, társadalom)  alacsony politikai morál > konszenzusra (fejlesztési koncepció) kicsi az esély  közigazgatás (központi, helyi), ellátási rendszerek (nyugdíj, betegellátás) súlya alatt nem képes a gazdaság fejlődésre  magas importhányad > óvatosan lehet engedni a magánfogyasztást és a vállalati fogyasztást növekedését

8 Az IKT szektor szerepe a nemzetgazdaságban

9 IKT szektor kettős szerepe a nemzetgazdaságban A hazai IKT szektor fejlesztéséből a gazdaság, az állam-, közigazgatás és a társadalom is profitál IKT mint szektor Jelentős hozzájárulása van a GDP-hez Magas foglalkoztatási kört biztosít Az IKT szektor IT, távközlési és professzionális IT szolgáltató vállalkozások révén számos tekintetben járul hozzá a nemzetgazdaság fejlődéséhez IKT mint „enabler” Képesség / Igény Tartalom / Alkalmazás Eszköz / Infrastruktúra A szektor „enabler” szerepkörben a gazdaság, állam, közigazgatás és a társadalom szintjén 21 Magyarország versenyképességének növelése Humán és fizikai tőke minőségének javítása

10 IKT szektor Magyarországon Az IKT szektor a hazai hozzáadott érték teremtés és a foglalkoztatás területén jelentős nemzetgazdasági tényező GDP arányos IKT költés, 2004 (%) 4,7 3,3 3,4 Forrás: Eurostat Tudás-intenzív foglalkoztatási kör aránya, 2004 (%) 5,76 5,86 5,43 Forrás: Eurostat Európai összehasonlításban is kiemelkedő szerepe van az IKT szektornak Magyarországon mind foglalkoztatási szempontból, mind gazdasági hatásában

11 IKT szektor – SWOT elemzés Lehetőségek Erősségek Veszélyek Gyengeségek IKT forráshiány, tőkeellátottság Foglalkoztatottak arányában alacsony hozzáadott érték Alacsony hazai IKT felhasználás Jogvédelmi problémák a szoftverpiacon Gyenge nemzetközi jelenlét Jelentős és dinamikusan fejlődő hazai IKT-termelő szektor Multinacionális vállalatok Magyarországra telepített K+F központjai Erős és innovatív hazai mobil és Internet szolgáltatók Hazai IT szakemberek száma, speciális informatikai oktatás szintje Növekszik az IKT ismeretek értéke, nő az IT szakemberek iránti igény Jelenleg is alakulóban van az IKT szereplőket érintő szabályozás Modernizációs elképzelések az állam és közigazgatásban Hazai „réstermékek”, szolgáltatások iránti külföldi igény Kormányzati programok összehangolatlansága további forráshiányhoz vezet Gazdasági növekedés megtorpanása Bérköltségek konvergenciája tovább csökkenti versenyképességünket A hazai piac mérete, a kritikus tömeg hiánya A szektor mai jellemzői meghatározzák a jövőbeni lehetőségeket és egyben kihívásokat

12 SWOT IKT szektor stratégia Tőkevonzóerő, hitelellátottság Exportélénkítés Hatékonyságnövelés Hazai felhasználás élénkítése Lobby az állami szerepvállalásért a tudás-intenzív szektorok hitellehetőségeinek bővítésére (hitelgarancia stb.) Nemzetközi marketing a hazai IKT szektor megismertetésére Az EU támogatások maximális IKT oldalú kihasználása Tőzsdei megjelenések ösztönzése, elősegítése Minőségbiztosítási módszertanok használata, minősítések megszerzésének támogatása Külföldön bevált info-kommunikációs megoldások honosítása Hazai vállalkozások IKT tudatosságának növelése Világszínvonalú hazai szolgáltatások kialakítása IKT jellegű innovációk hasznosítása Lobby a piaci fejlődést hátráltató szabályozási hiányosságok mielőbbi rendezéséért (pl.: elektronikus aláírás, hitelesítés) Nemzetközi szintéren is versenyképes hazai fejlesztésű réspiaci megoldások, termékek, szolgáltatások erősítése Hazai szolgáltatások nemzetközi piacosítása Külföldi terjeszkedéshez szükséges ismeretek elérhetővé tétele az IKT szektor vállalatai számára (tanácsadás) Lobby nemzetközi terjeszkedés elősegítésére finanszírozási megoldások kialakításáért Megfelelő szaktudással rendelkező szakember utánpótlás biztosítása Menedzsment ismeretek és használatának erősítése az IKT kis és középvállalkozások szintjén IKT értékesítési csatornák és marketing fejlesztése Innovációk erősítése, ösztönzése Hálózatiasodás elősegítése Lobby tevékenység az adó és járulékterhek csökkentésére Szektor fejlesztése: vállalkozások hatékonyságnövelése, hitellehetőségek bővítése, a hazai felhasználás és az export élénkítés révén képzelhető el

13 Stratégia A kis és középvállalati kör hatékonyságban jelentősen elmaradnak, miközben foglalkoztatásban betöltött szerepük jelentős A hazai adó és járulékterhek nem kedvezőek a tudás- intenzív szektorok számára Versenyképességünk, hatékonyságunk növelése az egyik legfontosabb feladatunk, hogy helyt tudjunk állni az európai piacokon Megfelelő szaktudással rendelkező szakember utánpótlás biztosítása Menedzsment ismeretek és használatának erősítése az IKT kis és középvállalkozások szintjén IKT értékesítési csatornák és marketing fejlesztése Innovációk erősítése, ösztönzése Hálózatiasodás elősegítése Lobby tevékenység az adó és járulékterhek csökkentésére Hatékonyság növelés Munkatermelékenység az átlaghoz képest, 2003 (%) Forrás: OFK 70,8 176,4 Kis és közepes vállalatok Nagyvállatok IKT szektor legfontosabb kihívásai (1/4)

14 Stratégia A szektor jövőbeli növekedéséhez elengedhetetlen a szektorba áramló tőkebefektetések folyamatos biztosítása Lobby az állami szerepvállalásért a tudás-intenzív szektorok hitellehetőségeinek bővítésére (hitelgarancia stb.) Nemzetközi marketing a hazai IKT szektor megismertetésére Az EU támogatások maximális IKT oldalú kihasználása Tőzsdei megjelenések ösztönzése, elősegítése Minőségbiztosítási módszertanok használatának ösztönzése, minősítések megszerzésének támogatása Tőkevonzóerő Kockázati tőkebefektetés a GDP százalékában, 2004 (%) 0,03 0,11 Forrás: Eurostat Az IKT KKV-k tőkehiánnyal küzdenek, a hazai hitelintézetek a szellemi tulajdont nem ismerik el fedezetként Kevés IKT szektorbeli cég reprezentálja magát a tőzsdén A külföldi tőkebefektetések elmaradnak az elvárttól IKT szektor legfontosabb kihívásai (2/4)

15 Stratégia Magyarország az eEurope összehasonlításban az utolsó helyen áll Mind a vállalati, mind az állam- és közigazgatási szektor IKT használata elmarad az EU átlagtól Az IKT szektor növekedéséhez a hazai felvevőképesség javítása elengedhetetlen Külföldön bevált info- kommunikációs megoldások honosítása Hazai vállalkozások IKT tudatosságának növelése Világszínvonalú hazai szolgáltatások kialakítása IKT jellegű innovációk hasznosítása Lobby a piaci fejlődést hátráltató szabályozási hiányosságok mielőbbi rendezéséért (pl.: elektronikus aláírás, hitelesítés) Lobby az NFT célokat támogató, az IKT szektor „enabler” szerepét erősítő támogatások tekintetében (pl.: adójóváírás) Hazai felvevőképesség élénkítése Vállalati és lakossági Internet használat, 2004 (%) Forrás: Eurostat Lakosság Vállalatok IKT szektor legfontosabb kihívásai (3/4)

16 IKT szektor legfontosabb kihívásai (4/4) Stratégia Finanszírozási problémák a külföldi terjeszkedéssel kapcsolatosan (hazai értékesítés nem képes finanszírozni a külföldi terjeszkedést) Hiányos tudás a külföldi piaci viszonyokról A szűkös hazai piac mellett az export élénkítés segítheti a hazai IKT vállalkozások növekedését Nemzetközi szintéren is versenyképes hazai fejlesztésű réspiaci megoldások, termékek, szolgáltatások erősítése Hazai szolgáltatások nemzetközi piacosítása Külföldi terjeszkedéshez szükséges ismeretek elérhetővé tétele az IKT szektor vállalatai számára (tanácsadás) Lobby nemzetközi terjeszkedés elősegítésére finanszírozási megoldások kialakításáért Export élénkítés High-tech export arány, 2004 (%) 21,7 17,8 Forrás: Eurostat 17,2 29,3 29,9

17 Az IKT szektor ”enabler” szerepe a társadalmi és gazdasági fejlődésben

18 IKT szektor NFT-ben betöltött „enabler” szerepe A nemzeti fejlesztési terv megvalósításában az IKT szektor a versenyképesség, innováció, termelékenység esélykiegyenlítés és infrastruktúra területén tud segíteni Nemzeti fejlesztési politika irányelvei Társadalom > Kultúraváltás Piacképes, versenyző, tudatos, felkészült, digitálisan érett, tudás-centrikus egyének részesei egy nyitott és szolidáritást biztosító társadalom kialakításának Gazdaság > Fókuszváltás Elsősorban szolgáltató szektorra és tudásgazdaságra orientált vállalkozások, melyek nemzetközi összehasonlításban is versenyképesek, innovatívak és hatékonyak Állam > Szemléletváltás Szolgáltató állam, mely példamutató mind hatékonyság és modernizáció terén A z NFT célkitűzéseinek teljesítésében az IKT szektor jelentős szerepet képes vállalni

19 Kormányzati szolgáltatások on-line elérhetősége, 2004 (%) Forrás: Eurostat E-Kormányzati szolgáltatások vállalati igénybevétele, 2004 (%) Forrás: Eurostat 52 Technológiai végzősök aránya, 2004 (%) 4,8 13,1 Forrás: Eurostat 12,2 Elmaradásaink az EU-val szemben Vállalati és lakossági Internet használat, 2004 (%) Forrás: Eurostat Jelenleg még számos tekintetben elmaradunk az EU államoktól IKT felhasználásban eKormányzati megoldások nem terjedtek el eléggé Vállalati és lakossági KT felhasználás nem kielégítő Kormányzati szolgáltatások IKT támogatása nem megoldott Az IKT szakember utánpótlás csak alacsony szinten biztosított

20 IKT szerepe a Gazdaságban – SWOT elemzés Lehetőségek Erősségek Veszélyek Gyengeségek KKV-k lemaradása az hozzáférések, PC ellátottság és IKT alkalmazás felhasználás terén Alacsony távmunka foglalkoztatás, távoktatás hiánya Vállalati IT oktatás szintje alacsony Hálózati együttműködések hiánya Alacsony rendszerintegráltság On-line kereskedelem, piacterek használata még nem terjedt el Magas Internet-lefedettség a vállalati szektorban Rendelkezésre álló state-of-the-art IKT megoldások a gazdasági szereplők számára Iparági tartalmak a gazdaság IKT tudatosságát növelhetik A technológiai fejlődés új IKT megoldások, alkalmazások használatát alapozzák meg Létrehozott inkubátorházak, innovációs parkok segítenek a felzárkóztatásában Nem ösztönző gazdasági környezet az innovatív, tudásalapú iparágak számára Tovább nő a KKV-k hátránya Kis piac nem teremti meg a feltételét kritikus tömeg eléréséhez és ezzel egyes IKT megoldások nem indulnak el itthon (piacterek, ASP modell stb.) Az IKT felhasználás a gazdasági szereplők esetében nagymértékben múlik az iparági sajátosságok és a vállalkozások tőkeereje szerint

21 Fejlesztési prioritások - Gazdaság Az NFT részeként kiemelten kezelendő az IKT szektor felkészültségének illetve az alacsony IKT felhasználás növelése IKT szektor felkészültség e EU-hoz képest az adott IKT felhasználás elmaradása jelentősnincs fejlett hiányos Távközlési hálózatok Infokom eszközök Technológiai park Elektronikus aláírás Inkubátor házak KKV szoftverek Üzleti digitális tartalom Vállalati IT megoldások Vállalati távközlési megoldások Vállalati IT szolgáltatások „State of the art” IKT eÜzleti megoldások Fejlesztési prioritások Relatíve előrehaladott Kiemelt terület IKT stratégia Alkalmazás, tartalom Képzés, képesség Infrastruktúra IKT hozzáférési lehetőségeinek bővítése (KKV IKT felzárkóztatás) IT készség fejlesztés Távmunka, távokt. támogatása On-line gazdaság IKT alkalmazásai Termelő és folyamatirányító rendszerek

22 IKT szerepe az Államigazgatásban– SWOT elemzés Lehetőségek Erősségek Veszélyek Gyengeségek Önkormányzati honlapok és elektronikus szolgáltatásaik alacsony száma és minősége Elektronikus közigazgatási szolgáltatások hiánya Belső folyamatok (adminisztráció) IKT támogatottsága alacsony Intézmények közötti alacsony tranzakciós szint Magas Internet lefedettség Szélessávú lefedettség magas aránya Közel teljes PC ellátottság Rendelkezésre álló IKT megoldások révén modernizációs lehetőségek az állam egész működésében Igény jelenléte az elektronikus közigazgatási szolgáltatások iránt Állam költség-hatékony működésének megteremtése Az államigazgatás átfogó struktúrája nem teszi lehetővé a széleskörű kompatíbilis IKT alkalmazások bevezetését Az állam nem képes példát mutatni költség-hatékonyság terén Az elektronikus aláírás, azonosítás körüli szabályozási hiányosságok tovább hátráltatják az e-közigazgatási szolgáltatások bevezetését Az IKT felhasználás terén az állam példamutató működéssel kell, hogy élen járjon

23 Fejlesztési prioritások - Államigazgatás Az NFT részeként kiemelten kezelendő az állam működésének hatékonyság növelése IKT szektor felkészültség e EU-hoz képest az adott IKT felhasználás elmaradása jelentősnincs fejlett hiányos Közháló, EKG Önkormányzati IKT megoldások eGovernment megoldások Fejlesztési prioritások Relatíve előrehaladott Kiemelt terület Önkormányzatok szélessávú ellátottsága Önkormányzati Internetes tartalmak Intézmények közötti információs rendszerek IKT stratégia Alkalmazás, tartalom Képzés, képesség Infrastruktúra Közigazgatás hozzáférési hálózata IT készség fejlesztés Távmunka, távoktatás Közigazgatás korszerűsítését, szolgáltatások modernizációját segítő IKT megoldások Interaktív információcserét és tranzakciót megvalósító megoldások

24 IKT szerepe az Egészségügyben– SWOT elemzés Lehetőségek Erősségek Veszélyek Gyengeségek Alacsony intézmények közötti elektronikus tranzakciós szint Töredezett, szigetszerű egészségügyi szoftvermegoldások Egészségügyi intézmények alacsony IKT eszköz ellátottsága Nagy ellátó intézmények (TB, Nyugdíj) papír alapú működése Háziorvosok PC és Internet használata Kórházak, szakellátó intézmények Internet hozzáférése biztosított Rendelkezésre álló alapvető IKT alkalmazások révén modernizációs lehetőségek, melyek növelik az intézményi folyamatok elektronizáltságát Központi, nagy ellátó intézmények elektronikus alapinfrastruktúrájának a kialakítása Az intézményi reformok elhúzódása elodázza az IKT alkalmazások és felhasználásuk térnyerését A szigetszerű megoldások nem képesek alapját képezni egy integrált eEgészségügy kialakításának Az IKT térnyerése az egészségügyben elősegíti a sikeres intézményi reformok végrehajtását is

25 Fejlesztési prioritások - Egészségügy IKT szektor felkészültsége EU-hoz képest az adott IKT felhasználás elmaradása jelentősnincs fejlett hiányos Internet ellátottság Intézményi alapinfrastruktúra SuliNet Egészségügyi digitális tartalom Kórházi információs rendszerek Elektronikus intézményi kommunikáció Elektronikus TB illetve Nyugdíj információs rendszer Fejlesztési prioritások Relatíve előrehaladott Kiemelt terület 2 IKT stratégia Alkalmazás, tartalom Képzés, képesség Infrastruktúra Intézményi alap info- kommunikációs eszközellátottságának biztosítása IT készség fejlesztés Interaktív információcserét és tranzakciót megvalósító megoldások az egyén és az ellátórendszerek között Egészségügyi digitális tartalmak fejlesztése Az IKT térnyerése az egészségügyben elősegíti a sikeres intézményi reformok végrehajtását is

26 IKT szerepe az Oktatásban– SWOT elemzés Lehetőségek Erősségek Veszélyek Gyengeségek eLearning megoldások még nem terjedtek el Elavult szakági szakképzéseink vannak Nincs megfelelő tartalom és alkalmazás a meglévő hálózati infrastruktúra kihasználására Közoktatás PC ellátottsága Oktatási intézmények Internet ellátottsága Meglévő akadémiai hálózat Sulinet program eredményei Szorosabb együttműködés az IKT vállalkozások, felső oktatási és kutató intézmények között javítják a szakági képzések minőségét Fejlesztések az elmaradott térségek IKT ismereteinek felzárkóztatására Meglévő oktatási és kutatási tartalmak digitalizálása Infrastruktúra kiépítése megtörténik ugyan de a használatot serkentő tartalmak, alkalmazások nem terjednek el Az oktatás területén elengedhetetlen a további IKT fejlesztések támogatása, hisz a jövő információs társadalmának kialakítása a tét

27 Fejlesztési prioritások - Oktatás A NFT részeként kiemelten kezelendő az IKT szektor felkészültségének illetve az alacsony IKT felhasználás növelése IKT szektor felkészültség e EU-hoz képest az adott IKT felhasználás elmaradása jelentősnincs fejlett hiányos SuliNet Közkönyvtárak digitalizálása Kutatói publikációk adatbázisa Nemzeti Alaptantervet támogató tartalmak Fejlesztési prioritások Relatíve előrehaladott Kiemelt terület 2 IKT stratégia IT szakember képzés eLearning alkalmazások NIIF IKT stratégia Alkalmazás, tartalom Képzés, képesség Infrastruktúra Oktatási alap info- kommunikációs infrastruktúra kibővítése IT szakképzés IT képzés része a közoktatásnak eLearning alkalmazások elterjesztése Digitális oktatási tartalmak kialakítása

28 IKT szerepe a társadalom és az egyén szintjén– SWOT elemzés Lehetőségek Erősségek Veszélyek Gyengeségek Regionális különbségek a hozzáférések elérhetőségében Magyar nyelvű digitális tartalmak alacsony aránya PC ellátottság alacsony és gátat szab az Internet terjedésének a háztartásokban Alacsony szélessávú penetráció Elektronikus tranzakciók használata nem terjedt el Magas digitális írástudatlanság On-line kiskereskedelem nem indult be SuliNet programnak köszönhetően erős IT készségfejlesztés a közoktatásban Erős infrastruktúra fejlesztés a szolgáltatók által Az IT szakismeret elismertsége társadalmi szinten Infrastruktúra fejlődésével új közösségek számára nyílnak meg a kapcsolattartás lehetőségei Hazai tartalomfejlesztés a hozzáférési szint emelésének mozgatórugója lehet Relatíve drága hozzáférés és drága eszközök nem teszik lehetővé a gyors fezárkózást Tovább nő a digitális szakadék Mind társadalmi, mind egyéni szinten az IKT tudatos felhasználás a hosszútávú versenyelőny kiépítését segíti

29 Fejlesztési prioritások - Társadalom A NFT részeként kiemelten kezelendő az IKT szektor felkészültségének, illetve az alacsony IKT felhasználás növelése Szélessávú hozzáférések IKT szektor felkészültség e EU-hoz képest az adott IKT felhasználás elmaradása jelentősnincs fejlett hiányos Közösségi pontok Speciális digitális tartalom Kultúrális digitális tartalom Távmunka Digitális képzés Fejlesztési prioritások Relatíve előrehaladott Kiemelt terület 2 IKT stratégia Alkalmazás, tartalom Képzés, képesség Infrastruktúra Alapvető info-kommunikációs infrastrukturális feltételek biztosítása elérhető áron IT ismeretek bővítése Dinamikus, interaktív hazai tartalmak

30 Az Információs Társadalom fejlesztését önálló operatív programként érdemes kezelni Szélessávú hozzáférés program Info-kommunikációs kutatás- fejlesztési és innovációs programok Elektronikus közigazgatási program Közigazgatás modernizációja Oktatás modernizációja Egészségügy, Társadalombiztosítás és Nyugdíjrendszer modernizációja Digitális tartalom fejlesztés IKT szektorfejlesztési program Hazai vállalkozások IKT modernizációja Információs Társadalom Fejlesztése, mint önálló Operatív Program Információs társadalom fejlesztését célzó programjavaslatok

31 Köszönöm a figyelmet.


Letölteni ppt "INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA = VERSENYKÉPESSÉG INFO SAVARIA 2006 Kovács Zoltán, elnök Informatikai Vállalkozások Szövetsége 2006. április 6."

Hasonló előadás


Google Hirdetések